Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-03 / 233. szám
TA K1LÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! HOGRÁD z MSZMP NÓGRÁD .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A műszaki és közgazdasági hónap rendezvénye? Szereléstechnológiai szeminárium Salgótarjánban XLII. ÉVF., 233. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. OKTÓBER 3., PÉNTEK A MAß mezőgazdasági szakbizottsága megvitatta Nógrád megye élelmiszer-gazdaságának fejlesztési koncepciója Csütörtökön, Pásztón, a Mátraaljai Állami Gazdaság tanácstermében tartotta meg soros ülését a Miskolci Akadémiai Bizottság mezőgazda- sági szakcsoportja. A megjelenteket Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottság tagja, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte, majd dr. Szalai Györgynek, a szak- bizottság elnökének vezetésével megvitatták a megye élelmiszer-gazdaságának fejlesztési koncepcióját. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz dr. Halai Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, a szakbizottság tagja fűzött rövid szóbeli kiegészítőt. Nógrád az országosnál kedvezőtlenebb termelési adottságokkal rendelkezik. Az átlagosnál lényegesen nagyobb a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevésbé alkalmas területe. Á gyep- és erdőterületek aránya viszont meghaladja az országos átlagot. Az egy hektárra jutó aranykorona-érték alapján minden művelési ágban a területek a legrosszabbak közé tartoznak. Emiatt nagy erőfeszítéssel is 'csak kisebb termelés érhető el. A megye mezőgazdasága a VI. ötéves tervben több mint kétszeresére emelte a nettó árbevételét, a nyereség tömege pedig 80 százalékkal haladta meg az előző tervciklust. A megye főbb feladatait a VII. ötéves tervben a kétezerig szóló távlati koncepcióban megfogalmazott termelési és fejlesztési célkitűzések időarányos végrehajtása képezi. Mostani tervciklus első évében, 1986-ban a mezőgazdasági nagyüzemek 10 százalékos nyereségnövekedést terveztek, csaknem azonos árbevétel elérése mellett. A kedvezőtlen időjárás 17 százalékkal rontotta az üzemek pénzügyi pozícióját, ami 93 millió forint kiesést jelent az előző évhez viszonyítva. Az írásos előterjesztés és a rövid szóbeli kiegészítő után több mint harminc kérdés hangzott el, amelyeknek egy része országos problémákat is érintett. A válaszadást követő eszmecserében igen sokféleképpen vetődött fel a talaj- védelem, a talajjavítás, a géptársulásoknál a kölcsönös érdekeltség megteremtése, de szóba került a szükségletek és a piaci igények hangsúlyozása, a falu megtartó képességének komplex értelmezése. A megye termelőszövetkezeteinek talponmaradása továbbra is megkívánja, hogy részükre, az őket megillető állami támogatást biztosítsák. A kiegészítő tevékenység a jövőben is stabilizáló tényezője marad a fejlődésnek. A szakbizottság állásfoglalásában elismeréssel szólt az előterjesztésről, arról a munkáról, amit a megye mező- gazdaságában dolgozó vezetők és dolgozók elértek. Megítélése szerint a VII. ötéves tervben foglaltakat csak akkor tudják végrehajtani, ha a VI. ötéves terv első felében érvényesült közgazdásági szabályozók lesznek érvényben. A szakbizottság felhívta a figyelmet a közgazdasági változásokhoz igazodó követelményekhez, a lehetőségek jobb kihasználására. Szakszervezeti hét zemi demokráci !S az életszínvo politikánkról óról ilA szakszervezeti hé!t csütörtöki programjában több rendezivényt tartottak. A Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyárában a szakszervezeteknek a munkahelyi üzemi demokrácia továbbfejlesztésében betöltött szerepéről és felielősségérőil folytattak eszmecserét. Vitaindító előadást Rehdk József, a SZOT közgazdasági és életsaíinvonal- politifcaá osiztállyám-aik munkatársa mondott. Elöljáróban leszögezte: hazánkban a szakszervezetek a hatalom részesei, kettős feladatot látnék el. Egyrészt: ßegitik a termelést, a gazdálkodást. Másrészt: képviselik és védik a dolgozók érdekét Napjainkban a munkások nemcsak a kenyerüket keresik asz adott vállalatnál,. hanem tulajdonosad is annak a gyárnak, üzemnek. Ebből következően jogúik van beleszólni minden olyan kérdésbe, amely a ' termelőegységüket, végeredményben őket. tulajdonosokat érinti. A baj ott van, hogy kevesen hallatják szavukat, fejtik ki véleményüket, mondják el javaslatukat. Más szóval: csak a kisebbség gyakorolja a jogait, él az üzemi demokráciával. Holott köztudott: a közösen elhatározott célkitűzések végrehajtása nagyobb aktivitásra^ odaadóbb munkára sarkallja az embereket. Tulajdonosi szemléletre van tehát szükség, mert ez elősegíti a tervek teljesítését, hozzájárul boldogulásunkhoz, szélesebb értelemben: kimozdíthatja a népgazdaságot nehéz helyzetéből. Ami bizonyos: nem könnyű egyeztetni aiz érdekeket. Differenciáltan. sokszínűén jelentkeznek ezek. A .társadalmi és a’ csoportérdek elsőbbségét sokan megkérdőjelezik, előbbié vallónak tartják a saját önös érdeküket. A szakszervezeteknek fontos szerepe van abban, hogy rangsoroljanak, helyesen gyakorolják döntési, véleményezési, egyetértési jogukat. Napjainkra új vállalatirányítási rendszerek születtek, ám a szakszervezetek szerepe nem változott. Sőt. előfordulhatnak olyan helyzetek, például felszámolnak egv vállalatot, amikor a szakszervezeteknek az eddiginél is erőteljesebben ki kell állniuk a tagság érdekében. Ugyanakkor a szakszervezeteknek még inkább segíteniük kell a termelést. a gazdálkodást. Az előadás után kérdésekre válaszolt Rehák József. A beszélgetés résztvevői élénken érdeklődtek a szakszervezeti ifjúsági tagozat létrehozásának szükségességéről, a szocialista munkaverseny' megújhodásának lehetőségeiről, a munkaerő-átcsoportosítások tudnivalóiról, az elhelyezkedési támogatások mértékéről. Ugyanezekben a délutáni órákban Salgótarjánban. a NÓGRÁDKER-nél az árakbérek-jövedelmek témakörben tartottak kerekasztal-be- szélgetést. Vitaindító előadásában Sáska Sándor, a SZOT közgazdasági és életszínvonal- politikai osztályának főrnun- katámsa a szakszervezeteknek a-z életszínvonal javításában, a dolgozók jobb szociális ellátásában kifejtett tevékenységéről szólt. A József Attila Megyei Művelődési Központ klubjában szakszervezeti hírháttérre került sor. az érdeklődők a Népszava munkatársaival találkoztak. A megye több üzemében Népszava-ankétot rendeztek. A TIT-székház stúdió- rhozibam filmbemutatót és ankétet. tartottak, s levetítették a „Nagy Generáció” című magyar filmet. Mai számunkban Takarékos technológiák Dicséret a népművelőnek Úton a közélethez Yolt egyszer egy szakosztály „A világ nem áll meg és nem várja meg, míg szépen lassan felzárkózunk” — mondotta egyebek között Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. Fotó: Bábel László A Gépipari Tudományos Egyesület gyártásfejlesztési központi szakosztálya, a Nógrád megyei szervezet és a Veszprém megyei szervezet tegnap kétnapos szereléstechnikai szemináriumot hívott össze, melynek a salgótarjáni Technika Háza adott otthont. A vállalatok képviselőit és a vendégeket Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója köszöntötte. Az első napon az elnöki teendőket Szőcs Sándor, a szereléstechnikai szakosztály vezetője látta el. Az elnökségben foglalt helyet Ozsvárt József, a megyei párt- bizottság titkára, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. a GTE alelnöke. valamint Béres István, a városi pártbizottság titkára. Megnyitó előadásában Ozsvárt József kifejtette, hogy olyan időpontban ült össze a tanácskozás, amikor már országosan és megyénkben is túl vagyunk a középtávra szóló gazdaságfejlesztő program kialakításán és a végrehajtásé a főszerep. Mint mondta, a XIII. pártkongresz- szuson és a VII. ötéves nép- gazdasági tervben megfogalmazott törekvéseket — a gazdasági növekedés élénkítését, egyensúlyi helyzetünk további javítását —, széles körű társadalmi egyetértés övezte. A műszaki szakemberek tevékenysége, jelenről, jövőről alkotott véleménye újra a köz- érdeklődés homlokterébe került. Ez annál is inkább kézen fekvő — mondta az előadó —, hiszen a gazdasági fejlődés ma már szervesen osz- szekapcsoiódik a technikai, technológiai megújulással. Jogosak azok a felvetések, amelyek mind erőteljesebben szorgalmazzák a köztünk és a fejlettebb országok közti műszaki elmaradás felszámolását. A műszaki fejlődés azonban nem kizárólag technikai probléma — hangsúlyozta Ozsvárt József. — Az emberi Vetik az őszi búzát a Nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezetben. A község fölötti Szemszúró dűlőben négy erő- és munkagép serénykedik, reggel héttől a sötétedésig végzik teendőiket. Balázs József, Holecz Pál és munkatársaik két hét múlva fejezik be az időszerű mezőgazdasági munkát. — kép: kulcsár — szükségletek kielégítéséhez, az életfeltételek javításához az út a gazdaság eredményességén át vezet. így a műszaki fejlődés nem lehet öncél, hanem közvetlenebb feladata a termelés hatékonyságának, piac- és versenyképességének növelése. A szeminárium azért is fontos, mivel a gyártás- fejlesztés, a technológiai munka játszik benne főszerepet, és a megyei szakemberek ezekhez kaphatnak további impulzusokat. A megyei pártbizottság titkára ezután megyénk gazdasági életével, aktuális feladatainkkal ismertette meg a hallgatóságot. Sós Gyula bevezető előadása ipartörténeti áttekintéssel kezdődött. Beszélt a hetvenes évekre jellemző alacsony technikai felszereltségről, a nagy élőmunka-ráfordításról, a szervezetlen anyag- és alkatrészellátásról. Ezek a feltételek a gépipar fejlődését alapvetően akadályoztak. Az iparirányítás nagyszabású koncepciót dolgozott ki, segítve a felzárkózást. Az intézkedések csökkentették ugyan a szereléstechnológia relatív és abszolút elmaradását, de megszüntetni nem tudták — hangsúlyozta az ipari miniszter- helyettes. Ezt igazolta egy 1985-ben készített felmérés, melynek során 18 vállalatot elemeztek. Kiderült, hogy a szerelés technológiai vonalon a fejlődés megindult, de rövid idő alatt megrekedt a hetvenes évek szintjén. Kimutatták továbbá, hogy a know-howok és licencek vásárlásra kizárólag a fő folyamatokra és annak eszközeire terjedt ki, a kiszolgáló műveletekre nem. További nehézséget jelentett az alkatrészek nem megfelelő minősége, ütemtelen érkezése. Ezeket a hibákat feltét- lenül korrigálni, a, szemlélet- módot változtatni kell, mert különben visszaáll az eredeti helyzet. A világ nem áll meg és nem várja meg, amíg szép lassan felzárkózunk — hangsúlyozta Sós Gyula. Az előadás további részében vázolta a fejlődés, különösen a gépipar megújításának irányait. Az első fő irányban a Bosch rendszerre épülő és hazai viszonylatban még mindig korszerűnek tekinthető munkahelyeket és szerelősorokat kiszolgáló egységek kifejlesztése és e rendszerek teljesítőképességének, rugalmasságának fokozása látszik célszerűnek. Másik fő irány a műveletek széles körű automatizálására való felkészülés és ennek térhódítása. Ezek megvalósításához az anyagiakon kívül szükség van az alkalmazást és az ' azzal összefüggő gyártást kiszolgáló infrastruktúra megteremtésére. valamint a Szakterület speciális ismereteinek széles körű oktatására is. A szereléstechnológiai szeminárium ezek után szakmái előadásokkal folytatta munkáját. A résztvevők hallhattak a Bakony Művek szereléstechnikai fejlesztéséről, az IN- TRANSZMAS tevékenységéről, mellyel a szerelő- és vizsgálósorok anyagmozgatását segítik. Szó esett az Ikarus szerelővonali termelésirányításának tervezési tapasztalatairól és a BRG félautomatízálási programjáról, melyet a mag- nórnechani kák főegységeinek szerelésénél alkalmaznak. Az előadásokat hozzászólások, vita követte, majd az est folyamán a GTE helyi szervezete baráti találkozón látta vendégül a szakembereket, (—th) ☆ A MTESZ Nógrád Megyei Szervezete a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökének felkérésére a vezetők klubja programjában vitafórumot szervezett tegnap a TIT szék- házában Salgótarjánban. Az Ipari Minisztérium képviselői — Ádám Antal főosztályvezető-helyettes, Papp István osztályvezető-helyettes, Halász Ferenc főelőadó — arról tartottak vitaindítót, miként lehet megszüntetni a műszakifejlesztési munka területén tapasztalható hiányosságokat, az eredmények javítása érdekében. A népi ellenőrzési bizottság az év folyamán vizsgálta a műszaki fejlesztő munka fo- tyamatát, eredményességét, a- MÜFA-alapok rendeltetésszerű felhasználását. A vizsgálódás azt mutatta, hogy kevés helyen élnek az adott lehetőségekkel, a felhasznált összegek „hozamai” általában elmaradnak a kívánatostól.- MKádár János fogadta az Országos Szövetkezeti Tanács vezető'* Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a TOT elnökét, Köveskúti Lajost, az OKÍSZ elnökét, és Szlame- nicky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, a KB tagjait, az Országos Szövetkezeti Tanács vezetőit. Megbeszélést folytattak a szövetkezetek közelgő kongresszusaival összefüggő időszerű kérdésekről. Kádár János, a Központi Bizottság nevében a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti tagság és az ország érdekeit szolgáló eredményes ' tanácskozást kívánt a kongressz*; soknak.
