Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 mil­liárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a válla­lati. tanácsi eszközök tele­fonfejlesztésre történő át­adása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amely­ben minden „külső” 40 fo­rinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá. A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vál­lalatoknak és a kötvényt vá­sárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több te­lefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mondotta az államtitkár. Be- jelentette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredmény­re vezettek, és így 1990-ig 400—420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi fel­tételei teremtődtek meg. Eb­ből 140 ezret az elodázhatat­lan rekonstrukcióra kell fel­használni, így 260—280 ezer új telefonállomás létesül. A távközlés-fejlesztési prog­ram feltételeiről szólva el­mondotta : — Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével, jelentős szer­vező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges be­rendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó há­nyad importból biztosítható. Az üzemeltetés-fenntartás pos­tán belüli feltételei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megoldására várható­an összkormányzati összefo­gásra lesz szükség. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására. bővítésére vonatkozó munka. Ez meg­alapozhatja egy legalább 10— 15 éves időtávú, önálló táv­közlés-fejlesztési kormány- program kialakítását is. Tóth ülés beszámolójában mintegy hetvenezer munka­társa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igye­keznek dolgozni — mondot­ta végezetül. ■fr A beszámoló feletti vitában felszólalt: Stadinger István (Budapest 6. vk.). Brezniczky József (Bara­nya m., 8. vk.). Gágyor Pál (Budapest 13. vk.). Bibók Istvánná (Csongrád m., 8. vk.) Sándor Gábor: Pillanatkép az ülésteremből Novák Lajos (Szabolcs'Szat- már m„ 2. vk.) Bölcsey György (Budapest, 63. vk.). Keszthelyi Zoltán (Borsod m., 1. vk.). Katona Sándor (Fejér m.. 12. vk). Szatmári Lajos (Veszprém m.. 6. vk.). Az elnöklő Cservenka Fe- rencné ezután bejelentette: Sándor Gábor képviselőtár- sunkké a szó. A korszerű hírközlés a termelés nélkülözhetetlen feltétele Sándor Gábor, az Üvegipa­ri Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának anyag- beszerzője, Nógrád megye 5. számú választókerületének képviselője, elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy a posta munkájának minősége befo­lyásolja mindennapi közér­zetünket. Utalt arra, hogy a földrajzi adottságok követ­keztében, Nógrád megye kis- és aprófalvas településszer­kezettel rendelkezik, a pos­tai szolgáltatásokról 127 kis­posta gondoskodik. Az elmúlt két tervciklusban jelentős előrelépés történt a klasszi­kus postai szolgáltatások­ban: új épületek átadásával, a meglevők felújításával és bővítésével, az országos átlag fölé emelkedtek az ellátás mutatószámai. Az elismert eredmények mellett azonban egy feszítő problémával, a telefonháló­zat hiányos kiépítettségével nézünk szembe. A megye gaz. dasági helyzetének értéke­lésekor és a feladatok meg­határozásakor a Miniszterta­nács is elismerte az infra­struktúra gazdasági fejlett­ségünktől való elmaradottsá­gát, ez különösen érvényes a hírközlésre. Az elmaradott­ság hatványozottan jelentke­zik az aprófalvas térségekben. — Az ilyen településeken élő lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásolja, hogy munkaidőn túl telefonon csak segélykérésre van lehe­tőség, de munkaidőben is ne­hézkes, lassú a telefonszol­gáltatás — mondotta a kép­viselő. — Ennél is nagyobb probléma, hogy a korszerű hírközlés a termelőmunka egyre inkább nélkülözhetet­len feltételeként is hiányzik. A képviselő saját munkája kapcsán példákká) is alátá­masztotta, hogy a mai kö­rülmények mellett sok eset­ben célszerűbb a távoli part­nervállalatokhoz is személye­sen elutazni, mint telefon­összeköttetést teremteni. Az utazás többletköltségei, az üz­leti pozíciók nem kellő idő­ben történő érzékelése pedig elmaradt gazdasági hasznot jelenthet. Így van ez Nógrád megvében is, ahol döntő több­ségében teleohelyek. kiren­deltségek és gyáregységek biztosítják a foglalkoztatást. A továbbiakban a képviselő egvetérté'ét fejezte ki a már nem halogatható szelektív fejlesztéssel. Mint ahogy a VII. ötéves terv jóváhagyá­sakor, úgy ma is érzékeljük, hogy a kormányzat és a pos­ta nagy erőfeszítéseket tesz a hírközlés javítására. — A gazdálkodó szervek és a tanácsok, bár nincsenek fe­lesleges pénzforrásaik, a hír­közlés fontosságát elismerve kapcsolódtak a programhoz — folytatta Sándor Gábor. — látják ugyanis, hogy a pos­ta a rendelkezésére álló for­rásokból egyedül nem képes feloldani a feszültségeket. Kapcsolódtak a közös ér­dekeltségre alapozó pályáza­ti rendszerhez, s a megye ta­nácsainak szervezőtevékeny­sége révén a beruházási költ­ségek csaknem felét helyi erőforrásokból teremtik meg. A VII. ötéves tervre jelen­tős előrelépést ígér a Nógrád Megyei Tanács és a posta közötti megállapodás, s az együttműködésnek ez a jó példája elsőként valósult meg az országban. Ennek kapcsán a képviselő elmondotta: — Az együttműködés egy olyan folyamatot indít el, amely során először városaink és körzetközpontjaink két­harmadában megteremtődik a korszerű hírközlési hálózat kiszélesítésének lehetősége. Befejeződik az az előkészítő munka, amely megalapozza, hogy a VIII. ötéves tervidő­szakban valamennyi telepü­lés, így az aprófalvak is, el­érhető szolgáltatásként meg­kaphassák az automatizált távközlés előnyeit. A kiemelt program töretlen továbbvite­léhez azonban a jövőben is a mostanihoz hasonló központi támogatás szükséges. Sándor Gábor a további­ig ÓG RÁD — 1986. október 25., szombat akban saját választókerüle­téről, Pasztóról és térségéről szólt, ahol a telefonhálózat és a kistelepülések ellátása még a megyei átlagtól is kedvezőt­lenebb. Mir.r mondotta, talán ezért is volt könnyebb meg­győzni a vezetőket a fejlesz­tés szükségességéről. Ennek eredményeként a VIL ötéves terv időszakában már rendelkezésre áll az az anyagi erőforrás, ami segít el­indítani a telefonhálózat fej­lesztését. A továbbiakban a képviselő azt ecsetelte: a pá­lyázati rendszer lehetőségét teremtett arra, hogy a hozzá­járulások körét az anyagi tá­mogatáson túl más formában is bővíthessék. Pásztó Város Tanácsa pél­dául terület és épület átadá­sával, földmunka elvégzé­sével járul hozzá az új tele­fonközpont kialakításához. Szólt arról, hogy a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázi­um és Postaforgalmi Szak- középiskola hét éve jelentős szerepet játszik a posta szak­embereinek képzésében. Sándor Gábor képviselő vé­gezetül örömét fejezte ki afö­lött, hogy 30—40 kisteljesít­ményű adóval igyekeznek a kedvezőtlen domborzati adott­ságú települések — ezek közé tartoznak a nógrádiak is — televíziós vételi gondjait eny­híteni. Felszólalását ígv fe­jezte be: „A beszámolót, az általam elmondottakkal is megerősítve, elfogadásra ja­vaslom. ~ir Sándor Gábor után felszó­lalt még: Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.). Novák István (Vas m., 2. vk.). Zsiamond Attila (Budapest, 5. vk.). Pleeskó Ferenc (Somogy m., 12. vk). ■ír Ezután Sarló« Tstván beje­lentette, hogy több hozzászó­ló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illésnek. A Magyar Posta elnöke kö­szönetét mondott a képviselők­nek, a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről el­hangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeré­séért. A postás dolgozók munka- körülményeivel és bérezésével kapcsolatos kénviselői vé’e- ménvek kapcsán említette meg Tóth Illés: a SZOT egyet­értésével olyan döntés szüle­tett, hogy a munkával mér­hetően, túlterhelt távbeszélő­kezelőknél át lehet térni a 36 órás munkahétre. Hogy a posta által kezelt takarékbe­téteket esetleg, fel lehetne-e használni a telefonfejlesztés­re —, miként az egyik képvi­selő felvetette —, az állam­titkár kategorikusan vála­szolt: nem lehet felhasználni. Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt területei­nek fejlesztésébe a postai le­hetőségek, szolgáltatások ja­vítását is bele kell érteni. Eh hez azonban a műszaki félté teleket is meg kell teremteni. Megismételte: a postai fej­lesztéseknek az Országgyűlé­sen ismereteit terveit mini­mális programnak tekintik. Végül, kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Ma­gyar Posta elnökének beszá­molóját és a felszólalásokra adott válaszát —, három el­lenszavazat és három tartóz­kodás mellett — tudomásul vette. Ezután dr. Hutás Imre. egészségügyi államtitkár vála­szolt Király Zoltán, Csongrád megyei képviselőnek még csütörtökön ismertetett kér­désére : mi áz egészségügyi tár­ca véleménye a Cellada,nr- ról, Kovács Ádám és kutató- csoportja diagnosztikai mód­szeréről ? — Az elmúlt években a tömegtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoztak Kovács Ádám és munkacso­portja tevékenységével — kezdte válaszát az államtit­kár. — Kovács Ádám úgy véli, hogy eljárást talált a rák korai felismerésére, rálelt olyan kémiai anyagra, amely a különböző rákfajták gyógyí­tására alkalmas. Az eddigi szakértői vélemények sajnos, nem támasztották alá a remé­nyeket. Ez év márciusában az Egészségügyi Minisztérium fölszólította az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, hogy a Celladam nevű készítmény engedélyezéséhez szükséges el­járást indítsa meg. Májusban az intézet főigazgatója közöl­te az érdekeltekkel, hogy a rendelkezésre álló adatokból hiányoznak olyan alapvető fontosságú dokumentumok, mint például a vegyület ké­miai összetételével, esetleges bomlékonvságával kapcsola­tos adatok, mérgező hatására, illetve viszonylagos ártal­matlanságára vonatkozó bizo­nyítékok. Fölhívta Kovács Ádámot és munkatársait, hogy a szükséges vizsgálati adato­kat bocsássák rendelkezésre, hogy ennek alapján, a mód­szer bevezetési folyamata és maid az emberen történő ki­próbálása megindulhasson. Sajnos, ez mind a mai nap;g nem történt meg. legújabb ér­tesülésünk szerint 1987. feb­ruárra várhatók ezek a doku­mentumok. Ugyancsak erre az időre ígérték a gyógyhatást bizonyító kórrajzok átadását. Ebben a programban az egészségügyminiszter és Ko­vács Ádám —. néhány nap­pal ezelőtt történt személyes találkozásuk alkalmával — megegyezett. Az egészségügyi államtitkár válaszát követően, a Parte­ment őszi ülésszaka —, ame­lyen Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt —, befejez­te munkáját (MTI) Egy hét a világpolitikában Vasárnap: Koppenhágában, a 132 országból érkezett 2500 küldött részvételével befejezte tanácskozásait a béke-világ­kongresszus, és állást foglalt az atomleszerelés mellett. — Sajtóértekezlet Kabulban a hat szovjet ezred kivonása al­kalmából. Hétfő: Schlüter dán miniszterelnök Moszkvában. — Sze­mélyi torzsalkodások után megtörténik a váltás Izraelben, a nagykoalíció második félidejében Samir áll a kormány élén. — Repülőszerencsétlenség következtében életét veszti Samora Machel mozambiki elnök. Az első vizsgálatok nem zárják ki. hogy a gépet lelőtték. Kedd: Országos sztrájk hatmillió francia dolgozó részvé­telével a munkanélküliség és a vásárlóerő csökkenése elleni tiltakozásképpen. — Az NDK-beli Német Szocialista Egység­párt, és a nyugatnémet szociáldemokraták közös terve egy közép-európai atomfegyvermentes folyosó létrehozására. Szerda: Gorbacsov újabb televíziós beszédben értékeli a reykjaviki találkozót, s rámutat az amerikai vezetés fele­lősségére. — Folytatódik a „követségháború”, 55 szovjet dip­lomatát szólítanak fel az Egyesült Államok elhagyására, Moszkva ellenintézkedésekkel válaszol. Csütörtök: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén Nicaragua panaszát tárgyalják az ország elleni had­üzenet nélküli háború ügyében. Péntek: Az ENSZ napja: a világszervezet megalakításá­nak 41. évfordulója, hagyományosan a leszerelési világhét kezdete. — Honecker Pekingben, Kim ír Szén Moszkvában tárgyal. Á hét kérdései Hogyan visszhangzik to­vább a világban a reyk­javiki csúcs? Már csaknem két hét telt el a reykjaviki csúcsértekezlet óta de ami az izlandi fővá­rosban történt, változatlanul a világ figyelmének közép­pontjában áll. Az értékelések, értelmezések közepette, nem­ritkán félreértelmezik az ese­ményeket. A skóciai Gleneaglesben a NATO hadügyminiszterei ta­lálkoztak, és támogatásukról biztosították az amerikai ál­láspontot: ebben nyilván sze­repe volt Weinberger ameri­kai hadügyminiszter szemé­lyes kiállásának, s annak, hogy az atlanti katonai ve­zetők különben sem tartoz­nak az enyhülés zászlóvivői közé. Még így is történt né­hány utalás arra, hogy az Egyesült Államok ne borítsa fel csillagháborús terveivel az ABM-szerződést. Azok a NATO-kormányfők, akik a héten nyilatkoztak, már óva­tosabbak voltak, s jóllehet, mind a Washingtonban láto­gatáson levő Kohl kancellár, mind a Moszkvában járó Schlüter dán miniszterelnök nem bírálta nyíltan az Egye­sült Államok magatartását, különösen az utóbbi szavai­ban fenntartások érződtek. Egy hét leforgása alatt, a második hosszabb televíziós beszédben foglalkozott Reykja­vik politikai utóéletével Mihail Gorbacsov. Polemikus nyi­latkozat, végső soron pozitív kicsengéssel — jellemezhetjük a beszédet. Különös érdeklő­dést kelthetett a főtitkár meg­állapítása, hogy az amerikai­ak az új biztonsági gondolko­dás helyett, a régi megközelí­tésekhez való visszatérésre akarják kényszeríteni a Szov­jetuniót. Csakhogy. Moszkva nem megy bele ebbe a csap­dába. s ennek vetületében szinte kulcsmegállapítások- ként említhetjük Gorbacsov kijelentéseit: — Reykjavik elszalasz­tott alkalom volt, s ezért az amerikai politika viseli a fe­lelősséget: — a párbeszéd folytatása előtt tovább is nyitva állnak a kapuk; — a szovjet csomagterv (a hadászati fegyverrendszerek csökkentése, lépések az atom­mentes Európa érdekében, az SDI laboratóriumi keretek kö­zött tartása), továbbra is ér­vényes. és érthetően egysé­ges kezelést igényel. Magya­rán : nem lehet szó a lénye­ges szovjet engedményekről, ha közben az amerikaiak meg­szállottan törekszenek egy­oldalú katonai e’őnvökre; — a ..követsézháború”. a d''nlomat.ák soromtos kiutasí­tása rontig a légkört, nehezí­ti a tárgyalásokat, és a Szov­jetuniót érthető ellenlépések­re kényszeríti. A visszhang visszhangja, Gorbacsov újabb nyilatkoza­tának amerikai fogadtatása nem volt egyértelmű. A szo- csata tart, a „követséghábo­rú” úgyszintén, ugyanakkor nehezen térhetnek ki a fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sok folytatása elől. Reykjavik, minden jel szerint, belső vi­tákat is eredményezett: egy amerikai lap szerint két sí­nen próbálnak továbbhaladni. Egy bizonyasan megállapítha­tó, a csúcstémák nem kerül­tek le a napirendről. Mi várható Mozambik" ban? Rosszak voltak a látási vi­szonyok N koma ti térségében, a Mozambikkal szomszédos dél-alrikaj hatáirovezetuen, ahol repülősaerencsétlenseg következtében életét vesztet­te Samara Machel elnök. Egyelőre homály fedi a kö­rülményeket, s átláthatatla­nok a politikai látási vi­szonyok is. Az első vizsgá­latok Dél-Afrika részéről ugyan pilótaihibát emleget­nek, de a túlélők vallomá­sai robbanásra utalnak, te­hát nem kizárt, hogy a gé­pét lelőtték. A dél-afrikai Mozambik, amely a Frelimo párt veze­tésével hosszú harcot folyta­tott a portugál gyarmatosí­tás ellen, és 1975-ben vívta ki függetlenségét, ma front­állam. Egyik támasza a Dél- Afrika többségi uralmáért, és Namíbia függetlenségéért vívott küzdelemnek. Samora Machel is Lusakából, Zam­bia fővárosából volt hazaté­rőben, egy négyes csúcsról, amelyen Afrika déli részéről volt szó. Ugyanakkor Mo­zambik megkülönböztetett nyomás alatt áll. A dél-af­rikaiak által támogatott, pén­zelt és felfegyverzett Rena- mo nevű szervezet állandó gerillatámadásokkal nyugta­lanítja az országot, súlyosak a gazdasági nehézségek, s a frontállam Mozambik sok te­kintetben mée függ a szom­szédos Dél-Afrikától. (Egvk legnagyobb bevételi forrá­sa volt például a Dél-Afri- kában dolge-m vendégmun­kások hazautalt fizetéshánya­da.) A kényes egyensúlyi hely­zetben nagy feladat várt Samora Mache: á'temférfiúi képességeire. Osztatlan te­kintélye volt a fi-ontál!amok vezetőinek körében, de an­nak ideién része'e volt a nkomati talá’kozának — én­pen e térségben vesztene most életét —. ahol a dél- afrikai vezetéssel próbált né­hány kérdésben megállapo­dásra jutni. Mozambik gyászolja el­hunyt elnökét, s a Frelimo központi bizottsága válaszba maid ki utódiát a három valószínű jslö’t közül. De az ország bonyolult helvze'e széles körű belső összefogást követel, .s egyben növekvő szolidaritást a haladó erők, a többi frontállamok részé­ről. Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents