Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
Az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyárában Miklós Tiborné üvegcsiszoló NSZK- exportra kerülő kilencezer darabos goblet borospohár megrendelésén dolgozik. —RT— Az ÉMASZ-on nem múlik Ha éjszaka, hát éjszaka» Két hónappal ezelőtt, igazgatói rendeletet továbbított a posta az ÉMÁSZ Nógrád megyei kirendeltségeihez. Az állt benne, hogy meg kell szervezni a díjbeszedés egész napos és a hibaelhárítás munkaidőn túli ügyeletét. Ennek végrehajtásáról kívántunk meggyőződni Czeglédy Ferenccel, az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának vezetőjével, amikor meglátogattunk néhány kirendeltséget. Utunk első állomása Szé- csény. A bejárati ajtón jól olvasható tábla: díjbeszedés 0—24 óráig. Az irodában Garázsi József főszerelő fogad, s mindjárt hozzá is teszi: — Ez csak az egyik szolgáltatás, amivel a lakosság rendelkezésére állunk. A másik a nyújtott műszaka hiba- elhárítás, M-től 22 óráig. Rendkívüli esetben a lakásén várakozó ügyeletest is igénybe vesszük. A sürgős hibát, mint amilyen tegnap is volt a nógrádmegyeri vonalon, azonnal elhárítjuk, egyébként pedig minden más bejelentéshez 24 órán belül kivonulunk. Sajnos, sokszor előfordult, hogy a bejelentő nem pontosan állapította meg az üzemzavar helyét és nagyságát, ezért ma már csak hivatalos szervtől fogadunk rí észrevételt, jelzést. Ebben az évben panaszos levél nem érkezett a kirendeltségre. sőt a városi tanács titkárságának vezetője, dr. Fábián Erzsébet is úgy találta : mintaszerűen végzik dolgukat az áramszolgáltatók. Daróczi Tiborné is alátámasztja az elhangzottakat. Ö a Bem úton lakik és éppen az éramdíjat jött fizetni. — Munkám miatt csak fél •tégy után tudom intézni hivatalos ügyeimet, ezért jókor jött az egész napos nyitva tartás. Az utóbbi időben többször is volt áramkimaradás az utcánkban és nem telt el egy nap, már meg is csinál— Előfordult, bogy egy férfi éjszakás műszakba menet ugrott be hozzánk — veszi át a szót Somosi László villanyszerelő. — El sem akarta hinni, bogy nyitva vagyunk . .. Hallónk még „furcsa" emberekről, akik díjfizetéskor pénzhiányra hivatkoznak, s amikor kimegy a szerelő —, hogy lekapcsolja az órát — előkerül az a néhány szálas. Vagy Ht van a libarepülés időszaka. A megzavart állatok gyakran nekirepülnek az oszlopnak, vagy a vezetéknek, s rögtön egy tucat „sötét cím’’ jelentkezik, ahogy a villany nélkül maradt lakásokat nevezik a szakemberek. Jogilag senkit nem terhel a felelősség, de ettől függetlenül, elkerülhető lenne a baj; csak a tóba vezérlői iát keltene kitépni .., Hasonló galibát okoznak a libák Rútságon is, ahová már sötétedéskor kopogtatunk. Hárman tesznek eleget az igazgatói utasításban foglaltaknak. A kirendeltség vezetője, Kollár András, Horhi Zsolt és Kőszegi László villanyszerelők. S, bár az ajtón nincs kint az ügyfélfogadást jelző tábla, ennek okát a fiatal mérnök így magyarázza: — Októbertől — egy korábban kötött szerződés értelmében —, a helyi takarék- szövetkezetnél is befizethetik a díjat a romhányiak. Nálunk nagyobb gondot az üdülőkörzet tulajdonosai jelentenek. Mivel csak nyáron tartózkodnak itt, körülményes a díjak beszedése. Többnyire budapestiekről van szó. Ők nehezen értik meg, hogy itt kettő húszat kell fizetni, szemben a fővárosi 1 forinttal. Emiatt több pörölőleve- let is kaptunk . .. A kirendeltség, a hrfoaríhárttófe- gyorsaságát tekisnóve, előkelő helyen szerepel. A statisztika szerint, 11 órán be_ tel hárítják rí a szakaszproblémákat, juttatják rí a világosságot a lakásokba. Itt nincs is kibúvásra lehetőség, hiszen a salgótarjáni diszpécserközpont percre pontosan rögzíti a megye legtávolabbi településein jelentkező zavarokat. Sül-« sötétség ereszkedik a tájra, mire Pk>g rád kövesd re érünk. Az ÉMÁSZ-kirendelt- ség ajtaján a következő felirat fogad bennünket: „Rom- Irányba mentünk hibaelhárításra!"’ Nem csüggedünk, arra gondolva, hátba nettóny percen belül visszaérnek. Tévedünk, de időnket nem vesztegettük hiába. Közben megérkezik Dobotőczki Péter főszereid, aki egyébként lakás- ügyeletes, azaz otthonában várja a hívásokat. — Mivel itt lakom a presz- sbő mellett és a busz is itt fordul meg, ha probléma van, gyakran beszólnak — meséli a vadószruhás fiatalember. — Most is éppen egy lakáshoz riasztottak, mert nem működött a hőtárolós kályha. Közben berreg az URH-tele- fon és a központ jelzi, hogy a szerelők Nézsára mentek. Ugyanakkor, a kirendeltségre is befut egy újabb üzenet: ha ott végeztek, irány tovább Cserhátsurány, mert ott egyáltalán nincs közvilágítás . .. A látottakkal elégedett Czeglédy Ferenc, s útban hazafelé még hozzáteszi: — Mi így próbálunk segíteni a munkaidőalap-védelemben, bár ez számunkra nem olcsó mulatság, mert a nyújtott ügyelet bevezetése, évente 3 millió forinttal emeli meg költségeinket. Reméljük, nem hiába ... T. Németh László Nemes lános cikksorozata 18. ni A szocializmus megújulásának útjáról szóló sorozatunkban Magyarország felszabadulása óta eltelt 41 esztendőnek jószerint nem is egészen egyharmadát, az 1953- tól, az új szakasz megindulásától 1966-ig, a gazdaság- irányítási rendszer reformjának elfogadásáig terjedő 13 évet tekintettük át. Nem mintha nem volna fontos nyomatékosan hangsúlyoznunk, hogy a témának előzménye, mondhatnánk feltétele volt mindaz, ami 1945-től, majd 1948-tól, a népi hatalom győzelmétől történt. A tárgyalt 1953—1966 közötti szakasz azonban olyan sűrített formában tartalmazta a reformkísérleteket és az ellenállást az újításokkal szemben, a fájdalmas kudarcokat és az újrakezdés elszántságát, a szívós aprómunkát és a lendületes áttöréseket, a kritikus átgondolást és az elméleti útkeresést, a tömegek kételyektől terhes várakozását, és a tömegek egyetértő aktivitását — egyszóval mindazt a gazdagságot a társadalom moz-' gásában, amit csak a szocialista forradalom adhat egy népnek, hogy a tapasztalatokat ezeken keresztül lehetett leginkább feltárni. Ez a szakasz, különösen az 1956. november 4-ét követő időszak a párt, de a forradalom párton kívüli hívei, aktivistái számára is felért a nemegyszer nosztalgiával emlegetett 1945—1948 közötti hősi korszakkal. Mindkettő aktív résztvevőjének állítását, még ha túlzásnak is tűnik, talán nem veszi rossznéven az olvasó: más, sokkal érettebb és persze némileg kesernyés formában ez az 1956 »tán kezdődő harei szakasz is a fényes szelek ideje volt. A forradalmi cselekvés szükségességét és szépségeit nap rrrrnt nap érezte az ember. Melyek a legfőbb tanulságok, amelyek áltató nos érvényűek, vagyis —, természetesen a változó körülményeknek megfelelő módosítással — más-más szakaszokban, tulajdonképpen minden időben alkalmazhatók? A msútt hibái persze előbb ▼agy utóbb lekerültek, lekerülnek a napirendről. De azt a tapasztalatot, hogy egy ön- brtt, magát mindentudónak hivő, a tömegektől, mi több, még a párttagságtól is elszakadt pártvezetés végveszélybe taszította hazánkban a szocializmust, sohasem szabad elfelejteni. És még mélyebbre kell hatolni az okok feltárásában: a forradaámi pártnak, de Dréncsőgyártás Hétfőtől háiom műszakban termel a TSZKER Hajdú- Bihar megyei területi központjának Berettyóújfaluba telepített dréncsőüzeme. A kedvező őszi időjárás miatt ugy anis rendkívül megnőtt a kereslet a földbe fektethető különböző méretű műanyag csövek iránt. Az jdén azzal, hogy korábban takaríthatták be a termést, folyamatosan dolgozhatnak a lézervezérlésű csőfektető gépek. ták. A balassagyarmati kirendeltség csendes délutánjait éli, mikor betoppanunk. — Rádión „megfogtok” a 456-on —, szól a kiszálló kocsi vezetője, Lukács László, a délutános szolgálattevőnek, Rónási Andornak. Rendkívüli feladatunk most nincs, ilyenkor a fogyasztásmérőket olvassák le a környéken. — Ma fizetés volt — magyarázza Rónási —, ezért már kora délután aki tudott, eljött fizetni. Estig még öten- hatan jönnek, utána szinte senki. Uj mezőgazdasági munkavédelmi eszközök Két új mezőgazdasági munkavédelmi eszköz gyártásához láttak a Budapesti Védőszemüveg- és Fémáru- készítő Kisszövetkezetben. A sapkás, műanyag pajzsos permetezőálarcot a háztáji kertészeknek ajánlják. Használata nemcsak a szemet és az arcot, hanem a fej egyéb részek is megfelelően védi. Az álarc átlátszó pajzsa olyan anyagból készül, amely a hazánkban használatos növényvédő saerek nMndegyíkének ellenáll, vagyis nincs szükség a szemvédő lap gyakori cseréjére. A kiskerti permetezőálarc első, ötezer darabos szériáját már átadta a szövetkezet az OFOTÉRT-nak. illetve a MÜÁRT-nak, és több megyei AGROKER Vállalat is igényelt belőle. Elsősorban a poros munkakörülmények között tevékenykedő traktorosoknak, kömfowjweaetöknek és a betakarítógépek kezelőinek fejlesztették ki a Szahara típusú védőszemüveget, amely minden olyan munkahelyen használható — például faipari üzemekben —. ahol mérgező porok nem keletkeznek. A porvédő szemüvegből eddig mintapéldányokat készítettek ©1. sorozatgyártásukat jövőre kezdik meg a szövetkezetnél. A tervek szerint egyelőre 15 ezer darabol gyártanak belőle. ff 5?aCKKf2MÜ? . NeBÜWLtíSfUkWl VI7A ehany tanulság minden egyes kommunistának kritikus próbatétele, a hatalom kézbevétele. Hiszen a szektás vezetőség, és az őt követő és annyi hibát vétett párttagság 1945—1948. között jó munkát végzett, a tömegeket a politikai meggyőződés eszközével maga mögé tudta állítani. Elbizakodottsága. önelégültsége csak később alakult ki. S ez a veszély mindig újraszületik, különösen az egypártrendszerben. amikor a vezető pártnak egyben a „saját ellenzéke”, vagyis saját tevékenysége állandó kritikusa szerepét is be kell töltenie. Ehhez kapcsolódik a szocialista demokratizmus ügye. Az MSZMP a tömegek bizalmának visszaszerzéséért vívott csatát igen jelentős mértékben azzal nyerte meg, hogy a parancsolgatást a közös ügyek közös intézése elvével cserélte fel. Természetesen az idők folyamán a demokratikus döntési rendszer ■— felülről lefelé — sokat változott, fejlődött, az új igényekhez hasonlította megoldási formáit, a társadalom változatos érdekviszonyainak szükségleteit igyekezett kielégíteni — de az alapelv változatlan maradt: az állampolgárnak az ország ügyei eldöntésében véleményét kell nyilvánítania, mert csak így érzi a magáéinak közös dolgainkat. A szocialista demokratizmus fejlesztésében persze, a sorozatunkban tárgyalt időszakban, csak a kezdemények nyilvánulhattak meg, de a Hazafias Népfront tevékenysége, a szakszervezetek és más tömegszervezetek munkája, s bizonyos lépések, az önigazgató tevékenység fejlesztésére, a<z üzemekben és a lakóterületen is előkészítették a talajt a mai feladatokra Mind a társadalmi jelenségek megítélésében, mind a gazdaság állapotának felmérésében, sőt még a nemzetközi ügyek kezelésében is nagy erénye volt az új pártvezetésnek és a kormánynak is a realitásérzék. A régi vezetéssel — amely kergette az illúziókat és voluntarista módon azt képzelte, hogy minden csak akaratától függ —, ellentétben az MSZMP a világot olyannak látta, amilyen. Ezt a józanságot és szerénységet, a számunkra kellemetlen tényeknek is tudomásul vételét, és valóságát nem szépítő nyílt bevallását értékelték az emberek, és mindinkább nvugtázta a nemzetközi közvélemény is. A szocializmus megújulásának magyarországi folyamatában, mint erről szólottunk. biztos támasz volt az SZKP XX. kongresszusa. Ez az egész nemzetközi munkás- mozgalom számára is fordulatot jelentő tanácskozás tulajdonképpen arra ösztönzött, hogy kutatni kell az új megoldásokat, az élet új problémáinak megoldására. Ezt a tanulságot jól megszívlelte az MSZMP. amely a szocialista építés általános törvényszerűségeit — és ezekben a gazdag szovjet tapasztalatokat —. követve a nemzeti sajátosságok kutatását és alkalmazását tette tevékenysége középpontjába. Ha annak idején az SZKP XX. kongresszusa adott döntő lökést a szocialista megújulás folyamatához, akkor napjainkban a XXVII. kongresz- szus szelleme, és az annak alapján kibontakozó radikális reformfolyamat ad bátorítást és impulzust a szocialista építésben új megoldásokat kereső erőknek Magyar- országon. Annak idején. 1956 novembere után. amikor- már tapasztalható volt, hogy az MSZMP szakított az Mi)'1 rossz gyakorlatával, és a közvélemény kezdte nagyobb rokonszenvve! figyelni a történteket. azért újra és újra felhangzott — még a kommunisták körében is — a bi- zalmatlankodó kérdés: „Mi a garancia arra, hogy új módon mennek tovább az ügyek, és nem tér vissza a múlt?” Az élet bizonyította a válasz igazát: az MSZMP politikája a garancia. Milyen nagy gyű zehne az MSZMP-nek, a szocializmus ügyének, bogy napjainkba» olyan burzsoá orgánumok, amelyek 1966-bon csak napo- kat-heteket adtak a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, már az elmúlt 36 év eredményeit elismerve, teszik fel a kérdést (a Time című nagy befolyású amerikai magazin 1986 augusztusában Kádár Jánossal készített interjújában): „KÉRDÉS: agarancia arra, hogy az elrmeft harmina év eredményeit a jövőben meg tudják őrizni? KÁDÁR JÁNOS VÁLASZA: Hiszek abban, hogy a magyar nép értékeli az elmúlt harminc év eredményeit: azt. hogy van törvényesség, hogy mindenki, aki dolgozni akar. dolgozhat, hogy az életszínvonal javult. Népünk tudja ezt. Nem beszélnek erről mindennap, ehelyett azt reklamálják inkább, amit hiányolnak. Ez érthető. De ha népünk veszélyben látná eddigi vívmányait, megvédene azokat.” (Végei) j A Répcelak! Szénsavtermríő Vállalatnál töltik meg széndioxiddal a kis szifonpatronokat, a nagy palackokat, a tartálykocsikat. de gyártanak szárazjeget is. Legújabb termékük a nagyszifon, amely 20 liter szódavíz elkészítésére alkalmas. Az új termékükből már 20 ezret értékesítettek. NÓGRÁD - 1986. október Zí„ kedd a V
