Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

NÓGRÁDI TÁJAK OH... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Népszerű a palotáshalmi fiatalok körében is a személyi számítógép. A művelődési házban rendszeresen találkoz nak a „computeres” diákok, akik egy Commodore 64-es készülék játékprogram iáit használják elsősorban. Sebák Gábor negyedikes gimnazista irányítása mellett általános iskolások. szakmunkástanulók, így Migály László, Hegyi Zoltán és társaik ismerkednek a számítógép működésével. — kj — Fekefe-'ehér hetyeft a szivárvány minden színében ,. Filntűjítők ” „No, ez is színesben látta a „Nagy ábránd”-ot — jegyzi meg keserűen egy hadifogoly Semprun világhírű regényé­ben, a „Nagy utazás"-ban egy társa naiv elképzeléseire a náci rabságról. Meglehet azon­ban, hogy hamarosan szó sze­rint is így lesz: az Egyesült Államokban ugyanis egyes „filmújítók” azon mesterked­nek, hogy komputertechniká­val színessé tegyenek klasz- 6zikus fekete-fehér filmeket — erről ír a londoni The Econo­mist. A filmművészet évtizedes emlékeinek felújítására számos meglepő ötletet találtak ki napjainkban. Készítettek már kézi színezést Griffith „Türel- metlenség”-ére, diszkózenével ^javították” fél Fritz Lang „Metropolis”-ät (ez mellesleg igen jól sikerült), másokat nagyzenekarral, operában ad­tak elő, (például Gance „Na­póleon”-ját) egyes filmeket pedig „újraforgattak” az ere­deti forgatókönyv, jelmezek és beállítások szerint, csak a sze­replők voltak mások. A legújabb elképzelés sze­rint „színt” kapnának olyan filmek, mint a „Casablanca”, a „Máltai sólyom”, a „Forgó­szél”, az „Aranypolgár”, a „Délidő" — olyan alkotások, amelyekben a fekete-fehér kontraszthatásai szervesen hoz­zátartoznak a mű tartalmához. S nem kizárt, hogy hamarosan a szivárvány minden színében pompáznak majd Fred Astaire és Ginger Rogers, valamint Stan és Pan filmjei Is. A terv kiagyalói, a torontói Colonization Inc, és a Los An- geles-i Color Systems Techno­logy azzal védekeznek a neves filmesek — Elia Kazan, John Huston, Woody Allen — ha­ragjával szemben, hogy ezzel a megoldással több nézőnek tudják eladni a régi filmeket. Különösen előnyös a színesítés a tv-ben, a videókon, mert a modern masinákon rosszul mutat a fekete-fehér, és a tv- nézők nem is szeretik. Azzal is érvelnek, hogy egyes rende­zők biztosan színesben for­gattak volna, ha lett volna rá lehetőségük. Á „színezők” megnyugtatják a filmbarátokat, hogy nem kö­vetnek el jóvátehetetlen hi­bákat, mivel a filmek nega- tívjait nem bántják, minden színezés elektronikus úton tör­ténne. És akinek nem tetszik, még mindig benyomhatja a fekete-fehér gombot a tv-n. Komoly üzletről van Itt szó. Ezért készüljünk fel lélekben arra, hogy kedvenc „Casa­blancánk”-ban a sötétszürke öltönyös, pirospozsgás Hump­hrey Bogart piros függöny előtt sárga italt tölt a kékru­hás, sápadt Ingrid Bergman- nak. Vagy: az ég bíborszínek­kel beúszik az ablakon a ga­lambszürke szobába, miközben Nat King Cole — vagyis Sam, aki újrajátssza — Bogey ké­résére rázendít a Rózsaszínű Párduc dalára. Szakkörök, tanfolyamok Szécsényben ' Közhasznú tanfolyamok, amatőr művészeti csoportok és szakkörök széles skáláját kínálja az érdeklődő szécsé- nyieknek a II. Rákóczi Fe­renc Művelődési Központ. Október 1-én indul gyerekek­nek és felnőtteknek a nép­tánc- és színjátszó csoport, de ej ajánlott szakköri foglalko­zások sorában ott találjuk a képzőművészeti kör kerámiá­val és linómetsaéssel kapcso­latos tevékenységét - is. A balett-, a modellező- és a fotó- szakkör a helyi igények fi­gyelembevételével fogad je­lentkezőket az ősztől. Színes és változatos képet mutat a tanfolyami kurzus is. Lányok, asszonyok torná­jára, karate-, szolfézs- és zongoratanulásra, számítógé­pes, alapfokú basicnyelv el­sajátítására nyílik lehetőség. A közhasznú tanfolyamok so­rából kiemelkedik a gyors- és gépíró kurzus, amely a többihez hasonlóan, hetente egy alkalommal tart majd foglalkozásokat. Ingyenes szolgáltatásként a művelődési központ októbertől útjára in­dítja az eszperantó nyelvi képzést Is. Parancsnokhelyettes Balassagyarmaton Nem kíván anyagi áldozatot a tűzvédelem Manapság majd minden új beosztásról elmondható, hogy nem a legszerencsésebb idő­pontban került oda az em­ber. A gazdasági beosztáso­kon túl különösen érvényes lehet ez a tűzoltóság vezető munkaköreiben. Az elmúlt öt év és az idei első fél év ada­tait elemezve joggal állapít­ható meg, hogy az ország — köztük megyénk — tűz­biztonsága rosszabb a koráb­bi évekénél. A kedvezőtlen folyamatok pedig leginkább az utóbbi két és fél esztendő­ben erősödtek meg. Ebben az időszakban ke­rült új beosztásba Bacsa György százados: augusztus elsejével kinevezték a balas­sagyarmati városi tűzoltó- parancsnokság helyettes ve­zetőjévé. Ezt megelőzően egy évre próbaidőben már meg­bízták a parancsnokhelyettesi teendők ellátásával. — Tizenhat évvel ezelőtt szereltem fel az állami tűz­oltóságnál itt, Balassagyar­maton kezdtem vonulós tűz­oltóként. Mindjárt, egy év múlva már a BM Akadémia tűzoltótisztképző tagozatán tanultam, s miután végeztem a mentőtűzvédelemben, őr­ség-, majd szolgálatparancs­nok lettem. 1979-ben kerül­tem tűzoltási és szolgálati fő­előadói beosztásba. Felada­tom az állomány kiképzése, irányítása, gyakorlatának szervezése volt. Idáig tehát, több éven keresztül a tűzol­tással. a tűzoltók képzésével foglalkoztam. A 39 éves parancsnokhelyet­tes talán nemcsak az eltelt évek miatt emlékezik vissza szívesen ezekre a feladatokra, hanem mert — lehet — a men­tési munkák gyorsabb, lát­ványosabb eredményeket hoz­tak. A tűzesetekhez kivonu­ló tűzoltók minél összehan­goltabb, ügyesebb munkáját látva, egy-egy tüzet minél előbb, minél kisebb kárral el­oltva a vezető is érzékletesen lemérhette, hogyan dolgo­zott ő maga is. Talán ezért fogalmazott Bacsa György úgy: Jobban tetszett az a munka. Most a megelőző tűzvédel­mi tevékenység, a hatósági munka nem ígér gyors és lát­ványos eredményeket. A vá­rosi parancsnokság illetékes­ségi területén 85 nyilvántar­tott létesítményt és több ki­sebb létesítményt — bölcső­dét, óvodát, iskolát, kultúr- házat — kell tűzvédelmi szempontból rendszeresen el­lenőrizni. — A hatósági ellenőrzésen kívül hozzánk tartozik a szak- hatósági munka is: többek- között építési, műszaki-átadá­si használatbavételi engedé­lyeket, terveket kell a tűz­védelmi előírásoknak megfe­lelően felülvizsgálni. Eb­ben a munkában sokat kell bogarászni a jogszabályok­ban, az ellenőrzések pedig mindennapos, állandó kap­csolatot teremtenek a válla* latok, a gazdasági egysegek vezetőivel, tűzvédelmi meg" bízottaival. Előzetes ütem­terv szerint tartjuk a külön­böző munkahelyeken az éj" szakai és munkaszüneti el­lenőrzéseket, ilyenkor főleg azt nézzük, hogyan áramtala- nitották az üzemeket, irodá­kat, hogyan biztosítják az üzem tűz védelmét. — Nem valami kecsegtető a tűzvédelmi helyzet a vál­lalatoknál, a tűzvédelmi elő­írásokat igen lazán kezelik, nem tesznek maradéktalanul eleget a technológiai utasí­tások betartásának. A leg­több gond az emberi figyel­metlenségből, fegyelmezetlen­ségből fakad. Egyéves ta­pasztalatom alapján azt mondhatom a vállalati tűz­védelem se nem jó, se nem rossz. Milyen célom van eb­ben a munkakörben? Arra törekszünk, hogy két-három éven belül területünkön jó közepes szintet érjünk el a tűzvédelemben. Ez nem kíván nagy anyagi áldozatot a vál­lalatoktól, hanem csak azt, hogy kicsit jobban figyelje­nek oda erre a munkára. Bacsa György tűzoltó száza­dos, mindenesetre, a jobb eredmények elérésére szak­mai felkészültségének növe­lésével is készül: a BM rend­őrtiszti főiskola igazgatásren­dészeti szakán kezdi a máso­dik évet... Zl. A. Holland Viking Az Atlanti-óceán átrepülé- se után sikeresen landolt ked­den reggel Amszterdamtól húsz kilométerre keletre, a Holland Viking névre elke­resztelt léggömb. Háromtagú legénységgel a kosarában, a léggömb rekord­gyorsasággal ért a kanadai Űj-Foundlandból Európába: 51 óra 15 pereiig tartott út­juk. Ezzel a bátor hollandok alaposan megjavították az amerikai Joe Kittinger 1984- ben felállított, 80 órás világ­csúcsát. A Brink-házaspár és Willem Hageman az első eu­rópaiak — Brinkné pedig a világon az első nő — akik léggömbön keltek át az újvi­lágból az öreg kontinensre. A holland televízió helyszí­ni tudósításban számolt be az érkezésről. A Holland Viking a vártnál valamivel „kemé­nyebben” ért talajt, és ennek következtében a vállalkozás parancsnoka, a 44 esztendős Henk Brink csonttörést szen­vedett. Azonnal kórházba szállították. Halál az indiai utakon Ijesztő adatokat közölt az Indiai Országos Közlekedési Kutatóintézet a közúti bal­esetek rohamos növekedéséről kedden közzétett jelentése szerint az országban minden negyedik percben történik halállal és sebesüléssel járó baleset. Ha a szerencsétlen­ségek a jelenlegi ütemben szaporodnak, az áldozatok szá­ma az évezred végére négy­szeresére emelkedhet. A balesetek zöme emberi té­nyezőkre vezethető vissza: a közlekedési szabályok rend­szeres megsértésére, a figyel­metlenségre és a mások iránr ti teljes közömbösségre. Lovaglás a sivatagban Wasárnap délután egy ' ügyetlen mozdulattal levertem a fényképeket tartó dobozt. Ahogy sze­degettem össze a fotográ­fiákat, megakadt a szemem az érettségi tablón. „Talál­kozunk 1986-ban” azaz, hogy idén lesz az ötéves érettségi találkozónk. Már? Ahogy ott kuporogtam a földön, úgy éreztem, mint­ha tegnap vizsgáztunk vol­na. Izgultunk, drukkoltunk egymásért, és jóízűen ne­vettünk, amikor mindenki „maturáltunk” számított. Gimnázium után jöttek a budapesti évek. amikor a barátnővé előlépett osz­tálytárssal közösen fedez­tük fel a várost. Aztán, ■ahogy teltek-múltak az évek. kamaszkori pajtásom férjhez ment, s ez, aho­gyan már lenni szokott, megváltoztatta a dolgokat. Igaz, esküvője után is ke­restük egymást, de egyre többször előfordult, hogy kifogytunk mondandónkból, nam tudtunk már hajnalig ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ ELŐTT diskurálni. Dacosain pró­bálkoztunk meg újra és újra, de gyorsan véget ér­tek a közös témák... Vajon mi kerekedik ki abból, ha osztályunk min­den tagja ismét beül öreg iskolánk matematikater­mébe szeptemberben a „rendhagyó" osztályfőnöki órára? Előre látom, hogy a cser- fes, magukat nagylánynak tartó kislányok helyett asszonyok ülnek majd az iskolapadokban. A fiúk önként veszik fel farmer- nadrágjuk helyett a sötét öltönyt és nyakkendőt, és egyikőjüknek sem lesz már meg az oly sok vitát ki­váltott hosszú haja. Vajon az udvarias ,.kö­szönöm jól vagyok, nahát már van családod; vacso­rára krumplis tésztát csi­nálsz, kis borssal a tete­jén; ez igazán nagyszerű" formulákon kívül lesz-e más mondandónk is egy­másnak? Beszélünk-e majd őszin­tén arról, mily küzdelmes volt az elmúlt öt év, az egyetemi, főiskolai felvé­telik, aztán a vizsgák, hogy hajnalig ugrasztot­tunk, egy-egy könyv, jegy­zet fölött. Házasságot kö­töttünk, aztán jött a gye­rek, de lakás még sehol, a kezdő diplomások fize­tése pedig épphogy a meg­élhetéshez elég. Merünk-e szólni arról, hogy sokan olyanok va­gyunk e banketten mint Mikszáth Kálmán hétszil- vafás Noszty Ference, aki esküvőjét kölcsön hintával. paripával, díszmagyar- és csodaszép menyasszonyi ruhával rendezte meg. Így játszotta az urat. Biztos vagyok benne, hogy sokunknak problé­mát jelent új ruhát vásá­rolni a jeles napra —, mert ami van, már rég elkopott — befizetni az előkelő ét­termi vacsora árát, és meg­venni egykori tanárainknak azt a jó néhány szál vö­rös szegfűt, amit az illem megkíván. H e mindannyian meg ^ fogjuk tenni... elme­gyünk és ott leszünk, ha másért nem, hát azért, mert ez már így szokás! Es esetleg egy-két pohár bor után lepereg a púder, hagyjuk, hogy kiderüljön vem volt diadalmenet az elmúlt öt év. Vannak prob­lémáink. S népi is nagyon különbözőek Mert mi egy osztály vagyunk akkor is, ha már nekünk rég ki­csengettek. Vankó Magdolna • A Karakum sárga homokja elnyeli a lópaták dübörgését. Mintha a mesékből léptek volna ki, szinte hangtalanul suhannak a homokdombokon az Áshabad—Kunja—Urgencs —Ashabad távlovaglás részt­vevői, 11 lovas. Több mint fél évszázada, 1935 nyarán, 30 türkmén dzsigit tette meg az Ashabad—Moszkva utat, a híres ahaltekini lovakon. A stafétabotot aztán a türkmén komszomolisták vették át. Mintegy 1200 kilométert tesz­nek meg a sivatagban. Nemcsak a sport iránti ér­deklődés késztette a fiatalo­kat arra, hogy útra keljenek. Fel akarják hívni a figyelmet a világ egyik legrégibb lová­ra, az ahaltekinire, fel akar­ják újítani a lósport ünnepei­nek szép hagyományait, új szakosztályokat akarnak nyitni a lovaglás, a távlovag­lás területén, segíteni akar­ják a lótenyésztés fejlesztését a köztársaságban. A kísérők a megbeszélt he­lyen várakoznak. Felverték a sátrakat, a tűzön, a türkmén pásztorok hagyományos fém­edényeiben tea forr. S a lát­határon feltűnnek a lovasok. A Karakum fölött irgalmat­lanul tűz a nap. De mielőtt innának, a fiúk a lovakat itatják meg, lenyergelik. majd fürödni viszik őket. Nem víz­ben, hanem homokban fürde­tik az állatokat. Az ahalteki­ni ló így szokta meg. A szá­raz, forró homok azonnal be­szívja az izzadtságot. Né­hány perc múlva a lovak is­mét útrakészek. Rövid pihenő után ismét elindulnak. Ma már a Kara­kum nem annyira néptelen, mint fél évszázaddal ezelőtt, A sivatagban geológusok, me­teorológusok, állattenyésztők települései vannak. Ezeket érintik a lovasok. És itt min­dig örülnek a vendégnek. ■ .i />;< iífewA’'. . ■ ■ • x-Xv.v­A távlovaglás résztvevői j NÓGRÁD — 1986, szeptember 3., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents