Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Kilenc szakmában hefvenheten vetélkedtek Ifjú mesterek a szénbányáktól Befejeződött a „Ki minek mestere?” vetélkedősorozat a Nógrádi Szénbányáknál. Eb­iből az alkalomból kértük rö­vid beszélgetésre Szundi La­jost, a KISZ-bizottság politi­kai munkatársát. — Vállalatunknál komoly hagyományai vannak ennek a vetélkedősorozatnak — kezd­te. — Alkalom ez a megmé­rettetésre, a szakmai és po­litikai tudásszint megállapí­tására. Itt választódnak ki azok a fiatalok, akik aztán a Nógrádi Szénbányák kép­viseletében eljutnak a terüle­ti, illetve az országos verse­nyekre. Az idén kilenc szak­mában rendeztük meg az if­jú szakemberek vetélkedőjét, 6 ezeken összesen hetvenhét fiatal szerepelt. □ Tekintsük át részletei­ben a vetélkedősorozatot! ! Kezdjük a pozitívumokat ’ hozó szakmákkal. — Az időrendi sorrendet tekintve, a villanyszerelők próbatételéről kell először szólnom. A színvonal magas volt, az ifjak kiválóra vizs­gáztak. Felkészültségükre jel­lemző, hogy az itt nyertesek, vagyis Hajdú Tibor és Pirók Ottó, egyaránt a ménkesi bá­nyaüzem dolgozója második helyezést értek el a legfeljebb öt. illetve öt év feletti szak­mai gyakorlattal rendelkezők területi versenyében. A vájá­rok a fnár tőlük megszokott és országos versenyeken Is bizonyított elméleti és gya­korlati tudásról adtak számot. Egyénileg Dallos János volt a legjobb, aki két társával, Koós Mátyással és Kovács Károllyal a csapatgyőzelmet is megszerezték a kányási bá­nyaüzemnek. — Az elektronikai műszeré­szek a rájuk jellemző preci­zitással tettek eleget a felada­toknak, s leginkább megköze­lítették a maximálisan elér­hető száz pontot. Első lett Ruszin László, megelőzve Ott. rok Tibort és Sándor Csa­bát. A vasasok versenye ma­gas színvonalú vetélkedést ho­zott. A minőségi munkát pro­dukáló forgácsolók között a nagybátonyi gépüzemet kép­viselő Molnár Imre került az élre. őt a kisterenyei vállal­kozási üzemben dolgozó Sán­dor János követte. A lakato­sok közül a legjobb elméleti és szakmai felkészültséget, rutint Bencsik István ménke­si ifjú mester árulta el ma­gáról, a második helyet a ká­nyási Zsidai József érdemel­te ki. A targoncavezetők au­tóversenyzői ügyességgel tet­tek eleget a gyakorlati fel­adatoknak. A győzelmet az elméleti kérdések megvála­szolásában előnyt szerző nagy­bátonyi Tarbály Tamás nyer­te, de alig maradt el mögöt­te a kisterenyei vállalkozási üzemből kikerülő Hrozik Mik­lós. □ Folytassuk az értéke­lést azokkal a mestersé­gekkel, amelyek képvise­lőinek még van mit tanul. niuk. — Talán a gépírók verse­nye maradt el leginkább az előző években megszokott színvonaltól. A résztvevők szá­ma is kicsi volt. Dicséret il­leti Mucsini Erzsébetet, aki megvédte a tavaly kivívott elsőségét, s elismerés jár még a második helyezett Mátrai Lászlónénak. A hegesztők mi­nőségi munkát végeztek, el­méleti tudásuk azonban nem érte el a kívánatosat, ezért az első díjat nem adta ki a zsűri. Másodikként zárta a vetélkedőt a nagybátonyi Fe­jes István, harmadikként a ménkesi Hegedűs Miklós. A mélyfúró szakmunkások is elsősorban a gyakorlatban je­leskedtek. Közülük Bugyi Jó­zsef érdemelte ki az ifjú mes­ter címet, második lett Pász­tor László. D Mit mondhatna össze­foglalóként? — Voltak kimagasló tudá­sú fiatalok, s akadtak, akik­nek a felkészültsége nem volt megfelelő. A jövőben a vetél­kedőre való felkészülés során okvetlenül nagyobb segítsé­get kell kapniuk a fiatalok­nak az üzemi KlSZ-vezetősé- gektőL Német nemzetiségi klubok Baranyában Újabb nemzetiségi klub ala­kult Baranyában, a németek lakta Nagynyárádon. Ez az első falusi német klub a me­gyében, eddig ugyanis csupán városokban — Pécsett, Kom­lón és Mohácson — műkö­dött ilyen nemzetiségi intéz­mény. A nagynyárádi klub a művelődési ház keretében te­vékenykedik, s elsősorban az anyanyelv ápolását és a kul­turális hagyományok őrzését tűzte ki célul. A Baranya Megyei Tanács szorgalmazza és támogatja a nemzetiségi klubhálózat fej­lesztését. A klub ugyanis sok­féle funkciót tölt be: állandó találkozóhelye a nemzetiségi lakosságnak, otthona a nem­zetiségi anyanyelv, művelő­dés és hagyomány ápolásá­nak. Ennek megfelelően ke­retet ad a nemzetiségi szín­játszókor, énekkar és tánc­csoport működésének, sőt, he­lyenként a nemzetiségi könyv­tár feladatát is magára vál­lalja. A megyei tanács ösz­tönzésére további német klu­bok alakulnak. Pécsett a múlt évben meg­alakult Nikolaus Lenau köz- művelődési egyesület irányít­ja a megyeszékhely német ajkú lakosságának klubéletét. Komlón ugyancsak tavaly jött létre a német nemzetisé­gi klub a Zrínyi Ilona Műve­lődési Házban. Mohácson az idén nyílt meg a német nem­zetiségi klub a Bartók Béla Művelődési Központban. (Kolaj) Kedve« Pajtásoki Azt a sok-sok levelet, amelyet a NúGRAD Üttörösarok rovati­nak címeztetek, megkapta szer­kesztőségünk. Mi tagadás, vártuk és várjuk azokat! Ezzel is jelét adjátok: szeretitek, olvassátok a lapot, s benne a ti rovatotokat. Szükség is van erre, mert ezen keresztül megismerhetitek kis megyénk iskoláinak, pajtásainak életét, tevékeny munkáját, s ki­cserélhetitek tapasztalataitokat. Ne feledjétek: mástól tanulni nem szégyen! Álljon itt példának az alábbi levél: .,Tisztelt Szerkesztőség P örömmel közöljük, hogy az Üttörösarok felhívásaira isko­lánkban megalakult a „Kis tudósítók” csapata. Leveleink­kel, szeretnénk tájékoztatni a megye úttörőit iskolánk mozgalmi életéről és mi is szeretnénk ötleteket meríteni mások leveleiből. Ű ttörőüdvözlettel: Bőgér Éva. Kovács Kinga 5. o. Diósjenő Ezek után nincs más fel­adatunk. mint hogy hírül ad­juk hogyan ünnepelték me­gyénk iskolái a fegyveres erők napját, miként emlékez­tek hőseinkre. MÁTRANOVAK A7j ifivezetők klubja is megrendezte a már hagyo­mányossá vált akadályver­senyt. A kisdobosoknak 6, az úttörőknek 10 akadályt kellett leküzdeni, amit ügyességi pró­bák és szellemi feladatok nehezítettek. Megérkezés után számháború következett. Örö­münkre szolgált, hogy rajunk két őrse szerezte meg az első és második helyezést. (Boros Katalin, Bakó CsabaJ TAR Riadó, titkos írással írt üzenet megfejtése, titkos ösz- szekötővel való találkozás és a feladatok sikeres végrehaj­tása. Ez volt az előzménye az izgalmas akadályverseny­nek... De idézzünk a levél­ből : ..... Ragyogó napsütéses időben a Csevicéig túráztunk, sok érdekes feladatot oldot­tunk meg. Úttörőknél a Csi- polinó, a kisdobosoknál a Margaréta őrs gyűjtötte a legtöbb pontot...” (Jankó Anita és Juhász Petra.) BÁTONYTERENYE A fegyveres erők napja al­kalmából akadályverseny volt iskolánkban, ahol harmadik helyezettek lettünk. (Andrássy Hajnalka. Kossuth Lajos is­kola.) Hagyományunkhoz méltóan ünnepeltük e napot. Akadályverseny, munkásőr­ség fegyverbemutatója, majd a művelődési ház videomű- sora következett. Falatozhat­tunk az őzpörköltJből. s a tá­bortűz fényénél, vidám ének­szóval zártuk a napot. (Ra­dies Teréz, kisegítő iskola.) SALGÓTARJÁN Ünnepélyünket egybekötöt­tük az egyenruhás zem 1 év e I, az 1986—87. mozgalmi év megnyitásával. A megemlé­kezést akadályverseny követ­te. Ez az ünnep is arra tanít bennünket, hogy igazán méltóak akkor lehetünk a régi hősök­höz, ha mindennapi munkánk­ban, a tanulásban élen járunk, példát mutatunk. (Beszterce- lakóteiepi Ált. Isk. 6. b.) Járőrversenyen vettek részt ez 5.. 6.. 7. és 8 osztályok ra­jai, átadták a Jó tanuló — jó sportoló és az iskolák közötti tömegsportverseny díjait. Öt állomást érintve különböző feladatokat kellett megolda­nunk. Pl.: Mit tudunk az 1848—49-es szabadságharcról, a második világháborúról és az úttörőmozgalomról. A ver­senyben munkásőrök segítet­tek. Köszönjük munkájukat! fBásti Péter, Petőfi S. Ált. Isk.) A kisdobosok a Tatár-árok­ba. az úttörők a Kercsegla- posna indultak honvédelmi túrára. Hat állomáson kellett ügyességüket és tudásukat bi­zonyítani. Az első három he­lyezett jutalmat kapott. IKis Csitári Piroska és Tomka Zsu­zsanna. Gagarin Úttörőcsapat.) BALASSAGYARMAT Iskolánkban többnapos programmal ünnepeltünk. Megrendeztük a Dózsa Kupa kispályás labdarúgó tárnát, majd ünnepélyes csapatgyűlé­sen köszöntöttük a fegyveres erők képviselőit és megko­szorúztuk csapatunk névadó­jának szobrát. A Nyírjesbem akadályversenyre került sor. (Majoros Csaba. Dózsa Gy. iskola.) PÁSZTÓ Rövid megemlékezés után elindultunk harci túránk úti­célja. a Muzsla-hegyoldal fe­lé. Három hetedikes és há­rom nyolcadikos osztály szá­mára megindult a próbázás: lövészet, gránáthajítás. szóbe­li kérdésekből. Első helyen a 8/b.. azaz a mii csapatunk végzett. Viszont nem csak a helyezések fontosak. mert ilyen túráiban nem mindenki vehet részt. (Székely Katalin.) N0GRÄD Az akadályverseny előtt egy héttel kaptuk meg az előzetes feladatokat, amelyekből ké­szülni kellett. Tíz állomáson elméleti és gyakorlati felada­tokat oldottunk meg. A ver­seny után a laktanyát néz­tük meg. (Zima Aranka. 8. o.) DIÓSJENŐ A felsőtagozat akadályver­senyt és számháborút rende­zett. Hat állomáson vizsgáz­tunk. A negyedik volt a leg­nehezebb mivel az állatok­nak kellett kitalálni az élet­évüket Mire az erdőbe ér­tünk. már a védőcsapat elhe­lyezkedett a számháborúhoz. Első helyre a mi őrsünk. a Delfin őrs került. (Hekli Pé­ter. Rási Kálmán. 5/b.) mAtranovAx Az ifivezetők klubja —. mint minden évben —. most is megrendezte a hagyomá­nyossá vált akadályversenyt. Az állomásokat ügyességi pró­bák, szellemi feladatok nehe­zítették. A Cserkészkút volt a cél. Megérkezés után szám­háború következett. (Boro6 Katalin és Bakó Csaba.) ☆ Az Üttörösarok tudósítói közé vettük Székely Katalint Pásztóró 1, a Dózsa Gy. Ált. Iskolából. Takács Dánielt és Dénes Erikát Ságújfaluból, Rakovszki Adriennt Nógrád Ált. Iskolából és Kerekes Kornéliát Szurdokpüspöki­ből. akik már elküldték első írásukat. KINEK KEDVEZETT A SZERENCSE? A Dominólogikát azok fej­tették meg helyesen, akik a kérdőjel helyére a B jelű do­minót tették. Nyertesek: Kecskés Ildikó Salgótarján. Benedek Hajnal Bércéi, Tresó Ágnes Szécsóny, Bollák And­rea Pilimy. Sirkó Attila Ka- rancsalja. A könyveket postán küldjük el részietekre! KÖZMONDÁS Ha az ábrába írt betűpáro- kat helyesen sorrendben ol­vassátok össze, egy közmon­dást kaptok eredményül. Hogy szól ez a közmondás? Ezt küldjétek be a NÓGRÁD Szer­kesztőség „Üttörösarok” cí­mére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határ­idd: október 23, Negyvenéves a MALÉV Száll(t)unk A Skála áruház előtt a Pásztói Béke Termelőszövetkezet musttermékeiből rendeztek kóstolót. FT* A negyvenedik éve működő szécsényi áfész a jubile“ pH um alkalmából nagyszabású kereskedelmi vásárt ren­dez a helybéli egységeiben. Fűszer-, húsipari és tejtermék-be­mutatóval, és kóstolóval kedveskedik a vásárlóknak. A Ská­la áruház cipő-, a kötött- és a méterosztályán harminc-negy­ven százalékkal kínálnak olcsóbban egyes árukat. Ezek- mellett lesz Ofotért-vásár, bútorkiállítás és tüzeléstechnikai' bemutató is a szécsényi egységekben. Az árkádsoron különböző gyermekingekből, cipőkből, ágy­neműkből rendeztek árengedményes vásárt. —Rigó— A magyar polgári légiköz­lekedés újjászületésének nap­ja 1946. október 15-én volt. Ekkor indították Budaörsről a MASZOVLET első két menet- rendszerű járatát Szombat­helyre és Debrecenbe. Két Li—2 típusú repülőgép emel­kedett a levegőbe, s egy egész ország ünnepelt. A felszaba­dulás után alig egy esztendő­vel magyar—szovjet légügyi egyezményt Írtak alá: meg­alakult a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Társaság. A II. világháborúban megsemmisült hazánkban valamennyi repü­lőtér, repülésirányító berende­zés, földi kiszolgáló eszköz, s nem maradt egyetlen repülő­gép sem. A légügyi egyezmény lénye­ge: a Szovjetunió adta a gé­peket, a technikai berendezé­seket, s ezért a részvények fele az övé. Mi adtuk a sze­mélyzetet, a részben helyre­állított .repülőtereket. A Szov­jetunió 1954. november 25-én átadta a Magyar Népköztár­saságnak a MASZOVLET részvényeinek felét. Megala­kult a MALÉV. Ma, a légitársaság gépei harminc európai, közel-keleti és afrikai ország negyven vá­rosában szállnak le. Az el­múlt esztendőben a MALÉV rekordévet zárt. A tervezett­nél több utast és árut szállí­tott. jelentősen nőtt dollárbe­vétele. Ez utóbbi mutató alap­ján. a magyar vállalatok kö­zül a hatodik. Európa akkor egyik legkor­szerűbb légikikötőjét, a Feri­hegyi repülőteret 1950 május 7-én adták át. A MALÉV nem volt Budapest központú. Lehetett repülni úgynevezett körjárattal Pécsről Szombat­helyre, Debrecenből Győrbe. Ezekben az években egy bel­földi repülőjegy ára nem ha­ladta meg a gyorsvonat I. osztályának tarifáját. Ennyit fizetett az utas akkor is, ha egy-egy szomszédos szocialis­ta országba repült. A MALÉV tagja az IATA- nek, a Nemzetközi Légiforgal­mi Szövetségnek. Hazánknak ma 48 országgal van légügyi egyezménye, s légiforgalmi társaságunk csaknem három­száz szerződést, megállapo­dást kötött partnereivel. Időközben a vállalat kinőt­te a korábbi légikikötőt, an­nak ellenére, hogy folyamato­san korszerűsítették. Magyar tervek alapján, osztrák hitel­ből felépült a Ferihegy 2., amelyet 1985. november l-ér> adtak át rendeltetésének. A két terminál együttes utasát­bocsátó képessége 2,2 millió­ról 4,4 millióra nőtt. Az új légikikötőt a MALÉV hasz­nálja, míg a külföldi légitár­saságok gépei továbbra is a Ferihegy 1-re érkeznek. Megújult a géppark is. Még 1973-ban érkezett meg az új utasszállító repülőgép a TU— 154-es. Pilótafülkéiét a ma­gyar repülési szakemberei! igényei szerint alakította ki a szovjet gvár. Az úi reoülőgéo fokozatosan felváltotta az IL—18-asokat, melyeket a vállalat átalakított és áruszál­lításra használ. Navigare necesse est — ha­józni kell: mondták a régi rómaiak. Ma is igaz ez. ak- kor._ amikor a „hajók” a le­vegőbe emelkednek. t NÓGRÁD - 1986. október 14.. kedd - - £

Next

/
Thumbnails
Contents