Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

Mihail Gorbacsov beszédei mondott a szovjet televízióban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden este beszédet mondott a szovjet televízió Vremja cí­mű adásában, s beszámolt Hónaid Reagannal, az Ameri­kai Egyesült Államok elnöké­vel Reykjavikban tartott ta­lálkozójáról. Az alábbiakban részleteket közlünk beszédé­ből. Tudják, hogy tegnapelőtt, vasárnap befejeződött Izlan- don tartott találkozóm Ronald Reagannal, az Amerikai Egye­sült Államok elnökével. Hazatérve kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak a történtekről és arról, hogyan értékeljük a reykíaviki talál­kozót. Az SZKP KB Politikai Bizottsága most véget ért ülé­sén megvitatta az izlandi fő­városban ' tartott találkozó eredményeit. Arra törekedtünk, hogy a reykjavikl találkozó közép­pontjában a világpolitika leg­fontosabb kérdései álljanak — a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nukleáris le­szerelés. Pontosan így is tör­tént. Arra törekedtünk, hogy el­vi tartalmat adjunk a talál­kozónak, s messze előremu­tató javaslatokat kívántunk tenni­Most pedig magáról a talál­kozóról. Hogyan zajlottak le ott az események? Erről nem csak azért kell szólni, hogy elmondjuk az igazságot, amelynek elferdítését mans megkezdték reykjaviki tár­gyalópartnereink, hanem fő­leg azért, hogy ismertessük Önökkel, mit akarunk tenni ezután. Ronald Reagan elnökkel megtartott első tárgyalásom szombaton 10 óra 30 perckor ’ kezdődött. Az ilyenkor szoká­sos üdvözlések, az újságírók­kal történt pármondatos be­szélgetés után csupán a tol­mácsok jelenlétében kettes­ben maradunk. Véleménycse­rét folytattunk az általános helyzetről, arról, hogyan ala­kul országaink között a pár­beszéd és kijelöltük azokat a kérdéseket, amelyeket meg kell vitatnánk. Aztán megkértem az elnö­köt hallgassa meg konkrét javaslataimat azokban a fő kérdésekben, amelyek megvi­tatására e találkozó létrejött. Ezekről már meglehetős rész­letességgel beszéltem a sajtó­értekezleten. de most röviden méeis felidézném őket. Jelentős lépések egész cso­magtervét helyeztük a tár­gyalóasztalra. E javaslatok, ha elfogadják őket, új kor­szak kezdetét jelentették vol­na az emberiség életében. A nukleáris fegyverektől men­tes korszak kezdetét. Ez a nemzetközi helyzet gyökeres megváltoztatásának lényege. Ennek meg is volt a reális lehetősége. Itt már nem a nukleáris fegyverzetkorláto­zásáról volt szó, mint a SALT I., SALT II. és más szerződésekben, hanem a nuk­leáris fegyverek viszonylag rövid idő alatt történő fel­számolásáról. Első javaslatunk a hadá­szati támadófegyverekre vo­natkozott- Kijelentettem, hogy a következő öt évben készek vagyunk ezek ötvenszázalé­kos csökkentésére. A hadá­szati fegyvereket szárazföldön. a vízben és a levegőben is felére csökkentettük volna. A megállapodás megkönnyítése érdekében nagy engedményt tettünk, feladva azt a koráb­bi követelésünket, hogy a hadászati egyensúlyban ve­gyük számításba a területünk elérésére képes közepes hatótá­volságú amerikai rakétákat, és az előretolt állomásoztafá- sú amerikai nukleáris eszkö­zöket is. Készek voltunk fi­gyelembe venni azt is, hogy az Egyesült Államokat ag­gasztják nehézrakétáink. Második javaslatunk a kö­zepes hatótávolságú rakéták­ra vonatkozott. Indítványoz­tam az elnöknek, hogy mara­déktalanul számoljuk fel Fu- rónáhan az ebbe az osztály­ba tartozó szovjet és ameri­kai rakétákat. Eleve számítva az esetle­ges ellenvetésekre kijelentet­tük, hogy az ezer kilométer­nél kisebb hatótávolságú ra­kéták számát készek va­gyunk befagyasztani, és haj­landóak vagyunk azonnal megkezdeni a tárgyalásokat további sorsukról. Ami pedig az országunk ázsiai részén levő közepes hatótávolságú rakétákat illeti — azt a kér­dést, amely állandóan szere­pelt Reagan elnök „átfogó megoldásában” —, e kérdés­ben is azonnali tárgyalásokat javasoltunk. A harmadik kérdés, ame­lyet első találkozónkon felve­tettem az elnöknek, s amely javaslat csomagunk szerves részét képezte, a rakétaelhá­rító rendszerekről kötött (ABM) szerződés és a nuk­leáris kísérletek beszüntetése. Álláspontunk e kérdésben a következő: ha gyökei esen új helyzetet hozunk létra, ami­kor megkezd "dik a nukleá­ris fegyverek számottevő csökkentése és belátható időn belül bekövetkező felszámo­lása, akkor minden váratlan fordulattal szemben be kell biztosítani magunkat. Olyan fegyverről van szó, amely mindmáig országunk védelmé­nek magvát alkotja. Ezért ki kell küszöbölni mindent, ami a leszerelés folyamatában megbonthatná az egyesúlyt. S mivel ez így van hatá­rozottan kijelentettük, hogy szigorúan be kell tartani az 1972-es határidő nélküli ABM szerződést­Tekintettel a különös ne­hézségekre, amelyeket az amerikai kormányzat okozott önmagának ebben a kérdés­ben. amikor az elnök az űr­fegyverhez. az úgynevezett ha­dászati védelmi kezdeménye­zéshez kötötte magát, nem követeltük az e téren folyó munkák beszüntetését. Az elnök, miután meghall­gatott, megjegyzéseket tett, pontosításokat kért. A tár­gyaláson határozottan és egy­értelműen felvettük az ellen­őrzés kérdését, összekapcsol­va azt a különleges felelőssé­get követelő posztatom-kor- szakkal. Közöltem az elnök­kel, hogy ha mindkét ország a nukleáris leszerelés útjára lép, akkor a Szovjetunió meg­szilárdítja az ellenőrzés kér­désében elfoglalt álláspont­ját. Az ellenőrzésnek reális­nak átfogónak, meggyőzőnek kell lennie. Meg kell mondanom, elv- társak, hogy az elnök első reakciója nem volt teljesen negatív. Sőt kijelentette: „Az amit ön most elmondott ben­nünket reménnyel tölt el.” Nem kerülte el azonban fi­gyelmünket, hogy tárgyaló partnereink (a beszélgetésbe ugyanis ekkor már bekap­csolódott Sevardnadze elvtárs és George Shultz is) kissé za­vartak. Elejtett megjegyzése­ikben kétségek és ellenveté­sek kaptak hangot. Az elnök és a külügyminiszter a né­zeteltérésekről, vélemény- különbségekről kezdett be­szélni. Szavaikból kihallottuk azokat a régi hart gokat, ame­lyeket már hosszú hónapokon át hallgattunk a genfi tárgya­lásokon: felhívták figyelmün­ket a hadászati, nukleáris fegyverek különböző al szint­jeire, az európai rakétákra vonatkozó közbülső megoldás­ra, s arra, hogy nekünk a Szovjetuniónak csatlakoznunk kell az SDI-hez, s az ABM szerződést valami újjal kell felváltani. Lemondott a belga Wilfried Martens belga mir niszterelnök kedden benyúj­totta kormánya lemondását. A király függőben tartotta, elfogadja-e ezt — közölte a palota kabinetfőnöke. A kor­mányválság oka: a leváltott fouroni polgármester "ügyé', amely egy1 hónapja tartja moz­gásban a belga belpolitikát. A közigazgatásilag flamand nyelvterülethez tartozó, de francia nyelvűek lakta Fou- ron városkában a legutóbbi helyi választáson francia nyel­vű többségű tanácsot válasz­tottak. amely az ugyancsak francia nyelvű Jósé Happart-t tette meg polgármesterré. A választás után a flamand nyelvű kisebbség a polgármes­ter elmozdítását kérte, hivat­kozva az alkotmányra, amely szerint flamand rtyelvterüle- ter csak olyan személv visel­het közhivatalt, aki beszél fiatnandui. Charles-Ferdinand Nothomb belügyminiszter (a Vallon Keresztén yszocia 1 ista Párt egyik vezetőre) azonban elutasította a kérést azzal hogy a demokrácia szabályai sz^nínt tiszteletben kell tar­tani a választók többségének akaratát Az ügv az államta­kormány nács elé került. Ez megfosz­totta a polgármestert tiszté­től. az alkotmányos érveknek adva igazat. Az ügy igen heves vihart váltott ki az országban. Főú­ton városkáiban verekedéssel tarkított tüntetések és ellen- tüntetések vannak napirenden. A múlt héten, amikor a par­lament rendkívüli ülésén a Happart-ügyben bejegyzett in­terpellációra került volna sor. a képviselők is összevereked­tek. Az eset a kormányt is meg­osztja. A koalíció négy pártja közül kettő falmand. kettő pedig francia nyelvű. Bonyolít­ja a dolgot, hogy az elmozdí­tott polgármester az ellen­zékben lévő szocialista párt­hoz tartozik, és tagja a nyu­gat-európai parlamentnek. A parlament rendes őszi ülésszaka kedden délután nyílt.meg. Ezt megelőzően ült össze, a kormány, hogy ki­dolgozza válaszát a Happart- ügyben bejegyzett interpellá­cióra. A miniszterelnök a minisztertanács ülését köve­tően kért kihallgatást a ki­rálytól. s benyújtotta a le­mondást. Gandhi Ausztráliában Radzsiiv Gandhi indiai kor­mányfő kedden Sydneybe ér­kezett. Röviddel megérkezése után az ausztráliai légierő különgépén továbbutazott Canberráiba. Az indiai miniszterelnök, aki kétnapos látogatást tesz az országban, kedd este talál­kozott kollégájával. Rot»ert Hawke kormányfővel. Irán, ez a közép-keleti or­szág egyik legfontosabb gaz­dasági partnerünk a fejlődő világban. Kormányfőjének mostani látogatása a legma­gasabb szintű politikai érint­kezés a két állam között az iráni forradalom győzelme óta. Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert, majd kikiáltása után az Iráni Iszlám Köztársaságot. ősi állam Irán, történelme több évezredes. Az elmúlt év­századokban sokszor támad­tak rá idegen hódítók, ám si­került megóvnia eredeti kul­túráját. Területe 1 648 000 négyzetkilométer. lakóinak számát egy korábbi becslés 34 millióra teszi. Hamarosan újabb népszámlálást tartanak, ami majd pontosabb adatokat szolgáltat. Nyilvánvalóan vál­tozott a lakosság száma: je­lentős a népszaporulat, s ugyanakkor a több mint hat éve tartó háború a szomszé­dos Irakkal sok emberéletet követel. Iránt a második vi­2 NÖGRÁD - 1986. október 15., szerda Megnyílt a VSZ tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Kedden Bukarestben meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülése. A találkozón Eduard Sevard­nadze. a Szovjetunió külügy­minisztere tájékoztatásit adott Mihail Gorbacsov főtitkár és Ronald Reagan amerikai el­nök reykjaviki találkozójáról. A szövetséges államok kül­ügyminiszterei teljes támoga­tásukról biztosították a Szov- jutniónak a találkozón képvi­selt. építő álláspontját, narrv- ra értékelték a nagy hordere­jű és messzemenő kezdemé­nyezéseket, athoiyek valós távlatokat nyitnak a fegy­verkezési verseny megfékezé­sére. az atomfenyegetés el­hárítására. Hangsúlyozták an­nak szükségességét, hogy az amerikai kormány lépjen vég­re a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésének útjá­ra a háború és béke kulcs­fontosságú problémáiban. A Szovjetunió bátor és felelős­ségteljes lépései által kínált torién elmf lehetőséget nem szabad elszalasztani — han­goztatták. A találkozó részvevőinek határozott szándéka a párbe­széd folytatása és az is. hogy továbbra is tevékenyen fel­lépnek a fegyverkezési haj­sza beszüntetéséért, a nemzet­közi béke és biztonság átfogó rendszerének létrehozásáért — tették hozzá. Constantin Dascalescu. az RKP KB Politkiai Végrehajtó Bizottságának tagja az RSZK m’nisztene’nöke kedden este vacsorát adott a Varsó’" Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizotrihga ülésének részvevői tiszteletére. Az a’tó nyitva áll, de el kell távolítani az akadályt... Vélemények Rearan v-beszédéröi Televíziós beszédben pró­bálta meggyőzni Reagan ame­rikai elnök országa közvéle­ményét arról, hogy a reykja­viki találkozó sikerének el­maradásáért nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjet­unió felelős. Az elnök megis­mételte, hogy nem hajlandó feladni, vagy korlátozni űr­fegyverkezési programját, az­zal vádolta a Szovjetuniót, hogy „meg akarta fojtani” ezt a programot. Ugyanakkor ki­jelentette, hogy az eredmény elmaradása ellenére „Izlandon előrehaladás következett be”, s „az ajtó továbbra is nyitva áll” a jelentős leszerelési meg­állapodások előtt. Reagan kijelentéseit hala­déktalanul elvetette több ve­zető amerikai politikus, köz­tük Gary Hart szenátor, a demokrata párt egyik lehet­séges elnokjelöltje és Tho­mas Foley, a képviselőház de­mokrata pártcsoportjának he­lyettes vezetője. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője az ABC televíziós hálózat kérdéseire válaszolva úgy kommentálta az elnök beszédét, hogy az korántsem volt meggyőző. Geraszimov hozzáfűzte: az ajtó a meg­egyezések előtt a Szovjetunió szerint is nyitva áll —, de eh­hez el kell távolítani az aka­dályt, fel kell adni az űr- fegyverkezési programot. Reagan húszperces televí­ziós beszédében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok Reykjavikban „a történelem legátfogóbb és legjelentősebb fegyverzetellenőrzési prog­ramjára tett javaslatot”, az űrfegyverkezési programot azonban nem volt hajlandó feladni. „Végső soron bízom abban, hogy előreha'adás történhet” — mondotta Reagan, de sze­rinte az esetleges előrehala­dást az biztosítja, hogy az Egyesült Államok „a múlttal ellentétben most az erő pozí­ciójából tárgyal”. Gennagyij Geraszimov meg­állapította, hogy a Szovjetunió is kész a tárgyalások folyta­tására. A szovjet szóvivő azon­ban erőteljesen aláhúzta, hogy Genfben nem lehet a régi ki­indulópontot alapul véve fog­lalkozni a tárgyalások során felmerült egyes ajánlatokkal. A csillagháborús program és a hadászati fegyverzetkorláJ tozás egymást kizáró alterna­tívák, amelyek nem létezhet* nek együtt — jelentette ki Paul Warnke. a SALT—II. tár­gyaláson részt vett amerikai delegáció egykori vezetője Ki­fejtette: „Reagan elnök nem érti meg: semmi esély sincs arra, hogy a Szovjetuniót rá­vegye hadászat: támadó fegy­verzetének csökkentésére és egyidejűleg ő maga szabad kezet kapjon az SDI-program kifejlesztésére és végrehajts* Sára. Ezt mi sem tennénk meg és természetesen a Szovjet­unió sem teszi meg”. „Reagan elnök — fűzte hoz* zá — önmagát szorította sa­rokba az SDI-vel, hiszen va­lójában azt mondja, hogy előnyben részesíti a csillag* háborút a fegyverzetkorlátoJ zással szemben.” Végül arra a kérdésre, va­jon merre vezet az út ReykJ javikból, az amerikai szak"* értő kijelentette: Sehová sem, ha az elnök nem hajlandó kompromisz- szumra az SD1 ügyében. Az SDI alapvető és áthághatatlan akadálya az előrehaladásnak. Ingvar Carlsson fogadta Szűrös Mátyást Ingvar Carlsson miniszter- Bizottságának titkárát, az Or­el nők kedden fogadta a svéd száiggvűlés külügyi bizottságá- konmány meghívására Stock- nak elnökét. A szívélyes lóg- hotmban tartózkodó Szűrös körű megbeszélésen áttekiw- Mátyást. az MSZMP Központi tették a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, és megvitatták a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének lehető­ségiéit. R müszakíisfeajfeás! fcéra (Folytatás az 1. oldalról.) ezek jellemzőit, előnyeit és háQányait. Szólt a tavaly életibe lépett oénzügyminisz­tori szabályozásról, az újabb kedvezményekről. Pénzügyi kényszerpályák, a forint és a pénzvilág címmel tartott előadást tegnap Sal­gótarjánban. a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán dr. Gub- csi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője. Számítógép-bemutatót tar­tott kedden Salgótarjánban a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság megyei szervezete. A résztvevők megismerkedhettek a PRO­PER—16 számitógépcsalád tagjaival, melyeket a gyártó, a Számítástechnikai Koordi­nációs Intézet fejlesztett ki, elsősorban termelésirányítási és ügyviteli feladatok vég­zésére. ☆ A Salgótarjáni Ötvözetgyár­ban a gyár környezetvédel­mi beruházásáról és. energia­gazdálkodásáról tartottak ked­den eszmecserét. A rendez­vényen az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Nóg- rád megyei csoportjának tag­jai és a témákkal foglalkozó gyári szakemberek vettek részt. eseményei Előadáséiban Varga Jenő, főenergetikus szólt az általá­nos környezetvédelemről. a víz én a levegő védelméről, a veszélyes hulladékok eíhe- lj’ezéséről. Részletesein ismer­tette a néhány évvel ezelőtt üzembe helyezett füstgáztisz­tító és porleválasztó berende­zés hatékonyságát és bizton­ságos működését. Az ener­giagazdálkodásra rátérve, ki­emelte: az elmúlt években felújították, egvben korsze­rűsítették a villamos ívkemen­céket, s így azok jelentős mennyiségű energiát takarí­tanak meg a korábbiakhoz kéoest. Az előadás után gyárláto­gatásra került sor. Országportré: Irán lágháború előtt Perzsiaként emlegették. Tény, hogy a la­kosság mintegy lele perzsa, s ez az ország hivatalos nyel­ve is. Az isziám köztársaság azonban lehetővé tette, hogy a több nemzetiség és törzs is saját anyanyelvét használhas­sa. Iránban ugyanis nagyszá­mú türk (azerbajdzsán és türkmén) él. sokan vannak az iráni népekhez tartozó kurdok és baiudzsiak is. Ezen kívül az országnak vannak nomád lakosai is, akik saját törzsi nyelvüket beszélik. Az előző rendszertől az iszlám köztár­saság nagyarányú analfabétiz­must örökölt, ennek felszámo­lása jelentős feladat — külö­nösen a nem perzsa anyanyel­vűek között Az iráni iszlám forradalom velejéig romlott imperialista­barát rendszert buktatott meg A mozgalomban meghatározó szerepet töltött be az iszlám itt uralkodó síita ágának pap­sága. A köztársasági alkot­mány államvallássá tette a síita hitet, az ország vezető­jévé a legnagyobb tekintéiy- lyel rendelkező hittudóst téve meg. Khomein' ajatollah. aki azóta Irán első számú embe­re, nevezi ki az elnököt és kormányfőt, feloszlathatja a nemzetgyűlést, népszavazást írhat ki. Az iszlám köztársa­ság alkotmánya számos olyan jogot biztosított a néptöme­geknek, amelyet a korábbi monarchia nem adott meg. Az iráni gazdaság a sah uralmának éveiben kizárólag a kőolajon alapult. Akkor nagyarányú fejlesztéseket kezdtek, s egy sor ipari lé­tesítményt vásároltak, nyuga­ti licenceket honosítottak meg. A forradalom után változott a gazdaság fejlesztésének stra­tégiája. Nagyobb hangsúlyt kapott a mezőgazdaság, hiszen a lakosság túlnyomó része to­vábbra is falun él, életkörül* ményeiknek javítása elenged­hetetlen. Az ország fő jöve­delmi forrása azonban az olaj maradt, annak ellenére, hogy az Irakkal folytatott há* ború okozta károk, valamint az utóbbi időszak negatív ár­robbanása jelentősen meg* csappantotta a bevételeket. Az Iráni Iszlám Köztársa­ság kormánya antiimperialis- ta külpolitikai irányvonalat követ. Részt vesz az el nem kötelezett országok mozgal­mában. támogatja a nemzeti jogaiért küzdő palesztin né­pet. Irán érdeklődést mutat a szocialista országokkal való kapcsolatok iránt is. Ezt bi­zonyítja a Szovjetunióval kö­zelmúltban lezajlott több tár­gyalásuk, továbbá Mir Hosz- szein Muszavi kormányfő lá­togatása az NDK-ban, s ha. zánkban. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents