Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
Az ÉLGÉP pásztói gyárában Pálinkás Pál és Tóth József önjáró gabonatisztító gép szerelését végzi. A húsz darab mezőgazdasági célgépet külön böző termelőszövetkezetek részére szállítják Pásztóról. —RT— A bérfejlesztés feltétele Tízmillió nyereség kell Szeptember 1-vel egyesült a Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a NÓG- RÁDTERV. Új nevük: Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Építőipari Vállalat — NOTTÉV. Mivel az első háromnegyed évben mindegyikük külön és önállóan gazdálkodott, ezért az első kilenc hónap tervteljesítésénél indokolt külön ismerteim <■' mindegyikük eredményét " ... " A NÖGRÁDTERV első ki- lenchavi árbevételi tervét a bázishoz viszonyítva 90 százalékra, a tervhez képest pedig 87 százalékra teljesítette. Nyereségelőírási kötelezettségének az előző évi viszonyítást figyelembe véve — 30,3, illetve 50 százalékban tett eleget. Ugyanezen idő alatt az átlag- keresetek a bázishoz képest 1.8 százalékkal növekedtek. A tervhez képest viszont 98 százalékot mutatnak. Bár a tervezett létszámuk kevesebb volt, az egy főre jutó termelési értéktervtől öt százalékkal maradtak el. A tanácsi építők saját építő- és szerelőipari előirányzatukat ugyan a bázishoz képest 29 százalékkal túlszárnyalták, de ez as? eredmény csak 95,3 százalékos tervteljesítéshez volt elegendő. Kedvezőtlenül alakult a nyereség is. A bázishoz képest csupán 25, a tervhez viszonyítva pedig 43 százalék. A saját építési és szerelőipari árbevételi előírásaikat az egy évvel ezelőttihez képest több mint 33,2 százalékkal túlszárnyalták, ez. azonban csak 92 százalékos , tervteljesítést jelent. Az átlagkeresetek a bázishoz képest nyolc százalékkal voltak magasabbak, és így megközelítették a tervben szereplő előirányzatot. Feladataikat a tervezett létszámmal oldották meg. Egy forint kifizetett bérhez 68 fillért kitevő új érték párosult. Az első háromnegyed év kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a márciusban bekövetkezett visszaesést pótolják. Az elképzelések szerint az utolsó negyedévben 55 millió forint árbevétel mellett, elérik az éves tervben előírt 10 millió forint nyereséget. Csak ebben az esetben kerülhet sor a tervezett bérfejlesztés megvalósítására. Zavartalan a takarmányellátás Az állattenyésztés ösztönzésére hozott intézkedések nyomán javult a tartási kedv, a szakemberek az állomány gyarapodását várják; a megnövekedett takarmányigények kielégítésére felkészültek a Gabona Tröszt vállalatai. A negyedik negyedévben és jövőre is folyamatos, zavartalan lesz az ellátás, a takarmányboltokban kellő választék áll a kistermelők rendelkezésére. Lesz elég kukorica, táp, dara, lucernáliszt, tejpor, takarmánykiegészítő, stb. Egyedül az árpából szűkösebb valamivel a készlet a kívántnál. Több új takarmány árusítását kezdik meg, ezek zömmel az olcsóbb árkategóriájú termékek közé tartoznak. A gabonaipar folyamatosan bővíti a választékot. Mázsánként, öt-tíz forinttal olcsóbb gazdasági abrakot hoznak forgalomba, ez a termék gazdaságosan használható fel a sertések hizlalására. A kérődzőknek is előállítottak újabb jó hatású készítményeket. Újdonság, hogy egyes tápokba különleges anyagokat kevernek a hatékonyság javítására, ilyen anyag például a flavomycin. Ezenkívül, például tejsavbaktériummal is „dúsítják” az eleségeket azért, hogy kedvezőbb élettani hatást érjenek el a takarmányozásnál. Mivel jó termést értek el a napraforgóval foglalkozó gazdaságok, elegendő dara áll az állattartók rendelkezésére. A gabonaipar az év végéig 20 százalékos árengedménnyel kínálja a napraforgódarát. Külföldről folyamatosan érkeznek a fehérjeszállitmá- nyok. Kínából szójababot importálnak, nagyobb mennyiségű szójadarát várnak Dél- Amerikából és az Egyesült Államokból. A következő hónapokban. a takarmányok fehérjetartalmát növelő hallisztet a skandináv országokból szerzik be. (MTI) Gyümölcsújdonságok a csemetekertitől Az őszi és tavaszi telepítésekhez több mint 120 gyümölcsfajtából 400 ezer facsemetét hoz forgalomba a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolája. A Dél-Alföld és a Dél-Du- nántúl öt megyéjében a hét végétől harminc lerakatnál vásárolhatják meg a nagyuzé- mek és a kiskerttulcüdonosok a borbási gyümoicsfáíátT A főleg csonthéjasokat szaporító faiskola új fajtákkal bővítette kínálatát. Meggyből a korán érő „Érdi jubileum”, cseresznyéből pedig a fehér gyümölcsű „Vega” az újdonság. Nagyobb a kajsziválaszték is. Áz édes magvú magyar kajsziból szaporították a legtöbbet, mert ennek van legnagyobb kereslete Harmincegy esztendős létére már jó pór munkahellyel megpróbálkozott Darancó Károly., a salgótarjáni áféss köz- gazdasági főosztályvezetője. Akkortájt nyughatatlan lélek voltam — mondja, ámbár nem is ok nélkül ült tűkön: egyik helyről a kilátástalan lakáshelyzet, a másikról a mun-ká Hanság űzte to- vóibb. A füzesabonyi születésű és sokáig fővárosi illetőségű fiatalember négy esztendeje telepedett meg Nógrád megyében. Egy bizonyos. azóta egyszer sem jutott eszébe panaszkodni, mint korábban, hogy nem veszik komoly emberszámba nem adnak munkát. Előbb a MESZÖV-nél, majd most az áfész-nél is — nem sajnálták tőle a tennivalót. sőt! Igaz. ő sem resteilte a fáradságot, hogy felkészüljön az új és még újabb feladatokra. A népgazdasági tervezés szakon végzett közgazdász most fejezte be a szervezés-vezetés szakközgazdász kiegészítőt — a kereskedelem beható megismeréséről nem is szólva. — Korábban ipari területeken dolgoztam — meséli. — A fogyasztási szövetkezeteket illetően azonnal megragadott. hogy ez a szakma olyan, mint valami vegyes- kereskedés. A szövetkezetek, még a legkisebbek is. mindennel foglalkoznak: termelnek. kereskednek, felvásárolnak. beruháznak, új formákat. gazdasági alakzatokat hoznak létre. Lépést tartani sem. könnyű, nem még kieséNem torpant meg a termelés... Gondolatok egy aktíva kapcsán „FÖL KELL ÉLÉNKÍTENÜNK a gazdaságot!” —. hangzott el egy értekezleten nemrég. Balassagyarmaton. Akik meghallgatták (és remélhetőleg megszívlelték!). a korántsem biztató tényeket a magyar népgazdaság jelenlegi helyzetéről, valamennyien olyan pozíciót töltenek be Balassagyarmat és körzetének gazdasági életében, amelyből módjuk van befolyásolni az eredményeket. JŐ és rossz irányban egyaránt. Vállalatigazgatók, termelő-, fogyasztási és ipari szövetkezetek elnökei, pártmunkások az iparból és a mezőgazdaságból egyaránt. De hát, mi értelme volt ezt a gazdaságpolitikai aktívát összehívni éppen ott, ahol az előadó szerint a termelés folyó áron 7—8 százalékkal magasabb a tavalyinál és meghaladja az országos „gyarapodást” is? Azaz: Balassagyarmaton és a környékén, minden rendben —, mondhatná az ember. Csakhogy nem mondhatja. Ez a 7—8 százalékos termelésnövekedés nem csekély dolog, de nézzük csak, mi rejtőzik az átlagszám mögött? A kép meglehetősen tarka. A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepén, az év első nyolc hónapjában, 24 százalékkal emelkedett a termelés a tavalyihoz képest, s a legnagyobb üzem, a kábelgyár is 11 százalékkal jobb tavalyi önmagánál. A ruhaipari szövetkezet kullog a sor végén, mert ott viszont vészesen csökkent a termelés. A szakemberek ki is mondták az okokát: rendeléshiány. Olcsó fogásnak tűnhet, de gondolkodjunk el rajta, hogy vajon mi okból nem rendelnek meg egy terméket? Legfőképpen két okból. Az egyik: a kutya sem tudja, hogy a termék létezik, azaz nem költöttek propagandára, reklámra, nem mérték föl a piacot. A másik ok? Nos, talán a termékké! "lehet baj. Esetünkben avatott embereknek kell a kérdésben döntenie, azaz már kellett volna. Akkor ugyanis nem történhetett volna meg az, hogy egyik esztendőről a másikra ötödével csökkennek a rendelések. Ma a ruházati piacot a lezser, könnyű formák uralják, sláger a természetes alapanyag. Aki nem ilyet kínál. T. az olyan helyzetbe kerül, mint a ruházati szövetkezet, Balassagyarmaton. Vagy olyanba, mint a szolgáltató szövetkezet, amelyik gazdálkodásával. (és szolgáltatásaival), ugyancsak baj lehet. hiszen az utóbbi két esztendőben. tizenkét százalékkal csökkent náluk a termelés, s ugyancsak kevesebb nyereség képződött. Vajon miként lehetséges mégis, hogy ez a csökkenő termelés és nyereség nem befolyásolta a béremeléseket? Azaz. dehogynem! Épp e két év alatt fogott jó erősen a vezetés ceruzája! Ha már ötödével csökkent a nyereség — gondolták —, akkor miért ne növelhették volna ötödével a béreket? BALASSAGYARMATON és körzetében nem torpant meg a termelés „gyarapítása” — ezt .jó volt hallani. Nem volt jó hallani viszont azt. hogy a javító- karbantartó kisvállalat — idézem — „kifejezetten irányítási, vezetési. szervezési problémák miatt” eredménytelenül, sőt veszteséggel gazdálkodik. Ha ez ilyen világosan látszik, akkor ugyanilyen világos a tennivaló is: meg kell erősíteni a kisvállalat vezetését. Kivált akkor, amikor tudjuk, ennek a cégnek a városi tanács a tulajdonosa, tehát veszteségeit az állami költségvetésnek kell „lenyelnie”. A városi tanács pedig pénzügyi nehézségekkel birkózik, mert a várt bevételei nem érkeznek. a városi költségvetés hiánya milttókban mérhető. A megyei tanács az állami támogatás bizonyos forintjait a tervezettnél korábban átutalta Balassagyarmatnak, ám a hiányokat végül is az állam nem vállalja. Ilyen helyzetben egy veszteséges vállalkozást fönntartani talán jóval több mint knras. Már csak azért is, mert a tanács, a választott testület felelőssége egyre nagyobb, s ezt a felelősséget át nem háríthatja senkire. E körzetben is nehéz eeet- t.endot zár majd a mező- gazdaság, de talán ebben az ágazatban sem lesz haszontalan újragondolni néhány dolgot. Például azt, hogy ugyanazon körülmények között, egymástól karnyújtásnyira gazdálkodó termelőszövetkezetek terméseredményei között, mi3 ként lehetséges akkora különbség, mint itt. Az egyik üzem harmincöt mázsa búzát takarított be hektáronként a földjeiről, tizenöt kilométerrel arrébb egy másik már ötvenöt mázsát! Egy figyelmeztető megállapítás: néhol a szövetkezeti vezetők a korábbi jobb esztendők miatt, elégedetté váltak, s most. amikor némi fogcsikorgatásra is szükség volna, az intézkedésekkel bizony elkéstek. Hiába érkezett idejében a figyelmeztetés, amelyik az alapon kívüli tevékenység fejlesztését emlegette. Voltak. akik ragaszkodtak az idejétmúlt felfogáshoz, hogy a téesz csak állatot tenyésszen és növényt termesszen. ne vacakoljon az iparral. Most. amikor a piacon már ugyancsak nagy a kínálat, elszaporodtak a géemkák és végéemkák, amelyikek azonnal lecsapnak a „lyukakra” és betömik azokat precíz, gyors, pontos munkával, most nagyon nehéz magas nyereségtartalmú és keresett ipari termékkel jelentkezni. Mert a fejlesztés lehetőségei is szűkösebbek. (Versenyképes termékhez jó gépiek, jó gépekhez pénz...) Jelzi a pénzügyi gondokat az is, hogy a körzet termelőszövetkezeteinek hitelállománya az idén már 13 százalékkal meghaladja a tavalyit. Három termelőszövetkezet is akad a környéken, amelyik komoly pénzügyi nehézségekkel küzd — talp- raállásuk létfontosságú, elsősorban az ott dolgozók számára. Balassagyarmaton összegyűlt vezetők közül, néhánynak alighanem szűk volt a terem, amikor cégük bajait, gondjait elősorolták. Vajon, ahol szükség van rá. ott lesz-e elegendő önismeret, kellő akarat ahhoz, hogy kirántsák a vállalat t vagy szövetkezet kátyúba jutott szekerét? Akár úgy, hogy megkeresik a gazdálkodás új útjait, vagy úgy, hogy bővítik a többet tudó és akaró kollégáik számát. BALASSAGYARMAT és körzetében többet akarnak, s ez a vezetők és a dolgozók közös érdeke, hiszen csak többől lehet többhöz jutni. Az eddigiek vizsgálata azt mutatta, hogy itt nemcsak akarnak, de többet is tiadnak. H. Z. Erős szállal vei mindig előbbre járni. A helyismeret minden szakmában érték. Abban a mélyvízben viszont, melybe a fiatal közgazdász fejest ugrott, szinte egyetlen karcsapást sem lehet tenni nélküle. A szövetkezeti mozgalom régi motorosai a legapróbb falusi boltról is tudták, ki az, aki kiszolgál benne, repedi-e a mennyezet. — Úgy gondoltaira, ebbéli hátrányomat soha az életben nem tudom behozni. A forrongásba jövő gazdasági szabályozórendszer azonban kisegített a bajból. A rendre változó szabályozók mindenkinek újak voltaik, alkalmazásukat a régi szakemberekkel együtt kellett kiszenved- nünk. Mi sem bizonyítja jobban a helyismeret fontosságát, mint a kistelepülési boltok rekonstrukciós programjának indulása. Két hét leforgása alatt készült ei a 138 pályázat. Amilyen grandiózus lett a nógrádi terv, olyan rövidre szabott lett az előkészítés. Igen nagy feladatot vállalt a megye, de tetemesre duzzadtak e téren elmaradásai. adósságai is. — Talán maga a SZÜVOSZ se számított arra. hogy ilyen sok és ilyen szép kereskedelmi egység épül meg három esztendő alatt — sum- viselik mázza a tapasztalatokat Da- ranvó Károly. — Egyik-másik a megyeszékhely főterén is Igaz, még megáHná a helyét, ideig nem lesznek adottságoknak megfelelően ki használva — de nem lehetett fölmunkát végezni. Az is igaz. hogy egyáltalán nem mondható hatékony tőkeberuházásnak a kistelepülési boltok rekonstrukciója: a nyereségből jó negyed évszázad alatt ha megtérül a befektetés, a tiszta jövedelemből talán soha. S noha tagsági érdek a fogyasztási szövetkezet jövedelmezősége. tagsági érdek a falu ellátása is. Ezt ae ellentmondást, hogy ugyanis azonos érdekek hs ütközhetnek egymással, magja az élet szülte. — Jói érzékelem. hogy egyik kedvenc téma.iánál tartunk? — Hát persze! — nevet a szakállas fiatalember. — Hiszen kezdettől fogva bábáskodtam fölötte! Most. hogy a hároméves programon lassan túl vagyunk, újabb kérdés merül fel: hogyan lehet a megújított üzletéket hosszú távon is életképessé termi. Én úgy vélem, bogy ehhez új szabályozási kondíciók is szükségesek. A sialaótarjánfi áfész köz- gazdasági főosztályvezetője egyike lesz azoknak, akik a fogyasztási szövetkezetek kong. resszusán Nógrád megvét kén- Bfi sem természetesebb. hogy az ambiciózus fiatal szakember szót kér ma jd az országos tanácskozáson, s mi sem természetesebb, hogy a kistelepülések boltjairól akar beszélni. — Egy ízben áttekintettük a nógrádi szövetkezeti boltok jövedelmezőségét — marad még mindig szeretett „vesz- szőparipájánál” Darancó Károly. — Kitűnt, hogy jó néhány bolt magasan az átlag fölötti nyereségszázalékkal dolgozik, ám asz évii nyereségtömeg még esetükben is oly csekély, hogy egyetlen belső meszelés vagy tetőjavítás akár veszteségbe is sodorhatja az üzletet. A baj téhátaz, hogy a jól működő egységek sem képesek kitermelni saját költségeik fedezetét! Aligha tévedek, ha úgy vélem, arz aprófalvak kereskedelméről akár hetekig tud beszélni. Pedig időközben elárulja. a munka következő nagy falatja, az ügyvitelgé- pesítés egy hajszálnyival ettől is kedveltebb számára. Bár inkább belső dolog ez, egy szakembernek annál izgalmasabb. Hosszas hányódás »tán talán azért is tudott gyökeret engedni Salgótarjánban a magasan képzett fiatal szakember. mert pillanatig sem haigv- ták szép fektetők híján. Az értelmes, izgalmas muwka mind közül -a legerősebb szál, amely a dolgozni szerető szakembert pályájához, hí-' vatásáfeoz kötheti. Szénül Márta NÓGRÁD — I486, október 23„ csütörtök
