Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

fTLÄG PROtETÄRJÄT, EGYKütJETEKI NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIf. ÉVF., 214. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Befejeződtek a magyar—NDK tárgyalások Lázár György hazaérkezett Berlinből A hagyományos barátság és a szívélyes együttműködés szellemében tartották meg szerdán Berlinben Lázár György és Willi Stoph hiva­talos tárgyalásait. A magyar miniszterelnök és kísérete kedden érkezett hi­vatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztár­saságba. Szerdán délelőtt az Unter den Lindenen Lázár György megkoszorúzta a fasizmus és militarizmus áldozatainak em­lékművet, majd az NDK Mi­nisztertanácsának épületében fogadta őt vendéglátója, Willi Stoph miniszterelnök. A plenáris ülésen mindkét kormányfő megelégedéssel és örömmel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai ered­ményesen fejlődnek, az elmúlt években megtartott magas szintű találkozókon —, így Kádár János és Erich Honec- ker elvtárs megbeszélésein — elhatározott irányban. Az együttműködés szilárd alapját (Folytatás a 2 oldalon.) NIMIN '86 Ifjúsági fórumok, találkozók, versenyek Eseményekben gazdag ősz kezdetén áll megyénk ifjúsá­ga. A KISZ — hagyományai­hoz híven — az idén szep­tember 1. és október 30. kö­zött rendezi meg a Nógrád megyei ifjúmunkás- és mező- gazdasági ifjúsági napokat (NIMIN). A nagyszabású rendezvény- sorozat nyitányának két augusztus végi országos meg­mozdulás tekinthető. Az egyik a békéscsabai agrár­ifjúsági fesztivál, melynek negyven nógrádi résztvevője Volt, a másik a szolgáltatás­ban dolgozó fiatalok orszá­gos találkozója Miskolcon, Szombathelyen, Szegeden. Az utóbbin tizennyolcán kép­viselték megyénket. A két hónán során a kü­lönböző szintű KlSZ-bizott- Ságok. üzemek és alapszer­vezetek számtalan fórumot, vetélkedőt rendeznek, kul­turális, sport- és egyéb sza­badidős-programra várják szűkebb-tágabb környezetük fiatalságát. A megyei szintű megmozdulások közül köz­ponti helyet foglal el a me­zőgazdaságban és iparban dolgozó fiatalok napja, ha­gyományos és .népszerű ne­vén : MIFENE, melynek helyszíne ezúttal Balassa­gyarmat. A szeptember 20-án sorra kerülő rendezvény po­litikai, gazdaságpolitikai, sport- és KISZ-es témájú fó­rumokat, délután pedig kis­pályás labdarúgó-bajnoksá­got. tenisz- és sakkversenyt, játékos vetélkedőt foglal ma­gában. A NIMIN további, megvei szintű programjai között sze­repel — egyebek mellett — Élelmiszer-ipari termékbemutató Salgótarjánban Szemet gyönyörködtető hús- készítményeket, hidegtálakat, tej- és sütőipari termékeket, konzerveket. mirelit árukat vonultattak fel a kiállítók azon a tegnapi termékbemutatón, amelyet a Salgótarjáni Állat­egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás épületében te­kinthettek 'és kóstolhattak meg a meghívottak. Amint azt dr. Szőke Pál Igazgató főállatorvos megnyitó beszédében elmondta, az élel­miszer-ipari termékbemutató ötéves múltra tekint vissza, célja a magyar—csehszlovák élelmiszer-ellenőrző intéz­mények műszaki-tudományos együttműködésének további mélyítése, a kishatármenti forgalom elősegítése, de célja a lakosság jobb élelmiszerek­kel való ellátása, a választék és a minőség állandó bővítése is. A tegnapi bemutatón 13 iparág 37 vállalata 343 ter­mékével jelentkezett, ame­lyek kiállításra is kerültek. Ezek közül kétszáz export­képes, 26 a Kiváló Áruk Fó­ruma megkülönböztető jelzést viseli és 53 vásárdíjas. A vendégek —. akik között ott volt Havas Ferenc, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese, a csehszlovák élel­miszer-ipari és kereskedelmi szakemberek küldöttsége, va­lamint dir. Katona László, a MÉM képviselője — láthatták egyebek között a gyulai hús­ipar, a Csongrád megyei tej­ipar, a szerencsi édesipar, a Karancshús ínycsiklandozó árukínálatát. A termékkóstolót követően, a termelők és kereskedők ta­lálkozója, szakmai megbeszé­lések zárták a nap program­ját. fórum a fiatal szakemberek vezetővé válásáról és az újí­tásokról, tapasztalatcsere az új vállalatvezetési formákról, ebben a KISZ-szervezetek szerepéről és lehetőségeiről. Lesz szakmai vetélkedő vil­lanyszerelőknek, húsipari szakmunkásoknak. A Salgótarján városi KISZ- bizottság rendezvényei kö­zül kiemelkedik a munkás- fiatalok pályakezdésének ta­pasztalatairól szóló fórum. A város nagyüzemei sem ma­radnak ki az eseményekből, ízelítőül álljon itt néhány közülük. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben a válla­lat államosításának 40. év­fordulójára vetélkedősoro­zattal készülnek, s ők adnak otthont az országos ágazati műveltségi vetélkedőnek is. A Nógrád Volánnál ifjúsági brigádok találkozóját szer­vezik, az öblösüveggyárban gyártörténeti vetélkedőt, pá­lyakezdők napját terveznek. Á NÁÉV fiataljai a város építőipari egységeiben dol­gozó KISZ-eseknek szervez­nek szakmai vetélkedőt. A vetélkedésre a Pásztó környékieknek is bőven lesz alkalmuk. Varrónők, szán­tók, tejipari szakmunkások mérik össze tudásukat. A szécsényiek szeptember 27-én békenapot terveznek Rárós- pusztán. A bátonyterenvei KISZ-esek központi rendez­vénye szeptember 13—14-én a területi ifjúsági napok lesznek, melyre az NBSC sporttelepén és a Népkertben kerül sor. * Tegnap az ifjúmunkás­napok salgótarjáni városi nyitórendezvénye Devcsics Miklósnak, a megyei tanács elnökének, országgyűlési kép­viselőnek előadása volt & vá­rosi pártbizottság székházá­ban. A megyei tanács elnö­ke a megjelent, mintegy száz­ötven fiatal előtt, a VII öt­éves terv területfejlesztési politikájáról beszélt, kiemel­ten foglalkozott Salgótarján és környéke területfejleszté­sével. ÉTÉ regionális elnökségi ülés Salgótarjánban Nógrád nehéz helyzetben — Húszán kaptak emlékérme! Az Építőipari Tudományos Egyesület 27., soron következő regionális elnökségi ülését tartotta meg tegnap Salgó­tarjánban, a Technika Házá­ban. Az ország számos ré­széből érkezett vendégeket dr. Lux László, az ÉTÉ el­nökhelyettese köszöntötte. A kétnapos tanácskozáson meg­jelent Ozsvárt József, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Márkus Miklós, az ÉTÉ fő­titkára, Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Győriné Ujj Mária, a városi pártbizottság munka­társa, dr. C. Becker Judit, a városi tanács elnöke, va­lamint Hoiles Miklós, a me­gyei tanács építési és víz­ügyi osztályának vezetője és Ürmössy László, az MTESZ megyei szervezetének elnö­ke. Elsőként Ozsvárt József szólt az egybegyűltekhez. Be­szédében utalt rá, hogy ebben az esztendőben az építőipar a szokásosnál is fokozottab­ban került az érdeklődés kö­zéppontjába. Köztudott, hogy a húsipar, a bányászat, a kohászat mellett ez az ipar­ág is a veszteséges ágazatok közé tartozik. A kormány ra­cionalizálási programot dol­gozott ki a válság feloldásá­ra, melyhez mes?v nk építő­ipari vállalatai is csatlakoz­tak. A pártbizottság titkára ez­után megyénk fejlődéséről, mindennapi gondjainkról és szép terveinkről tájékoztat­ta a hallgatóságot. Mint el­mondta, össztermelésünkből immár 84 százalékkal ré­szesedik az ipar és termelé­sének közel 20 százalékát értékesíti külpiacokon. Az építőágazatban 4000-en dol­goznak, kevesebben, mint a korábbi években. Ez is mu­tatja, hogy az ésszerűsítési folyamatok erősen érintették a megyei építővállalatokat. Kiemelte, hogy Nógrád je­lentős építőanyag-ipari, köz­pont, rendelkezik számos olyan üzemmel, melyek az ágazatot szolgálják ki termé­keikkel. Említette gondjain­kat is, melyek között első helyre került az ivóvízellá­tás, valamint a korszerűtlen távbeszélő-rendszer. Az el­múlt 25 évben sorra szá­moltuk fel a kolónialakásokat, de ,ez a munka mes nem fe­jeződött be. Végezetül me­gyénk városait mutatta be néhány szóval, hangsúlyoz­va, hogy felerősödött az ur­banizáció, megváltozott köz­ségeink arculata. A házigazdák nevében Lu- da László, az ÉTÉ megyei csoportjának titkára szólt, írásos előterjesztésükben kü­lön is foglalkozott azokkal a problémákkal, melyekkel me­gyénk építőiparának kellett és kell szembenéznie. Ezek közé sorolható az ipari üze­mek elszívó hatása, az épít­kezések geológiai és hidro­lógiai adottsága, a belső re­konstrukció, mely különösen az építésszervezés terén okoz fejtörést. Jellemző az is, hogy a tanácsi és állami építőipari vállalatok szen­vedik a közgazdasági szabá­lyozók béklyóját, de a kisebb szervezetek tartósan jól mű­ködnek. Salgótarjánban egy­szerre van jelen a szánalmas kolóniaépület-hagyaték és a korszerű toronyház. Előbbit már sokan szeretnék „le­törni” a helyéről, utóbbiak — már a jó szervezés kö­vetkeztében — értő gazdák kezébe kerültek. A gondokat folytatva megemlítette a lapos tetős épületek milliós nagyságrendű garanciális ja­vítási költségeit, az országo­san is súlyos problémát je­lentő és lakótelepi méretek­ben jelentkező penészedést. Sok kritika éri fűtési rend­szerünket, a város (Salgótar­ján) „szürkeségét”. Szólt a magánerős építkezés örven­detes fellendüléséről, ám építészeti szempontból ezen a területen is akad kifogásolni­való. Az ÉTÉ helyi munkájá­ról elmondta, hogy sikerült kilépni a megyéből és kap­csolatot kialakítani — ko­rábban a csehszlovák, majd —. a bulgáriai Peruik me­gyei szervezettel. Összefoglal­va megállapította: az építész számára „Nógrádban kevés a lehetőség az alkotásra, an­nál több az edződésre”.-' ’ A regionális1 elnökségi ülés résztvevői már előre megkap­ták az ország keleti és nyu­gati területének főtitkár- helyettesi beszámolóját, az ott folyó ÉTE-munkáról. A dunántúli ÉTE-csoportok programjaiban mind határo­zottabban körvonalazódnak azok a témák, amelyek a vállalatok új feltételekhez való alkalmazkodási törek­véseiből fakadnak és ahhoz kívánnak segítséget nyújtani. Dr. Magyar József főtitkár- helyettes jelentéséből kitű­nik, hogy a területén folyó ÉTE-munka tartalmas, betölti feladatát. A keleti országrész ÉTE­tevékenységéről dr. Nemes Géza főtitkárhelyettes szá­molt be. Felhívta a figyel­met arra, hogy csökkent a szervezetek által rendezett események száma, továbbá á taglétszám is. Megtorpant az aktivitás, melyen sürgősen ja­vítani kell. A beszámolókart vita kö­vette, melyen a szakembe­rek a helyi problémákat em­lítették. A vitában kért szót dr. Márkus Miklós, az ÉTÉ főtitkára. Hangsúlyozta, hog* az egyesületi élet nem attól függ, hány rendezvényt tar­tanak, hanem a hatékony munkától. Az építőiparról szólva kiemelte, hogy megíté­lése a tényleges eredménye­ken alapuljon és ebben az egyesületek nagyobb részt vállalhatnának. Amennyiben az iparág megkapja a „be­vitt” munka és anyag ér­tékét, úgy hamarosan leír­hatjuk a válságágazatok so­rából. Végül megjegyezte, hogy a vezetőség kívánatos­nak tartja a rendezvények munkaidőn túli megtartását. Ezt követően dr. Lux Lász’ó ÉTE-érdemérmef ad őrt ál 20 építőipari szakembernek. Az ülés végén filmet nezfei? meg a vendégek Salgótarján­ról, majd városnézésre ke­rült sor, ahol megtekintették a bányamúzeumot s. Az-élés» szak ideje alatt kiállításon is­merkedhettek meg építészeti alkotásainkkal. Idegenforgalmi gyorsjelentés Az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatója szerint, az év első hét hónapjában, összesen 7 és fél millió külföl­di járt hazánkban, az ide­genforgalmi bevételek ösz- szege megközelítette a 12 mil­liárd forintot, ami 1,6 milli- árddal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A devizabevételek a beutazásokat jelentősen meg­haladó ütemben nőttek, a ki­adások növekedési üteme vi­szont mérséklődött. A tőkés- forgalomból származó 17 és a rubelelszámolású turizmusból adódó 13 százalékos bevétel­növekedés jórészt abból fa­kad. hogy egy-egy turista töb­bet költött, mint korábban. A tőkésországokból csaknem 2 millióan érkeztek az év első hét hónapjában. 6 szá­zalékkal többen mint az elő­ző év azonos időszakában. A legjelentősebb partnerek kö­zül továbbra is töretlen az Ausztriából származó forga­lom, a szomszédos országból 1.2 millióan látogattak Ma­gyarországra. Az NSZK-bó! érkezők száma a tavalyihoz hasonló, az Egyesült AiJa- mokból pedig a tavalyi ér­deklődőknek mindössze a két­harmada látogatott hazánkba. A skandináv országokból, Olaszországból és Franciaor­szágból nőtt a beutazók szá­ma. A rubelelszámolású szoci­alista országokból 4,7 millió­an érkeztek januártól július végéig Magyarországra. Külföldre 3 millió magyar utazott az év első hét hónap­jában.

Next

/
Thumbnails
Contents