Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Közel a városhoz Kallói zsúrkocsik Nem Sehet Változó (Tudósítónktól) Salgótarján mellett, az erdőkkel, dombokkal koszorúzott völgy katlan ban terül el a több mint 1200 lakost számláló Barna köz.ég. A település eredeti elnevezése 1— egyházi feljegyzések szerint — Bamaerdő. Az 1500-as években a Felady család birtokaként tartották számon. Volt nemes, majd jobbágy község is. 1826-ban gróf Teleki, majd a báró Jósika család uradalmához tartozott. Az utazó csak egy ideve- aető utat talál, melynek egy része enyhe emelkedő, majd kanyargós lejtő. Egyik oldala szálas fenyőkkel tarkított bükkös, a másik facsemetékkel betelepített domboldal. Az alant húzódó völgyben lovas kocsik, teherautó. motorfűrészes ingujjra vetkőzött emberek jelzik: fakitermelés folyik. — Kik dolgoznak itt? — kérdem az autóbuszon előttem helyet foglaló fiatalembert. — Az Ipolyvidéki Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság alkalmazottai. Hozzájuk tartozik ez a terület. — S hová kerül ez a sok jó tüzelő? / — Pé’dául be a faluba, a kályhákba, a kazánokba, Mi is kizárólag fával fűtünk. Tiszta, csak egy kis hamuja van. s aki hozzá szemlélet akar jutni, nem kell meszszire mennie. A főút két oldalán kétszintes, erkélyes és félig kész házak sorakoznak. Bizonyítékául annak, nem csökkent az építési kedv Bárnán. — Örömmel mondhatom, a fiatalok közül sokan választják ma már a falusi életformát. Megváltozott az a szemlélet, amely a „be a városiba’' elvét tartotta egyedül üdvözítőnek — vallja Hadik József tanácselnök, aki kilencedik éve gyakorolja ezt a tisztséget. — Ha ez így van, ebben nagy szerepe lehet a község jó ellátásának. — Valóban. A két vegyesbolt megfelelő árukész'et- tel várja a vásárlókat. Naponta friss tej. kenyér, pékáru kerül a pultokra. Hentesáruból már valamivel szőkébb a választék. — A legkisebbek elhelyezése jelent-e gondot a fiatal szülőknek? — Óvodánk férőhely-ki- hasznáitisáiga nem teljes, még jó néhány apróság helyet kaphatna nálunk. Az általános iskola napközi otthonos, központi fűtéses, tágas. Nyolc tanteremben tanulhatnak a nebulók. A tizenévesek a klubban és a moziban szórakozhatnak. Persze sok még a tennivalónk. Folytatni szeretnénk a tanácsi kezelésben lévő utak burkolásét. A közvilágítás is csak most Barnán vált igazán teljessé. A lakosok regi óhaja teljesül a közeljövőben a gázcseretelep létesítésevei. A patakmeder tisztítása, betonozása a na- po-kban fejeződik be. A Petőfi út 16. sz. alatt vadonatúj, kétszintes családi ház vár beköltözésre. Gál Imre és családja keményen dolgozott, sok pénzt áldozott erre az elmúlt években. — Szilaspogonyj születésű vagyok, a feleségem szederkénypusztai. Mindketten pedagógusok vagyunk. Más fahiakban is tanítottunk mi már. míg végül Bámára kerültünk. Ezen a környéken születtünk, én a kezdőéveimet is itt töltöttem. A csendet. a jó levegőt kedveljük. A gyerekek nőnek, a lakás kicsi, ezért terveztünk és számoltunk: belefogtunk az építkezésbe. Közel a város, ha esv jobb mozira színházra vágyunk, mindössze negyed órát kell utaznunk. Bárna kedvelt turistahely. Sokan zarándokolnak ki évente p vulkanikus eredetű Nagykőre a szép panoráma kedvéért. Hajdanán, ha valaki idegen jde települt a falusiak kíméletlenül ráragasztották, „gvöt-tment”. Mostanra — az életmód, a szem- lé’et változásával — a hegvi emberek is nyíltabbak, barátságosabbak lettek. Könv- nvebben maguk közé fogadják a betol akodót”. IVTíhalik Istvánné Ismered a hazát? Ismét új termékkel jelentkezik a piacon a kallói építőipari kisszövetkezet- Szállodák és éttermek számára alakították ki luxuskivi telű zsúrkocsijaikat, amelyekkel italok, ételek és sütemények szervírozhatok. Hűtőgéppel is kiegészíthetők a kerekeken guruló tálalókocsik, amelyeket a most ősszel megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron is kiállítottak. A MÜÁRT Nagykereskedelmi Vállalat, mintegy félszáz darabot átvett a kállóiaktól értékesítésre, további 60 darabra igény- bejelentésüket megtették. A kisszövetkezet lakatoságazatának egész évi kapacitását igényli az új termék jövő esztendei gyártása, várhatóan ex_ portigényeknek is eleget tesznek 1987-ben. Képünkön Cse- lovszki László és Virág János, a zsúrkocsikat szerelik. Bevallom, életemben nem jártam a Zselicben. Tudtam, hogy a hazának egy igen szép tája, de hogy ennyire szép, hogy ennyire őrzi népi hagyományait, nem tudtam róla. Majdhogynem véletlenül kerüljem oda — kedves meghí- v ra — és őszintén remélem, hogy nem utoljára látta"’ ezt a szép vidéket.-e nem csupán erről van f ). Hány olyan szép városa, vidéke van ennek a mi kicsiny, de nagyon szép hazánknak, amit nem ismerünk? A dunántúli ember talán még soha nem járt a Tisza-há- ton, a debreceni Szegeden, az Őrségben élő a Mátrában. Ugyanakkor ezeknek az embereknek egy része már látta Prágát, Berlint, Moszkvát, talán eljutott Velencébe, Párizsba, esetleg a tengeren túlra is. Mennyire jó lenne felfedezni a hazát! Néha csak szándék, igény, elhatározás kérdése, de legyen szándék, legyen igény, legyen elhatározás. Az USA-ban, Washingtonban dolgozó barátaink mesélték, hogy egyszer átmentek a nyugati partra, San Franciscoba, Los Angelesbe. Amikor a szép útról visszatérve erről meséltek Washingtonban élő ismerőseiknek, azok úgy néztek rájuk, mintha a holdon jártak volna. Ami távol van, és egyszer elérhetjük, azt megpróbáljuk elérni, mert jogos a gondolat: hátha soha többet az életben nem juthatunk oda. Ami viszont közel, karnyújtásnyira, ázt — úgy véljük — ráérünk, nem fut el előlünk, lesz még idő megnézni. Vagy lesz idő, vagy nem lesz, de egy bizonyos, hogy amit ma elszaladtunk, nem biztos, hogy holnap bepótolhatjuk. És még valami: minél kevesebbet ismerünk a hazából, annál szegényebbek vagyunk. —sm— — kulcsár — Gyep — nyírás nélkül A nagy-britanniai ICI mam- mut vegyipari vállalat egyik laboratóriumában géntechnológiai úton olyan füvet hoztak létre, amely mihelyt elérte a 2—3 cm-es magasságot, miközben üde zöld színét megtartja, nem nő tovább, s ezért sohasem kell nyírni. Az egyelőre PP 333-nak nevezett fű magjait már kereskedelmi forgalomba hozták.----------------------------------------------------------------------------------------— ---------------f A fogyasztók szemszögéből Á húsforgalmazás „örökzöldjei" Az idei év őszi heteiben nem először nyitottak be Nógrád húsüzleteibe a megyei tanács kereskedelmi felügyelői. S aligha tévedünk, ha gyanítjuk: nem is utoljára tartottak most húsvizs- gálatot. A több mint félszáz végigjárt bevásárlóhelyen ugyanis a tavalyihoz kísértetiesen hasonló gondokkal találkoztak az ellenőrök. Kezdjük egy jó hírrel, már csak azért is, mert ez ügyben nem sok ilyennel szolgálhatunk: a központi árualapokból a megye kereskedelme számára biztosított idei 6600 tonnás húskeret elegendőnek mutatkozik a várható vásárlói igények kielégítéséhez. Az első nyolc hónapban tapasztalt kiegyensúlyozott ellátás mindenesetre a számításokat igazolja, s tegyük hozzá, a szeptemberi zökkenők sem voltak jelentősek. A nógrádi üzleteket zömmel a Peno- mah balassagvarmati gyáregysége és a Karancshús látja el áruval, kisebb mennyiségeket megyén kívüli szállítóktól szereznek be a kereskedelmi vállalatok illetve szövetkezetek. A megye két legnagyobb hússzállítójának áruválasztékát áttekintve megállapítható, hogy az előző évihez képest vajmi kevés a változás. A gyarmatiak kínálata összesen 58-fajta termékre terjed ki, heti átlagban ebből 35-félét küldenek a boltokba. A salgótarjáni Karancshús összesen 46-féle árujából általában 22-féle vásárolható meg az üzletekben. Ettől bőségesebb választékkal inkább csak kereskedelmi akciók, bemutatók alkalmából találkozhat a vevő. Sertés- és marhahúsból, továbbá hentesáruból, baromfiból megfelelőnek bizonyult az ellátás. A szeptemberi zökkenők a balassagyarmati üzem vágóállathiányára vezethetők vissza: a tröszt védőszárnyai alatt kissé elké- nyelmesedett felvásárlási apparátus most nehezen birkózik az önálló partnerkapcsolatok kiépítésének feladatával, a heti 1600 sertés helyett csak ezret tud beszerezni. Hosszú idő óta fehér folt viszont az ellátásban a belsőségek kínálata. A boltosok szerint belsőséget csak a jó kapcsolatokkal rendelkezők kapnak, a „szürke eminenciások” legfeljebb májhoz tudnak hozzájutni. Ettől lényegesen nagyobb gondot jelent az, hogy a tőkehús minősége most is messze elmarad a szabványban megfogalmazott követelményektől. Idén is ugyanazokat a minőségi, megmunkálási hibákat tették szóvá a kereskedelmi felügyelők, mint tavaly, s azelőtt. A félsertéseken — főleg a nemesebb részeken, a karajon, combon — sok a felületi zsír és a puhazsírmaradvány. Vizesek, túl laza szerkezetűek a húsok, a lábat, fejet nem tisztítják meg elég gondosan, a lábrészeken nagy a „mandzsetta”, azaz a faggvúréteg. félrehasítottak. szennyezettek, nem szabványos méretűek a félsertések. Adódik hát a kérdés: mit tehet a boltvezető, ha ilyen árut kap? A húsüzemek minőségellenőrei váltig állítják, hogy a jogos reklamációkat minden esetben elfogadják, rendezik. A boltosok azonban hozzátészik: igen, csakhogy a bosszú sem késik! Ha ugyanis visszaküldik a kifogásolható árut, nem kapnak helyette mást, belsőséget meg kiváltképp nem! Így hát vagy lefejtik maguk a fölös zsírt a saját kárukra, vagy amúgy zsírosán forgalmazzák — a vevő kárára. Aligha volt még húsvizsgálat a megyében. melynek során a fentieket meg ne állapították volna — most már ideje volna intézkedni! A kereskedelmi felügyelőség azzal a javaslattal élt, hogy a fölös zsírt „snátolják” le a bolti dolgozók a húsról, az ipar számára viszont tegyék kötelezővé az így visszaküldött zsiradék, bőr visszavételét a félsertés árában. Valamelyest bizonyára ez is segítene a helyzeten, ám ami a retorziót illeti, ez sem fogja ki a szelet a vitorlából. Egyértelműen a bolti dolgozók számlájára írandó azonban az, hogv az idei őszi próbavásárlások a tavalyihoz képest visszaesést jeleznek az áralkalmazásban, a mérésben és a számolásban A hanyagul mérlegre hajított húsok és a hasonlóan nagyvonalú számolás még mindig a boltok háziszokásainak része.! Míg tavaly ilyenkor háromezer, az idén összesen már 13 ezer forint pénzbírságfal torolták mes az ellenőrök a sajátos ..árkiegészítési” tevékenységet. Sz. M. elég l<orcm keiden! Idegennyelv-oktatas a balassagyarmati óvodákban Nagyon sok fórumon el- — Az első foglalkozáson mondták már. hogy országunk nyelvoktatása nem áll éppen a helyzet magaslatán Keressük az okokat, hol is lehet a hiba, és törjük a fejünket a lehetséges megoldásokon. Sokan arra esküsznek, hogy a nyelvtanulást nem lehet elég korán kezdeni, és a legjobb az lenne, ha már az óvodákban is e’hangzana néhány idegén szó. fáték vagy tanulás? Balassagyarmaton rövid idő alatt népszerűvé vált — igaz még csak két óvodában — az idegennyelv-oktatás, a városi TXT_szervezet keretein belül. Az egyes számú óvodában angolt, a négyesben németet oktatnak a nagycsoportban, a szülők és az általános iskolák pedagógusainak örömére. A tamáskodók azonban úgy vélik, hogy „szegény” gyerek még magyarul sem tud rendesen, akkor minek tömik a fejét idegen nyelvekkel? A városi tanács művelődési osztályán Kalcsó István tanulmányi felügyelő szerint jó az a kezdeményezés, amelyet a város két óvodájában immár gyakorolnak. A szülők megnyugtatására elmondta, hogy ezekben az óvodákban fakultatív jellegű a nyelvtanulás. Csak azok a gyerekek kezdhetnek hozzá, akik jól beszélnek anyanyelvűnkön, . óvónőjük egyetért azzal, hogy németet vagy angolt tanuljanak, és a szüleik is beleegyeznek ebbe. Molnár Istvánné, a TIT városi titkára már megkezdte az idei gyermek-nyelvtanfolyamok szervezését. — Mind a két óvodában óvónőket kértünk fel nyelv- tanításra. Végül is ők értenek a legjobban a négy-öt évesek pedagógiájához. Szerencsénk, hogy jó nyelvtudású óvónőink vannak. Heti két órában foglalkoznak a gyerekekkel, amit mi úgy számolunk el, mintha TIT- előadást tartottak volna. Zoro, a német kismojom A 4-es számú óvodában Kiss Lajosné foglalkozik a nagycsoportosokkal. Tökéletesen beszél németül, két évet élt a Német Demokratikus Köztársaságban. — Hogyan kezd hozzá a nyelvtanításhoz? — kérdeztük. magam köré ültetem a gyerekeket. felhúzom kezemre Zozot, a majombábut, és elkezdek vele beszélgetni németül. A gyerekek ilyenkor nagyon figyelnek, és sehogyan sem tudják, hogy miért nem értik, amit mondok. Amikor látom, hogy kezd fogyni a türelmük, elárulom — már magvarul —, hogy Zozo német kismajom. és ha szeretnének vele szót érteni, akkor el kell sajátítaniuk a német nyelvet! És ilyenkor minden kisgyerek lelkesedik. — Amit most megtanít velük, azt nem felejtik el többé? — Ha nem gyakorolják, akkor kiesik, de ha később ismét németül tanulnak, akkor minden eszükbe jut. Sajnos városunkban nincs olyan iskola, ahol elsőtől kezdve tanulhatnának németül. Így hiába alapozzuk meg nyelvtudásukat, nem építenek rá, legfeljebb csak később. De úgy már nem az igazi! — Hány szót sajátítanak el az óvodában? — Körülbelül százat, de nem ez a lényeg, hanem a helyes ragozás. Szóismeretüket később bármikor tudják bővíteni. Azonban vigyázni kell, hogy ne legyen túl nagy a gyerekek megterhelése. Sok zenével, mesével, mondókával lehet színesíteni az órákat. Az ovisoknak nem szabad úgy érezniük, hogy kényszer, amit csinálnak, nagyon fontos, hogy szeressék, élvezzék a németórákat! — Megközelítőleg száz német szót tudnak mondani. De mennyit értenek meg? — Szinte mindent, amit beszélek. Például, ha azt kérem: üljetek le, vegyetek elő papírt, ceruzát és rajzoljatok egy napot, mindent megtesznek. De nem hiszem, hogy meg tudnák ismételni azokat a mondatokat. Olyan eset viszont már előfordult, hogy az egyik kisfiú kért tőlem valamit, és mondataiba becsúszott egy német szó. Még egyedül „Egy fecske nem csinál nyarat!” — igy tartja a magyar közmondás. De jó lenne, ha a balassagyarmati óvodák példáját több helyen követnék! Igazi eredményeket azonban csak akkor érhetnénk el, ha az úgynevezett szoktató nyelvtanítást az általános iskolák első osztályaiban követné az alapozás, majd a társalgási nyelv. Vankó Magdolna Az Alföld egyik védett madárritkasága a kanalasgém. Egyes példányai Szeged környékén, a Fehér-tó mellett vagy a Tisza-parti vadvizeken is előfordulnak, élelemgyűjtésre az ártéri tisztásokra, legelőkre is kimerészkednek. 1 | NÖGRAD - 1986. október 21., kedd 5
