Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

Az év első kilenc hónapjában túlteljesítette időarányos tervét a szécsényi Elzett Zár- gyártó Vállalat Zríg.vi Ilona aranykoszorús szocialista brigádja. Jelenleg csehszlovák ex­portra kerülő cilinderes bútorzárak szerelését végzik a brigád tagjai. Ebben az évben már több társadalmi munkaóra-felajánlással segítették a vállalat exportrendeléseinek határidőre való kiszállítását. (Ülésezett a IBőgrád Megyei Tanács Végrehajtó Megvalósulnak kiemelt programjaink A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap tartotta soros ülését Devcsics Miklós tanácselnök elnökleté­vel. A testület elsőként Nóg- rad megye tanácsai idei gaz­daságfejlesztési tervének és költségvetésének első féléves tapasztalatait tárgyalta. A többi között szó esett arról, hogy a tanácsok első féléves gazdálkodását zömmel az elő­ző tervciklusról áthúzódó fel­adatok befejezése, az idei be­ruházások előkészítése, indítá­sa, a módosult tanácsi sza­bályozórendszerhez és a gaz­dasági környezethez való ru­galmasabb alkalmazkodási törekvések, az alapellátáshoz tartozó intézmények működé­se határozta meg. Ami a bevételeket illeti: a szabályozott bevételek telje­sítése az időarányosnál jóval alacsonyabb. Kevesebb az elő­irányzottnál a lakossági adó­ból és illetékekből származó befizetés. Ugyancsak mérsé­keltebb a vállalatok városi, községi hozzájárulása, amely­nek egyik oka a gazdálkodó egységek nyereségének csök­kenése. A megye tanácsai által jó­váhagyott, az intézmények, működését, fenntartását szol­gáló összeg az év első hat hó­napjában 6 százalékkal emel­kedett. A körültekintő gaz­dálkodást jelzi, hogy a kiadá­sokra rendelkezésre álló ösz- szegnek 43 százalékát hasz­nálták fel, ez azonban nem befolyásolta az ellátás színvo­nalát. A többi között Balas­sagyarmaton befejezték az egészségház felújítását, Ka- rancslapujtőn 20 férőhelyes öregek napközi otthonát ad­ták át. A tanév kezdetére el­végezték a nyári karbantar­tási munkálatokat az iskolák­ban. A tanácsok az idén 1 mil­liárd forint értékű fejlesztést terveztek, s ebből az első fél évben 307 millió forintot használtak fel. Elkészült az át­adásra tervezett lakások 20 százaléka. (Az arány alacso­nyabb az előző év azonos idő­szakáénál, de megfelel az el­múlt négy év átlagának). A szociális bérlakások 65 száza­lékába már beköltözhettek a lakók, közte a pásztói 36 la­kásos garzonba. A fiatal há­zasok és többgyermekesek la­káshoz jutásának támogatá­sára a tanácsok augusztus közepéig a rendelkezésre álló összeg 40 százalékát használ­ták fel. Megfelelő ütemben készül a Diósjenöt Berkenyé­vel összekötő ivóvízvezeték és a balassagyarmati szennyvíz- tisztító is. Az egészségügyi és szociális ellátás területén a pásztói kórházrekonstrukció megkez­dett üteme, a szurdokpüspöki orvosi rendelő és két egész­ségügyi lakás építése befeje­zéshez közeledik. Tervszerű a falusi kisboltok felújítása, Pásztón új étterem létesült, dolgoznak a megyei számító- központon. Összességében a tervezettől valamivel elmarad a fejlesz­tési felhasználás, de a kiemelt feladatok, az elképzeléseknek megfelelően valósultak meg. A tanácsi bevételkiesés miatt bizonyos helyeken az előkészí­tésben és kivitelezésben ütemcsúszás várható. A vég­rehajtó bizottság felhívta a fi­gyelmet a takarékos gazdál­kodásra, rámutatott, hogy to­vábbra is a lakásellátás, az egészségügyi feltételek javítá­sa. az ívóvízellátás korszerű­sítése és a középiskolai tan­teremépítés áll a tennivalók középpontjában. A testület indokoltnak tart­ja bizonyos, nem alapellátást szolgáló feladatok felülvizsgá­lását. A végrehajtó bizottság ezt követően megvitatta a megyei tanács tervosztályának mun­káját, a rétsági városkörnyék elöljáróságai működésének ta­pasztalatait, a múzeumok biztonságát, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. Egymilliós forgalom — 400 ezres árkedvezmény Sikert arattak az eszi kereskedelmi napok A Nógrád Megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat jogutódja, a Palóckor nyolca­dik alkalommal rendezte meg az őszi kereskedelmi napokat. A szeptember 15—27-e között megtartott rendezvénysorozat céljáról- tapasztalatairól, gaz­dasági eredményeiről és az ez irányú elképzelésekről Ko. zik Emil, az áruforgalmi osz­tály vezetője tájékoztatta la­punkat. Mint elmondta, kettős célt szolgált a csaknem kéthetes esemény. Egyrészt: lehetőség nyílt a megyén kívüli új szál­lítópartnerek bemutatkozásá­ra. Másrészt: a vevők megis­merkedhettek olyan új termé­kekkel- amelyekből a jövőben is rendszeresen vásárolhatnak. Mindezeken túlmenően, a la­kosság olcsóbban juthatott hoz­zá bizonyos élelmiszerekhez, ugyanis kedvezményes vásár­ra is sor került. Összesen 16 vállalat mutat­ta be az áruit. Az őszi keres­kedelmi napok rendezvényei 22 kereskedelmi egységet érin­tettek. Salgótarjánban 13, Ba­lassagyarmaton 4- Nagybá tony­barn 3- Pásztón és KanancSla- pujtőn egyaránt (1 boltban tar­tottak bemutatót, kóstolót, vagy vásárt. Volt olyan üzlet, ame­lyik több eseménynek is he­lyet adott. A tizenkilenc kós­tolón többek között cukrász- süteményeket, tejet- tejtermé­keket, hús-, illetve sütőipari termékeket mireliteket kínál­tak a jelenlévőknek. A rendezvénysorozat jóil si­került. a legmesszebbmenőkig elérte a célját. Az új áruk- termékek kivétel nélkül meg­nyerték a vásárlók tetszését. A Nagyrédei Szőlőskert Mgtsz szűrt málnaléből készített nektárral mutatkozott be. te­gyük hozzá: jelentős sikerrel. Hasonlóan nagy sikert arattak a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat díjnyertes májasai és különféle ízesítésű felvágott­jai. A Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalat bemutat­kozása is jól sikerült, s min­den bizonnyal nagy kereslete lesz majd a füstölt libacomb­nak. libamellnek és egyéb, új ízesítésű baromfitermékek­nek. A szintén debütáló Ka­zincbarcikai Sütőipari Válla­lat árui hasonlóképpen ízlet­tek a közönségnek. Egyébként minden szállító- partner kirukkolt valamilyen újdonsággal. Közülük felhív­juk a figyelmet a pásztói szék­helyű Közép-magyarországi Tejipari Vállalat iskolatej éré. amely az eddigi 2-vel szem­ben 2,5 deciliter űrtartalmú, nem pohárban- hanem tasak- ban hozzák forgalomba. A vásár keretében összesen 1 millió forint értékű termék talált gazdára. Ebből 400 ezer forint volt az árkedvezmény, melynek egyik felét a Palóc­ker. másik felét egyéb szállí­tóvállalatok biztosították. Kozik Emil a tervekről szólva, megjegyezte: a jövő­ben több vidéki boltot szán­dékoznak bevonni az őszi ke­reskedelmi napok rendezvény- sorozatába. Úgyszintén köte­lességüknek tartják- hogy a vásárlók által megkedvelt új­donságok mindenkor kaphatók legyenek az üzletekben K. L. Nemes 3ános Cikksorozata ff StmffüZHOS fWWMLtlSSiWH VTJA 2. Az uj szokás; A z l’SSS júniusi lőrduiattal ” nehézkesen és ellent­mondásos körülmények között kezdődött a szocialista építés új szakasza. Később — ugyan vitáik után — így jelölték ezt aiz időszakot, és még a kong­resszusi dokumentumokba is ez a fogalmazás került be. Kezdődött azzal, hogy a párt- határozatot nem teljes ter­jedelmében tették közzé. Eb­ben a Rákosi-féle vezetésnek az a taktikája jutott kifeje­zésre. hogy a mintegy fél év­tizedes paTitikájuknak és irá­nyi távsufcnaík személyre is szó­ló, rendkívül kemény kriti­káját. felelősségűiket az ország ügyeinek eiiatouléisáérrt eltit­kolják, vagy legalábbis erő­sen gyengítsék. Vagyis a meg­ígért őszintébb. a tömegeik érdekeivel, véleményével job­ban számoló új politikai irányvonal érvényesítését -a régi őszimtétlen módon kezd­ték. Az alapvető fordulatot a pórt politikai irányvonalában — az addigi gyakorlatból tel­jesen eltérően — nem a pórt-, hanem az áMamj vezetés, a kormány jelentette be a máju­si választások után, az ország­gyűlés alakuló ülésén. Ez a megoldás természetesen ked­vére volt az ú j miniszterel­nöknek. Nagy Imrének, hi­szen így a tömegek részéről szívesen vett fordulat és sok népszerű intézkedés az élet minden területén az ő nevé­hez fűződött. A későbbi idők­ben ezt ő és környezete ala­posan Iki is használta a poli­tikai, majd egyre inkább firaikeiósnafc nevezhető har­cokban. Nagy Imre természetesen a júniusi párthatározat alapján és szellemében mondotta el július 4-i kormányfői expozé­ját az országgyűlésen, de ért­hető okokból a pártvezetés megújításéinak feladataira nem tért ki. A fejlődés reális ér­tékélését nehezítette azzal, hogy szűkén bánit a felszaba­dulás. illetve a fordulat éve óta elért eredmények, a kor­szakalkotó változások és eb­ben a párt érdemei méltatá­séval. Mindez aet a látszatot kel­tette, hogy az új szakasz po­litikájának: megvalósításában kissé hátrébb szorul a párt. és ez bizonytalanságot és ta­nácstalanságot váltott ki a párttagságiban. Tehát már a kezdet kezdetén jelei mutat­koztak a pártvezetésben a két irányzatnak, frakciónak, illetve személy szerint Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvte­len rivalizálásának. Ezt a benyomást tovább erősítette az. hogy a fordulat bejelentését követő bizonyos ellenséges mozgolódást, más­felől a pártapparátus és a pártszervezetek bénultságát. tanácstalanságát érzékelve, egy héttel az országgyűlési miniszterelnöki expozé el­hangzása után. július 11-én budapesti pártaiktívát tartot­tak. Itt Rákosi Mátyás re­ferátumához szólt hozzá Nagy Imre. Természetesen mindfcet­Asztallábexport Franciaországba Szép díszítésű fekete öntött­vas asztallábak francia export­ját kezdte meg az idén a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár. Az összesen har­minckétmillió forintos üzlet első részét — harmincezer da­rabot — már elszállították Franciaországba; jövőre száz­ezer darabot kell eljuttatni a mogreodelohóz» aki azokat vendéglátó helyeken, diszkó­termekben helyezi el, márvány- borítással. Ügy is nevezik a megrendelésben: a szkólák. A salgótarjáni vállalat auto­mata szürkevas öntödéje ezt megelőzően gyakorlatilag nem vett részt a kivitelben; az in­tenzív piackutatás, valamint a gyártás-előkészítő műszakiak gyors reagálása nyoméin áj — a francia mellett osztrák — exportlehetőségek is feltárul­tak. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár tőkésexpórtja így a tavalv; hetvenmillió fo­rinttal szemben már az idén kilenevenmillió forintra emel­kedett. Az öntöde bekapcsoló­dása az árukivitelbe 1987-ben várhatóan tovább emeli a vál­lalat exportbevételeit» tőnél a júniusi határozat volt az alap. Kiemelték a párt szervezeti, eszmei egységének létfomtossá'gáit. de némi hang- súlybeli különbségek azért felfedezhetők voltaik a két vezető megnyilvánulásában. Különösen feltűnt, hogy Rá­kosi ez alkalommal nem szólt a párt szűkebb vezetősége által elkövetett hibáikról, és az ezekből következő torzulá­sokról. Mindezek köziül a hatásában és időbeli kiterjedésében a rehabilitációs ügyek voltak azok, amelyek mintegy geny- nyes1 gócként mérgezitek a közéletet és a párt életét is. A tor vényesség semmibevéte­lével megrendezett — Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, dr. Szőnyi Tibort, Szalai Andrást, Sólyom Lászlót s másokat jóvátehetetlen megsemmisí­tő. Szakasits Árpádot, Maro­sán Györgyöt. Kádár Jánost és másokat börtönbe vető — koncepciós pereknek a felül­vizsgálata csigalassúsággal folyt. Voltak, akik csak 1956 nyarán szabadul!talc, és pél­dául Rajk László ártatlansá­gát, illetve e gyalázatos ha­misításban való kezdeményező szerepét is csak ekkor ismer­te be. nagy nyomásra Rákosi Mátyás. A rehabilitációt Rá­kosi. Gerő és Fairkas éppen azért akadályozták, mert a koncepciós ügyek kezdemé­nyezésében és megrendezésé­ben felelősségük igen nagy volt, és ezt titkolni próbálták. 1/ ülönösen sötét szerepet játszott Farkas Mihály, akinek gáifclésfcalanu I ember­telen módszereiért is a fele­lősséget vállalnia kellett vol­na. Őt az 1953 júniusi hatá­rozattal eltávolították a Po­litikai Bizottságból és a Tit­kárságból. Hat hét múlva azonban újra visszakerült e vezető testületekbe, mert az új szakasz politikájának leg­radikálisabb hívévé változva, megnyerte Nagy Imire kegye­it. Rákosi Mátyás pedig, mini cinkostársét a koncepciós ügyekben, természetesen visz- sízatogiadha Farkas Mihályt ve­zető társként. Ilyen elvtelen kompromisszumok tarkították a Rákosi—Nagy rivalizációt — az ország, a párt rovására! Mindez persze nem változ­tat a legfontosabbon: az 1953 júniusi fordulat rendkí­vül nagy jelentőségű volt és kedvezően alakította a szo­cialista építést Magyarorszá­gon. 1953 második felében a bérből ás fizetésből élők re­álbére 12 százalékkal volt magasabb az első félévinél, és csaknem 13 százalékkal múlta felül ae 1952. évit. meg­közelítve ezzel az 1949-es szín­vonalait. (Ez utóbbi utalás mu­tatja, hogy milyen nehéz hely­zetbe jutott a lakosság a meg­előző három és fél évben a helytelen gazdaságpolitika miatt!) A parasztság reáljö­vedelme 1953 második felé­ben a bérből és fizetésből élő­két is meghaladó mértékben nőtt. A lakosság áruellátása is javult és a különböző szo­ciális juttatások kedveztek a lakosságinak. A begyűjtési terhek csökkentése, adóhátra­lékok és díjaik elengedése, a tagosítás megszüntetése. a szövetkezeti önállóság érde­le eoen tett lépések, és még sok egyéb növelte a paraszt­ság érdekeltségét és termelési kedvét. Az iparban is sok fontos intézkedés történt. Mindenek­előtt a feszített és irreális terveket enyhítették, a nehéz­ipari beruházások közül töb­bet leállítottak, bár olykor a döntéseket nem elég körül­tekintően hozták meg. Nagyon fontos volt, hogy mindenfajta adminisztratív nyomás meg­szüntetésével és bizonyos munkavédelmi intézkedésiek­kel is jotb'b -lett a légkör az üzemekben, addig ugyanis aa irreális tervkövetelmónyek. és a lelketlen parancsolgatás mi»: att egyre nőtt a felháboro­dás. Jelentős lépések történ­tek az államélet normális rendjének, és a törvényesség­nek helyreállítására. meg­szűnt az internálás, és felál­lították a legfőbb ügyészséget is. Általában szélesedett a né-: pi demokrácia tömegbázisa, és erősödött a munkás-paraszt szövetség is. nem utolsósor­ban az addigra már szinte teljesen elsorvasztott népfront-* mozgalom élesztgetóse révén. Megélénkült a szellemi és ideológiai front is. A dogma­tikus gondolkodáson is nagy rést ütött a júniusi határozat. Érződött a friss szelek hatá­sa az elméleti munkában, hogy elemezni kezdik a szo­cialista építés sok alapvető kérdését, a marxizmus—leni- nizmus alkalmazását, a ma­gyar viszonyokra: s ebben á szovjet tapasztalaitok haszno-* sításánalk mértékét és mi­kéntjét tárgyalták. A mageaf adottságok — állapították meg — lehetővé és szükségszerűvé is teszik, hogy az iparosítás es a kollektivizálás is lassabban; a tömegek szükségleteit job­ban figyelmébe véve haladjon; jyf ég olyan tétel is megtaj ■* Iái ható. egy dokumen­tumtervezetben, amely szerint lehetőség van arra. hogy az osztályú arc ne öltsön olyan éles formákat, mint annak. idején a Szovjetunióban. s; hogy nem érdekünk „felszítani, élesíteni” az osztályharcot, Tulajdoniképpen ebből vezette le ez az elaborátum a pánt vezető szervei számára a két- frontos hare szükségességének kifejtését. A párt politikájá­ban elkövetett hibák megérté­se, gyökereinek feltárása, és kijavítása közben — hangoz­tatja e rendkívül jelentős do­kumentum — „kétféle veszély fenyegeti a pártot: a szocia­lista perspektíva elvesztésének veszélye (jobboldali veszély), a párt politikájában bekövet­kezett változások lebecsülése, meg nem értése (baloldali veszély). Ez utóbbi az adott helyzetben a fő veszély, de a jobboldali veszély elemei is megvannak és nőhetnek”. A párt sajnos, ezt a fel­ismerést sem tudta a követ­kező évekbe« hasznosítani. (Következik: Frakcióharcok, szektás ellentámadás) Megtalálta a számítását a balassagyarmati kábelgyárban Harsa István targoncavezető. Korábban a szécsényi termelőszövetkezetben gépkoesive/.e tőként működött, leszállt • teherautóról az üzemi munka kedvéért, a nyolcórás műszak periig kényelmesebb is szá­mára. — kj -— J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents