Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
Polgári védelem II melró, mini a kollektív védelem eszköze NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT... Véget ért a szabadtéri szoborkiállítás Battonyai A rílág nagy városainak és fővárosainak földfelszíni közlekedése, a járművek, a motorizáció és a lakosság számának dinamikus növekedése miatt, már az elmúlt század végén is komoly gondot okozott a közlekedést tervező, szervező és végrehajtó szakembereknek. Adott volt a feladat. A földfelszínről a magasba, vagy a föld alá kell helyezni elsősorban a tömegközlekedést. Az új elképzelések közül szélesebb a tábora azoknak, akik a föld alatti közlekedés 'kiépítését szorgalmazzák. A földalatti vasút építésében Anglia úttörő szerepet játszott a londoni metró létrehozásával. Magyarország Európában a második volt, amely a földalatti építését megkezdte. A gondolat 1894- ben született. 1896-ban megnyitotta kapuit a főváros, az ország előtt, a „milleneumi földalatti vasút”, amely ma — az eredeti útvonalat meghosszabbítva — a Vörösmarty teret köti össze a Mexikói úttal. A ma is közkedveft közlekedési , eszköz még mindig jelentős utasforgalmat bonyolít le. A MODERN NAGYVÁROSI KÖZLEKEDÉS ALAPJA Megindult azonban a világ más országaiban is a földalatti építése. S hogy csak néhányat emeljek ki a legnagyobbak közül: a moszkvai, londoni, párizsi, tokiói és a New York-i metrók vonalhossza több száz kilométer, a várost teljesen behálózzák, napi utasforgalmuk több millió fő, és a vonalak bővítése, fejlesztése folyamatos feladat. A korszerű metró, a budapesti gyorsvasúthálózat tervének elkészítésére az 1950- ben hozott minisztertanácsi határozat adott lehetőséget, mely egyben első lépcsőként a metró kelet—nyugati vonal kiépítését írta elő. A tervezés, majd az építkezés nagy erővel indult meg, és rövid Idő alatt jelentős eredmények születtek. Többéves sikeres munka eredményeként, egy-egy vonalszakasz lépcsőzetes átadásával elkészült a többségében mély vezetésű, az Örs vezér teret a Déli pályaudvarral összekötő, a Duna alatt is áthaladó, mintegy 10 kilométer hosszú, 12 állomásos kelet—nyugati metróvonal, melynek napi szállítási kapacitása félmillió fő. Közben a terveknek megfelelően, megkezdődött a Kőbánya— Kispest vasútállomást a Rákospalota városközponttal összekötő észak—déli metróvonal építése is, mely jelenleg Kőbánya—Kispesttől az Árpád hídig szállítja az utasokat. E vonalnak több jellegzetessége is van. Ilyen, Bögy teljes hossza több mint 20 kilométer, várható napi szállítási kapacitása 1,4 millió fő lesz, sok munkáskerületet — Kőbánya, Kispest. Ferencváros, Józsefváros, Angyalföld, Újpest, Rákospalota — érint, valamint az, hogy ez zömében kéreg alatti vezetésű. Ennek a vonalnak a teljes befejezése, és á tervezett többi vonalszakasz építése az ország és a főváros gazdasági teherbíró képességének és helyzetének füsgvénve. Az érintett szervek azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy a metró építésével a főváros lakosságának közlekedése minél jobb. gyorsabb, kulturált és mind naavobb területet átfogó leeven. A nemzetközi helyzet kő- fple'íővé teszi az ország vezetőinek. ho*»v pondnskodianak a lakosság Tüdőiméről is háborús köriilméovek között. Az óvóhelyek énft.ése ip“u költséges. a lakásérjítkozés rovására m^rme. y-rórt olvan (SSnfps S7Ö1ofptt. prrolv S70rint a védelem lehetőségeit kettős célú építkezésekkel kell növelni. Ez azt jelenti, hogy olyan létesítményeket építhetünk, melyek békében például garázs-, étterem-, raktárcélokat szolgálnak, és adott esetben, mint kollektív védőeszközök, vehetők igénybe. Sokak által ismert, hogy a metró is ilyen kettős célú létesítmény, nemcsak a közlekedést szolgálja, hanem életvédelmi létesítmény is. Már a II. világháborúban is sok tízezer ember életét védte a moszkvai, londoni és más metrórendszer a bombázások ellen. A METRÓ KOLLEKTÍV VÉDELMET NYÚJT ATOMTÄMADÄS ESETÉN IS A budapesti metrót is úgy tervezték és építették, hogy ha kell, kollektív védőeszközként is használni lehessen. Erre a metró sok dolog miatt alkalmas. Sűrűn lakott területek alatt húzódik el, nagy a befogadóképessége, olyan építészeti, gépészeti, műszaki-technikai adottságokkal rendelkezik, hogy képes adott esetben védelmet nyújtani a hagyományos bombák, a nukleáris fegyverek romboló-mechanikai, valamint a radiológiai, vegyi, biológiai harcanyagok és a tüzek hatása ellen, önálló víz- és energiaellátása, egészségügyi felszereltsége, és egyéb technikai berendezései a többnapos bermtartóz- kodást is lehetővé teszik, és az emberek elhelyezése viszonylag kényelmes. A metró tehát a korszerű óvóhelyekkel szemben támasztott követelményeket, a védelem feltételeit teljes mértékben kielégíti. E tulajdonságok miatt a főváros állami vezetése, és a polgári védelem úgy tervezi, hogy szükség esetén a metróállomások 500 méter sugarú vonzási körzetében levő üzemek dolgozóit és a lakosságot — ha nincs kiépített óvóhelyük — a metróban helyezik el. Az emberek elhelyezésére az állomáscsarnokok és az alagútrendszer is alkalmas. A gyors betelepülést és kiürítést minden mozgólépcső egyirányú menetével lehet biztosítani. A metró jelenleg megépített szakaszaiban több tízezer főt lehetne elhelyezni. A tervek szerint a főváros teljes metróvonalainak hossza a mainak mintegy háromszorosa lesz. Jól érzékelhető ebből, hogy a lakosság védelméről felelősséggel gondoskodnak az illetékesek. A METRÓ NEMCSAK A BUDAPESTIEKÉ A metró mindkét célú fel- használását természetesen elsősorban a főváros lakosai részére tervezték, de a főváros nem csak a fővárosiaké, mert naponta több ezer, sőt tízezer vidéki lakos utazik be, vagy át rajta, így a metró az övéké is. Ezt bizonyítja néhány példa. Metróállomás található a Déli. a Keleti, és a Nyugati pályaudvaroknál, a Kispest-Kőbánva vasútállomásnál és a Batthyány téri, Örs vezér téri HÉV- végállomásoknál. Metróállomás található több forgalmas csomóoont és üzletközpontok mellett is. hogy csak néhányat említsünk: a CORVIN. a SUGAR, a SKÁLA MFTRÖ áruháznál. Ezeken a helyeken sok ezer vidéki utas és vásárló fordul meg. s mint utazási eszközt, szükség szerint, igénvbe veszik a metrót. Nem kell elégszer hangsúlvzoni, hogy rendelkezünk olyan eszközökkel, arn°lvekkel a legnehezebb helyzetben is biztosítani tudjuk az emberi létfeltételeket és az éWben maradást. A metró tehát egvszer képes nsev töm"e“k gvors és kulturált szállítására. és adott esetben több százezer pmheri élet védelmét biz.to- sítja. 4 NÓGRÁD — 1986. szeptember ICL, szerda Kié a közönségdij? Napokkal ezelőtt lei ürült a tér. Nagy teherautók jelentek meg, imponáló emelőszerkezetekkel s lebontották a XVT. salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítást a Tanácsköztársaság téren, amelynek fontos tartozéka volt egy lakattal zárt láda is. A szervezők ebben gyűjtötték a közönség- szavazatokat. Ahogy korábban tájékoztattak olvasóinkat, a szabadtéri szoborkiállításnak öt díja van. ebből négyet a megnyitóin nyújtottak át az arra érdemesített művek alkotóinak. Az ötödik díj sorsa — a közönség szavazatai alapján — csak most dőlt el a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban. A ládát ezúttal másodszor nyitották ki. A kiállítás egy hónapja alatt ugyan.s egyszer már megtelt, az akkor kiemelt szavazócédulák azóta gondosan elzárva várták a szavazatszámláló bizottságot, amelynek így mintegy kétAmerikfl egyik legjelentősebb rendezőjének műveiből mutat be sorozatot televíziónk szeptember 13-tól. A nemrég hazánkban is járt Sidney Lumet filmjeiből kilencet választottak ki vetítésre, s a sort az a film nyitja, amely meghozta számára a világhírt: a Tizenkét dühöt ember. Ezt követi A domb, A sirály, a Találka, a Kánikulai délután, A hálózat, az Eguus, aWlZ es A halálcsapda. Lumet 1924-ben született Philadelphiában. Édesapja az ottani jiddis színházban volt világosító, fia is ott lépett először színpadra. Tizenegy évesen a Broadwayn szerepelt és hamarosan ismert gyermeksztár lett. Színésszé nőtte ki magát, majd a rendezést választotta hivatásául. 1950 és 1957 között adások százait készítette a televízióban, és amikor ez a munka már nem elégítette ki, áttért a filmezésre. A Tizenkét dühös embert a magyar közönség is jól ismeri, egy fiatalember bűnössége kérdésében a feszült légkörű vitát az esküdtek között Színházaink az évek soezer voksot kellett számba vennie. Ne gondoljuk azonban, hogy unalmas ennyi fecni osztályozása! A legrafináltabb módon összehajtogatott papírdarabkák kisimítása, a csapongó fantáziával átkeresztelt alkotások azonosítása igen változatossá teszi. No, s természetesen minden ilyen láda felszólító jelleggel bír némelyek számára, hogy névtelenségbe burkolózva valami vaskos ocsmányságot firkáljanak a bedobandó papírra. Mások nem állják meg, hogy tömör állásfoglalásukat meg ne indokolják. Az élet meg- edzi az embert, s a tapasztalat azt mondatja, hogy nem jó az, ha indoklás nélkül '"tél- kezünk. Akadtak hát tömör művészetelméleti, esztétikai tanulmányok is... Volt aki ellenszavazatot dobott a ládába, s azt adta a rendezők tudtára, hogy nézete szerint kinek ne adják a közönségdíjat. A közönség véleménye rán kétszer mutatták be és játszották hosszú ideig, és a filmváltozatot is játszották mozijaink, sugározta a televízió. Lumet alkotói munkásságában két fő tendencia érvényesül. Szívesen filmesíti meg ismert írók műveit —, ilyen a többi között Tennessee William Ember a kígyóbőrben, Arthur Miller Pillantás a hídról, O’Neill Utazás az éjszakában: Csehov A sirály. Másrészt izgalmas filmeket forgat az amerikai valóságról, gyakran megtörtént eseteket alapul véve, mint a Serpice, A hálózat, Az elnök emberei. De. kipróbálta magát másféle témákban és műfajokban is. „Mindent igyekszem kipróbálni. hogy amennyire lehet. kitágítsam határaimat — mondta. így például musicallel is próbálkozom — felsültem vele. Musicalt nagyon nehéz csinálni, de nagy élvezet. Komédiával is próbálkoztam, de kiderült, hopv nincs hozzá tehetségem tönkretettem három filmet.” Amikor alkotói módszeréről kérdezték elmondta, hogv számára a filmkészítés közösségi ugyanakkor nagyon megoszlott, a kiállító huszonhárom művész majd mindegyike kapott néhány voksot. A cédulaszámlálás elején kiderült azonban, kik az igazán esélyesek a díjra: Lóránt Zsuzsa, id. Szabó István, Melocco Miklós műveihez egymás után húztak strigulákat a szavazatszámlálók. A végső eredmény szerint Lóránt Zsuzsa A kis alvó című alkotása nyerte meg a legtöbb kiállításlátogató tetszését. A közönségdíj — amely figyelemre méltó erkölcsi elismerés is — nyolcezer forint. Az idei szabadtéri szobor- kiállításról hadd szolgáljunn még egy hírrel: ezen a nyáron nem csentek el egyetlen művet sem, de még kísérletet sem tettek. Ügy tűnik, a közvélemény kifejeződésének e korábbi módja helyett meghonosodik a városban a szavazatgyűjtő láda. munka, mindenekelőtt az együttműködés a forgatókönyvíróval, zeneszerzővel, díszlettervezővel és a producerrel. Nagyon sokat próbál, aztán gyorsan forgat. Legszívesebben külső helyszíneken dolgozik, utcákon, tereken, épületekben és a szabad ég alatt. Nagyon sok szabadságot enged a színészeinek, legtöbbször ismert nagyságokat foglalkoztat, mint Marlon Brando, Henry Fonda, Anna Mag- nani. Fay Dunaway, Anouk Aimé, Ingrid Bergman, Vanessa Redgrave, AI Pacino. „Szeretem a színészeket, arcuk számomra egy-egy táj, mint Simone Signorét, James Mason, vagy Sean Connery arca”. Nem szereti Hollywoodot, New Yorkban dolgozik, úgy véli, hogy azok a tehetségek akik Hollywoodba mentek, ott nem lettek jobbak. Reginald Rose darabjának filmváltozatában, a Tizenkét dühös emberben, amely 1957- ben készült, a főszerepet Henry Fonda játssza. Partnerei között van a többi között Martin Balsam, Lee J. Cobb, Jack Warden. gyermekfalu Szeptember 27-én fölavatják az SOS Nemzetközi Szervezet első magyarországi létesítményét, a battonyai gyermekfalut. A nemzetközi szervezet egymillió dolláros támogatásával épült gyermekfalu tizenkét házában a nevelőanyák majdnem száz állami gondozásra szoruló gyermeknek teremtenek otthont. A battonyai gyermekfalu alapkőletétele három éve volt, s az építők egyéves késéssel, most nyáron fejezték be a munkát. A tizenkét családi ház az alföldi népi építészet legszebb hagyományait hasznosítja. Bár valamennyi fehér falú, piros cserepes, tomácos, mégis különböznek egymástól. Belül kényelmesek, tágasak; a földszinten nappalig gyermekszoba, a nevelőanya szobája, vendégszoba, fürdőszoba és konyha, az emeleten két gyermekszoba és fürdőszoba kapott helyet. A kis telep közepén a faluház magasodik, ez ad majd helyet a közösségi-művelődési rendelvényeknek. Gazdasági épülettel, vendégházzal, s a faluvezető házával egészül ki a gyermekfalu. A benépesítése már a tavasszal megkezdődött, s a terv szerint a mostani tanévkezdetre be is kellett volna fejeződnie. Harmincöt nevelőanya azonban még hiányzik ahhoz, hogy teljessé legyen a létszám. Az SOS Nemzetközi Szervezetnek jelenleg 85 országban 116 egyesülete van, ezek mintegy hatszáz gyermekintézményt, köztük több mint kétszáz gyermekfalut működtetnek. Fordulat... A történet legrégebbi irodalmi feldolgozása Nagy Károly császár idejéből, a IX. századból ismert: — Az Isten nevében, adjon egy kis alamizsnát! — rimánkodott a kold:is. — Különben olyasmire vetemedem. amit még soha életemben nem tettem. A megszólított elővette a tárcáját, és pénzt adott a koldusnak, miközben megkérdezte: — Ha most nem kapsz pénzt, mit tettél volna? — Uram, elmentem volna dolgozni! A Sidney Lumet-sorozat A palóc Lakóponte egykor elmaradhatatlan tartozékának számított a kicsépelt gabona- nemű és az élelmiszer tárolására szolgáló kamra, amit a korábbi évszázadokban többnyire a lakóháztól távolabb, önálló épületként emeltek. Zólyomi József levéltári kutatásai nyomán tudjuk, hogy a XVIII. századiban a Nógrád megyei jobbágyoknak általában 2—3 ilyen éléskamrájuk is volt. Előfordult, hogy a ga- bonáskamrát a pajtával építették egybe, így az udvar végében kapott helyet. Ezeket a tárolóhelyiségeket » korabeli írások leginkább terheskomra néven emlegetik, de előfordul a búzáskamra, élleteskamara és az éllésház elnevezés is megkülönböztetésül a lakóépület egyszerűen knmriínak mondott he'ínséget ni Ugyanis a hajdan közös háztartásban A terheskamra élő palóc nagycsalád nőtagjai a konyhából nyíló, fűtetien hátsó kamrában laktak, ami elsősorban hálóhelyül szolgált. A család napközben a kemencével fűtött első helyiségben, a házban tartózkodott. A múlt század közepétől egyre gyakoribbá vált, hogy az egykori terheskamrát a lakóházzal egy fedél alá építették. 1857-ben Reguly Antal palóc földi utazása során az egykori Perse (Prvsa, Csehszlovákia) jobbágyportáin figyelte meg ezt az újdonságnak számító alaprajzi beosztást. hogy a .,há!ókomra után kőkamra van vasajtóval, me'v- ben a gabonát tartják, azután lóistálló, ököristálló" következik. E szűkszavú feljegyzésből is világosan kitűnik, hogy a lakóházhoz toldott gabonás- kamrát úgy éoítették meg, hogy az a fűztől é« a tolvajoktól egyaránt megoltalmazza értékes terhét, a család peész év; gabonakészletét. Amin* mk adatokból is tudtok a fából épített, gerendákból rótt lakóházak mellett a „terhes- kamrát” mindig ásványi építőanyagból : kőből, vályogból emelték, és erős ajtóval láttáik el. Ha volt ablaka, azt vaslábakkal, vagy ráccsal védték. De ugyanez időből a Heves megyei palócoknál is előfordult a laikókamrót követő külön bejáratú éléskamra, amihez szintén istálló csatlakozott. Bakó Ferenc monografikus vizsgálata szerint Heves megyéiben a hagyományosan élelmiszer-tárolásira és hálóhelyiségül szolgáló hideg női kamra fűtött lakóhelyiséggé fejlődése nyomán, hozzávetőlegesen a múlt század derekától kezdett elterjedni a kizárólag éle'miszer-tároló önálló helyiség, a gabonáskamra. Ez az építési gyakorlat különösen akkor hódított teret amikor a avúlékonv zsúpfedést mindinkább felváltotta a cse- réotető és ■ biztonságosabb zárt vénr-ny otVo'rnazá.ss Nem trX1 o^'on Urirt-w • r-Ylun uncsS CT p különálló élelmiszeres-kamra emlékével csak elvétve leheti találkozni. A Nógrád megyei Mátraszőiősön, Karancskeoeui és. Maconkán úgy emlékeztek vissza, hogy a század elején némelyik udvaron a lakóházzal átellenben az udvar másik oldalán állt a búzáskamra. A Tárná vidéken viszont az egykori nagygazdák portáin még a közelmúltban is lehetett látni kőből, vályogból épített tágas búzásházat a csűr mögötti rakodókertben. A tárolókamrák berendezése szinte teljesen megegyezett: mindenütt a bejárattal szembeni falnál állt a 3—4 részre osztott hatalmas desz- kaaBkotmány, a ham bár. amiben elsősorban tisztabúzát, kenyérgabonát tartottak. Az oldalsó falaknál sorakoztak a kisebb szuszéknk, Hsztesládák, élelmiszer-tároló állványok. Ludányhalásziban említették, hogy a búzáskamrá-ban elvkor 90 mázsa gabona is elfé"~. A nagy létszámú, gyakran 15 —20 főt számláló palóc nagy- család önellátó gazdálkodna nem is nélkülözhette a manapság szokatlan méretű é> - miszerkészlet tárolására au ka’mas raiktározóhelviséget. a hajdani teyh^zkany-át" Selmeczl Kovács Attila
