Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 234. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. OKTÓBER 4., SZOMBAT I A baratsag építői M i, akik e földön élünk, emberek, népek, nemzetek, számtalan értékek őrzői vagyunk. Értékeké, ame­lyek a fejlődés folyamatosságának zálogai. Értéke­ké, amelyek szebbé, gazdagabbá teszik a mindennapjain­kat, az életünket. De vajon van-e maradandóbb értékű az igaz barátság­nál? Ha az egyéni életutákat, ha egy-egy nép sorsát ele­mezzük rá kell döbbennünk arra, hogy nincs. S a barátság minél mélyebben gyökeredzik annál nemesebb, tartalma­sabb. Találkozás. A minap lapozgattam az e címet viselő iro­dalmi antológiát, amely több mint tizenkét évvel ezelőtt született, kemerovói, és nógrádi költők verseit kötve cso­korba. Orosz és magyar nyelven. S ekkor jutottak eszembe a fenti gondolatok a barátságról. Nógrád és Kemerovo, a magyar és a szovjet nép egyre gyümölcsözőbb kapcsolatá­ról. Amelynek az antológia, csak egyetlen állomása volt. De mennyi előzte meg, és mi minden történt azóta! Ezekben a napokban, hetekben a magyar—szovjet kap­csolatok ápolásán munkálkodók számvetésre készülődnek. Novemberben tartja VIII. országos értekezletét az MSZBT, ahol értékelik az elmúlt öt esztendő eredményeit, és meg­jelölik az elkövetkezendő fél évtized feladatait a barátsági mozgalom aktivistái. Évről évre többen építik ezt a barátságot. A megyében ma szinte nincs olyan település, nem akad olyan intézmény, gyár, amelyben ne fedezhetnénk fel a Szovjetunióhoz fűző­dő testvéri kapcsolatok éltető hatását. Mind több állampol­gárnak válik személyes tapasztalatokon alapuló meggyő­ződésévé, hogy a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés szocialista építőmunkánk eredményességének egyik bizto­sítéka. Megyénkben 56 tagcsoport működik, s a tagok száma megközelíti az 50 ezret. Az elmúlt öt esztendő alatt nyolc új tagcsoporttal bővült a kollektívák száma. Üzemek, is­kolák kapcsolódtak a mozgalomhoz. A tartalmasabb, terv­szerűbb munkát jelzi, hogy az MSZBT-tagcsoportok tömeg­politikai tevékenysége jobban igazodott az időszerű politi­kai, társadalompolitikai, kulturális kérdések átfogó meg­ismertetéséhez. Munkájukban jelentős helyet kap a Szov­jetunió béketörekvéseinek, a közelmúltban lezajlott XXVII. pártkongresszus döntései nyomán kibontakozó társadalmi- gazdasági megújulás sokoldalú ismertetése, megértetése. Ma délelőtt a salgótarjáni pártbizottság székházában küldöttértekezletre gyűlnek össze a mégve MSZBT-tag- csoportjainak ügyvezető elnökei, az irányító pártszervezetek titkárai. A tanácskozáson talán kevés lesz az idő elsorolni, felidézni azokat a közvetlen találkozásokat, szép emlékű rendezvényeket, eseményeket, amelyek megyénk dolgozóit, a szovjet néphez fűzik. Talán kevés lesz a délelőtt számba venni azokat az állo­másokat, amelyek Nógrád megye és Kemerovo barátságát Immáron húsz esztendeje fémjelzik. E gy valami azonban biztos. A barátság a szovjet em­berekkel mélyben gyökeredzik, nagy múltra tekint vissza. Maradandó értékű, igaz barátság. S ez zálo­ga a kapcsolatok további mélyítésének. Tájékoztató a szakszervezeti világkongresszusról A SZOT-elnöksége előtt A kellemes őszi idő kedvez a kirándulások nak. A hosszú sétákat kedvelők figyelmébe ajánljuk a karancsberényi partizánmúzeumot, amelyet a megyeszékhelyről pár órányi gyaloglással érhetünk el, a túra festőién szép vidéken halad keresztül.- kj ­Hogyan tovább, Elzett ? Ülésezett a vállalati tanács mező termékek előállításéra ' A Szakszervezetek Országos •Tanácsa az elnökség pénteki üléséről közleményt adott ki. Eszerint a testület meghall­gatta és elismeréssel vette tu­domásul Gáspár Sándor elnök tájékoztatóját a XI. szakszer­vezeti világkongresszusról és a magyar delegáció munkájáról. Egyetértéssel fogadta a vi­lágkongresszus által meghatá­rozott lő célokat. Az elnökség úgy döntött, hogy a világ- kongresszus munkájáról je­lentést ad a legközelebbi EZOT-ülésen. A kongresszus anyagának feldolgozására és a tagság tájékoztatására kü­lön program készül. A testület megállapította, hogy a sajtó és a rádió ér­demben foglalkozott a szak- szervezeti világkongresszussal. Sajnálatát fejezte ki viszont az iránt, hogy a televízió nem a jelentőségének megfelelően kezelte a nemzetközi mun­kásmozgalom fontos esemé­nyét. Az elnökség a továbbiak­ban tájékoztatót hallgatott meg az időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről. Megyei főorvosi értekezlet Salgótarjánban Hogyan alakult a káder- munka az elmúlt egy eszten­dőben a Nógrád Megyei Madzsar József Kórház-Ren­delőintézetben? Vagyis mi­ilyen az orvosellátottság, az elvándorlás és ez utóbbinak melyek a leggyakoribb okai? Ez volt az első napirendje a tegnap, a Salgótarjánban meg­tartott megyei főorvosi érte­kezletnek, ahol dr. Reichard Jenő főigazgató főorvos írá­sos beszámolóját vitatták meg a résztvevők. A tények; 1984-ben 13 or­vos érkezett és 22 távozott a megyei kórházból. Tavaly 22- en jöttek és 27-en mentek el. Az idei év eddigi tapasztala­tai szerint négy új szakor­vos állt munkába, négy szak­orvos és három segédorvos lépett ki. Mint, ahogyan a beszámo­lóból kiderült, az elvándorlás okai három fő kérdés köré csoportosíthatók. Ezek a mun­kahelyi közérzet, a közvet­len munkahelyi vezetőknek a beosztottakkal való törődése, anyagi okok, így az alacsony jövedelmek, különösen a pályakezdőknél, végül a szoci­ális, elsősorban a lakáshely­zet. Az üres orvosi állások betöltése érdekében számos intézkedés született. Az állá­sokat hivatalos lapokban meg­hirdetik, személyesen is tá­jékozódnak az orvosok szán­dékai iránt. A kórház veze­tői látogatásra hívják a me­gyéből továbbtanuló orvos­tanhallgatókat, az itt gya­korlatukat töltők körében népszerűsítik az intézetet a jó közérzet megteremtésével. Fokozott figyelmet fordítanak a differenciált bérezésre. A hozzászólók, egyebek kö­zött a lakásgondok megoldá­sának lehetőségeit taglalták, szóltak a hiányszakmákról, amelyek jelenleg a szemésze­ten és az idegosztályon je­lentkeznek. Többen is meg­kérdezték, hogy miután a me­gyei kórház egyben oktató­kórház is, a medikusok kö­zül évente mennyi marad a megyében? Az egészségügyi intézetek vezetői a jövőben szeretnének találkozni a gya­korló orvosokkal, hogy saját lehetőségeiket is felkínálhas­sák. Szó esett a szakvizsgá­zott orvosok differenciált fi­zetésemeléséről. a hivatástu­dat erősítéséről, valamint a személyzeti munkában az egyénekkel való foglalkozás szükségességéről. Az orvos- és nővérszálló korszerűtlen — állapították meg többen. Ezen a jövőben változtatni szük­séges. A főorvosi értekezlet részt­vevői ezt követően a VI. öt­éves terv beruházási, felújí­tási programjáról, valamint a VII. ötéves terv tennivalói­ról beszéltek. Sorsdöntő vállalati tanács­kozására került sor tegnap. a,z Elzett Szécsényi Zárgyártó Vállalatnál. Az évek óta ne­hézségekkel küszködő üzem gazdasági életének átszerve­zését, termékszerkezetének átalakítását tűzte ki célul. A lehetőségek köziül a legkedve­zőbbnek a Budapesti Rádió­technikai Gyárral történő egyesülés tűnt. A vállalati tanács munkájában részt vett Ozsváirt József, a megyei pártbizottság titkára. Sten- czimger Sándor, a BRG ve­zérigazgatója. valamint Szé- csénv város párt- és tanácsi vezetői. A vállalat helyzetéről, vi- szontaigisógos 15 évéről Róka Miklós adott tájékoztatót. Ezt követpen Steneziniger Sándor vázolta azokat az elképzelé­seket. lehetőségeket, melyek Tegnap véget ért Salgótar­jánban a kétnapos szerelés­technológiai szeminárium, me­lyet a Gépipari Tudományos Egyesület gyártásfejlesztési központi szakosztálya, a Nóg­rád megyei és a Veszprém me­gyei' szervezet közösen rende­zett. A tanácskozás második napján szakmai előadások hangzottak el. A bevezető el­nöki teendőket Szőcs Sándor, a GTE gyártásfejlesztési köz­ponti szakosztályának elnöke látta el. . Szabó Gyula és Zámbó Ti­bor, a Bakony Művek fejlesz­tői, előadásukban a számító­géppel segített szereléstech­nológia tervezésével foglal­koztak. A computerek alkal­mazása rendkívül rugalmassá petktívát. kölcsönös előnyöket jelenthetnek. Válaszolt a vál­lalati tanácsülést megelőző fórumokon felvetődött problé­máikra is. melyek közül ki­emelkednek a versenyképes termékszerkezet kialakítását, a dolgozók anyagi boldogulá­sát és az indulás feltételeinek a biztosítását célzó kérdések. Hangsúlyozta, hogy csakis a gazdasági tevékenység meg­újítása alapozhatja meg az itt dolgozók anyagi biztonsá­gát. jólétének további javí­tását­A hozzászólók többsége az új működési formára való átállás részleteit tette szóvá. Kiemelték, hogy a véleménye­zési munkában valamennyi dolgozót bevontak, megteremt­ve a választás demokratikus feltételeit. Ozsvárt József felhívta a figyelmet arra, hogy jövedel­teszi mind a tervezési, mind a gyakorlati feladatok végre­hajtását. A jövőben széles körű elterjedésükre számítha­tunk. A Bakony Művek út­törő szerepet vállalt a gépipari rekonstrukciós programból; például elsőként alkalmazták a mozdulatelemzéses módszert az oktatásban és a gyártásban. A következő előadó, Jezsó László, a Bánki Donát Gép­ipari Műszaki Főiskola képvi­seletében arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a szerkesz­tési dokumentáció jelenlegi formája a szereléstechnológia automatikus feldolgozásának sgyik .akadája. Az oktatás és a gyakorlat mai színvonalát magasabbra kell emelni an­nak érdekében, hogy gépgyár­kell törekedni. A BRG ilyen' munkalehetőséget kínál. a mostaninál összetettebb, na­gyobb távlatot bitzositó ter­mékszerkezet meghonosításá-’ val. Rámutatott arra is. hogy a város jövője szempontjából rendkívül fontos az itt mű­ködő gazdasági egységek ha-; tékonyságának javítása. A vállalati tanács, miután sokrétűen áttekintette a BRG- vel történő egyesülés kérdé­sét, egyhangúkig megszavaz­ta azt. Állásfoglalásuk értel­mében 1987. január elsejétől: mint a BRG egyik szervezett egysége működik tovább a. vállalat. . megtartva, azokat a jelenleg is jövedelmezően gyártott áruféleségeket, me­ly ekre még van piaci (—th) • tásunk követni tudja a fej­lett országokat. A Bakony—Bosch szerelő- rendszerek elektronikus ve­zérlését vázolta előadásában Selyem Gyula és Szalai Gyu­la, mindketten a Bakony Mű­vek szakemberei. A kétnapos tanácskozást Szőcs Sándor értékelte, meg­köszönve a házigazdának, a GTE megyei szervezetének a színvonalas rendezést. A to­vábbiakban a vendégek két csoportban ellátogattak a BRG salgótarjáni gyárába, illetve a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárba. Mindkét üzem­ben találkoztak műszaki fej­lesztési szakemberekkel és az első számú vezetőkkel. a közös gazdálkodásban pers­Véget ért a szereléstechnológiai szeminárium l »>

Next

/
Thumbnails
Contents