Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

Szulöoszion - dollárért Évente közel hatezer k'Öb- rrétei nyers fát dolgoznak fel az Ipoly vidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság szőrös­pusztai fűrészüzemében. Idei termelési értéktervük megha­ladja a 18 millió forintot, amelynek kilenchavi időará­nyos része már teljesült. A 3—3,5 ezer köbméter hasznos fűrészáruból, bútorléc, par- kettfriz készül hazai piacra. Emellett nyugatnémet meg­rendelésre gyártanak hegye­zett szőlőoszlopot és Olaszor­szágba palettadeszkát. Je­lentős részt vállalnak a la­kosság tűzifaellátásában, mi vei a feldolgozás során kelet kező fahulladékot kedvező álon értékesítik. A farönk hosszúvágását végzi osztrák szalagfűrészgépen Mitró József gépkezelő BOTÓ: Bábel László Napjaink technikája Szükség SZÜV-öt bont.,. Elképzeléseink szerint e so­rozat a számítástechnika üze­mi hasznosításával foglalkozik, mégis fontos kitérőt tennünk. Témánk főszereplője ezúttal, a Számítástechnikai és Ügy­dolgozást. Jószerével ők voltak az új technika „kierőszakolói”, kicsit elfeledve, mekkora anyagi térhet ró majd a vál­lalatokra. a nagyszabású elek­tronizálás. És nem csak a gé­vitelsaervező Vállalat salgó- pék árai miatt, hanem az el­tarjáni számítóközpontja — vagy jogilag: gyáregysége —, wgyainis ,,kakukktojás”, hiszen feladatkörüket nem meríti ki látás, a szervizelés és a szoft­ver (program) beszerzés mi­att is. — Ahol járt. láthatta, hogy teljesen, egy vagy több üzem szinte minden üzemi számítás ügyviteli és termelésirányítási rendszerének korszerűsítése, elektronizálása. Nos. hát akkor, miért ez a viszonylag nagy apparátus, a drága számítógépek? A kér­dés megyciilaszDlúsá'ra , dr. fiúidé Gyula igazgató és Sze­műn Józsefné igazgatóhelyet­tes vállalkozott. — A hetvenes évek köze­pén a budapesti központ fel­mérést készített Nógrácfban: érdemes-e létrehozni egy itteni bázist? — magyarázza az igazgató. — Az épület, a gépek, a szakemberek és a pénz rendelkezésre állt volna, az üzemek azonban nem vol­tak rá felkészülve. Valijuk meg őszintén, féltek rs tőle. A megyei vezetők azonban úgy látták, hogy szükség van ránk és ezt az élet —. főként a gazdaságban bekövetkezett változások —. igazolták is. 1978-iban készen állt a SZÜV Salgótarjánban. — Legjelentősebb ügyfeleink közé tartozott — és tartozik — az OTP. a két biztosítótár­saság. hoey csak a jelentő­sebbeket említsem. Ez idő tájt lepte meg a köztudatot né­hány személy, számítógép és számuk éviről évre rohamosan nőtt. Az üzemekbe kerülő fia­tal szakemberek is sürgették a számítástechnika bevezeté­sét. s előbb vagy utóbb, min­den üzem foglalkozni kezdett a gondolattal. Anyagi erőfor­rások után néztek és nagy­arányú fejlesztésbe kezdtek. A SZÜV mégsem félt a ki­hívástól. bár jelentős üzlettől esett el. A telepített üzemek jelentős részének Budapesten van a központja, ahol a nóg­rádinál jóval korábban alkal­maztak számítógépes adatfel­teehnikai osztályon .dolgozik egy-két volt „szüv”-ös — foly­tatja Szemén Józsefné. — Szá­múinkra ez korántsem örven­detes jelenség, de a személet- változásban. a ..szüv.”-ös gon­dolkodásmód elterjesztésében mégis jelent valamit. Féltjük a szakmát az elaprózódástól az öncélú beruházások vagy lízingek következményeitől. Sokan úgy gondolják, ha van egy számítógépük, megváltják a világot. A számítástechnika tudomány. Nem félünk attól, hogy munka nélküli mara­dunk. mivel ellőbb. vagy utóbb mindenki rájön, hogy amiért most pénzt ad. azt a velünk történő együttműködés során megtakaríthatná. Komoly gondot jelent a pia­con található sokféle számí­tógép. Egy részének a szervi­zelése nem megoldott, a hosz- szú távú alkalmazása sem célszerű, más. korszerű rend­szerekhez való kapcsolhatat- lansáiffia miatt. A SZÜV talponmaradásának feladataik megoldásához. Me­det” kellene végre teremteni a hardver- (számítógépek és tartozékaik:) kérdésben. A SZÜV tehát milliókat ál­dozott a szakemberképzésre, de máshol kamatoztatják ké­pességeiket. Maradt még meg­szállott. aki semmilyen di­csőségért nem menne el. Kö­zéjük tartozik Erdős Pál prog­ramozó. Parditka Tamással közösen most egy programot készítenek a megyei tanács részére. December közepén már ennek a segítségével tud­hatják meg az orvosok, szak­értők. milyen okok látszanak közre a- csecsemőhalandóság­ban. vagy mi volt a szülő- anyák leggyakoribb betegsége. — Programunk azért ennél összetettebb — magyarázza Erdős Pál. — A gyermekeket 14 éves korukig követhetjük nyomon. Ügy öt-hat év múlva gyümölcsözik igazán a kapott adathalmaz. Segíthet a gye­rekkori megbetegedések elem­zésében. Üj tervekről számod be Bodnár József műszaki osz­tályvezető. A SZÜV átadás előtt álló központjában egy üzletet nyitnak, ahol szómí- tásitechnikaí termékeket for- galimazmak majd- Nemcsak gépeket, hanem segédanyago­kat. kiegészítő eszközöket is. — BméHett tanácsadással segítjük a felhasználók mun­káját és szoftvereket ajánlunk kérdését dr. Hajdú Gyula így látja: — Hiába van az üzemek birtokában egy sor gép. ha megfelelő program­jaik nincsenek. Ezen a terü­leten remekül kamatoztathat­juk szakembergárdánk tudá­sát. Ma már kis gépekre is készítünk szoftvereket, mert az évek során a szellemi munka értéke fokozatosan ja­vult. Másik lehetőségünk a számítógépek javításában, szervizelésében mutatkozik. Jelenleg is végzünk ilyen tevékenységet és a jövőben is kínálkozik erre munkaal­kalom. A szakmai tanácsadás a legnagyobb és leghosszadal- masabb kihívás, mivel „ren­gvénk-ben hasonló üzlet eddig még nem nyílt. A szervizelés­ben is . vannak lehetőségek. Jelenleg négyen foglalkoznak javítással, karbantartással, ha pedig igény mutatkozik, ak­korra létszámunkat is bővít­jük. T. Németh László Nemes János » szoxmmms cikksorozata ftTO&VUBSVtöM VT7& 15. fi kölcsönös bizalom jegyében M ár három évvel az ellen- berközelség azonban nemcsak között, és ott „birkóznak” a. forradalom leverése hangot, magatartási formát fe- problémákkal, után, 1959 decemberében, az jezett ki, hanem elvi megfon- E MSZMP VII. kongresszusán a tolásokat is. Mindenekelőtt azt zett kapcsolatokban jgyeket a pártvezetés érvényes!-. Központi Bizottság beszámoló- jelentette, hogy a pártnak nem ja kifejtette: „A párt, mint elég csak egyszer megnyerni tudvalevő, bizalommal és meg- a tömegeket, hanem napról becsüléssel viseltetik a pár- napra meg kell küzdenie az tonkívüliek iránt. Őszintén, emberek bizalmáért, a tömeg­közvetlenül és nyíltan szól a bázisért, pártonkívüliek legszélesebb tömegeihez az eredményekről és a nehézségekről is. Há­rom év alatt a párt és a pár- tonkívüli tömegek között ép­pen ez a nyíltság és őszinte­ség teremtette meg a köl- h „ t csönös bizalom nagy erkölcsi , __v A bizalom. a támogatás megnyerése azonban semmi­képpen sem jelenthet elvte­len udvarlást, de azt sem. hogy a vitákat kerülik, az elfogadhatatlan nézeteket el- megcáfolatlanul hagyják. Viták, nézetkülönb­tőkéjét. A párt sikerei dön- kisebb_nagvobb kérdé- gy?korla,tban füööonat „ segea Kiseoo nagyooo Kei ae mpnvnv­toen attól függenek, hogy ezt f. , . , _. „ , •• . - , i ... sekben az evek folyamán min­a kölcsönös bizalmat a jövő­ben tovább erősítsük.” Hogy a kölcsönös bizalom milyen nagy erkölcsi tőke, azt a magyar kommunista mozgalom negatív és pozitív értelemben már nagyon sok­szor tapasztalta. És azt is, hogy milyen érzékenyen rea­gálnak a tömegek a bizalom­ra. Ha a vezetés részéről hí­dig támadtak. Például a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődése, és persze a háztáji gazdálkodás eredményessége nyomán a munkásosztály, és általában a bérből és fizetés­ből élők körében újra és újra jelentkeztek hangulatok. Sőt még olyan hangok is hallatszottak oly­teni azt az 1956 őszén tett fo­gadalmát, hogy szabad, őszin­te, szókimondó légkört alakit ki a pártéletben csakúgy, mint a szélesebb közéletben is. Ha nincs szabad légkör, akkor nem lehet megismerni a tö­megek véleményét és ez alá­ássa a bizalmat, akadályozza a tájékoztató és felvilágosító munkát, vagyis a megoldandó feladatokra való mozgósítást is. Viszont az is Igaz, hogy a a szabad véle­ménynyilvánítás határai kö­rül, különösen ha az a sajtó­ban, rádióban, televízióban történik, nézeteltérések is fel­merülhetnek. Az világos, hogy a szocializmus ellenségeit nem illeti meg a szólásszabadság, uszításuknak. vagy romboló szándékú törekvéseiknek nem bezárkóznak, ha bizalmat, fel­oldódnak és bevonhatók a kö­zalmatlanságot tapasztalnak, ÍTnkhogy MSZMP fT munkás-, hanem parasztpoli­tikát” folytat. Máskor bizo- zös ügyek intézésébe. A biza- ?£* Puritánkodók - nem lomteli légkörben a munka független* maoista hatasok- közben szinte elkerülhetetlen ~ a fogfyí^ emelkede- vezetési hibákat is másképpen ff?/ * .^ulzsiderszocializ­ítélik meg, kijavítására esélyt , u ° , ,,^?sal>ba”'. ezen tek nemegyszer a jogos kriti­aHn.t Amiw keresztül állítólagos kispolga- kát mp«LHiIvn­rí mentalitás és hatások el­uralkodásától féltették a szo­cialista társadalmat. parasztellenes a(jhatunk fórumot. De az mar megítélés kérdése lehet, hogy mi a véleménykülönbség, eset­leg vitatható nézet és mi a kóros álláspont. Tudvalevő például: arra vaiá) hivatkozással, hogy ennek, vagy annak a ténynek, jelen­ségnek szellőztetését az ellen­fél kihasználhatja, az érintet— adnak. Amikor viszont úgy érzik, hogy a vezetés minden­tudónak képzeli magát, és csak parancsolgatásra, utasrrí gatásra képes, megvonják, el­vesztik bizalmukat. Ennek a parancsolgatást el­vető kommunista munkastílus­nak kiformálásában, mint er­ről már szó volt az előzőek­Elsösorban az körében újra és újra feltör­tek nacionalista jelenségek is. Régi elvtársak az ifjúság­nak — többnyire divatszoká­sokra visszavezethető — vi­ben, a kétfrontos harcnak volt selkedési tünetei miatt nyug­meghatározó szerepe. A múlt- talankodtak. De nemegyszer tál való leszámolásnak mint- az ideológiai frontra, még a egy befejező aktusa volt az kommunista értelmiség sorai- MSZMP Központi Bizottságé- ba is behatoltak revizionista, nak 1962. augusztus 14—16-i sőt, burzsoá eszmék, illetve határozata „A személyi kul- ultrabalos, anarchista frázi- tusz éveiben a munkásmozgal- sokból táplálkozó nézetrend- mi emberek ellen indított tör- szerek. kát próbálják megakadályoz­ni. Az elvek e kérdésben is világosak: a tömegeknek kö­zük van, mindenről joguk van értelmiség tudomást szerezni, ami ebben, az országban történik; csak éppen a vezetés nem szerzett mindig érvényt ennek a hit­vallásának. E bizonytalanságok és hiá-l nyosságok ellenére a párt: száj. va őszinte lett, hangja rokon­szenves. Kevesebb lett a frá­zis. a „leg”-ek és általában a felsőfokú jelzők használata* vénysértési perek lezárásáról.’ A koncepciós perek ügyében — állapította meg ez a hatá­rozat — 1953 óta volt több vizsgálat, azonban a teljes ■ pártvezetés — időben ugyan kissé el. maradva a reagálással — so­hasem tért ki a viták elől. K ádár János i960 májtri sában a Hazafias Nép­front kongresszusán így fog­lalta össze, mit kell azon ér­olykor teni. hogy a párt nem ,,pral- kódik”, hanem hűen szolgál­ja a népet; „Pártunk minden­kori feladatának tekinti, hogy a kommunizmus eszméihez hűen, elvi engedmények nél­kül, jól szolgálja a dolgozó nép érdekeit, és megvédje osz- tályellenségeink és a nemzet­közi imperializmus mindenfé­le támadásával szemben. íz élelmezés nüáppia: okióher 16. A világ népei — magyar sorban a halászatnak az élel- Javaslatra — idén hatodikak mezés javításában betöltött kálómmal emlékeznek meg az szerepéről esik majd a leg- élelmezés világnapjáról, ok- több szó. A világ szinte "a- lóber 16-ról, amely egyúttal, a lamennyi országban mind FAO. az ENSZ élelmezési és többet tesznek azért, hogy a mezőgazdasági szervezete ala- tengerek, tavak, folyok ér a pításának napja is. Az ese- mesterségesen kialakított víz­ióé ny ezúttal is arra figyel­meztet: a világ élelmezésé­nek gondjai, az erőfeszítések, . és az eredmények ellenére az elmúlt fél évtizedben lénye­gesen nem változtak. K naphoz kapcsolódó ese' területek az eddiginél nagyobb szerepet játszanak az élelme­zési gondok megoldásában. A táplálkozásunkban nélkü­lözhetetlen állati fehérje ter­melését a vizekben lehet leg­gyorsabban növelni, viszony­igazságot minden összefüggés- VaSi’i'si nom akármilyen egy­ben feltáró eljárás nem volt séfV° törekedett a tömegek- lebeteéges, hiszen a rehabiírí kel, hanem olyanra, amelyben tációt 1953—56 között éppen nem kellett elvtelen kompro- a perekért felelős személyek, misszumokat tennie. Mert per­vezető posztjaikat felihasznál- sze- kompromisszumok nélkül va, akadályozták. 1956 után a bizalom megnyeréséért foly- pedig a munkáshatalom újjá- tatott harcban sem lehetett szervezése kötötte le a Köz- előrelépni, ponti Bizottságot. A pártvezetésnek nemcsak Most azonban mindenre az „abszolút igazságot”, még fény derült, a határozat mé- nem is csupán az ország, a lyen elemezte a törvénysérté- dolgozó tömegek érdekeit kel- sek nemzetközi és hazai oka- lett figyelembe vennie állás­it, összefüggéseit, és ezek pontja kialakításában, és an- alapján a leginkább felelőse- nak közlésekor, hanem szá' két, Rákosi Mátyást és Gerő molnia kellett a tömegek tu~ Ernőt 17 társával együtt ki- datosságának színvonalával, zárta a pártból. (Rákosi Má- nézeteik adott állapotával, és tyás, aki 1956 júliusában a hagyományaikkal, szokásrend- Szovjetunióba távozott, már szerükkel is. Hogy mindez a életében soha nem tért haza birtokukban legyen a párt- és Magyarországra, és 1971. fefo- kormány vezetés tagjainak jó ruár 5-én hunyt el Gorkij vá- kapcsolatot kellett kiépíteniük rosában.) a tömegekkel, vagyis, a szó Az MSZMP tómegmunkájá- szoros értelmében, emberkö- nak jellemzésére, és a pártve- zelben kellett lenniük. Való- zetés stílusára az évek során ban ettől az időtől lett gya- mindinkább elfogadott lett az korlat, hogy a párt vezetői emberközeli jelző. Ez az em- gyakran járnak a tömegek rtektartó tervei« Az utóbbi években alapjá­ban sikerült kialakítani a pártnak azt a helyes munka- stílusát, amely egyedül alkal­mas eszméink megvalósításá­hoz, amelynek lényegét teg­nap is helyesen fejezték ki itt, ebben a néhány szóban: min­őig együtt a tömegekkel. Ez azt jelenti, hogy minden je­lentősebb feladatot előbb meg kell tanácskozni a tömegek­kel, a tömegeknek tudniuk kell, hogy mit, miért és ho­gyan kell megvalósítani, és azután cselekedjenek egy aka­rattal. Így igyekezett dolgozni a párt a Hazafias Népfront­mozgalom keretében is, erre törekszik a jövőben is.” (Következik: Leraktuk * szocializmus alapjait) Korszerűsödik a vendéglátó üzlethálózat ménjrek során ezúttal első- lag alacsony költségekkel Elkészült a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat 1987. év­re szóló fejlesztési terve, mi­szerint a jövőre is új, illetve felújított egységekkel gyara­podik az üzlethálózat. Az egyik legjelentősebb beruhá­zásuk hatását majd közvetve érzékelik a vendégek: a sal­gótarjáni Halász Vendéglő­höz kapcsolódva oktatási­kabinetet hoznak létre. A csaknem 400 négyzetmé­teres összesen tízmillió forint­ba kerülő létesítményben termelő és értékesítő termek­ben gyakorolhatják szakmá­jukat a leendő felszolgálók, vendéglátó eladók, szakácsok, és cukrászok. A tervek sze­rint a minisztériumi támoga­tással létesülő kabinet az 1987—88-as tanév elején kez­di meg működését. A megyeszékhely Palócz Imre terén épülő üzletházban sörözőt hoz létre a vendéglá­tó vállalat. Az üzlet berende­zéseinek egy részét a nyugat­német Späten cég biztosítja, az átadási határidő jövő év áprilisának vége. Salgótarján zagyvarónái vá­roskörzetében az eszpresszót vetik alá teljes felújításnak, az elképzelések szerint a kö­vetkező év nyarának végére már fogadhatja vendégeit a megszépített, korszerűsített és kibővített egység. A vállalat folyamatos mű­ködéséhez, fejlődéséhez, pia­ci pozícióinak megtartásához szükség van a hálózatfejlesz­tés hosszú távú koncepciójá­nak kialakítására is. E ter­vek körvonalai most raj­zói ód nak ki. A középtávú ter­vekben megfogalmazott fej­lesztési teendők sorába tarto­zik többek között a romhányi melegkonyhás bisztró létreho­zása, a salgótarjáni Gorkij- telepi eszpresszó kialakítása, valamint a Nemzeti étterem bővítéssel együttjáró rekonst­rukciója. Az elmúlt években a ven­déglátó vállalat jelentős ered­ményeket ért el az értékesítő egységek állagmegóvása te­rén. Az előbbrelépést a fenn­tartási költség összegének megemelése tette lehetővé: míg a hetvenes évek végén az évi fenntartási összeg hat-hét­millió forint voit, 1980 után rendszeresen meghaladta a T2 űarfíió forintot, sőt, eseten­ként túllépett az évi 16 mirí lió forinton is. A jövő évben várhatóan a Tő millió forintot megközelí­tő összeget fordíthat a válla­lat az üzletek állagmegóvásá­ra, csinosítására. Ebből a pénzből kell megőrizni a je­lenlegi hálózat színvonalát, megfelelni azoknak a köve­telményeknek. melyek az osztálybesoroláshoz kapcso­lódnak. Miután a költségek egy részének felhasználásá­ról az új üzemeltetési forrná - bau működő üzletek vezető! döntenek, e helyeken indo­kolt a célszerű és hatékony felhasználás ellenőrzése. MÓGRÁD — ,Jt98ú. október 17„ .péntek

Next

/
Thumbnails
Contents