Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
Havonta hetvenkét vagon búzából őrölnek lisztet a Balassagyarmati Gabona- és Malomipari Vállalat érsekvadkerti malomjában, amelyet a környező sütőipari üzemekbe szállítanak. —RT— Ankét az Elzettnél Munkavédelmi ellenőrök, munkahelyi vezetők és szocialista brigádta^Ök vettek részt az Elzett Szécsényi Zárgyártó Vállalatánál tartott tanácskozáson. A munkavédelmi efóírások- ■*ak megfelelő munkavégzést, lfm a szabályok betartását hang- *súlyozó fórumon Lafoonez ICőrinc, a gyár igazgatóhelyet- ‘tese ismertette a résztvevőkkel a soros feladatokat. Pintér Sándor, munkavédelmi vezető hozzászólásában a munkavédelmi őrök tevékenységének továbbfeljesztésére tett javaslatot. A munkavédelmi hónap tegnapi rendezvényén Fejes Balázs, az SZMT munkavédelmi főellenőre a Nógrád megyei tapasztalatokat összegezte. Utalt a vezetői ellenőrzés fontosságára, s szólt a baleseti veszélyforrások megszüntetésének szükségességéről. A munkavédelmi ankét végén a munkavédelmi feladatokat példásan ellátó szak- szervezeti aktívák közül 13-at részesítettek jutalomban. «Hogyan tovább? Vendéglátós fiatalok A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat, párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságának szervezésében ifjúsági tagozat alakult a vállalatnál. A szak- szervezet mellett működő, de a KISZ-től sem teljesen független platform a 30 éven aluli fiatalokat tömöríti, azokat, akik nem tagjai az ifjúsági szervezetnek. A 350—400 fiatalt egybefogó ifjúsági tagozat három körzetben kezdi meg munkáját a jövő év elejétől. A hónap folyamán megválasztották az ötfős irányítói tagozatot is, melynek vezetője Péter Katalin lett, a központ elszámolta tó ja. Minőségi munkára van szükség Beszélgetés Dercsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével — A munkamódszerek szerves . része, hogy egy-egy területen ily módon tekintjük át tervek megvalósítását, ezzel összefüggésben pedig a további teendőket — mondotta elöljáróban Devcsics Miklós. — Célja az ilyen találkozás-, nak az is, hogy erősítsük a megyei tanács és a 'helyi tanácsok közötti közvetlen munkakapcsolatot. A helyszíni tapasztalatszerzés a tervek végrehajtásának áttekintése mellett lehetőséget nyújt a feszültségek feltárására. A mun- kajellegű véleménycsere során pedig azt is lemérheti a megyei tanács, hogyan realizálják döntéseit. Végső soron tehát műhelymunkáról van szó. A véleménycserével egyrészt befolyásolható a további tevékenység, másrészt olyan tapasztalatok is felszínre kerülhetnek, amelyek másutt is hasznosíthatók. Ez a munka- módszer alapvetően javíthatja a tanácsi munkát, ezért az a célunk, hogy — különösen a járások megszűnése óta — mind gyakoribbá tegyük az ilyen jellegű találkozókat. — Milyen tapasztalatokat hozott a salgótarjáni „szemle- út?” — A VII. ötéves terv első esztendeje, 1986, s az elfogadott legfőbb teendők munkaasztalon vannak, épülnek, vagy előkészítés alatt állnak. Nagy figyelmet szenteltünk a lakásépítésnek, s a megállapítások szerint a város több területén megfelelő az ütem, azonos a tervei kins első évének elképzeléseivel. A kép rendkívül színes, hiszen beletartozik a családi házak és a félkész lakások építése is. örvendetes, hogy a Gorkij-telepen koncentráltan, tömegesen és jól rendezetten folyik a családiház-építés. Ez azért is fontos, mert a városkép alakításában, a minőségi igények kielégítésében is előrelépés történt, örülni lehet annak is, hogy közel van a befejezéshez a Gorfeij-tele- pen a nyugdíjast* háza. A* átadás előtt álló szociális otthonnal együtt jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a salgótarjáni egyedülálló nyugdíjasok életét számottevően megkönnyítse. A nyugdíjasok háza lehetővé teszi, hogy kellemes körülmények között, a helybeni étkezés és orvosi ellátás előnyeit élvezve éljenek az idős emberek. Szólni kell arról is. hogy jó színvonalon, Hogyan valósulnak meg terveink, milyen módon használják fel a rendelkezésre álló pénzt, a célok maradéktalan elérése érdekében milyen intézkedésekre van szükség — e kérdésekre a legalaposabb válasz a helyszínen kapható. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a Nógrád Megyei Tanács vezetői a közelmúltban egy napon át Salgótarjánnak szentelték a figyelmet. A megyeszékhely vezetőinek társaságában úgynevezett helyszíni bejáráson vettek részt: sorra járva a nagyobb építkezéseket, megtekintve a városközpontban, a lakótelepeken és a peremkerületben zajló munkálatokat. Az indíttatásról és a tapasztalatokról Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével, Salgótarján északi városrészének országgyűlési képviselőjével beszélgettünk. igén vés lakásokat épít ’ a STÉSZ a Gorkij-telepen. Jó kezdeményezés első gyümölcsei Baglyasalján a félkész lakások, amelyek a család gyarapodásával tovább építhetők Ezt a módszert érdemes tovább fejleszteni. A város- központ lakásainál is azt láttuk: jó minőségben zajlik a kivitele? és. — Mindez azt jelentené, hogy a lakásépítésben minden rendben van? — Néhány, az előrelépést szolgáló, észrevételünk azért akad. A városközpontban javítani lehetne az építkezés szervezettségét, szükség lenne a gyorsabb ütemre is. A folyamatok gyorsítása mindenképpen szükséges, a nyugati városrész 10 emeletes előkészítése például túlzottan elhúzódott. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a családi házak kivitelezése kapcsán komoly minőségi problémák adódnak, ezzel alaposabban most kezd foglalkozni a tanács. , Arról van szó, bogy a nagy értékű, jelentős anyagi áldozatét kívánó családi házak bosszúság forrásaivá válhatni k a kivitelezők gondatlansága miatt. A minőségi előírások be nem tartása, á szakszerűtlen falazás és szigetelés később öröm helyett kellemetlenségeket okoz. Az állam polgárok gyakran saját érdekeiket sem képviselik, a tanács segítséget ezzel kapcsolatban a kivitelezők alaposabb ellenőrzésével adhat. — Salgótarján egyik fontos beruházása a gimnázium építése. Mit tapasztaltak itt? — Az érdeklődés középpontjában áll ez a beruházás. A megkülönböztetett figyelmei pedig az indokolja, hogy a jövő tanévben ennek az intézménynek működnie kell. A demográfiai hullám levezetése érdekében erre mindenképpen szükség van. Megszívlelendő tanulság, hogy gyorsabb munkára volna szükség a megvalósításhoz, a kivitelező a vállalt kötelezettséget csakis nagyobb tempóval tudja teljesíteni. A városközpont kapcsán összefoglalóan úgy látjuk, hogy az építkezések — gimnázium, lakások, MHSZ- székház, tanácsi épület — és felújítások — például a kollégium — révén kialakulhat a belváros végleges formája, képé. — A látogatásnak színhelye volt a Beszterce-lakótelep Is. Ügy véljük. Itt egészen mások a teendők, mint a Gorki j-lakótelepen. — Alapvető a különbség, hiszen itt a befejező munkálatok folynak. A tér kialakításával megkapja a lakótelep a végleges formáját, bár meg kell jegyezni, hogy a munka minősége nem mindenben megnyugtató. — A peremkerületi télepü- Jések szervesen együtt élnek a várossal. Kifejezte ezt az is, hogy a megyeszékhely szemleútja ugyancsak foglalkozott az ottani eredményekkel, gondokkal. — Somoskőújfaluban és Zagyvarónán gyűjtöttünk tapasztalatokat. A településrészek problémái a korábbi közéleti fórumokon is felvetődtek, s ezek megoldása szerepel is a tervekben. Egyértelműen látszik, hogy Somoskőújfaluban például javult az ellátás. Most vizsgáltuk annak lehetőségét is, hogyan lehetne tető alá hozni egy korszerű mozgalmi házat. Az ellátás, a rendezettség megteremtése természetesen még további teendőket ad, pl. itt is le kell bontani elavult, helyre nem állítható korszerűden lakásokat. Zagyvarónán felújítás révén megújul a település középső részén a kereskedelmi ellátás, itt jó színvonalú munkát - végeznek. Megkezdődik a művelődési ház korszerűsítése, a tervidőszakban új orvosi rendelő is lesz., Az alapvető ellátási gondok ezzel megoldódnak. A művelődési ház felújítása kapcsán érdemes azonban egy kis kitérőt tenni. Az épület csak huszonöt éves, s az akkori szakszerűtlen munka miatt most teljes átépítésre van szükség. Intő példa ez a mai építőknek: a gondatlanságért nagy árat kell fizetni. — Eddig a konkrét pélJ dákból szemelgettünk. Hogyan foglalhatók össze a helyszíni bejárás általános ér*; vényű tapasztalatai? — A városfejlesztés kép® színes, a beruházások építési üteme általában jó, s ennek! nyomán gazdagodik környezetünk. Az építkezés után azonban sokáig rendezetlen a terület, nehezen készülnek a párkok, nemegyszer pedig az elültetett fának nincs gazdája. Végső soron arról van szőj hogy az építés üteme általá-> ban jobb, mint a megterem-* tett értékeink védelme. Nem-* csak Salgótarjánban, hanem! másutt is megszívlelendő tanulság, hogy nem fordítanak kellő gondot a minőségre, a minőségi munkavégzésre.1 Holott köztudott: nem vagyunk olyan anyagi helyzetben, hogy a mulasztásokat plusz anyagi forrásokkal korrigáljuk. Még egyértelműbben: nincs annyi pénzünk; hogy egy létesítményt kétszer építsünk. Előrelátóbb gazdálkodásra, minőségi munkára van szükség, ez valamennyi-* ünknek, minden állampolgár érdeke. Itt előrelátásra és rendszerszemléletű gyakorlatra van szükség. Valahogy úgy, mint a városközpont eddigi építése, vagy ami az SKÜ környékén most elkezdődik: Körülbelül 600 milliós program révén megújul a nagy-* üzem belső rendezettsége és külső környezete. Oly’ módon; hogy a régi patina és a kor-* szerűség szerves egységbe® formálja a város képét, hoz-* záahdrítja a területet a város* központhoz. Mindent egybe* vetve: a salgótarjáni helyszí-* ni _tapásztalatgyűjtés nyomán is világosan látszik, hogy előrelépés a tervszerűség. a minőségi munka, a takarékos és átgondolt gazdálkodás révén- lehetséges — mondotta befejezésül Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnő* ke. K. G. ' S zálas alakja, egyenes tartása az életerős embert mutatja. Hatvaniéves. 0« munkálkodik az idő is. 3yérülő haja már csak kereset ad a fejének. Talán a szenében is megtört kissé a magabiztosság, amiből oly’ só- tóig tetterő, optimizmus sugárzott. Nagy. erős lélek éltette, persze azért most is na gab ízó Bodnár József. Egy reggelen rosszul ébredt. Ügy érezte, nincs levegő. Nehezen telt fel az ágyról. Erőnek srejével tornászott. A gyanút íz tán az orvos igazolta. — Baj van a motorral... Kíméld magad. A belső zsebéből kis fiolát vesz elő. Benne orvosság. Azért ma sem tétlen az egykori pártbizottsági titkár, a volt járási tanácselnök. Csaknem belső munkatársa a városi pártbizottságnak. Szemináriumot vezet, járja az alapszervezeteket. fogadónapot tart, tagja a pártbizottságnak. — Elfoglaltság nélkül nem tudnék élni. Ilyenkor talán a bajomat is felejtem. Kis vályogházban látja meg a napvilágot öt testvérrel együtt. Agrárproletárok. A mának ezt úgy kell fordítani, hogy falusi nincstelenek. S náluk ez naigyon igaz. Az éhkopp nem ritka vendég, a vizes szobából kihalt két testvér. Egy lépcső vezet a családi otthonba, de az is lefelé. A falakra szivárgó víz fest térképet. Innen az indulás. A századforduló előtt két évvel Az idő sodrában Az élet volt a tanítómestere született as. apa. Dolgozik kőbányában, arat, napszámba jár, fát vág a nagykereskedőnél, de amikor az uradalmi szérűn szántás közben megsérül a keze, akkor még inkább összeszűkül körülöttük a , világ. Csak az ötödik osztályig jut el. Üres az asztal otthon. Bejutni valahová nagy szó. Jó fél év múlva kacsint rá a szerencse. Neki csak egy protekciója volt. Tudták, hogy dolgos családból való. Akkoriban a 'harmincas években egy pengő a kaszás napszáma és 5 hatvan fillért kap, a ‘--rtcsénvi téglagyárban a műszak tíz óra. Morgolódnak a telepen, főleg a családos emberek. Szerveznek is egy de- putóciót Donnerheiz, ö a szóvivő. Persze mindenki naigyon megvan szeppenve a mérges tekintet Láttán. Belőle is alig tör elő a szó. — Donner úr, csak egy fillért emeljen. — A tulajdonos dúl-fúl, s nevét tudakolja. — Majd kint a gyárban meglesz a válasz. . . És meglett. Kemény tartalmú borítékot nyomtak a kezébe, benne a munkakönyv, meg egy levél, amely az azonnali elbocsátást tudatja vele. Ma mindez már epizód, de az akkord gyerekemberben már beérett valami. Kifakad magsa előtt: —* Ez a világ nem mehet így. De hogy hogyan, miiként lehetne orvosolni a bajt, art még nem tudja. Apjára gondolt, aki olykor családi együitt- létkoc, mikor körülvették az asztalt, beszélt neki az orosz frontról, arról, hogy mért volt vöröskatona. Háború van ekkor is. de ez már a második' világháború. Az apát behívják, neki levenitemundért adnak. Hajtanák a frontra, de egy kis csellel * megszökik többedmagával. Lükéről aztán együtt mennek Radvánsz- kj Jánossal, Berki Mihállyal, Percze Józseffel németeket kijátszva,, aknamezőn, a Ménes- patak nádasában haladva érnek az egyik cimbora tanyájára. ahol nagy olajos ruhába öltözik át. Az otthon. Szé- csénv azonban még nem nyújt oltalmat. A város ötször cserél gazdát. Jelentkezik a szovjet parancsnokság felhívására. aztán három hétig hírét sem haPiiáik. hidat építenek, javítják az utakat. Ismét téglagyár. 1947-ben az apja hazajön a hadifogságból. Vele érkezik a reméi.v is. Körülveszik. mint régen, s akkor mondja az öreg Bodnár: — Olyan viliág lesz itt, mint ti zenkilenoben. A lázadó téglagyári fiút számon tartják. Az egész családdal belép a Magyar Kommunista Pártba. A 47-es választáskor a szavazatszedő bizottság elnöke. Huszonegy éves. 1949-ben a téglagyárban szak- szervezeti választás. Egyöntetű az emberek véleménye. — Bodnár Józsi kell nekünk. — Felgyorsul minden. Hívatják a pártibizottságra. Államosítás a téglagyárban. Emlékezetes ez szánjáéra, mert hajnal háromkor nem éppen szokott időbén vitték értekezletre, eligazításra. A munkás-hatalom nevében reggel 9 órakor ő húzza le a ma- gánvilág rolóját a községi patikában. A malom, a téglagyár után a gyógvsizertár is a nép tulajdona. Megint a pártbizottságra hívatják. Párt- iskola következik. De már egyéves. Távirat jön az iskolába: boldogság önti el a szívét: fia szfi’etett. Itt valahogy a beszélgetés aztán más irányt vesz. mozgolódik a széken, belesimít a hajába. Valami szorongatja. — Nem engedtek haza. Ez . ütött először fejbe,.. Ma már jól tudjuk, akikor nagy bajok voltaik. Fólrecsúszik a politika, aminek egyenes következménye 1956. De addig is járja a vidéket. Az éjfél gyakran éri Rimócon, Lükén vagy máshol. Sokszor hetekig nem piheni ki magát. Ez bizony nem kedvez az egészségnek, s valami már akkor támad a szervezete ellen. És még át kell élni az ellenforradalmat. Amikor kitör, tudja, hogy áz. Nem zetőrség alakul, benne régi tisztek, előjönnek az egykori jómódúak, vannak .köztük elégedetlen, de megtévesztett emberek is. Kicsiben ismétlődik a történelem. Egy volt horthysta tiszt fehér lóra ül, s járja a falvakat. Szalmater- csen felszólítja a tsz-gazidá- kat, hogy hagyják el egykori birtokát. Nem hiányzik az atrocitás. Minden, ami piros szimbólum, a földire hull. Ablaka alatt újságot égetnek, hamu lesz a csehszlovákiai Üj Szóból, amit ők hoznak át a határon. Csak titokban tudnak találkozni, kinek-kinek a lakásán. Figyelik minden lépését. A nemzetőrök ávóstisz- tet ütlegelnek, s a nemzet szétosztják maguk között szoligá-* lati jutalomként. Éppen hogy sikerül megoltalmazni a is» vagyonát. Megalakul a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. December 3-án végre levegőhöz lehet jutni, megalakul a töfob- tagú intézőbizottság. Tagjai a legjobb harcosok. Bodnár Józsefet, mint egykori téglagyárit, egyhangúlag választják a pártbizottság titkárának. Rendeződik az élet. A haza megköszöni a helytállást. Több kitüntetést kap. Utoljára az Április 4-e Érdemrendet. De még további harcos évek következnek a járási tanács élén. Itt is rendet kell teremteni. De innen mór betegen kerül személyzetisnek, s 1980-na azonban előrehalad a betegsége, s ekkor kerül végleg rokkant nyugdíjba. M égegyszer kísért a múlt,' a téglagyár, össze kell szedni az éveket. Dcn- ner annak idején csak egy napot jelentett egy hónapból az OTI-nak. Bíróságnak kell tisztáznia a múltat, az elvesztett éveket. Kérdezi is a bíró Bodnár Józsefet, miért éppen ő emelt szót Donnemél a fizetésért? De erre már nem 5 váll aszóit, hanem az egykori munkatársa. — Kérem, mi családosok voltunk, nem mertünk szólni. .. G. E. ’ NÓGRÁD - 1986. szeptember 27., szombat 3