Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON. IÉlet a vo>án mögött Utolsó érkezés Az autóbuszjárat mint ed­dig minden esetben, pontosan érkezett az állomásra. Az utasok is, mint máskor, rend­ben leszáll' de a kocsiról. Ezt az érkezést azonban a min­dennapitól mégis megkülön­böztette az. hogy az autó­busz vezetőjét, Potoczki Fe­rencet munkatársai, felettesei meleg szóval köszöntötték, ö pedig Vnrsa Istvánhoz lépett, átadta neki a kocsi indító­kulcsát. kilométíjjen keresztül, bal­eset nélkül. Megőrizte a közle­kedés rendjét és az utasait mindig és időben céljukhoz juttatta. Ahogyan mondani szokták: többszörösen meg­kerülhette volna a földet. A brigádjának tagjai, a vállalat vezetői mindannyian azt mondták, amikor búcsúz­tatták régi kipróbált gépko­csivezetőjüket, hogy munkája példa marad az őt követők számára. Nevét pedig nem fogják felejteni, és szívesen látják mindig. Ez a szakma többszörösen, mint más mun­kában, egész embert kíván a nap minden percében. Embe­rek bízták életüket rá. És ebben állt helyt becsülettel Potoczki Ferenc, az autóbusz vezetője. Millió kilométernél na- Ezzel Potoczki Ferenc au- gyobb utat tett meg. Negyven- tóbusz-vezető életének lezó- éves szakmai tapasztalattal rult egy szakasza: hatvana- rendelkezik, mégis az a min- dik évébe lépett és n.vugállo- dennapi feszültség nem hiá- mányba vonult. Minden dol­gozóra ez vár, nincs is ebben semmi különös, legfeljebb annak, akinek ezután már nem kell időre munkába áll­nia. Csakhogy Potoczki Ferenc hat évtizedes múltjához oda­tartozik, hogv egv életen át a volán mögött ült, embere­ket szállított. Másfél millió nyúzhat a munkából. Mit érez­het egy járművezető, amikor már az egymilliomodik kilo­métert fogyasztotta el? Azt, hogv amíg a szolgálata tart, újabb kilométereket érjen el. De ezt is úgy. mint 6 tette, hiba nélkül, mert szíve volt p munka tő elvégzéséhez. Kö­telességtudat és hozzáértés. Póczos Sándor Hétköznapok Áptó bosszúságok A Salgótarjánban élők kö- említettek közül, kevesen tu f­eött több mint tízezer a hat- nak eljutni Jó volna hát van év felettiek száma. Nem pad. mert le kellene ülni. itudom, készült-e arról is sta­tisztika, liogy közöttük meny­nyi a mozgáskorlátozott. Há- nvan vannak a már könnyen fé adók, a fájós, visszeres, trombózisos lábúak, az agy­vérzés után féloldalt bénák. A műlábbal, botokkal araszo­A hadijelentésekhez hason­Mozgó áruk boltja Ilyen feliratú jármű gyak­ran látható a salgótarjáni Rá­kóczi úton. Hozzátartozik a forgalomhoz; árut, a minden­iók. "olyanok,""akik" küíönbö- fraSus^oko's hosszútól gyT^ese t ramiKUS, okos egy körrel e’özte meg az uto]_ a lóan, több tudósító most is tá bornoki ranggal ruházza fel a telet... „Tél tábornok tá­madása”. „Tankokkal a hótor­laszok ellen”. „Harc hóban, fagyban”. A barátságos futballmérkő­zésen nem győzünk, hanem „megverjük”, például az NDK válogatottját. (Dádá ! ! !) A két szállít. ...........° nem- — —. - * wxm*. tr „tű buszra Mazállai. b*,t aJármi. .OoMom„em ,sép° “ ..Épkézláb” gyalogosok is “ ,??*“ ls sokan azt> akl „bomba”-gólt lő. A szép nő megpihennének csomagcipe- 1 a 1 ■ „szexbomba”. A „barna bom­lés közben. Sétáltatott gyér- Az oldalán olvasható sző- bázó”, „gyilkos erővel” külldi mek is elfáradhat. Eioldódott vég azonban engem kissé za- padlóra ellenfelét. A területi a cipőfűző (nehezebben haj- var. Nem lenne helyesebb az bajnokságból kieső csapatot „Áruk mozgóboltja” felirat? nem búcsúztatják az utolsó meccsen, hanem „megadják . . .a... neki a kegyelemdöfést”. So­Agresszív tudósítások Tolhatnám még... Enyhén , . szólva is nyugtalanító címek, Gyakran visszatetszést kel- megfogalmazások. Mindennap- , ... . ,, , ,bei’nem agresszív jajnk szóhasználatában, időn­kulső pályaudvartól a Ta- tudósítások. Gondoljunk csak k£nt verekszünk harciasko­Tiácsköztársaság térig (parko- a sajtóban, rádióban, televí- óunk, csatázunk kát és tereket kivéve), nin- zióban hatáskeltőnek használt Nem lehetne szelídebben? csenek padok. A pihenőhe- (környezeti ártalomnak is fel­lyekhez azonban a fentebb fogható) megfogalmazásokra. — habonyi — lik már a derék), meg kéne kötni. Le kellene hát ülni, ha volna hová. A megyeszékhely belterüle­te is hosszúra nyúlt. Főutcá­ján — a Rákóczi úton — a Mindenki építkezik — ahogy tud! Tények előtt a hatóság? Nálunk nemcsak a focihoz ért mindenki, hanem a ház­építéshez is. Ez akkor fogalmazódott meg bennem, amikor megtekintettem azokat a fényképeket, a Salgótarjáni Tanács VB műszaki osztályán, amelyek egy középiskolai tanár házilagos kivitelezésű házépítését mutatták be. Csak né­hány, fotódokumentálta tény: a lapokból összerakott ké­ményt átbogozott kötél tartja össze, a felmenő falak és a menyezet találkozásánál egy normális méretű lécdarab dugható ki a szobából az ereszetig __ D e mégcsak nem is e ké­pek kapcsán fogalmazott úgy Szabóné dr. Fehér Erzsébet, az építéshatósági csoport vezetője, hogy az utóbbi idő­ben a műszaki ügyintézők, a magánlakás-építők ellenőrei az engedélyezett tervtől dur­va eltéréseket látnak-tapasz­talnak az építkezéseken. És ez az állampolgári fegyelem nagymértékű lazulását jelzi. Más példákat említett. Ahol engedély nélkül vagy az en­gedélytől eltérően építenek, toldanak-felújítanak családi házat, garázst. melléképü­letet. Éppen a kirívó esetek meg­tekintésére indulnánk. ami­kor — ügyfélfogadási időn kívül ugyan — megjelenik egy ügyfél, és kérdőre von­ja a tanács ügyintézőit, hogy az ő beleegyezése nélkül — ő ugyanis társtulajdonos — adtak engedélyt a másik tulajdonosnak tetőtér-beépí­tésre. ö maga talán észre sem veszi a tanácsiak meg- hökkenő arckifejezését: — Hogyhogy engedélyt? Néhány napja érkezett a ké­relem. most van elbírálás alatt. — Kérelem, engedély ide vagy oda — hadakozik az ügyfél. — A tetőtér elké­szült. •fr Valóiban. Nem mutat mást a helyszíni szemle sem. Iga­zolja az ..érdekéit” ügyfél bejelentését. Salgótarjánban a Sugár úton Márkus Istvá• nék befejezték a tetőátala­kítást. a tetőtér beépítését. — Majd ezután vitatjuk meg. maradhat-e az épít­mény. Ha igen. fennmaradá­si engedélyt kell rá kérni. Ennek ezer forint az ille­téke — mondja Végbali Csa- báné, műszaki ügyintéző. — Első ránézésre úgy látszik, ileszkedik az utcaképbe az új tető. egyébként a szakér­tői bizottság elutasította a tervet. — Ha olyan határozat születik, hogy maradhat a tetőtér, valószínűleg, építés- rendészeti bírságként vagy szabálysértés miatt úiabb ezer forintokat kell majd az építtetőknek fizetniük — egészíti ki Szabóné dr. Fehér Erzsébet. Mindezzel megnőnek az építés költségei. S hogy mi­ért engedé’y nélkül épült meg a tető? Ezt csak ta­lálgatni lehet. Talán elhú­zódott a terv készítése, az időjárás pedig kedvező volt... ☆ Legszívesebben behunynám a szememet, amikor Pupor- ka Györgyékhez, az Idegér út 1. szám alá érkezünk. Meghökkenésemnél, tehetet­lenségem hirtelen felisme­résétől csak Végbaliné cso­dálkozása nagyobb. — Itt egy héttel ezelőtt még csak a ház egy szint­je állt. Már akkor leállítot­tuk a további építést. Előkerül a gazda. Mond- ja-mutatja, milyen régi-rossz kölcsönt. És tervrajz, enge-’ dély nélkül hatvan-hetven négyzetméternyi területre verte le az alapot, s már rajta volt az első szint, ami­kor a további építést leál­lították. Most már rajta van a má­sodik is. Tető még nincs. (Le­het, hogy nem is lesz?!) Az alsó szint durván bepucolt mennyezetéről az első eső le­verte a vakolatot. A házépí­tésnek talán még felelős ki­vitelezője sincs. Ránézésre megállapítható: műszakilag teljesen szakszerűtlen. Cso­da hogv áll! Ök maguk egy nyitott fé­szerben alszanak. Az épülő (?) ház mellett. ■fr Hasonló a helyzet Oláh Pál építkezésénél a Vörös Hadsereg út 11. szám alatt, itt is építési tilalom van, s bővítés helyett, új épületbe fogtak — mondja Szopóczi Zoltán műszaki ügyintéző. — Egyszer már lebontattuk, lehet, hogy újra kell. No. persze itt szakszerűbb a munka. A Csizmadia úton épülő egyik családi háznál a tetőt kellett megfordítani, mert az építő eltért a tervtől, s így rontotta az utcaképet. Meg­nézünk egy garázst a Rad­nóti úton: nem a kijelölt s az utólag is egveztetett hely­re építették. Lehet. hogy bontani kell... Ma igen sokat írunk-hal-' lünk drága építőanyagokról. Ugyanennyit beszélhetnénk a szakszerűtlen beépítések okozta kárról. Ami népgaz­épületben laktak, ö kért az daságnak. építőnek semhasz­építkezéshez típustervet a nos. tanácstól. Nem adtak. La­kást sem adtak. A két fel­ajánlott telek Pintér-telepen és Baglya son nem kellett. Ő itt akar úi házat. A régi he­lyén. Hát legyen 1 De mert a te­rület építési tilalom alatt áll: felújításra és 25 négyzetmé­ternyi alapterület-bővítésre kapott engedélyt. Meg — ő mondja — 200 ezer forint — Tavaly félmillió forint-í nyi építésrendészeti bírsá­got szabtunk ki. s az idén már hat bontást rendeltünk el — mondja az építésha­tósági csoportvezető. — Ezt elkerülendő még gyakorib­bakká tesszük az ellenőrzé­seket. Mert mi is szakszerű jól megépített házakat aka­runk. A lakók érdekében. Zsély András Déligyümölcsök az üvegházban Délszaki hangulat uralko­dik Tichy Jánosnak, az Északdunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozó­jának győr-ménfőcsanaki üvegházában. A 20 négyzet- méteres, beüvegezett hobbi­kertben, amelyet gázkonvek­torral fűtenek, szép termést érlel a citromfa. A gazda 150 darabot már leszüretelt, s még jó pár zöld citrom ér­lelődik a fán. Most hoz elő­ször termést a két narancs­fa. A gyümölcsök már kez­denek sárgulni, s karácsony­ra beérik a narancs. Szálló repülőgépet, vagy helikoptert elhagyni ma már nem jelent különö­sebb gondot. A fülke tetejének ledo- bása vagy a törzs ajtajának nyitása után ki lehet ugrani a gépből, és a kiugrót egyéni ejtőernyője leszállítja a földre. Erre azonban ilyen egyszerűen csak az óránként 500 km-esnél kisebb sebességű légi közlekedési eszközök­nél van mód. Az ennél nagyobb sebességgel szágul­dó repülőgépnek az elhagyása már sokkal bonyolultabb feladat. Ha ugyan­is, valaki egy óránként 500 km-es se­bességű repülőgépből kiemelkedik, an­nak testére a torlónyomás 500 kg-mal nehezedik. Ez határérték, amely felett a torlónyomás már meghaladja az em­ber fizikai erejét. Ennél nagyobb se­besség esetén, a repülőgépet különle­ges szerkezet felhasználása nélkül már nem lehet elhagyni. E különleges szerkezet a katapult- ülés, amelyet a benne ülő emberrel együtt lőnek ki a repülőgép törzséből. Nevét a katapulttól, az ókori görög hadigéptől kapta, amely tüzes kövek és nyilak hajigálására szolgált. Az el­T udománytechnika Pilóták mentése: a katapultálás ső katapultülések létrejötte szorosan összefügg a sugárhajtóműves repülő­gépek megalkotásával. Ránézésre alig van különbség a ka- tapult és a többi pilótaülés között. En­nek is van üléscsészéje, párnázott fej-, hát- és kartámasza; azonban kilövő­mechanizmusa is van, és az ülés hát­só részét, két pár görgővel látták el. Segítségükkel a repülőgépekhez rög­zített vezetősínekben az ülést moz­gatni lehet. A kilövőmechanizmus­nak van egy dugattyút is magába- foglaló munkahengere. A dugattyú rúdját egy csukló segítségével az ülés­hez. a munkahenger alsó részét a re­pülőgéphez rögzítik. Az egészet egy olyan ágyúhoz hasonlíthatnánk, amely­ben az ágyúgolyó szerepét az ülés, az ágyú csövét a munkahenger tölti be. A gépbe beszálló pilótát „bekötik” — hevederekkel rögzítik a katapultülés- hez. Ha repülés közben baj történik, kezdődik a katapultálás; a pilóta egy kar segítségével ledobja a fülke tete­jét, és a kilövőmechanizmus megkez­di a munkáját. A szerkezet indítása­kor a munkahenger alsó részében lé­vő piropatron felrobban. A robbanás hatására fejlődő lőporgázok nyomása kinyitja a rögzítőszerkezetet, mire a hengerben elindul a dugattyú fölfelé, és az ülés 0,15—0.20 másodpercig, a már említett két pár görgő segítségé­vel a vezetősínekben halad. Ezalatt a nagyon rövid idő alatt az ülés sebessége erősen felgyorsul, majd a nagy nyomású lőporgáz a dugattyút az üléssel — és a hozzá rögzített sze­méllyel kilövi a repülőgépből. Kijutva a torlónyomás lefékezi az ülés moz­gását. majd egy-két másodperc múlva, kinyílnak a hevederek, a pilóta elvá­lik az üléstől és már csak az a dolga, hogv kinyissa, vagy az automata be­rendezéssel kinyittassa az ejtőernyőt. E lrepültek a fecskék. Ott állnak a fészkek az eresz alatt, a tetőszegletben: kemény kis sárgombóckák­ból készült remekművek. A mi hétvégi házunkon soha nem volt fecskefészek, hol is lett volna a lapos tetős építményen ? Azután, hogy ta­valy — a beázások megszüntethetetlensége miatt — egy sá­tortető került a házra, még ott dolgoztak az ácsok, de a csúcs alatti szegletben már elkészült egy fecskefészek. Nyár dereka volt, egyszer költöttek benne, azután elrepültek. Idén tavasszal meg látom, nem költenek ám újra a ma­gasban, hanem új fészket raknak a régi terasz felett, mert hogy az is kapott egy kis fedést, éppen alkalmas sarkok akadtak a betonkazetták alján az építkezéshez. Mondom egy helyi, erdei embernek: — Nézze már ezeket a bolondos madarakat. Nem jó ne­kik a magasban az a fészek, most újjal dolgoznak itt a fe­jünk felett, ahol jövünk-megyünk, soha nincs nyugalom. — Hát maga nem tudja, hogy a fecske ott szeret lenni, ahol közel az ember? Megárvult házban nem is költenek a fecskék! Hát ezek bizony költöttek. Kétszer költöttek, két fészek­alja madarat, s bizony megdolgoztak velük, amíg feltáp­lálták és repülni is megtanították őket. És most — pedig már üres a fészek —, most kezdem igazán otthonnak, második otthonnak érezni ezt a há­zat, a hegy lábánál. Lakóim vannak benne. Fecskék, akik most ki tudja, merre járnak, de bizonyos, hogy jövőre ’s megjönnek. És az idei fiatalok talán új fészkeket is raknak majd. Én meg új szőnyegeket terítek alájuk, és várom őket. Talán korai még ősszel várni a tavaszt, de az élet mégis­csak abból áll, hogy az ember újulni akar. A természet ezt szabályos rendben teszi, mi emberek, meg egy kicsit a saját elszánásunkból, a körülményeinkkel összefüggően, meg ahogy az egészségünk is engedi. De újulni nemcsak tavasszal tudunk ... Elektronikus bolti mérleg A hódmezővásárhelyi Met- ripond Mérleggyárban meg­kezdték a vállalat saját konstruktőrei által kifej lesz. tett, formatervezett kivitelű, mikroprocesszoros sü. árszorzós bolti te fizetendő összeget is rmü tátják, s memóriaegységük lehetővé teszi, hogy a napi forgalom összegzésével elvé­gezzék a pénztárgép felada- vezérlé- tát is. Az új típusú bolti mé- mérlegek rőeszközből még idén százat sorozatgyártását. A három-, készítenek, jövőre pedig öt- és tízkilós mérlegek a minden hazai igényt ki tud- szenzoros rendszerű billen- nak elégíteni, ami felesleges­tyűk érintése után nemcsak sé teheti az ilyen mérlegek ' jaz áru súlyát, hanem az ér- tőkés piacról való importját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents