Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

í V W. :;<v. VILÁG PROLETÁRJA? EGYESÜLJETEK-! OGRÁD •AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E I B I Z O T T S A G A ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 250. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK A barátság« együttműködés a jövő sikereinek záloga A Salgótarjáni Kohászati Üzemek bemutatkozó kiállítása Budapesten Salgótarján város szignálja hangzott tel tegnap délután Budapesten a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában, a salgótarjáni Kohász Műve­lődési Ház fúvósegyüttesének e őadásában. — Ezekkel az akkordokkal vette kezdetét az az öt napig tartó eseménysoro­zat, amelynek főszereplője a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek. A gyár a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában mutatkozik be az érdeklődők­nek. a fővárosiaknak. Eddig ilyen lehetőséget a ház csu­pán a megyéknek, városok­nak adott. Az SKÜ az első üzem, amely kiállíthatta ter­mékeit, a gyár történetét pre­zentáló tablókat, a főváros e reprezentatív kultúrcentru- mában. Nem véletlenül. Az SKÜ kollektívája az 1973 óta jól működő MSZBT- tagcsoport aktív részese a szovjet—magyar kapcsolatok ápolásának, a Szovjetunióval való barátság elmélyítésé­nek. A kapcsolat az élet vala­mennyi területére — kultúra, gazdaság, tudomány — kiter­jed. A bemutatkozó kiállítást Iván Bagyul követtanácsos, az SZBTSZ magyarországi képviselője nyitotta meg. El­sőként köszöntötte a vendége­ket, akik között ott volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának helyettes vezetője, valamint Nógrád megye és Salgótarján állami, párt- és tanácsi szerveinek vezetői. Iván Bagyul elmondotta, hogy a kohászati üzemekkel való jó barátság, nagy múlt­ra tekint vissza. Ä gyár MSZBT-tagcso portja négy­szer nyerte el az MSZBT aranykoszorús plakettet. A kollektíva húszéves testvér- kapcsolata a Kemerovo me­gyei kohászati művekkel gyü­mölcsöző, a gazdasági együtt­működés mindkét fél számá­ra előnyös. A barátság tehát konkrét formákban nyilvánul meg, s e barátság együttmű­ködés, egyben a jövő sikerei­nek záloga. Ezután dr. Szabó István, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója mon­dott köszönetét a bemutat­kozás lehetőségéért. Szólt a gyár fejlődéséről, eredmé­nyeiről, a termékszerkezet alakulásáról, fejlődéséről, a javuló munkakörülmények­ről. Külön kiemelte a barát­sági munkát, a személyes is­meretségek, látogatások hasz­nosságát. Azt is elmondotta, hogy a bemutatkozó kiállítás­ra nehéz gazdasági körülmé­nyek közepette került sor. ám az MSZMP XIII. és azSZKP XXVII. kongresszusával va­ló azonosulás segít kiutat ta­lálni a nehézségekből. A vendégek a fúvósegyüttes műsorának elhangzása után megtekintették a csaknem 50 fotóból és az SKÜ termék­kompozícióból álló kiállítást. Egyebek között, nagy volt az érdeklődés a huzaltermékek, a DEXION-elemek, a szeg­gyártás iránt. A mai napon a kiállításhoz kapcsolódó rendezvények kö­zül kiemelkedik az SKÜ rak­tározási és anyagmozgatási termékeinek szakmai bemu­tatója, a kőbányai vásárköz­pont A pavilonjában. A tegnap megnyitott kiállí­tás vasárnapig tart nyitva, ezen a napon a Bolygó Ritmu­sai táncegyüttes gálaműsort ad a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza nagyszínháztermé­ben Salgótarján tiszteletére. Őszi ülésszak Nagy érdeklődés előzi meg a ma kezdődő Országgyűlés tanácskozását. Mindkét napirend szorosan kapcsolódik min­dennapi életünkhöz, mindkettő pozitív, avagy negatív ha­tását gyakorta érzékelhetjük. Érthető hát, ha felfokozott a kíváncsiság: milyen változások várhatók, tud-e érdemben lépni, döntést hozni az államhatalom legfőbb fóruma? Az őszi ülésszak előkészületei igen széles körben zajlot­tak. A családjogi törvény módosítási javaslatáról társa­dalmi vitákon mondtak véleményt az állampolgárok, a szakemberek. Önmagában a statisztika is figyelmeztet, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton, hiszen hazánkban évente harmincezer család bomlik fel, s ez hatvanezer fel­nőtt és mintegy negyvenezer gyermek sorsát érinti. Ezt a kedvezőtlen folyamatot meg kell állítani, hiszen a család társadalmunk olyan alapsejt.ie, amely a szó igazi értelmé­ben: joggal érdemel maximális védelmet. Ahogyan az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén említette dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter: szó sincs arról, hogy adminisztratív eszközök­kel akarják fenntartani a megromlott házasságokat, ám arra szükség van, hogy megfontoltabbá tegyük a házasságköté­seket és a válásokat. Már a vitákból kitűnt, hogy komplex intézkedésre van szükség, ez az állampolgári tudatot éppúgy átfogja, mint a jobb gazdasági feltételek kialakítását, az anyagi körülmények rendezését. A postai szolgáltatás helyzetét vitatja meg második napi­rendként az Országgyűlés. Megyénk képviselői már koráb­ban véleményezték az előterjesztést, meghallgatták a Ma­gyar Posta elnökhelyettesének és a Budapest-Vidéki Posta­igazgatóság vezetőjének tájékoztatóit. S mint elhangzott: kétségtelen a fejlődés az elmúlt esztendőkben, új postaépü­leteket adtak át, a meglevőket felújították, javultak a szolgáltatási mutatók. Ugyanakkor a telefonhálózat kiépítettsége korántsem ha­ladt az igényekkel. Egy kimutatás szerint a nemzeti jöve­delemhez képest az országnak 1,2 millió telefonállomással kellene rendelkeznie, ám csupán 440 ezer állomás működik... Az egyéni várakozók száma 450 ezer, a közületieké 15 ezer. A közgazdászok azt is jelezték, hogy az elmaradásból szár­mazó veszteség événként eléri a 11—12 milliárd forintot. Hogyan jelentkezik ez? Páidául a többletutazgatásokban, az üzleti lehetőségek elszalasztásában, az információs kap­csolatok hiányában. Illúzió lenne azt gondolni, hogy a mai gazdasági viszonyok közepette máról holnapra megvalósítható a korszerű táv­közlési hálózat, s a 3600 Nógrád megyei telefonigénylő la­kásába is máris beköthető a vezeték. Erre a postai fejlesz­tésből nem telik. Ám arra van mód, hogy gazdasági érdekek összehangolásával oldódjon a feszültség. Nógrád megye e téren országos jó példával szolgál: a tanácsok és a posta közötti együttműködés, a gazdálkodó szervek anyagi vál­lalásai egy olyan folyamatot indítottak el, melynek során a városok és körzetközpontok kétharmadában megteremtő­dik a korszerű hírközlés bázisa. így is gyorsítható a postai szolgáltatások fejlesztése. T. L. Mai számunk tartalmából: Gorbacsov beszéde (2. oldal) Erős szállal (3 oldal) Az olvasók fóruma (4 oldal) A terveknek megfelelően halad a salgótarjáni síküveggyár Zagyva—III-as kemencéjének felújítása és korszerűsítése. Befejeződött a létesítmény letemperáiása, vagyis visszabű- tése, felmérték a kemence meghibásodásának mértékét, s hozzákezdtek az elhasználódott részek bontásához. Az átépítéshez október vége felé kezdenek hozzá, s a munkálatokban összesen közel félezren vesznek majd részt. Fotó: Bábel László (Illést tartott a minisztertanács A Minisztertanács szerdai üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormányszó­vivője az alábbi tájékoztatást ad ta: Lázár György tájékoztatást adott az iráni kormányfővel folytatott megbeszéléseiről. amelyet a Minisztertanács jó­váhagyólag tudomásul vett. A Minisztertanács jóváhagy­ta a VII. ötéves tervidőszak lakáséi Iá fásának társadalmi - gazdasági programját. A kormány határozatot ho­zott a gazdaságilag elmara­dott területek fejlesztésére. Jóváhagyta a gazdaságilag elmaradott területek gyorsabb felzárkóztatását célzó társa­dalmi-gazdasági programot. . A Minisztertanács meg­hallgatta és tudomásul vette a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok középtávú tervé­ről adott tájékoztatást. Közművelődési újságírók megyénkben Onszáígos lapok közműve­lődéssel foglalkozó újságírói­nak egy csoportja érkezett szerdán Nógrád megyébe. A Művelődési Minisztérium és a Nógrád Megyei Tanács kö­zős szervezésében létrejött ta­pasztalatszerző látogatás részt­vevői elsőként a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum­mal ismerkedtek, ahol Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese üdvözölte az újságírókat., valamint a Mű­velődési Minisztérium köz- művelődési főosztályának és sajtóosztályának képvi selő- iit. Dr. Praznovszky Mihály, megyei múzeumigazgató is­mertette Nógrád múzeumai­nak tevékenységét, közműve­lődésben betöltött' szerepét, majd a megye történetét be­mutató kiállításon kalauzolta a sajtó munkatársait. Délután Bevcsics Miklós, a megyei tanács elnöke adott tájékoztatót a megye közmű­velődéséről és művészeti éle­téről. A nap folyamán az új­ságírók megtekintették a bá- tonyberenvei Bányász Mű­velődési Házat, találkoztak a helyi politikai és állami szervek valamint az SZMT és a Nógrádi Szénbányák ve­zetőivel. Késő délután felkeresték a szécsényj Kutoinyi Ferenc Mú­zeumot. majd Varsányban. a községi művelődés helyzeté­vel ismerkedtek. Este a nóg- rádsipeki szaoad idős-társas ág foglalkozásán vettek részt. Ma az újságírók folytatják látogatásukat Nógrád megyé­ben. Fórumon találkoznak a balassagyarmati, rétsági és szécsényi művelődési irányí­tókkal. majd megtekintik a csesztvei Madách-emlékhá­zat. a banki víziszínpadot és a 'nemzetiségi tájiházat. Az Élgép pásztói gyára teljesíti kötelezettségét A sonkapáckádtól a magtisztító gépig Tehetséges munkásgárda dolgozik a Budapesti Élelmi- szeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat 5. számú pásztói gyá­rában. A kitűnő szakemberek­ből álló kollektíva folyamato­san alkalmazkodik a változó igényekhez, képes a rendsze­res megújhodásra. Szükség is van erre a fogékonyságra, hi­szen újabbnál újabb termé­keket kell gyártani, továbbá a rozsdamentes acélok és a műanyagok megmunkálása másirányú szakismereteket követelnek. A dolgozók, mint­egy háromnegyede törzsgárda- tag, ebből következően, ma­gukénak érzik a gyárat, min­den gondjával, bajával. Pataky Sándor igazgató el­mondta: a három negyedév­ben maradéktalanul eleget tettek a szerződések szabta kötelezettségeknek. Másszó­val: teljesítették a terveket Az elmúlt kilenc hónapban elért árbevétel például 87 millió forintra alakult. A termelés hatékonyságá­nak gátja a rendkívül széles skálájú termékszerkezet. Nem kevesebb, mint hatvanhat-, féle terméket állítanak elő a gyárban. Sok az egyedi gyár­tás, kicsik a szériák, így aztán nem érhető el megfelelő ter­melékenység. A termelés túlnyomó részét a takarmányfeldolgozás gépéi és berendezései, az ehhez kapcsolódó tartályrendszerek teszik ki. A gyártás szem­pontjából jelentősek a külön­féle adagológépek. Üvegszá­las poliészterből gyártanak permetlétartályokat, sonka- páckádakat; ezek szériaszáma kétszáz, illetve három-négy száz körül mozog. A jászbe­rényi hűtőgépgyárnak koope­rációban készülnek a csepp- tálcák. A hűtőházi tolóajtóból hetet exportálnak a Szovjet­unióba. Ezzel elérkeztünk a kivitel­hez. A gyár a- termelésének nem egészen felét külföldön értékesíti. Malomipari pótal­katrészeket szállítanak a pász­tóiak a nigériai Bauchiba. Szovjet megrendelésre sajt­gyári berendezéseket gyárta­nak. Kínába három takar­mánykeverőt exportál az idén a kollektíva. Óránként 6—8 tonna teljesítményű, komplett üzemekről van szó. A kínai féllel hat évvel ezelőtt jött létre a kapcsolat, s a vállalá­sok teljesítése után már, más­fél tucatnyi ilyen üzem termel majd a távoli országban. A pásztói gyár legújabb ter­méke az önjáró magtisztító, amelyet hazai forgalmazásra gyártanak. Az első széria húsz gépből áll, ebből hatot már kiszállítottak, négy pedig ha­marosan továbbítható lesz az üzemeltethetőkhöz. Egyelőre kukorica és gabona tisztítá­sára alkalmas a gép, s azért készül belőle mindössze eny- nyi, mert a gyártó fel akarja mérni a piaci fogadtatást. Utána, amennyiben erre szük­ség lesz, sor kerülhet változ­tatásokra. A verpeléti terme­lőszövetkezetből már jelez­ték: napraforgóra, lucernára! egyéb aprómagra is érdemes volna gyártani az önjáró tisz­títót, vásárolnának belőle. A pásztóiak megfogadják majd a tanácsot. Mivel egyre in­kább elterjedőben van a gé­pek lízingelése, így mód van a tisztítónak is a bérlésére, majd öt év múltán, a meg­vásárlására. Pataky Sándortól megtud­tuk: szeretnék a tervezett 130 milliós termelési értéket elő­állítani. A célul tűzött 16 mil­liós nyereség elérésére azon­ban nincs reális esély, mert az év során, megugrottak a különböző elvonások, kiadá­sok. A jövőről szólva, az igazga­tó arról beszélt, hogy kilép­nek majd az élgépes termelési körből, s megpróbálnak több lábon állni. Érthető ezalatt a termékek számának szűkítése, valamint olyan alkatrészek gyártásának megkezdése, ame­lyeket jelenleg importból kell beszereznie az országnak.

Next

/
Thumbnails
Contents