Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

I Minden egy helyen, kulturált körülmények között BALASSAGYARMATI « üéCRlB BfllBSSIGYRRMITI MELLÉKLETE A város ipari üzemei az éves tervek teljesítéséért Balassagyarmat es vonzás­körzetének gazdasági helyzete egy bizonytalan évkezdet után — jobb a megyéi és az országos tendenciáknál. Ezt bizonyította az első tél év munkája és hasonló követ­keztetéseket lehet levonni az első kilenc hónap számveté­séből is. Elbizakodottságra persze nincs ok. Óvakodik ettől minden vállalatvezető, munkáskollektíva, mert a tisz­tes eredményeket teremtő munkával gyakran társul á visszahúzó rossz is. Biztató kép Örvendetes jelenség, hogy az évek óta visszaesőben levő export fellendülőben van. Ügy tűnik, hogy az év végére vállalt exportkötelezettsége­ket teljesítik a vállalatok. Ta­lán szerencsés adottság az is, hogy a bútor, az alumínium- termék vagy éppen a kábel igencsak keresett cikk lett itthon és külföldön egyaránt. Javult az anyagellátás, a koo­perációs tevékenység és jobban figyelik a gyártók a megren­delők igényeit is. A piac gyakori változásához szinte naprakészen keli hoz- zátgazodni. Végül de nem utolsósorban a kollektivitás, vezetők és dolgozók jó, ősz* szehangoltabb munkája járult hozzá az exporttevékenység fellendüléséhez. Ha kellett munkaerő-átcsoportosítást vé­geztek. Kemény és szükséges lépések voltak ezek, de már az eredményesség szikráját is magukban hordozták. A kép tehát biztató. Mégis akad néhány sötétebb szín Is a palettán. Változatlanul sok még a kiaknázatlan belső tartalék: jobban ki keli hasz­nálni a nagy értékű terme- lőberendezéseket, folytatni kell a műszaki fejlesztést, a mun­kaidőalap védelmével is töb­bet keil törődni. Ez utóbbit ivem választhatjuk el a (non­A Komjáthy Jenő Irodalmi Társaság alakulásáról az alábbiakat olvashatjuk a Ba­lassagyarmati Honismereti Híradó négy éwel ezelőtti 1—2. számában. „1979-ben Ketykó Pista ba­rátommal hozott össze a sors. Mesélt irodalmi tevékenysé- •géről. terveiről, sikereiről, gondjairól. A kapcsolat egy­re szorosabb lett; iró-otvasó találkozókat rendeztünk szü­lőfalujában. Szügyben, a Pa­lócföld munkatársai és az irodalmi színpad közremű­ködésével. A megható talál­kozás ... Kedvezően hatott a mi kapcsolatunkra is. Bajaik ötlete nyomón született meg az elhatározás, hogy próbál­juk összefogni és rendszeres találkozókat szervezni azok­nak. akikről tudtuk, hogy ver­set vagy prózát írnak a vá­rosban. vagy a környéken. Első közös próbálkozásunk a Honismereti Híradó 1980/1—2. számában Toll címen jelent meg”. Az írás Podlipszky Ervin, a Madách Imre könyvtár igazgatójának keze nyomán született, aki azóta is szívén viseli az irodalombáBátok te­vékenységének eredményeit, sorsát. A Komjáthy Jenő Irodalmi Társaság tagjai, ma jg havon­Imahelyek • belső rendjétől, az ott végzett munka hatékony­ságától. Nem /űz a lényeg, hogy valaki benn legyen a munkahelyén, hanem az, hogy dolgozzon, dolgozhasson! Nem véletlen, hogy a városi párt/ bizottság a hónap végén tes­tületi ülésen vitatja meg ho­gyan alakulnak egyes vállala­toknál a termelési tényezők. S ez az „önvizsgálódás” — miközben az év első kilenc hónapjáról lesz szó — már előre is tekint majd, hiszen a vállalatok, üzemek már most dolgoznak a jövő évi tervek sikeres megalapozásán. Hoz­zátartozik még a képhez az is, hogy akadnak termelőegysé­gek, ahol piaci nehézségek­kel. régóta húzódó beruházá­sokkal küszködnek. Komoly feszültségek vannak a kisvál­lalatok gazdálkodásában és a szolgáltatás területén is. jellemezte a dolgot: sebezhe­tő is ezáltal a termelési prog­ram. Elég ha késik az anyag­szállítás, s máris akadozik a termelés. Ezért tartják külö­nösen fontosnak a kooperá­ciós kapcsolatok fejlesztését. Hosszabb távra szóló szerző­dések megkötésé.t tervezik, és a partnereikkel való szemé­lyes kapcsolaton is javítani szeretnének. Az év első kilenc hónapjának 100 milliós terme­lési terve 90 millióra sikere­dett. Az elmaradást a már említett átállás okozta. De a lemaradás behozható, s az éves tervüket — 130 millió — biztosan teljesíteni fogják a bútorgyáriak. folytatnak azt egy újabb vi­lágbanki versenyben való részvételük is fémjelzi. Túl a terven a fémipar Az Ipoly Bútorgyár sikerei Az Ipoly Bútorgyár első fél éve zökkenőmentes volt. Ke­mény feladatot állított a gyá­ri kollektíva elé a július— augusztusi termékszerkezet­váltás. Sok dolgozót átké­peztek az új technológiára, új gyártósorokat, korszerűbb gépeket állítottak munkába, s ahol kellett üzemrészeket szüntettek meg. Két éve szü­letett meg a tervezőasztalon a Columbia Lux bútortípus, s nem volt éppen sima az útja a nemrég elkezdett szé­riagyártásig. Sikere van . a kereskedőnél és a vásárlónál egyaránt. A tervek szerint jövőre már a gyár termelésének mintegy hatvan százalékát teszi ki a Columbia. Várhatóan a Nög- rád III. és a IV-es szekrényso­rokból készítenek kevesebbet. Űj termékük több mint fele­részben kooperációs munká­ban készül. S ahogyan a bú­torgyár főmérnöke találóan Kábelmüvek nemzetközi kapcsolata A Magyar Kábel Művek Balassagyarmati Gyárának éves termelési terve kétmiV lí árd-háromszázötvenm illi ó forint. Ebből eddig egymil- liárd-nyolcszázmilliót meg* termeltek, pedig rendelésállo­mány-változás, alapanyag-el­látási gondok nehezítették munkájukat. Kedvezően ala­kult eddigi árbevételük. A szervezett tevékenységen kí­vül ez főleg az árfolyamvál­tozásnak és a kedvezőbb szer­ződéskötésáraknak köszön­hető. Hazai megrendelőik igényeit kielégítették. Szocialista exportjukat idő­arányosan túlteljesítették. Szovjet, vietnami vevőknek szállítottak, s ehhez jött még egy csehszlovák megrende­lés erősáramú kábelekbe^, A hátralevő időszak talán legfontosabb feladata: e hó­nap végén megkezdeni egy világbanki pályázat során elnyert indiai megrendelés teljesítését, acél-alumínium szabadvezetéksodrony-gyártá- sát. S hogy jó piaci munkát A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalatnál kedvezőek a kilátások az éves terv teljesí­tésére. Az év első kilenc hó­napjára előirányzott 324 mil­lió forintos termelési tervüket 346 millióra teljesítették. Tő­késpiacokra 23, szocialista megrendelőknek 18 millió fo­rint értékben szállítottál* kü­lönböző termékeket. Nyereségük 22 millió forint, amely év végére várhatóan meghaladja a 24 millió forin­tot. El vannak látva megren­deléssel, bőven van munkájuk az év hátralevő időszakára. Ami gond, hogy export.felada- taik zavartalanabb ellátásá­hoz több munkáskézre, pon­tosabban öntőkre, hegesztőkre lenne szükség. Romlott a tervszerűség A Budapesti Finomkötött­árugyár Balassagyarmati Gyá­rában az év elején 200 millió forint termelési értéket tűz­tek ki célul. Ebből eddig 149 milliót teljesítettek. Az el­telt kilenc hónapot a jobb alapanyag-ellátás jellemezte, de a tervszerűség és a szer­vezettség romlott. Ezenkívül számos bosszantó hibával is szembe kellett nézni napi munkájuk során: gyenge mi­nőségű kelme-, szín- és kötés­hibák stb. A balassagyarmati kollektí­va jelszava, hogy szolgálja a gyorsan változó divatot, ha kell kisszériás terméket is piacra dobjon. Ehhez pedig jól szervezett, pontos munká­ra, különösen jó együttműkö­désre van szükség. Szabó Gy. Sándor Kész az antológia Irodalombarátok erejüket egyesítve ta egyszer rendszeresen össze­gyűlnek a könyvtárban. és megbeszélik addigi termésü­ket. illetve tanácsokat ad­nak egymásnak, miként le­hetne. keltene továbblépni a már ismert tartalmakon és formákon. Irásművészetüket folyama­tosan figyelemmel kísérte dr. Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész, a színházi intézet igazgatója. Bírálatai­val, biztatásaival sok segítsé­get adott a kollektívának. Bi­zonyára az ő működésének a gyümölcse is. hogy jövőre a városi tanács gondozásában megjelenik a kör első anto­lógiája. amely a Bőrünkön a betűik címet viseli. A cím Ádám Tamás versét idézi. A kötetet Kerényi és Alföt- dy Jenő kritikus lektorálta. Előszót Bárányt Ferenc költő írt hozzá. Illusztrációit balas­sagyarmati művészek — Réti tonnám. Farkas niczky Zoltán. Nagy Márta és Karmann János — készí­tették. Akik olvashatók benne: Ádám Tamás, Csikasz István, Cyenes István, Jobbágy Ká­roly. Karácsondi Imre, Ma- tűz Gábor, O. Nagy Zoltán, Radnai Ketykó István, T. Pa­taki László, Újlaki Attila és Zonda Tamás. Költők és pró- zaírók. illetve mindkét mű­nemben alkotók. Közülük Jobbágy Károly régi. jó nevű, kiváló költő, több kötet gaz­dája. tehát tiszteletbeli tag. O. Nagy Zoltánnak szintén jelent már meg könyve, kettő is. Míg Zonda Tamásnak és Ádám Tamásnak a közeljö­vőben jelenik majd meg egy- egy munkásságukat. művé­szetüket reprezentáló kiad­vány. A Komjáthy-kör tevékeny­ségét háromtagú vezetőség irányítja: Csemniczky Zoltán saotoirász. Ádám Tornán és Cst­Tcász István költő, ne, wtótofbi előadóművész is. A tagság rendszeresen szer­vez nyári alkotótáborokat Bánkon. Diósjenőn. Kele- csényben, műkor hol akad hely a. számukra. Ezek a találko­zók általában emlékezetesek: részint kiváló irodalmárok — például Banos János, Petrőczy Éva költő — és ismert megyei kultú rpolitikusok tartanak előadásokat, illetve konzultá­ciókat. A balassagyarmati irodal­márok az utóbbi időben ki­törtek a megyei elszigetelt­ségből, kapcsolatot létesítet­tek a budapesti Krúdy-kör- rel. Tőlük sokat tanulnak, ta­pasztalata lkat ' hasznosítja k. Nem szégyen tanulni tőlük, ők több ok miatt is előbbre járnak. Ádám Tamás mesélte: az írás felelősségére, komolysá­gára a körben döbbent rá a társas véleménycserék és Ke- rény.j Ferenc értékelései alap­ján. S, hogy hatása van má­sokra is, azt bizonyítja, hogy néhány tagjuk mindig eljön Budapestről, Gyöngyössoly- m ősről. Verőcemarosról is. Mert érdemes. Igazi közösség, alkotó kör alakult ki a nyolcvanas évek­ben. Utolsó simítások az új szolgáltatóházon Sári Boldizsárral, a KIOSZ balassagyarmati aiapszerveze- tének titkárával járjuk kör­be az impozáns, piros csere­pes épületet. Sorra nyitjuk az ajtókat, kukkantunk be a tá­gas helyiségekbe. Van. amely­ben még serény munka fo­lyik. de van olyan is. amely már a beköltözést várja. Szemben a piaccal, a Thököly utcai kétszintes- szolgáltató­ház már szerves része lesz egv másik városcentrumnak. Ide. többek között, vásárló­utcát butikokkal is álmodtak meg a tervezők. — Mikor kezdődött az épít­kezés? — Közel két éve. hogy meg­történt az első kapavágás. Á megyei tanács 1,2 millió fo­rinttal támogatta az új szol­gáltatóház építését. A városi tanácstól kaptuk a már köz­művesített telket. Megala­kult a műhelyépítő és -fenn­tartó kisszövetkezel, a mun­kák elvégzésére. Ha elké­szülnek. várhatóan meg is szűnik létjogosultságuk. Gyor­san felhúzták a falakat, ment minden mint a karikacsapás. de aztán következett a meg­torpanás. Pénzügyi gondok, huzavonák nehezítették a továbbhaladást. Végül is. el­hárultak az akadályok és ter­vek szerint: november köze­pére átadjuk az új szolgálta- tóházat. " — Milyen szolgáltatások- kai várják a város és város- környéki lakókat? — Tizenkét műhelyben női fodrász, kozmetikus, fehérne­mű-készítő, fényképész, ci­pész. férfifodrász, háztartási- kisgép.szerelő és villanyszere­lő, női szabó. kötő-hurkoló végzi majd munkáját. TerVek szerint divatáru. műszaki cikkek és soortfelszerelések boltja is nyílik. — November közepére ígér­te az épület átadását, tarta­ni tudják ezt a határidőt? — Szerintem. a most látot­tak alapján igen. Jelenleg, a központi fűtést szerelik, né­hány helyen még a műanyag - padló ragasztása van hátra, s a berendezés. Rohammunka nélkül is elvégzik ezeket a feladatokat a tervezett, időre. — sz. gy. S. — Ifjúságvédelem — komplex tevékenység Minden negyedik gyereknek „ügye” van. önmagában figyelemre inci­te számadat: városunkban a mintegy öt és fél ezernyi ti­zennyolc éven aluli közül ezerháromszázzal foglaiko-. zik a tanács családvédelmi csoportja. Két-három észtén, deje az ügyiratok száma, jócskán a kétezer alatt volt, ma alaposan meghaladja. Kezdjük egy kis kitérővel. A gyermek- és ifjúságvéde­lem feladata voltaképpen ket­tős: egyrészt elősegíti vagy helyettesíti a család nevelési funkcióját,- a másik célja pe­dig, hogy az arra rászorul­tak gondozását, nevelését, ok­tatását, testi, értelmi és er­kölcsi fejlődését biztosítsa. Ennek megfelelően tagozódik a gyermek- és ifjúságvéde­lem intézményrendszere is. A megelőzéshez sorolandó egyebek között az oktatási- nevelési intézmény, az egész­ségügyi hálózat, a nevelési tanácsadó intézet, de ide­tartoznak a hivatásos, s a társadalmi pártfogók, s a gyámhatóság is. Ugyanakkor, ez állami gondoskodás in­tézményrendszerébe soroljuk a nevelőotthonokat, a Nóg- rád Megyei Gyermek- és If­júságvédelmi Intézetet, s a gyámhatóságnak szintén van­nak efféle feladatai is. Ami a tanácsi teendőket illeti: a gyámhatóság a gyermek- és ifjúságvédelmi munka során a veszélyezte­tett, hátrányos helyzetű, „problémás” fiatalokkal tö­rődik. A családvédelmi cso­port, tehát nem foglalkozik azokkal a gyermekekkel, akik megfelelő családi környezet­ben élnek, fejlődésük jórészt biztosított. Tegyük azonban hozzá, hogy a tanácsi felada­tok több szakigazgatási szerv területére is kiterjednek, így a művelődési és sport-, az egészségügyi, a hatósági osz­tályokra egyaránt. Balassagyarmat Városi Ta­nácsa megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az ifjúságvé­delmi munka helyzetére. Nemrégiben dr. Czuczi Já- nosné, a hatósági osztály ve­zetője adott számot a ta­pasztalatokról. Elevenítsünk föl néhány lényegesebb meg­állapítást az osztályvezető- tői!-fr Három fontosabb terület­re szűkítette a veszélyezte­tettséget kiváltó okokat. EU só helyen említette a környe­zet szerepét, a nevelésből, a felügyeletből, a gondozásból adódó tényezőket. De, ezen túl növekvő tendenciát mu­tat az anyagi eszközök hiá­nyából fakadó veszélyeztett« ség, amelyen a különféle se­gélyekkel igyekeznek egyhí- teni. Míg a harmadik ok a fejlődési rendellenességek­ből, a testi, értelmi fogya­tékosságból fakad. Az állami gondoskodás ke­retein belül, tavaly egész évben, összesen 138 esetben alkalmaztak védő- és óvin­tézkedést a kiskorúakkal és a szülőkkel szemben. Ez a szám ez év első nyolc hó­napjában, jóval meghalad­ta a százat... Munkára kö­teleztek szülőt, gyógykezelési eljárást indítottak, feljelen­tést tettek munkakerülés mi­att. Sőt, a szükséges esetek- ben, pártfogói felügyeletei rendeltek el. A mai nehéz gazdasági helyzetben, egyre több család kerül rövidebb-hosszabb idő­re anyagi „Veszélyhelyzet­be”, gondjaikon a különfé­le segélyek igyekeznek eny­híteni. Csafchát, itt a cél á gyerek helyzetének a javítása! (Nem pedig, olykor a helyi vendéglátóegység bevételé­nek a növelése...) Éppen' .ezért megszigorították a se­gélyösszegek jogszerű feli használásának az elszámol­tatását. A városi tanács végrehajtó bizottsága, meghallgatva a hatósági osztályvezető ala­pos beszámolóját, kihangsú­lyozta, hogy komplex tevé­kenységről van szó. S, ez nem csak több szakigazgatási szer­vet, szervezetet érint, ha­nem a társadalmi szervek munkáját is! Kik tartoznak e körbe? Hosszú tenne fölsorolni, hi­szen az óvodáknak, az isko­láknak, a vöröskeresztesek­nek, a rendőrségnek, az if. júsági mozgalomnak éppúgy adódnak teendői, mint az if­júságvédelemmel hivatássze­rűen foglalkozóknak. Leszö­gezte a végrehajtó bizottság, hogy az ifjúság; helyes irá­nyú fejlődése érdekében, még nagyobb társadalmi összefo­gás szükséges. Amíg nem késő. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents