Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
o HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Ismerőstől ismerősig Béla bácsi embersége Ötletparádé Újilómozgalom a mezőSzinte elképzelhetetlen, hogy vannak olyan szülök is, akik nem. vagy csak igen keveset törődnek gyermekeikkel, akiket pedig maguk vállaltak. Szükség van intézményekre, ahol az elhagyott kicsinyeket gondozzák. Az egyik legfontosabb ilyen szervezet a gyermek- és ifjúságvédelmi intézet, amelynek igazgatója Nógrád megyében Ponyi Béla. — Pedagógus az eredeti szakmám — mondta — magyar—történelem szakos tanár vagyok, de tanítóként kezdtem. A hatvanas években végeztem el a jogtudományi egyetemet Szegeden, majd két évig tanultam pszichopedagó- giát. őszintén szólva, távol áll tőlem az oklevélgyűjtés, de a felsorolt iskolák mindegyikét ki kellett járnom ahhoz, hogy eredményesen tudjak dolgozni a gyermekvédelemben. — Hogyan választotta hivatásának a gyermekvédelmi munkát? — Még a főiskolásévek alatt az egyik nevelési gyakorlatomat a fóti gyermekvárosban töltöttem. Akkor kötöttem örök barátságot az intézeti munkával, pedig először csak azért mentem Fót- ra. mert ott kaptam szolgálati lakást. Egy-két hónap alatt megkedveltem az otthon lakóit. De, hát hogyan is lehetne nem szeretni ezeket a kis esendő gyermekeket, akik sokkal jobban ragaszkodnak nevelőjükhöz, mint néhány családban a gyermek a szülőhöz. Hiszem és vallom, hogy e szakmában nem elég jól képzettnek lenni, elhivatottságra és rátermettségre is szükség van. — Milyen egy napja a megyei gyermekvédelem irányítójának? — Nagyon keveset vagyok bent az irodában. Hogy is mondjam? Ez nem egy nyugton ülős szakma. Mindig úton vagyok, a megye valamelyik részén. Folyton akad ellen- őriznivaló. — Egy gyermek, mielőtt állami gondozásba kerül a GYI- Vl-nél tölt el kis időt. Előfordult-e, hogy valaki „édesapámnak” szólította? — A szülökeresés kiskorban fordul elő igen gyakran, hozzánk pedig jobbára a nagyobbak kerülnek. Általában hamar összebarátkozunk, közszájon forog, hogy „Béla bácsi a mi apánk”. És ennél, úgy. érzem, nem kell se több, se kevesebb tisztelet. — Az állami gondozottak nagy része „kemény diónak” bizonyul a pedagógusok többségének. Van-e nevelhetetlen gyerek? — Az a meggyőződésem, hogy nincs, feltéve ha gyerekről van szó és nem felnövőiéiben lévő egyénről. Az eltorzult személyiséget már nehéz visszaterelgetni a jó útra. — Hogyan kell helyesen fegyelmezni ? — Gyereke válogatja, mindegyiket másképp. Egy biztos: soha senkit nem szabad megütni! Én még „jótékony” pofont sem mértem senkire, sem az intézetben, sem otthon. — Azt mondják, suszternek jó cipője, orvosnak egészsége, pedagógusnak jól nevelt gyermeke nincsen. Igaz? — Nem tudom, hogy a suszter milyen időközönként vesz, vagy csinál magának új lábbelit, de az én gyerekeimre nem panaszkodhatom. A lányom és a fiam kijárták az iskolákat a legfelső fokon és nemigen okoztak fejfájást sem nekem, sem a feleségemnek. — A szakmájában eltöltött évek alatt hány gyerekkel találkozott? — Hajszálpontosan nem tudnám megmondani, több ezer gyermek mosolygott már rám .. . — Mi a legnehezebb munkájukban? — Régi nagy gondunk, hogy amikor valaki állami gondozásban nő fel, ha elengedjük, nehezen alkalmazkodik a külső világhoz. Sokféle módszert kipróbáltunk arra, hogyan lehetne könnyebbé tenni beilleszkedésüket. A Ganz- MÁVAG mátranováki gyáregységében sokat segítettek már ilyen fiatal felnőtteken, a vállalat igazgatóját szívesen üdvözölném a legközelebbi ismerősként ! Vanko Magdolna gazdaságban Nógrád megye mezőgazdasági szövetkezetei egyre több újítást, szabadalmat nyújtanak be pályázatokra. A mozgalom fellendülése 1981-től számottevő, amit jelez az évente elkészült és hasznosított 60—70 ötlet is, melyből 2—3 szabadalmi védettséget élvez. A pályamunkákat kétévenként értékelik és rangos kiállításon mutatják be azokat a nagyközönségnek. Az 1985—86-os újítási időszak termékeiből az év végén, a bábolnai napokon tartanak seregszemlét. Vajon megyénk szövetkezetei milyen újdonságokkal jelentkeztek a két esztendő alatt? A Karancslapujtői Karancs Tsz. néhány fős ötletkollektívája a teljes érdekeltséget átfogó, jelentős anyagi megtakarítást eredményező rendszer kidolgozásával tűnt fel. Az érdekeltség átöleli a közgazdasági osztályt, a szállítási csoportot, a gépesítési és növénytermesztési, valamint az állattenyészési főágazatokat és a kiegészítő tevékenységet. Üjfajta szeletelőgéppel jelentkezett a Mátraterenyei ZJagyva- völgye Tsz. Uborkaszeletelő gépük teljesítménye kétszerese a gyárinak. Selejt nem keletkezik és óránként számított megtakarítása — a kereskedelemben kaphatóhoz viszonyítva —, eléri a hétszázötven forintot. így egy év alatt akár 180 millió forintot is megspórolhatnak a gép használói. Hasznos megoldásnak ígérkezik a Nógrádmegyeri Petőfi Tsz telepíthető dögkútja. Termelőszövetkezetük állattenyésztési ágazatában gond az elhullott baromfi és szarvasmarha szakszerű elhelyézése. Az újító dolgozata ezen kívánt segíteni, lehetőleg olcsó eljárással. A hagyományos kúthoz képest, a vázolt megoldás negyedannyiba kerül és körülbelül négy évig használható. M ilyen lesz a Salgó-vár környéke ? Az időközbeni változások miatt új rendezési tervet fogadott el aiemrégiben Salgótarján Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A tervezési terület magában foglalja Saigóbányát, Eresztvónyt és a belterületükhöz kapcsolódó külterületet, összesen mintegy ötszáz hektárra kiterjedően. Az elképzelések szerint az 1977-ben védetté nyilvánított, országos jelentőségű természetvédelmi területen elsődleges a táj környezeténél? megőrzése, ugyanakkor az üdülési, idegenforgalmi igények kielégítése. Saigóbányát ennek megfelelően üdülőközponttá, Ereszf vényt kirándulócentrummá célszerű fejleszteni. Űjabb erdei tornapályák, pihenőhelyek, tanösvények, történelmi emlékhelyek, sí- és szánkópályák kialakításával kívánják elérni a terület egyenletes terhelését, illetve fejlesztését. Szüreti készülődés Tokaj - Heß if a Ijá n Cukrosodnak a szőlőfürtak Tokaj-Hegyalján, a napokban végzett próbaszüret eredményei azt bizonyítják, hogy rendkívül intenzív valamennyi szőlőfajta érése, s hogy igen jó minőségű termésre lehet számítani a történelmi borvidéken. Felgyorsultak a szüreti előkészületek; a 760 ezer hektoliteres tároló“ és érlelőtérrel rendelkező Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tizenegy átvevőhelyén készen állnak a szőlő és az aszúszemek felvásárlására, várják a termést a présházak, tiszta hordók és a tartályok. Ugyancsak népesek hét végeken és esténként a kistermelők bor- házai, pincéi is: Tállyán, Mádon, Tolcsván, Tarcalon, Tokajban és Hegyalja más szőlőtermő településein forrázzák, kénezik a hordókat, mossák a szüretelőedényeket, préseket. Értékes megoldással álltak elő a Nézsai Május 1. Tsz ötletemberei, egyszerű es gazdaságos folyékony műtrágya'“tárolására alkalmas berendezésükkel. Tartály onkénti haszna meghaladja a kétszázezer forintot. Ez utóbbi két újdonságot az Alkotó Ifjúság Egyesülés szabadalmi joga védi. Végül egy érdekes ötlet arra, hogyan lehet a központi fűtési rendszerben keletkező meghibásodást mielőbb, a teljes léürítés nélkül elhárítani. Az ötletet a Szécsényi Építő- és Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalat szakemberei dolgozták ki. Megoldásuk lényege a „jégdugó” elvén alapul, melyhez mindössze egy zsebben is elférő segédberendezés szükséges. Szintén az előnyök közé sorolható, hogy az eljárás tiszta, szemét, vagy víz nem keletkezik. A legeredményesebb újításokról videofilmét is készítettek. Két évvel ezelőtt a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának jóvoltából a Sorstársak című műsor egyik adásában az egész ország megismerhette az akkor tizedik életévében járó, Salgótarjánban lakó, hosszú copfos hajú, Tótok Csillát. Miről is volt szó? Az átlagosnál lényegesen Cgyesebb és tehetségesebb kislány, 1981-ben egyik napról a másikra csaknem teljesen mozgásképtelen lett. A szülők eleinte átmeneti fáradtságra gyanakodtak. De rövid Idő múlva kiderült: azok a lábak, amelyek a balettiskolában olyan rendkívülit produkáltak, csak nem akarnak engedelmeskedni. S a kezek, amelyek olyan gyönyörűen írtak é.s rajzoltak, teljesen érzéketlenek lettek. A salgótarjáni megyei kórház után Budapesten az AmeCsilla rikal úti és a Heim Pál neurológiai és idegsebészeti osztály, majd München következett. S ez a kör többszőr megismétlődött. Az ország legkiválóbb orvosai, profesz- szorai, de a hazánkba látogató japán és más országokból érkezett orvosok is értetlenül álltak a betegség előtt. Salgótarjánban a városközpontban levő, ízlésesen berendezett lakásban beszélgetünk Csilla anyukájával, aki a megyeszékhelyen tanít, az apuka pedig a salgótarjáni síküveggyárban kutatómérnök. — Magunkról nem sokat tudunk mondani, — említi az apuka. — Talán csak annyit, hogy a hatvanas évek végén két évig Kubában dolgoztam, az ott épülő üvegkombinátban. Szemünk egyetlen fénye, Csilla 1974. április 5-én született. Már óvodás korában sportolt, táncolt s szépen is rajzolt. Egyszercsak azt vettük észre, hogy írás közben lógatja a kariát és fáradtságra panaszkodik. Mindenre gyanakodtunk, a szúnyog csípésétől a kullancsig. Csilla szerette a természetet, ha csak egy kis szabad időnk volt, családostól mentünk a szabadba, télen sielini, nyáron pedig kirándulni. Az utóbbi öt évben Csilla fekvő beteg. A müncheni kezelések után némileg javult az állapota, aztam újra visz- szaesett. Az elmúlt évben egy Kínában tanult orvos akupunktúrái kezelést végzett Csillán, most is hetente egy alkalommal felviszik Budapestre kezelésekre. — A munkatársak rendesek, megértelek a síküveggyárban, és sok esetben maga az igazgató is segít, de mindennel nem lehet hozzá menni, mivel neki még kétezer ember gondjáról-bajárói kell gondoskodni. ... — így az apuka. — A legtöbb helyen megértéssel fogadnak, de találkozunk bürokráciával is — említi az anyuka. — A mozgáskorlátozottaknak járó benzinjegyeket például csak sok utánjárásra kaptuk meg. Arra hivatkoztak, hogy a mozgáskorlátozottnak nincs vezetői engedélye. De hogyan lehetne, ha képtelen mozogni? A keresetkimutatást mindenütt kérik, és, mivel mindketten dolgozunk, így a háromtagú család jövedelme viszonylag magas. Azt viszont csak kevés helyen kérdezik meg, hogy mennyi a kiadásunk CsiÜLa gyógyítása érdekében. .. A nyári szünetnek vége. Eddig Csillával ott volt az anyuka. de a katedra őt is hívja, ugyanúgy, mint az iskolapadok Csilla egykori osztálytársait. A szünidő alatt egy-egy régi kedves barátnő átszaladt Csillához játszani, beszélgetni. Tótokéknál most gond, hogy amíg a szülők dolgoznak, kire is bízzák Csillát. A szülők több újsághirdetést adtak fel eddig, amelyben napközi gondozónőt keresnek, de eddig ilyen nem jelentkezett. Tótokék örömmel vennék, ha lenne egy olyan valaki, aki napközben, — amíg ők dolgoznak — ügyelne Csillára, némi anyagi térítés me’lett. A szülők reménykednek... Kukely Mihály A hét várható eseményei Három tanács végrehajtó bizottsága is ülésezik szeptember 8-án. Balassagyarmaton a Lakóházak felújításának programját, Pásztón a gazdaságfejlesztési terv első féléves tapasztalatait vitatják meg, míg Bátonytere- nyón a Mátra-lakótelepen épülő garázsokról esik szó többek között. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézete diplomaátadó és tanévnyitó ünnepsége szeptember 9-én lesz Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Az Építőipari Tudományos Egyesület szeptember 10* én kezdi kibővített elnökségi ülését. A kétnapos országos rendezvény színhelye a Technika Háza lesz Salgótarjánban. Salgótarjánban tanácskozik szeptember 13*án a Kisiparosok Országos Szervezetének Nógrád megyei küldött- gyűlése. Megvitatják az előző küldöttgyűlés óta végzett munkát, megválasztják a tisztségviselőket, s az országos tanácskozás küldötteit. Szeptember 13-án nyílik az észak-magyarországi fotó- művészeti szemle Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Sörzsöny-navok Nößradon és Dtósjenőn Óriási érdeklődés előzte meg a várjátékot Árvay Orsolya és Orgoványi Péter harci ménen érkezett * ceremónia helyszínére Szórakozó sokaság, nevető, elégedettséget tükröző arcok és elragadtatott vélemények egyaránt bizonyították, jól sikerült a harmadik Börzsönynapok rendezvénysorozata. A kétnapos eseménysor bőséges kínálatot nyújtott a Pest és Nógrád megye halálán „terpeszkedő” hegység környékén lakóknak, akik éltek is a lehetőséggel : több százan voltak kíváncsiak a sport- és kulturális seregszemlére. A hangulatot jól jellemzi, hogy a Düvő együttes muzsikájára táncra perdültek a népviseletbe öltözött asszonyok a sportpálya füvén. A közönség sorai egyre csak duzzadtak s lelkes tapsra ragadtatott mindenkit a pilisi erdőgazdaság visegrádi lovasiskolájának jelmezes haditornabemutatója. A nap fénypontja a várban megrendezett reneszánsz esküvő volt. A korhű ruhákban előadott ceremónia — Mátyás király és Beatrix esküvőjének rekonstrukciója — sikerét mi sem Felszabadultan ropják a tán4 cot a nagybörzsönyi német nemzetiségi együttes fiatat"! jai bizonyítja jobban, minthogy szombaton a várban csupa — kartonból készített — csúcsos fejdíszben, csöbörsisak'ban és páncálvértben szaladozott minden kisgyerek, hála egy leleményes kereskedőnek és a figyelmes szervezésnekNűGRÁD - 1986. szeptember 8^ héttő J)
