Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Közel a városhoz Kallói zsúrkocsik Nem Sehet Változó (Tudósítónktól) Salgótarján mellett, az erdőkkel, dombokkal koszo­rúzott völgy katlan ban terül el a több mint 1200 lakost számláló Barna köz.ég. A te­lepülés eredeti elnevezése 1— egyházi feljegyzések szerint — Bamaerdő. Az 1500-as években a Felady család birtokaként tartották szá­mon. Volt nemes, majd job­bágy község is. 1826-ban gróf Teleki, majd a báró Jósika család uradalmához tartozott. Az utazó csak egy ideve- aető utat talál, melynek egy része enyhe emelkedő, majd kanyargós lejtő. Egyik ol­dala szálas fenyőkkel tar­kított bükkös, a másik fa­csemetékkel betelepített domboldal. Az alant húzódó völgyben lovas kocsik, teher­autó. motorfűrészes ingujj­ra vetkőzött emberek jelzik: fakitermelés folyik. — Kik dolgoznak itt? — kérdem az autóbuszon előt­tem helyet foglaló fiatalem­bert. — Az Ipolyvidéki Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság al­kalmazottai. Hozzájuk tarto­zik ez a terület. — S hová kerül ez a sok jó tüzelő? / — Pé’dául be a faluba, a kályhákba, a kazánokba, Mi is kizárólag fával fű­tünk. Tiszta, csak egy kis hamuja van. s aki hozzá szemlélet akar jutni, nem kell mesz­szire mennie. A főút két oldalán két­szintes, erkélyes és félig kész házak sorakoznak. Bizonyí­tékául annak, nem csökkent az építési kedv Bárnán. — Örömmel mondhatom, a fiatalok közül sokan vá­lasztják ma már a falusi életformát. Megváltozott az a szemlélet, amely a „be a városiba’' elvét tartotta egye­dül üdvözítőnek — vallja Hadik József tanácselnök, aki kilencedik éve gyako­rolja ezt a tisztséget. — Ha ez így van, ebben nagy szerepe lehet a község jó ellátásának. — Valóban. A két vegyes­bolt megfelelő árukész'et- tel várja a vásárlókat. Na­ponta friss tej. kenyér, pék­áru kerül a pultokra. Hen­tesáruból már valamivel sző­kébb a választék. — A legkisebbek elhelye­zése jelent-e gondot a fia­tal szülőknek? — Óvodánk férőhely-ki- hasznáitisáiga nem teljes, még jó néhány apróság helyet kap­hatna nálunk. Az általános iskola napközi otthonos, köz­ponti fűtéses, tágas. Nyolc tanteremben tanulhatnak a nebulók. A tizenévesek a klubban és a moziban szó­rakozhatnak. Persze sok még a tennivalónk. Folytatni sze­retnénk a tanácsi kezelés­ben lévő utak burkolásét. A közvilágítás is csak most Barnán vált igazán teljessé. A lako­sok regi óhaja teljesül a kö­zeljövőben a gázcseretelep létesítésevei. A patakmeder tisztítása, betonozása a na- po-kban fejeződik be. A Petőfi út 16. sz. alatt vadonatúj, kétszintes családi ház vár beköltözésre. Gál Imre és családja keményen dolgozott, sok pénzt áldo­zott erre az elmúlt években. — Szilaspogonyj születé­sű vagyok, a feleségem sze­derkénypusztai. Mindketten pedagógusok vagyunk. Más fahiakban is tanítottunk mi már. míg végül Bámára ke­rültünk. Ezen a környéken születtünk, én a kezdőévei­met is itt töltöttem. A csen­det. a jó levegőt kedveljük. A gyerekek nőnek, a lakás kicsi, ezért terveztünk és számoltunk: belefogtunk az építkezésbe. Közel a város, ha esv jobb mozira színház­ra vágyunk, mindössze ne­gyed órát kell utaznunk. Bárna kedvelt turistahely. Sokan zarándokolnak ki éven­te p vulkanikus eredetű Nagykőre a szép panoráma kedvéért. Hajdanán, ha va­laki idegen jde települt a falusiak kíméletlenül rára­gasztották, „gvöt-tment”. Mos­tanra — az életmód, a szem- lé’et változásával — a hegvi emberek is nyíltabbak, ba­rátságosabbak lettek. Könv- nvebben maguk közé fo­gadják a betol akodót”. IVTíhalik Istvánné Ismered a hazát? Ismét új termékkel jelent­kezik a piacon a kallói épí­tőipari kisszövetkezet- Szállo­dák és éttermek számára ala­kították ki luxuskivi telű zsúrkocsijaikat, amelyekkel italok, ételek és sütemények szervírozhatok. Hűtőgéppel is kiegészíthetők a kerekeken guruló tálalókocsik, amelyeket a most ősszel megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásá­ron is kiállítottak. A MÜÁRT Nagykereskedelmi Vállalat, mintegy félszáz darabot át­vett a kállóiaktól értékesítés­re, további 60 darabra igény- bejelentésüket megtették. A kisszövetkezet lakatosága­zatának egész évi kapacitását igényli az új termék jövő esz­tendei gyártása, várhatóan ex_ portigényeknek is eleget tesz­nek 1987-ben. Képünkön Cse- lovszki László és Virág Já­nos, a zsúrkocsikat szerelik. Bevallom, életemben nem jártam a Zselicben. Tudtam, hogy a hazának egy igen szép tája, de hogy ennyire szép, hogy ennyire őrzi népi ha­gyományait, nem tudtam róla. Majdhogynem véletlenül ke­rüljem oda — kedves meghí- v ra — és őszintén remé­lem, hogy nem utoljára lát­ta"’ ezt a szép vidéket.-e nem csupán erről van f ). Hány olyan szép városa, vidéke van ennek a mi ki­csiny, de nagyon szép ha­zánknak, amit nem ismerünk? A dunántúli ember talán még soha nem járt a Tisza-há- ton, a debreceni Szegeden, az Őrségben élő a Mátrában. Ugyanakkor ezeknek az em­bereknek egy része már látta Prágát, Berlint, Moszkvát, ta­lán eljutott Velencébe, Párizs­ba, esetleg a tengeren túlra is. Mennyire jó lenne felfe­dezni a hazát! Néha csak szándék, igény, elhatározás kérdése, de legyen szándék, legyen igény, legyen elhatározás. Az USA-ban, Washington­ban dolgozó barátaink me­sélték, hogy egyszer átmen­tek a nyugati partra, San Franciscoba, Los Angelesbe. Amikor a szép útról vissza­térve erről meséltek Washing­tonban élő ismerőseiknek, azok úgy néztek rájuk, mint­ha a holdon jártak volna. Ami távol van, és egyszer elérhetjük, azt megpróbáljuk elérni, mert jogos a gondolat: hátha soha többet az életben nem juthatunk oda. Ami vi­szont közel, karnyújtásnyira, ázt — úgy véljük — ráérünk, nem fut el előlünk, lesz még idő megnézni. Vagy lesz idő, vagy nem lesz, de egy bizonyos, hogy amit ma elszaladtunk, nem biztos, hogy holnap bepótol­hatjuk. És még valami: minél ke­vesebbet ismerünk a hazá­ból, annál szegényebbek va­gyunk. —sm— — kulcsár — Gyep — nyírás nélkül A nagy-britanniai ICI mam- mut vegyipari vállalat egyik laboratóriumában géntechno­lógiai úton olyan füvet hoz­tak létre, amely mihelyt elér­te a 2—3 cm-es magasságot, miközben üde zöld színét meg­tartja, nem nő tovább, s ezért sohasem kell nyírni. Az egyelőre PP 333-nak nevezett fű magjait már kereskedelmi forgalomba hozták.----------------------------------------------------------------------------------------— ---------------f A fogyasztók szemszögéből Á húsforgalmazás „örökzöldjei" Az idei év őszi heteiben nem elő­ször nyitottak be Nógrád húsüzleteibe a megyei tanács kereskedelmi felügye­lői. S aligha tévedünk, ha gyanítjuk: nem is utoljára tartottak most húsvizs- gálatot. A több mint félszáz végigjárt bevásárlóhelyen ugyanis a tavalyihoz kísértetiesen hasonló gondokkal ta­lálkoztak az ellenőrök. Kezdjük egy jó hírrel, már csak azért is, mert ez ügyben nem sok ilyennel szolgálhatunk: a központi árualapok­ból a megye kereskedelme számára biztosított idei 6600 tonnás húskeret elegendőnek mutatkozik a várható vá­sárlói igények kielégítéséhez. Az első nyolc hónapban tapasztalt kiegyensú­lyozott ellátás mindenesetre a számítá­sokat igazolja, s tegyük hozzá, a szep­temberi zökkenők sem voltak jelentő­sek. A nógrádi üzleteket zömmel a Peno- mah balassagvarmati gyáregysége és a Karancshús látja el áruval, kisebb mennyiségeket megyén kívüli szállítók­tól szereznek be a kereskedelmi válla­latok illetve szövetkezetek. A megye két legnagyobb hússzállító­jának áruválasztékát áttekintve megál­lapítható, hogy az előző évihez képest vajmi kevés a változás. A gyarmatiak kínálata összesen 58-fajta termékre ter­jed ki, heti átlagban ebből 35-félét küldenek a boltokba. A salgótarjáni Karancshús összesen 46-féle árujából általában 22-féle vásárolható meg az üzletekben. Ettől bőségesebb válasz­tékkal inkább csak kereskedelmi akci­ók, bemutatók alkalmából találkozhat a vevő. Sertés- és marhahúsból, továbbá hen­tesáruból, baromfiból megfelelőnek bi­zonyult az ellátás. A szeptemberi zök­kenők a balassagyarmati üzem vágó­állathiányára vezethetők vissza: a tröszt védőszárnyai alatt kissé elké- nyelmesedett felvásárlási apparátus most nehezen birkózik az önálló part­nerkapcsolatok kiépítésének feladatá­val, a heti 1600 sertés helyett csak ezret tud beszerezni. Hosszú idő óta fehér folt viszont az ellátásban a belsőségek kínálata. A boltosok szerint belsőséget csak a jó kapcsolatokkal rendelkezők kapnak, a „szürke eminenciások” legfeljebb máj­hoz tudnak hozzájutni. Ettől lényegesen nagyobb gondot je­lent az, hogy a tőkehús minősége most is messze elmarad a szabványban meg­fogalmazott követelményektől. Idén is ugyanazokat a minőségi, megmunkálási hibákat tették szóvá a kereskedelmi felügyelők, mint tavaly, s azelőtt. A félsertéseken — főleg a nemesebb ré­szeken, a karajon, combon — sok a felületi zsír és a puhazsírmaradvány. Vizesek, túl laza szerkezetűek a húsok, a lábat, fejet nem tisztítják meg elég gondosan, a lábrészeken nagy a „mandzsetta”, azaz a faggvúréteg. fél­rehasítottak. szennyezettek, nem szab­ványos méretűek a félsertések. Adódik hát a kérdés: mit tehet a boltvezető, ha ilyen árut kap? A hús­üzemek minőségellenőrei váltig állítják, hogy a jogos reklamációkat minden esetben elfogadják, rendezik. A bolto­sok azonban hozzátészik: igen, csak­hogy a bosszú sem késik! Ha ugyanis visszaküldik a kifogásolható árut, nem kapnak helyette mást, belsőséget meg kiváltképp nem! Így hát vagy lefejtik maguk a fölös zsírt a saját kárukra, vagy amúgy zsírosán forgalmazzák — a vevő kárára. Aligha volt még húsvizsgálat a me­gyében. melynek során a fentieket meg ne állapították volna — most már ideje volna intézkedni! A kereskedel­mi felügyelőség azzal a javaslattal élt, hogy a fölös zsírt „snátolják” le a bolti dolgozók a húsról, az ipar számá­ra viszont tegyék kötelezővé az így visszaküldött zsiradék, bőr visszavé­telét a félsertés árában. Valamelyest bizonyára ez is segítene a helyzeten, ám ami a retorziót illeti, ez sem fogja ki a szelet a vitorlából. Egyértelműen a bolti dolgozók szám­lájára írandó azonban az, hogv az idei őszi próbavásárlások a tavalyihoz ké­pest visszaesést jeleznek az áralkalma­zásban, a mérésben és a számolásban A hanyagul mérlegre hajított húsok és a hasonlóan nagyvonalú számolás még mindig a boltok háziszokásainak része.! Míg tavaly ilyenkor háromezer, az idén összesen már 13 ezer forint pénzbírságfal torolták mes az ellen­őrök a sajátos ..árkiegészítési” tevé­kenységet. Sz. M. elég l<orcm keiden! Idegennyelv-oktatas a balassagyarmati óvodákban Nagyon sok fórumon el- — Az első foglalkozáson mondták már. hogy orszá­gunk nyelvoktatása nem áll éppen a helyzet magaslatán Keressük az okokat, hol is lehet a hiba, és törjük a fe­jünket a lehetséges megoldá­sokon. Sokan arra esküsznek, hogy a nyelvtanulást nem le­het elég korán kezdeni, és a legjobb az lenne, ha már az óvodákban is e’hangzana né­hány idegén szó. fáték vagy tanulás? Balassagyarmaton rövid idő alatt népszerűvé vált — igaz még csak két óvodában — az idegennyelv-oktatás, a városi TXT_szervezet keretein belül. Az egyes számú óvodában angolt, a négyesben németet oktatnak a nagycsoportban, a szülők és az általános isko­lák pedagógusainak örömére. A tamáskodók azonban úgy vélik, hogy „szegény” gyerek még magyarul sem tud ren­desen, akkor minek tömik a fejét idegen nyelvekkel? A városi tanács művelődé­si osztályán Kalcsó István tanulmányi felügyelő szerint jó az a kezdeményezés, ame­lyet a város két óvodájában immár gyakorolnak. A szü­lők megnyugtatására elmond­ta, hogy ezekben az óvodák­ban fakultatív jellegű a nyelvtanulás. Csak azok a gyerekek kezdhetnek hozzá, akik jól beszélnek anyanyel­vűnkön, . óvónőjük egyetért azzal, hogy németet vagy an­golt tanuljanak, és a szüleik is beleegyeznek ebbe. Molnár Istvánné, a TIT vá­rosi titkára már megkezdte az idei gyermek-nyelvtanfo­lyamok szervezését. — Mind a két óvodában óvónőket kértünk fel nyelv- tanításra. Végül is ők érte­nek a legjobban a négy-öt évesek pedagógiájához. Sze­rencsénk, hogy jó nyelvtudá­sú óvónőink vannak. Heti két órában foglalkoznak a gyerekekkel, amit mi úgy számolunk el, mintha TIT- előadást tartottak volna. Zoro, a német kismojom A 4-es számú óvodában Kiss Lajosné foglalkozik a nagycsoportosokkal. Tökéle­tesen beszél németül, két évet élt a Német Demokra­tikus Köztársaságban. — Hogyan kezd hozzá a nyelvtanításhoz? — kérdez­tük. magam köré ültetem a gye­rekeket. felhúzom kezemre Zozot, a majombábut, és elkezdek vele beszélgetni né­metül. A gyerekek ilyenkor nagyon figyelnek, és seho­gyan sem tudják, hogy miért nem értik, amit mondok. Amikor látom, hogy kezd fogyni a türelmük, elárulom — már magvarul —, hogy Zozo német kismajom. és ha szeretnének vele szót érteni, akkor el kell sajátítaniuk a német nyelvet! És ilyenkor minden kisgyerek lelkesedik. — Amit most megtanít ve­lük, azt nem felejtik el többé? — Ha nem gyakorolják, akkor kiesik, de ha később ismét németül tanulnak, ak­kor minden eszükbe jut. Saj­nos városunkban nincs olyan iskola, ahol elsőtől kezdve tanulhatnának németül. Így hiába alapozzuk meg nyelv­tudásukat, nem építenek rá, legfeljebb csak később. De úgy már nem az igazi! — Hány szót sajátítanak el az óvodában? — Körülbelül százat, de nem ez a lényeg, hanem a helyes ragozás. Szóismeretü­ket később bármikor tudják bővíteni. Azonban vigyázni kell, hogy ne legyen túl nagy a gyerekek megterhelése. Sok zenével, mesével, mondóká­val lehet színesíteni az órá­kat. Az ovisoknak nem sza­bad úgy érezniük, hogy kény­szer, amit csinálnak, nagyon fontos, hogy szeressék, él­vezzék a németórákat! — Megközelítőleg száz né­met szót tudnak mondani. De mennyit értenek meg? — Szinte mindent, amit beszélek. Például, ha azt kérem: üljetek le, vegyetek elő papírt, ceruzát és rajzol­jatok egy napot, mindent megtesznek. De nem hiszem, hogy meg tudnák ismételni azokat a mondatokat. Olyan eset viszont már előfordult, hogy az egyik kisfiú kért tő­lem valamit, és mondataiba becsúszott egy német szó. Még egyedül „Egy fecske nem csinál nyarat!” — igy tartja a ma­gyar közmondás. De jó len­ne, ha a balassagyarmati óvodák példáját több helyen követnék! Igazi eredménye­ket azonban csak akkor ér­hetnénk el, ha az úgyneve­zett szoktató nyelvtanítást az általános iskolák első osztá­lyaiban követné az alapozás, majd a társalgási nyelv. Vankó Magdolna Az Alföld egyik védett madárritkasága a kanalasgém. Egyes példányai Szeged környékén, a Fehér-tó mellett vagy a Tisza-parti vadvizeken is előfordulnak, élelemgyűjtésre az ártéri tisztásokra, legelőkre is kimerészkednek. 1 | NÖGRAD - 1986. október 21., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents