Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

A bajnok Alacsony, vékony, kis em­ber. A közelmúlt történései óta azonban a nála jóval ma­gasabbak, termetesebbek is felnéznek rá. Clrják István, a salgótar­jáni öblösüveggyár 31 éves dolgozója ugyanis országos bajnokságot nvert. A finom- csiszoló-szakmában megren­dezett Szakma ifjú mestere verseny országos döntőjében diadalmaskodott. Tizenkilenc, hozzá hasonlóan jól felkészí­tett, a mesterséget magas színvonalon értő és tudó fia­tal szaktársát utasította ma­ga mögé. — Negyedik nekifutásra si­került feljutnom a csúcsra — mondja a finomcsiszoló II. üzem művezetői irodájában ülve, ahová behúzódtunk be­szélgetni a munka zaja elől. — Kereken tíz évvel ezelőtt tizenhatodik voltam, rá öt esztendőre tizenkettedik let­tem. majd újabb két év el- teltével a nyolcadik helyen kötöttem ki. Most végre si­került a nagy ugrás ... Nem is tagadja: része van ebben a hazai „pályának”. Egyszóval: úgy ment min­den, ahogyan azt a legtitko­sabb álmaimban sem remél­Apropó. remény! ' Miután Cirják István a házibajnok­ságot hasonlóképpen meg­nyerte, a munkatársak, a ve­Annak, hogy az ’ öblösüveg- zetői egyre csak mondogat­tak: legalább a dobogon kell végezned! Ő szerényebben tervezett, s a korábbi helye­zéséhez képest akart előbbre lépni. Nos, a biztatói mérték fel helyesebben a benne rejlő fölött képességeket, de ő ezt iga­zán nem bánja. Igaz, megdolgozott a sike­rért. A felkészülés során alig gyakorlattal látta sötétedés előtt a fele­sége és a kislánya. Gyakorolt gyár adott helyet a verseny­nek. Szó nincs viszont vala­miféle elvtelen előnyről, ne­tán gyanús üzelmekről. A nagy tekintélyű zsűri megle­hetősen szigorúan őrködött a verseny tisztasága Mindössze az a szerencsés eset fordult elő, hogy olyan termékeket kellett készíteni melyhez kellő rendelkezett Éppen itt az ideje, hogy is- gyakorolt. Ezt tette a to- mertessük a kétnapos ver- váhbi három társa is, akik seny programját. A gyakorlat szinten jól szerepeltek. Mind két részből állt. Elsőként há- ?z,. e..rTí? e^'’ aánd a gyakor­rom Rőmer-kelyhet és egy pa­lati felkészülésben sokat se­lackot kellett megcsiszolni, ghett neki Srmo Alajos mes- Erre a feladatra biztosítottak terszakmunkás. aki talán ná- hat órát. A tennivaló máso- lanal is jobban örült az első dik részét egy ólomkristály helyezésnek. Egy másik műn- süteményestál elkészítése ké- katársa a finomítókorongját pezte, méghozzá saját terve- ac|ta kölcsön, amely jobb volt zésű dekorációval. Ennek az övénél. A lelkemre kötöt­normaidejeként öt órát hatá- te- el felejtsem leírni: roztak meg. Az elméleti fel- mindenkinek mindent fao- készültséget tesztkérdésekkel szán 1 Nos, megtettem ... mérték fel. — Nagyon sokan gratuiál­— A kelyhek és a palack tak a győzelmemhez — em- csiszolásában 116 száza- leteszik vissza a verseny utá- lékos teljesítményt értem el-*rh időszakra. *—■ Mit mond- — magyarázza a bajnok. — jak? Jólesett az elismerés. De Ennél kiválóbb eredményt annak örülök leginkább, hogy •enki sem tudott felmutatni, a sikerrel viszonozni tudtam A sütéményestálat 4 óra 3 a feleségem megértését. A perc alatt csiszoltam meg. Ez kapott ötezer forintot is ódá­ik a legjobb idő volt. A adtam, hiszen nemrégiben tesztkérdések megválaszoló- vettünk lakást, így helye van savai sem sokat bajlódtam, a pénznek. Az ifjú üvegcsiszoló beírta nevét az öblösüveggyár tör­ténetébe Hozzá hasonló szak­mai sikert még senki sem ért ei a kollektívából. A ve­zetői, mintha csak megérez­ték volna a bekövetkező örömteli eseményt, az építők napja alkalmából Kiváló dol­gozó kitüntetésre javasolták, melyet át is vett. Cirják István hűséges faj­ta. Tanulóként került a gyár­ba, s azóta sem gondolt rá, hogy másutt keresse a bol­dogulását. A fizetésére nem panaszkodik: hazaviszi ha­vonta a hat-hat és fél ezer forintot. Jó! érzi magát a Tyitov nevét viselő szocia­lista brigádjukban. Eredetileg az I-es számú üzemben dol­gozik, de mivel a gyár ér­deke megkívánja, zokszó nél­kül vállalta a munkát a má­sik üzemben. Ezek a Rőmer- kelyhek, melyekbe nyitott pálmát, tizenhatos bakarát- csillagot és nyolcas összekö­tő csillagot csiszol, jó áron eladhatók mosta óság a tő­késpiacon. Búcsúzáskor még felteszem az utolsó kérdést: a győze­lem után, szándékában áll-e majd újfent elindulni a Szakma ifjú mestere verse­nyen? — Mivel a korhatár har­mincöt év, egyszeri indulás­ra még jó vagyok — Teleli. — Illene megvédenem az-, el­sőséget. Meg aztán adnom kell lehetőséget a szaktársa­im nak is a revansra. Nem igaz? Egyetértünk, bajnoki Kolaj László Fotó: Rigó Tibor Szemben az időjárással Törekvések a veszteségek pótlására Eső nélkül nem megy — mondják a mezőgazdászok és már a jövő évi termést be- esü'Lgetik. a lehetséges vesz­teségeket, latolgatják az őszi verői ényben. Az aszály jóval kisebb ter­mést „engedélyezett” gabo­nából a lehetségesnél, az el­veszett pénz több milliót je­lent a megye termelőszövet­kezeteinek. Ami nem termett meg az veszteség — állítják joggal a szakemberek, de tesz­nek is a veszteségek pótlá­sáért. Diós.jenön példáiul 7.5 millió forinttal kevesebb árbevé­telre számítanak az elmúlt három év átlagához képest. Kevesebb termett gabonáiból, de a takarmány is körülbelül 40 százalékkal lett kevesebb a vártnál. Már júliusban „el­lenszegülitek” az aszálynak, elsősorban az ipari tevékeny­ségben erősítettek. Űj piaco­kat kerestek, bővítették a termelést. A műanyagüzem 300 ezer. a lakatosok 1 mil­lió 300 ezerrel teljesítenek többet a tervezettnél. Szigo­rúan csökkentették a segéd­üzemi költségeket, s ám az így ki nem adott forintokat most követeli vissza a föld. A szá­razság miatt egy hektár 1800 forintnyi művelési költsége 3000—3200 forint körűi alakul majd. Az ipari ágazat többlete és az ésszerűbb költséggazdál­kodós ellenére sem tudják a veszteséget kigazdálkodni, nye" reségük várhatóan 25 szá­zalékkal lesz kevesebb. 6,5—7 millió forintra számítanak. A kisebb szandai termelő- szövetkezet sem takarított be annyi gabonát, amennyit re­mélt. viszont a napraforgó hektáronként 7 mázsával töb­bet termett a vártnál. Árbe­vétele kiegyenlíti a vesztesé­get. Gyors intézkedést köve­telt viszont az időjárástól független tény: csökkent a li­bától! ára, mégpedig kilón­ként 170—200 forinttal. A be­vétel ígv megközelítőleg egy­millió forinttal kevesebb lesz a vártnál. Ezzel szemben ügyes a bankpolitikájuk. Le­csökkentették a bankköltsé­geket, a kamatokat. többek között azzal, hogy egy koráb­bi hitelkeretet nem vettek teljes egészében igénybe. Ide­jében teljesítik a bankkal szembeni kötelezettségeiket, ígv késedelmi bírságot sem kell fizetniük. Rendkívül gon­dosan bánnak az alkatrészek­kel. ezenkívül fölkutatták el­fekvő készleteiket és érté­kesítették azokat. Ingyen javít.­... az a szerető, aki nem vé­gezte el rendesen a munkáját, a Balassagyarmati Autójavító Kis vállalatnál. Eddig ott 4700 autót javítottak meg a szakemberek. Harminc esetben az ügyfelek minőségi kifogással éltek. (Nyolc másik alkalommal a beépített anyag volt hibás.) Miután a cég szerelői teljesítménybérben dol­goznak, reklamáció esetén a ja­vítást végző szakember kényte­len a korábban rosszul elvégzett munkát kijavítani. Mégpedig in­gyen. Hiszen ez alatt az idő alatt semmiféle térítményt nem számolnak el neki. IKSegufuI a családjogi törvény Interjú dr. Markója Imre igazságügyminiszterrel Az Országgyűlés őszi ülés­szakán vitatják meg a csa­ládjogi törvény módosításá­nak tervezetét. Az előkészí­tést alapos társadalmi vita segítette. Az előkészítésről és a tervezetről adott interjút dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter Miklós Évának, a Központi Sajtószolgálat munkatársának. — Miért szükséges módosi- tani a családjogi törvényt? — Népesedési gondjaiUK, az egyre több veszélyeztetett gyermek, egy sor társadalmi beilleszkedési zavar arra késztetett bennünket, hogy ke­ressük az összefüggést ezek. valamint a családi kötelékek meglazulása között. A válá­sok száma évek óta 28—29 ezer. és csaknem 30 ezer kis­korút érint. Az elváltak újra* házasodósa azonban évek óta csökken; nő a gyermeküket egyedül nevelő szülők, főleg az anyák száma, akik, ha szívesen vállalnának is gyer­meket, többségükben már nem fognak szülni. A 40 év alatti elvált nők száma, ma százez­ren felül van. A családok, mintegy M százalékában csak az egyik szülő él együtt kis­korú gyermekével. Az elvál­tak és gyermekeik helyzete anyagiakban és érzelmekben is általában hátrányosabb, mint a házasoké. Sokan él- magányosodnak. az élet peri­fériájára sodródnak. A ve­szélyeztetett gyermekek több mint harmada szétbomlott családból kerül ki. Családpo­litikánk ezért központi fel­adatnak tekinti a családi élet megszilárdítását, s az erre irányuló, komplex intézkedé­sek között kerül sor a csalá­di viszonyok belső rendjét szabályozó családjogi törvény módosítására is. — A társadalmi gyakorlat jelenlegi alakulásában van-e része a jognak, és mit vár­hatunk a családjogi törvény módosításától? — A torvénymódosffástól túlzás lenne a problémák gyö­keres megoldását várni. M ind. amellett, a jognak le nem be­csülhető szervező és nevető szerette van a családi viszo­nyok alakulásában. A bírói gyakorlat, különösen a csa­ládjogi törvény hatálybalépé­sét követő évtizedekben so­kat tett az áj típusú, demok­ratikus hózasságmodefl ma­gatartási követelményeinek elterjedéséért. Később, a meg­egyezéses válás bevezetése után, ez a nevelő szerep be­szűkült. Ennek következtében is elterjedt az a téves nézet, hogy az állam érdektelen a házassági magatartásokkal szemben, nem is avatkozhat be a házastársi konfliktusba, hiszen a házasság „magán- szerződés”, nem intézmény. A válás könnyű lehetősége, a bírái békítés formalizmusa is hozzájárult a házassággal kap­csolatos nézetek elbizonyta­lanodásához. Mindezek alapi­ján nyilvánvaló, hogy a csa­ládjogi törvény módosításától elsősorban az várható, hogy egyértelművé tegye a házas­sági-családi viszonyokban szükségszerű értékrendet, fe­jezze ki társadalmunk érde­keltségét a házastársi-családi viszonyok megszilárdításában. — A törvénymódosítás te­hát megszigorítja a válás feir téteieit? — Nem a válás feltételeinek megszigorításáról van szó. Következetesen érvényt kell szereznünk azonban annak az elvnek, hogy csakis a végle­gesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok bont­hatók fel. Emellett, a bíró­ságnak a jelenleginél hatéko­nyabb segítséget keli nyújta­nia a válni szándékozóknak ahhoz, hogy —, ahol ennek megvan a tehetősége — né­zeteltéréseiket, sérelmeiket békésen rendezzék. — Mit tehet még az ú$ tör­vény a családi élet megszilár­dításáért? — Fontos a házastársi és a szülői felelősség erősítése. A házasságkötésá korhatár nők esetében is 18 évre vakó fel­emelése, a házastársak jogai­nak és kötelességeinek új meg­fogalmazása a felelősebb há­zastársi magatartásokat és döntéseket kívánja ösztönöz­ni. A módosítás a házasok megegyezésének akkor is je­lentős szerepet tulajdonít, ha a házasság közöttük megszűnt ; az elváltak megegyezése lesz irányadó, elsősorban a gyer­mekük sorsát érintő dönté­sekben, a gyermek elhelyezé­sében, tartásában, a vele való kapcsolattartásban. — Kevesebb lesz-e az új törvény életbelépésével a va­gyonjogi vita a bíróságokon? — Házassági vagyonjogi szerződés kötését jogunk ed­dig kifejezetten tiltotta. A módosítás lehetővé teszi, hogy a házasfelek határozzák meg, hogy mi fogja közös vagyo­nukat képezni, s mi tartozik majd különvagyonukba. A házasok azt is kiköthetik, hogy válásuk esetén, az egyi­kük tulajdonát, vagy önálló bérletét képező lakást a má­sik házasfél térítési és elhe­lyezési igény nélkül el fogja hagyni. — Az újraházasodást mi­lyen további rendelkezésekkel kívánják ösztönözni? — Bármilyen nehéz is a gyermekét egyedül nevelő szü­lő helyzete, a lakásviszonyok, a tartásdíj-fizetési kötelezett­ség, valamint a gyermekkel való kapcsolattartás nehéz­ségei miatt a másik fél sok­szor még hátrányosabb kö­rülmények közé kerül. A gyer­mektartásdíj megállapításá­nál a gyermek tényleges szük­ségleteiből kell kiindulni. Fi­gyelembe kell venni mindkét szülő jövedelmi-vagyoni vi­szonyait, tartási terheit, s az eset körülményeit mérlegelve a tartásdíj a kötelezett kere­setének 15—25 százaléka le­het. — Változnak-e az apaság megállapításának szabályai? — Igen. A származás biz­tonságához fűződő jelentős egyéni és társadalmi érdekek azt kívánják: a bíróság min­den vitatott esetben, tüzete­sen vizsgálja meg, hogy ki a gyermek apja. Ezért élettársi viszony, illetőleg huzamos szexuális kapcsolat esetén is meg kell győződni a bíróság­nak a származás bizonyossá­gáról. Az apaság megállapí­tásához továbbra sem lesz elégséges a vórcsoportvizsgá- lat. — Megváltozik-e a módosí­tás következtében az örökbe­fogadás eddigi rendje? — Az örökbefogadási eljá­rás egyszerűsítése érd-ekében módosulnak az örökbefoga­dásra vonatkozó szabályok. így példáid a jelenlegi hat hóna­pos várakozás helyett, a szü­lő a jövőben a gyermek szü­letését követő két hónap el­telte után már hozzájárul­hat a gyermek •öooktoefogadá’-* sáboz. — A házassági-családi vfc szonyok meg szilár ditásánák a jogokon kivül »ónnak-e más feltételei vs? — Véleményem szerint, ki­emelkedő jelentőségű a köz­vélemény, a szemlélet formá­lása. A családi életre nevelés­nek az iskolai és egyéb for­máit ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartom. Szükséges a házasságkötés előtti tanács­adás űj, gazdagabb, jogi, eti­kai és életviteli ismereteket is nyújtó tartalmának kialakí­tása, továbbá olyan szakszerű mentálhigiénés tanácsadó szolgálat, amelyhez válási krí­zis esetén is irányíthatná a házastársakat a bíróság. S vé­gül, de nem utolsósorban, az új megnövekedett feladatok el­viselésére alkalmassá kell ten­ni, a jelenleg túlterhelt, nehéz­ségekkel küszködő bíróságokat és g yá rmha t óságokat. M. É. Éljen az import? Megtörtént eset vagy csak kitalált anekdota — nem tu­dom, de mindenesetre hihető: az egyik üzletben a vezető nem árengedménnyel, hanem új ötlettel próbált túladni a kutyának sem kellő portékán. Hatalmas táblára íratta, hogy a cikk importból származik — mire a fölhalmozódott készlet néhány nap alatt elfogyott. Külföldimádatunkra aligha ta­lálnánk pregnánsabb példát. Az import szó megnyitja bu- gyellárisunkat, teljesen mindegy, hogy szükségünk van-e az illető holmira vagy sem, boldogító maga a tudat: különle­gességhez jutottunk, amelyből ma van, holnap nem lesz. Kétségkívül hozzájárul ehhez a szeszélyes ellátás, de az előítélet is. Kötve hiszem ugyanis, hogy Tajvan, vagy Ma­laysia inggyártása fejlettebb volna a Fékonénál, vagy, hogy Irán papucsai verik a békéscsabai szövetkezetét, amelyik egyébként jelentős tőkésexportot bonyolít le belőlük. Ügy tűnik, hogy a külföldimádat csakúgy jellemző ránk, mint a honfibú — azonkívül, hogy lovas nemzet vagyunk gulyás­országban, cigányzene mellett ropjuk a csárdást. Elhisszük, hogy a Lux szappan illata különb az Amo-újdonságokénál, például az igazán nagyszerű Vikingnél is, képesek vagyunk a feketepiacon a négyszeresét fizetni érte, holott köztudott, hogy fogpasztafogyasztás terén hazánk korántsem áll elő­kelő helyen. Az import sokunk tudatában egybeolvad a jó minőség fo­galmával, holott feleségem tanúsíthatja, hogy az olasz ha­risnyanadrág legalább olyan gyorsan válik használhatatlanná mint a magyar, csak árban mutatkozik némi különbség kö­zöttük — nem a külföldi előnyére. Igaz, az olasz divatosabb bóvli, mint hazai társa. Ez lenne hát a titok nyitja? A módi támadja meg bandita ként pénztárcánkat? Asz import egyet jelent a divatossal? Valószínű, hogy közelebb kerülünk az igazsághoz ezzel a feltételezéssel, már csak azért is, mert évek óta olvasom, hogy a divattervezők és a gyárak között a kapcsolat nem ideális. A gyors termékváltást sok helyen szembeállítják a hatékonysággal, a kisszériás termelés a kombinátnyi méretű könnyűipari üzemekben eléggé ne­hézkes. Tehát az igazán divatos holmikat külföldről szerzi be a kereskedelem, a vevő ezt megszokta, a megszokás pe­dig nagy úr; rögződött bennünk, hogy a divatos portéka mindig külföldi, az ítélet pedig előítéletté bukfencezett, mi­szerint ami külföldi, az a divatos. Csakúgy rugalmatlannak titulált gyáraink mostanában meglepő bravúrokat produkálnak. Fölveszik a világpiac elé­jük dobott kesztyűjét, hajlandónak mutatkoznak a lépés­váltásra. Egykettőre elkészítik a vásárló által hozott mintát, néhány nap alatt ráállítják a gépeket és még az sem okoz megkövült döbbenetét, ha csak néhány ezer darabos a meg­rendelés. A partner szava parancs — csupán egy a bibi: a jó példák zöme ismét a külfölddel hozható összefüggésbe — csak éppen import helyett az exporttal. A hazai boltokba az úgynevezett biztonsági tartalékból kerül termék, s az S modell boltok forgalma tanúsítja: kiűzhető a vásárlókból a külföldimádat, ha exportból visszamaradt tételről van szó. Mindenesetre az export-import ügyletek végtelenül össze­tettek. Olyannyira, hogy egyik ismerősöm összespórolt nyu­gatnémet márkáján ragyogó szabásó férfiöltönyt vásárolt Kölnben és csak itthon vette észre a zakóban diszkréten el­helyezett címkét: Made ín Hungary. Tamás Ervin hlÓGRÁD — 1986. október 22., »erdő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents