Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a vállalati. tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden „külső” 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá. A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mondotta az államtitkár. Be- jelentette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400—420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260—280 ezer új telefonállomás létesül. A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta : — Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével, jelentős szervező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üzemeltetés-fenntartás postán belüli feltételei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megoldására várhatóan összkormányzati összefogásra lesz szükség. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására. bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10— 15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormány- program kialakítását is. Tóth ülés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni — mondotta végezetül. ■fr A beszámoló feletti vitában felszólalt: Stadinger István (Budapest 6. vk.). Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.). Gágyor Pál (Budapest 13. vk.). Bibók Istvánná (Csongrád m., 8. vk.) Sándor Gábor: Pillanatkép az ülésteremből Novák Lajos (Szabolcs'Szat- már m„ 2. vk.) Bölcsey György (Budapest, 63. vk.). Keszthelyi Zoltán (Borsod m., 1. vk.). Katona Sándor (Fejér m.. 12. vk). Szatmári Lajos (Veszprém m.. 6. vk.). Az elnöklő Cservenka Fe- rencné ezután bejelentette: Sándor Gábor képviselőtár- sunkké a szó. A korszerű hírközlés a termelés nélkülözhetetlen feltétele Sándor Gábor, az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának anyag- beszerzője, Nógrád megye 5. számú választókerületének képviselője, elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy a posta munkájának minősége befolyásolja mindennapi közérzetünket. Utalt arra, hogy a földrajzi adottságok következtében, Nógrád megye kis- és aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, a postai szolgáltatásokról 127 kisposta gondoskodik. Az elmúlt két tervciklusban jelentős előrelépés történt a klasszikus postai szolgáltatásokban: új épületek átadásával, a meglevők felújításával és bővítésével, az országos átlag fölé emelkedtek az ellátás mutatószámai. Az elismert eredmények mellett azonban egy feszítő problémával, a telefonhálózat hiányos kiépítettségével nézünk szembe. A megye gaz. dasági helyzetének értékelésekor és a feladatok meghatározásakor a Minisztertanács is elismerte az infrastruktúra gazdasági fejlettségünktől való elmaradottságát, ez különösen érvényes a hírközlésre. Az elmaradottság hatványozottan jelentkezik az aprófalvas térségekben. — Az ilyen településeken élő lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásolja, hogy munkaidőn túl telefonon csak segélykérésre van lehetőség, de munkaidőben is nehézkes, lassú a telefonszolgáltatás — mondotta a képviselő. — Ennél is nagyobb probléma, hogy a korszerű hírközlés a termelőmunka egyre inkább nélkülözhetetlen feltételeként is hiányzik. A képviselő saját munkája kapcsán példákká) is alátámasztotta, hogy a mai körülmények mellett sok esetben célszerűbb a távoli partnervállalatokhoz is személyesen elutazni, mint telefonösszeköttetést teremteni. Az utazás többletköltségei, az üzleti pozíciók nem kellő időben történő érzékelése pedig elmaradt gazdasági hasznot jelenthet. Így van ez Nógrád megvében is, ahol döntő többségében teleohelyek. kirendeltségek és gyáregységek biztosítják a foglalkoztatást. A továbbiakban a képviselő egvetérté'ét fejezte ki a már nem halogatható szelektív fejlesztéssel. Mint ahogy a VII. ötéves terv jóváhagyásakor, úgy ma is érzékeljük, hogy a kormányzat és a posta nagy erőfeszítéseket tesz a hírközlés javítására. — A gazdálkodó szervek és a tanácsok, bár nincsenek felesleges pénzforrásaik, a hírközlés fontosságát elismerve kapcsolódtak a programhoz — folytatta Sándor Gábor. — látják ugyanis, hogy a posta a rendelkezésére álló forrásokból egyedül nem képes feloldani a feszültségeket. Kapcsolódtak a közös érdekeltségre alapozó pályázati rendszerhez, s a megye tanácsainak szervezőtevékenysége révén a beruházási költségek csaknem felét helyi erőforrásokból teremtik meg. A VII. ötéves tervre jelentős előrelépést ígér a Nógrád Megyei Tanács és a posta közötti megállapodás, s az együttműködésnek ez a jó példája elsőként valósult meg az országban. Ennek kapcsán a képviselő elmondotta: — Az együttműködés egy olyan folyamatot indít el, amely során először városaink és körzetközpontjaink kétharmadában megteremtődik a korszerű hírközlési hálózat kiszélesítésének lehetősége. Befejeződik az az előkészítő munka, amely megalapozza, hogy a VIII. ötéves tervidőszakban valamennyi település, így az aprófalvak is, elérhető szolgáltatásként megkaphassák az automatizált távközlés előnyeit. A kiemelt program töretlen továbbviteléhez azonban a jövőben is a mostanihoz hasonló központi támogatás szükséges. Sándor Gábor a továbbiig ÓG RÁD — 1986. október 25., szombat akban saját választókerületéről, Pasztóról és térségéről szólt, ahol a telefonhálózat és a kistelepülések ellátása még a megyei átlagtól is kedvezőtlenebb. Mir.r mondotta, talán ezért is volt könnyebb meggyőzni a vezetőket a fejlesztés szükségességéről. Ennek eredményeként a VIL ötéves terv időszakában már rendelkezésre áll az az anyagi erőforrás, ami segít elindítani a telefonhálózat fejlesztését. A továbbiakban a képviselő azt ecsetelte: a pályázati rendszer lehetőségét teremtett arra, hogy a hozzájárulások körét az anyagi támogatáson túl más formában is bővíthessék. Pásztó Város Tanácsa például terület és épület átadásával, földmunka elvégzésével járul hozzá az új telefonközpont kialakításához. Szólt arról, hogy a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szak- középiskola hét éve jelentős szerepet játszik a posta szakembereinek képzésében. Sándor Gábor képviselő végezetül örömét fejezte ki afölött, hogy 30—40 kisteljesítményű adóval igyekeznek a kedvezőtlen domborzati adottságú települések — ezek közé tartoznak a nógrádiak is — televíziós vételi gondjait enyhíteni. Felszólalását ígv fejezte be: „A beszámolót, az általam elmondottakkal is megerősítve, elfogadásra javaslom. ~ir Sándor Gábor után felszólalt még: Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.). Novák István (Vas m., 2. vk.). Zsiamond Attila (Budapest, 5. vk.). Pleeskó Ferenc (Somogy m., 12. vk). ■ír Ezután Sarló« Tstván bejelentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illésnek. A Magyar Posta elnöke köszönetét mondott a képviselőknek, a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeréséért. A postás dolgozók munka- körülményeivel és bérezésével kapcsolatos kénviselői vé’e- ménvek kapcsán említette meg Tóth Illés: a SZOT egyetértésével olyan döntés született, hogy a munkával mérhetően, túlterhelt távbeszélőkezelőknél át lehet térni a 36 órás munkahétre. Hogy a posta által kezelt takarékbetéteket esetleg, fel lehetne-e használni a telefonfejlesztésre —, miként az egyik képviselő felvetette —, az államtitkár kategorikusan válaszolt: nem lehet felhasználni. Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt területeinek fejlesztésébe a postai lehetőségek, szolgáltatások javítását is bele kell érteni. Eh hez azonban a műszaki félté teleket is meg kell teremteni. Megismételte: a postai fejlesztéseknek az Országgyűlésen ismereteit terveit minimális programnak tekintik. Végül, kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát —, három ellenszavazat és három tartózkodás mellett — tudomásul vette. Ezután dr. Hutás Imre. egészségügyi államtitkár válaszolt Király Zoltán, Csongrád megyei képviselőnek még csütörtökön ismertetett kérdésére : mi áz egészségügyi tárca véleménye a Cellada,nr- ról, Kovács Ádám és kutató- csoportja diagnosztikai módszeréről ? — Az elmúlt években a tömegtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoztak Kovács Ádám és munkacsoportja tevékenységével — kezdte válaszát az államtitkár. — Kovács Ádám úgy véli, hogy eljárást talált a rák korai felismerésére, rálelt olyan kémiai anyagra, amely a különböző rákfajták gyógyítására alkalmas. Az eddigi szakértői vélemények sajnos, nem támasztották alá a reményeket. Ez év márciusában az Egészségügyi Minisztérium fölszólította az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, hogy a Celladam nevű készítmény engedélyezéséhez szükséges eljárást indítsa meg. Májusban az intézet főigazgatója közölte az érdekeltekkel, hogy a rendelkezésre álló adatokból hiányoznak olyan alapvető fontosságú dokumentumok, mint például a vegyület kémiai összetételével, esetleges bomlékonvságával kapcsolatos adatok, mérgező hatására, illetve viszonylagos ártalmatlanságára vonatkozó bizonyítékok. Fölhívta Kovács Ádámot és munkatársait, hogy a szükséges vizsgálati adatokat bocsássák rendelkezésre, hogy ennek alapján, a módszer bevezetési folyamata és maid az emberen történő kipróbálása megindulhasson. Sajnos, ez mind a mai nap;g nem történt meg. legújabb értesülésünk szerint 1987. februárra várhatók ezek a dokumentumok. Ugyancsak erre az időre ígérték a gyógyhatást bizonyító kórrajzok átadását. Ebben a programban az egészségügyminiszter és Kovács Ádám —. néhány nappal ezelőtt történt személyes találkozásuk alkalmával — megegyezett. Az egészségügyi államtitkár válaszát követően, a Partement őszi ülésszaka —, amelyen Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt —, befejezte munkáját (MTI) Egy hét a világpolitikában Vasárnap: Koppenhágában, a 132 országból érkezett 2500 küldött részvételével befejezte tanácskozásait a béke-világkongresszus, és állást foglalt az atomleszerelés mellett. — Sajtóértekezlet Kabulban a hat szovjet ezred kivonása alkalmából. Hétfő: Schlüter dán miniszterelnök Moszkvában. — Személyi torzsalkodások után megtörténik a váltás Izraelben, a nagykoalíció második félidejében Samir áll a kormány élén. — Repülőszerencsétlenség következtében életét veszti Samora Machel mozambiki elnök. Az első vizsgálatok nem zárják ki. hogy a gépet lelőtték. Kedd: Országos sztrájk hatmillió francia dolgozó részvételével a munkanélküliség és a vásárlóerő csökkenése elleni tiltakozásképpen. — Az NDK-beli Német Szocialista Egységpárt, és a nyugatnémet szociáldemokraták közös terve egy közép-európai atomfegyvermentes folyosó létrehozására. Szerda: Gorbacsov újabb televíziós beszédben értékeli a reykjaviki találkozót, s rámutat az amerikai vezetés felelősségére. — Folytatódik a „követségháború”, 55 szovjet diplomatát szólítanak fel az Egyesült Államok elhagyására, Moszkva ellenintézkedésekkel válaszol. Csütörtök: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén Nicaragua panaszát tárgyalják az ország elleni hadüzenet nélküli háború ügyében. Péntek: Az ENSZ napja: a világszervezet megalakításának 41. évfordulója, hagyományosan a leszerelési világhét kezdete. — Honecker Pekingben, Kim ír Szén Moszkvában tárgyal. Á hét kérdései Hogyan visszhangzik tovább a világban a reykjaviki csúcs? Már csaknem két hét telt el a reykjaviki csúcsértekezlet óta de ami az izlandi fővárosban történt, változatlanul a világ figyelmének középpontjában áll. Az értékelések, értelmezések közepette, nemritkán félreértelmezik az eseményeket. A skóciai Gleneaglesben a NATO hadügyminiszterei találkoztak, és támogatásukról biztosították az amerikai álláspontot: ebben nyilván szerepe volt Weinberger amerikai hadügyminiszter személyes kiállásának, s annak, hogy az atlanti katonai vezetők különben sem tartoznak az enyhülés zászlóvivői közé. Még így is történt néhány utalás arra, hogy az Egyesült Államok ne borítsa fel csillagháborús terveivel az ABM-szerződést. Azok a NATO-kormányfők, akik a héten nyilatkoztak, már óvatosabbak voltak, s jóllehet, mind a Washingtonban látogatáson levő Kohl kancellár, mind a Moszkvában járó Schlüter dán miniszterelnök nem bírálta nyíltan az Egyesült Államok magatartását, különösen az utóbbi szavaiban fenntartások érződtek. Egy hét leforgása alatt, a második hosszabb televíziós beszédben foglalkozott Reykjavik politikai utóéletével Mihail Gorbacsov. Polemikus nyilatkozat, végső soron pozitív kicsengéssel — jellemezhetjük a beszédet. Különös érdeklődést kelthetett a főtitkár megállapítása, hogy az amerikaiak az új biztonsági gondolkodás helyett, a régi megközelítésekhez való visszatérésre akarják kényszeríteni a Szovjetuniót. Csakhogy. Moszkva nem megy bele ebbe a csapdába. s ennek vetületében szinte kulcsmegállapítások- ként említhetjük Gorbacsov kijelentéseit: — Reykjavik elszalasztott alkalom volt, s ezért az amerikai politika viseli a felelősséget: — a párbeszéd folytatása előtt tovább is nyitva állnak a kapuk; — a szovjet csomagterv (a hadászati fegyverrendszerek csökkentése, lépések az atommentes Európa érdekében, az SDI laboratóriumi keretek között tartása), továbbra is érvényes. és érthetően egységes kezelést igényel. Magyarán : nem lehet szó a lényeges szovjet engedményekről, ha közben az amerikaiak megszállottan törekszenek egyoldalú katonai e’őnvökre; — a ..követsézháború”. a d''nlomat.ák soromtos kiutasítása rontig a légkört, nehezíti a tárgyalásokat, és a Szovjetuniót érthető ellenlépésekre kényszeríti. A visszhang visszhangja, Gorbacsov újabb nyilatkozatának amerikai fogadtatása nem volt egyértelmű. A szo- csata tart, a „követségháború” úgyszintén, ugyanakkor nehezen térhetnek ki a fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytatása elől. Reykjavik, minden jel szerint, belső vitákat is eredményezett: egy amerikai lap szerint két sínen próbálnak továbbhaladni. Egy bizonyasan megállapítható, a csúcstémák nem kerültek le a napirendről. Mi várható Mozambik" ban? Rosszak voltak a látási viszonyok N koma ti térségében, a Mozambikkal szomszédos dél-alrikaj hatáirovezetuen, ahol repülősaerencsétlenseg következtében életét vesztette Samara Machel elnök. Egyelőre homály fedi a körülményeket, s átláthatatlanok a politikai látási viszonyok is. Az első vizsgálatok Dél-Afrika részéről ugyan pilótaihibát emlegetnek, de a túlélők vallomásai robbanásra utalnak, tehát nem kizárt, hogy a gépét lelőtték. A dél-afrikai Mozambik, amely a Frelimo párt vezetésével hosszú harcot folytatott a portugál gyarmatosítás ellen, és 1975-ben vívta ki függetlenségét, ma frontállam. Egyik támasza a Dél- Afrika többségi uralmáért, és Namíbia függetlenségéért vívott küzdelemnek. Samora Machel is Lusakából, Zambia fővárosából volt hazatérőben, egy négyes csúcsról, amelyen Afrika déli részéről volt szó. Ugyanakkor Mozambik megkülönböztetett nyomás alatt áll. A dél-afrikaiak által támogatott, pénzelt és felfegyverzett Rena- mo nevű szervezet állandó gerillatámadásokkal nyugtalanítja az országot, súlyosak a gazdasági nehézségek, s a frontállam Mozambik sok tekintetben mée függ a szomszédos Dél-Afrikától. (Egvk legnagyobb bevételi forrása volt például a Dél-Afri- kában dolge-m vendégmunkások hazautalt fizetéshányada.) A kényes egyensúlyi helyzetben nagy feladat várt Samora Mache: á'temférfiúi képességeire. Osztatlan tekintélye volt a fi-ontál!amok vezetőinek körében, de annak ideién része'e volt a nkomati talá’kozának — énpen e térségben vesztene most életét —. ahol a dél- afrikai vezetéssel próbált néhány kérdésben megállapodásra jutni. Mozambik gyászolja elhunyt elnökét, s a Frelimo központi bizottsága válaszba maid ki utódiát a három valószínű jslö’t közül. De az ország bonyolult helvze'e széles körű belső összefogást követel, .s egyben növekvő szolidaritást a haladó erők, a többi frontállamok részéről. Réti Ervin
