Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... A Fogyasztók Országos Tanácsának Illése Az utóbbi években javult a lakossági ellátás tartós fogyasztási cikkekből, bővült a választék, az árak és a minőség tekintetében azonban még mindig sok a jogos vásárlói észrevétel, panasz. Az Ipari Minisztérium illetékes.-égi körébe tartozó témáról, a háztartási gépek ég a híradás- technikai berendezések forgalmazásáról vélekedtek így a Fogyasztók Országos Tanácsának kedden, a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházában tartott ülésén. A tanácskozáson —, amelyet Rév Lajos, a FŐT elnöke vezetett — Sós Gyula ipari miniszterhelyettes egészítette ki a résztvevőknek korábban megküldött írásos munkaanyagot. Szóba került például, hogy ha valakinek 22 ezer forintos színes televízióra még futná a pénztárcájából, miért kínálnak csak 44 ezer forintosat. Nemegyszer bajok vannak az áruterítéssel: adott esetben a Hajdúsági Iparművek környékén lehet kapni sokféle mosógépet, vagy a Jászberényi Hűtőgépgyár körzetében többféle hűtőszekrényt, fagyasztóládát, viszont a fővárosban és más országrészeken nem, vagy csak ritkán. Más tekintetben meg —, s ezt több felszólaló boncolgatta — elkényelmesed- nek a hazai gyártók, nem bővítik a választékot, nem készítenek különféle minőségi osztályokba tartozó termékeket, mert nincs igazi verseny- fcelyzet a piacon. Szóba került, hogy olyan termékek, mint a forróvíz-tá- Toló, a mosógép, a centrifuga, a háztartási hűtő-fagyasztó szekrény, a rádió, a televízió és a szórakoztató elektronikai berendezések javítása, zavartalan pótalkatrész-ellátása olyan kézenfekvő igénye a 'lakosságnak, mint akár a napi élelmiszer-vásárlás. Joggal elvárható, hogy az ipar — a kereskedelemmel karöltve — gondoskodjék megfelelő szervizekről és azok anyagellátásáról. Van némi javulás e tekintetben, de zökkenőmentesebben kellene működniük az ilyen hálózatoknak. A vitában elhangzottakra válaszolva a miniszterhelyettes többnyire egyetértését fejezte ki, s ígérte, intézkedni fognak a felvetett problémákban. Az ülésen elhangzott kérésnek eleget téve a Fogyasztók Országos Tanácsának képviselőit állandó tanácskozási joggal meghívta az Ipari Minőségügyi Tanács üléseire. Ez ntóbbi szervet 1985-ben hozták létre a minisztérium szakmai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületéként, amelyben feltétlenül hasznosítani lehet a vásárlók véleményét a FŐT közvetítésével NOGRAD ITi "Ti Ti 1 _l J _1 _1 1_ AZ DLVASŰ KÉRDEZ Tudomásul kell veim! és c kö&etolményekhez i^azitani Korábbi lapszámunkban közöltük, hogy Agner Gyulával, az SZMT vezető titkárával, a NÓGRÁD-fórum keretében olvasóink kérdéseinek, véleményeinek tolmácsolásával együtt a szakszervezeti munka sokrétű tennivalóiról, problémáiról váltottunk szót. Most pedig megkezdjük az ott felvetődő kérdésre adott válaszok közlését. látják, előnyös megváltoztatásuk érdekében miként tudnak segíteni? — Meggyőződésem, hogy a dolgozók többsége azért megy be munkahelyére, hogy becsületesen dolgozzon, meghatá- ’rozott teljesítményt és azzal aránvban álló keresetet érjen el. Annak, hogy ez ma nem így történik, több összetevője van. Az okokat elsősorban a munkaszervezettség hiányosságaiban, az anyag- és alkatrészellátás ütemtelensé- geiben, a technológiai fegyelem megsértésében, valamint a munkafegyelem lazaságában látjuk. A gazdasági vezetés az objektív adottságok és reális lehetőségek határain belül teremtse meg a munkavégzés feltételeit és a szükséges ösztönző rendszert. A szakszervezet arra törekedjen, hogy a dolgozók széles körében tudatosítsa a termelő- egységek előtt álló feladatokat és mozgósítson annak eredményes végrehajtására. — Máig sem csitultak el azok a véleménykülönbségek, amelyek elmarasztalják a vállalati gazdasági munkaközösségek létét, szükségességét. Egyetért-e ezekkel a véleményekkel? . — A gazdasági munkaközösségek létrehozását, a termelés szűk keresztmetszeteinek feloldására, a szükségszerűség kényszerítette ki. A jól szer- vezett vállalati gazdasági munkaközösségek sokat segítenek a gazdasági feladatok teljesítésében. Amíg tevékenységükkel ezt a célt szolgálják, addig a szakszervezetek elismerik létüket. Azonban, ha munkájuk egyrészt a főmunkaidő rovására, másrészt a szabad idő túlzott szűkítésére irányul, akkor indokoltnak tartjuk működésük felülvizsgálatát. Ennek felismerésekor a helyi vezetésnek kell intézkedéseket hoznia, amelyekkel az eredeti célt szolgáló vgmk-k létét engedélyezik. — Mit tesz a szakszervezet, hogy az általa szervezett rendezvények munkaidőn túlra essenek. Érdekelne, hogy az ezzel kapcsolatos kormányintézkedést miként fogadták a tisztségviselők és milyen formában támogatják? — A szakszervezeti munka megújhodásának egyik fontos területe a termelést és gazdálkodást segítő tevékenység tartalmának javítása, az új követelményekhez való igazítása. Mit kíván tenni ennek érdekében a szervezet? — A mai követelmények szigorúbbak és jobban érdekorientáltak, mint korábban. Ezt a szakszervezeteknek is tudomásul kell vennie és a követelményekhez igazítva szükséges a termelést, gazdálkodást segítő tevékenységüket végezniük. A gazdasági vezetéssel egyetértésben a szakszervezeti információs hálózaton keresztül minden szervezett dolgozóhoz el kell jutnia azoknak a követelményeknek, melyek teljesítésében látják egy-egy gazdálkodó egység fejlődésének kulcsát. Mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy a mai állapotból kimozduljunk, s ezt csak a dolgozók egyetértésével, a helyes intézkedések végrehajtásával tudjuk elérni. — Többen vitatják a szocialista munkaverseny sziik ségt sségét, az1, hogy v dóban komolyan segíti-e a termelési és gazdálkodás’ feladatok megoldását. Mi erről az ön álláspontja? — A termelési, gazdálkodási feladatok végrehajtásának nélkülözhetetlen eszköze a munkaverseny-mozgalom. A szocialista brigádok — a mozgalomban rejlő adottságok kihasználásával — elősegítik a termelésben napjainkban egyre többször jelentkező hirtelen és gyakran kényszerű változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást Mivel a termelőegységek dolgozóinak tekb mint két'.a;'rntla aktív részese a szó." i!: :t.i m nka- fermáknak, ez" t a r rg Hasa ’ előtt álló faiadat :k megvalósítása nemhogy megkérdőjelezi a szükségességét, hanem megköveteli az élet diktálta követelményekhez jobban igazodó rugalmasabb versenymozgalmat. — Elemzések szerint a megye gyáraiban, üzemeiben a dolgozók munkaidejük egy- harmad részét nem munkával töltik eL Énnek okát miben Az Érsekvadkerti Községi Tanács által üzemeltetett öregek napközi otthonába naponta húsz Idős korú ember jár, akik a televíziónézés, társasjátékozás, olvasás mellett különféle könnyebb munkákat is végeznek. Képünkön Csernáki Ignácné és öreg társai kondenzátor lábak válogatását végzik. —RT— — A szakszervezeti tisztségviselők megértik és támogatják a munkaidőalap védelmét, a fegyelmezett munkát szolgáló kormányintézkedést, végrehajtják a SZOT idevonatkozó határozatát. Minden területen korszerűsítik munkamódszereiket, társadalmasításra törekszenek. A különböző rendezvények szervezésénél jobb tervezéssel, koordinálással csökkenteni lehet az értekezletek számát, megszüntetve a párhuzam ossá gokat. — Táppénzre az országban egy évben 10 milliárd forintot fizet ki az állam. Ennek egy részét meg lehetne takarítani és mondjuk bérfejlesztésre fordítani, ha szigorúbban ellenőriznék a hét végén és hét elején ugrásszerűen megszaporodó betegeket. Miként lehetne e területen is visszaszerezni az új társadalmi értéket jelentő munkaidőalap egy részét? — A dolgozók többsége betegség miatt kerül keresőképtelen állományba. Egy töredékük azonban kihasználja az egészségügyi ellátás, illetve a munkavédelem fogyatékosságait. A visszaszorításnak három irányát kell hatékonyabban érvényesíteni: a keresőképtelenség elbírálásának javítását, a munkáltatók részéről a következetesebb ellenőrzést, egy olyan szemlélet kialakítását, amely segíti a megelőzést, a beteg gyógyulását, ugyanakkor küzd a jogtalan táppénz igénybevétele és a hozzásegí* tése ellen. — A gazdálkodás szigorodásának következményeként feltehetően nő majd a szanálásra kerülő vállalatok száma. A végrehajtás során miként kívánja képviselni a dolgozók érdekelt a szak- szervezet, illetve a tisztségviselők felkészültek-e az ezzel kapcsolatos feladatokra? — A vállalatok szanálására, felszámolására vonatkozó minisztertanácsi ’■endetet szocialista társadalmi rendszerünk történetének teljesén új vonása, amely magá' ban hordoz sok megválaszolásra váró kérdést A szak- szervezetek megítélése szerint a legfontosabb, hogy min' den érintett dolgozónak minél előbb, számára megfelelő új munkahelyet találjanak, életszínvonalukban visz- szaesés ne következzék be. — A munkaidőalap védelméhez sorolhatjuk a munkavédelmi tevékenység javítását is. Az állami kézbevétel óta még mindig elég sok a zavar, hogy kinek mi a területe, ki, miért felelős. Kérem, segítsen ennek tisztázásában. — A munkavédelem, a munka végzésének biztosítását jelenti, a munkaidőalap védelme pedig a munka tartalmi színvonalát kívánja elősegíteni. A munkavédelmi felügyelőség államigazgatási jellegű feladatokat lát el. Például hatósági ellenőrzés, intézkedések megtétele, szükség esetén szankcionálás. A munkavédelem állami irányításának létrejötte nem csökkenti a szakszervezetek munkavédelmi tevékenységében betöltött szerepét. A szakszervezetek a Munka törvénykönyvében foglaltak szerint jogosultak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, társadalmi nk'ívahálőzatukon keresztül ellenőrizni — fejezte be a kérdésekre adandó válaszait Ágner CL-ula. Venesz Károly i Eladó egy kastély — Elnök elvtárs, a Heti Világgazdaságban olvastuk, hogy eladó a Zichy—Vay kastély Mo- horán. Ezek szerint, igaz a hír... — kérdeztük Sándor Istvánt, a Mngyamandori Községi Közös Tanács elnökét. — Igen, csak nem „eladjuk”, hanem bérbe-, tartós használatba adásról van szó. — Miért döntöttek így? — A XVIII. század elején épült ez a szép. barokk -stílusú kastély, amelynek beépített alapterülete meghaladja az 500 négyzetmétert. Alagsora és földszintje van, a hozzá tartozó park pedig másfél hektár nagyságú. A kastélyban villany és vezetékes víz található. a szennyvíz elhelyezését egyedi tároló biztosítja. Eléggé rossz állapotban van, jóllehet az utóbbi években több százezer forintot költöttünk rá. csatornáztunk, járdát építettünk. betonoztunk, s fcisebb- nagyobb felújításokat végeztünk a tetőszerkezetben. — Summa-summárum, igen sok pénzt elvitt. — Pontosan erről van szó. Ahhoz ugyanis nincs elegendő pénzünk, hogy teljesen rendbe hozzuk, felújítsuk, viszont vétek lenne Sorsára hagyni. Ezért döntött úgy a tanács, hogy valamilyen módon hasznosítja. Meghirdettük hát! — És az érdeklődés? — Mi sem gondoltuk, hogy ilyen nagy visszhangja lesz. A privát érdeklődőktől kezdve gmk-k, intézmények, gyárak kerestek meg bennünket. Egyetlen kikötésünk volt: a kastélyt lehetőleg kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegen- forgalmi célokra hasznosítsák. — Elárulná, mennyit kérnetí érte? — Ez majd a konkrét megegyezéstől! függ, annyit azonban elárulhatok, hogy kétmillió forintot szeretnénk érte kapni. Ismerve az árakat, ez egyáltalán nem sok a másfél hektárnyi területen fekvő kastélyért, ezért is a nagyszámú érdeklődő. — Mégis, mire lehetne használni? — Mint említettem, konkrét kikötésünk nincs, csupán azt szeretnénk, ha gazdaságos üzemelésű lenne és a környék lakosainak érdekeit is szolgálná. Többen szeretnék panzióvá alakítani, van aki csökkent munkaképességűek foglalkoztató ját tervez, mások esetleg üdülőt építenének... — Persze, előbb fel keü ujte tani. — Természetesen. Annyit azonban hadd tegyek hozzá, hogy az Állami Fejlesztési Bank és az Országos Műemléki Felügyelőség magánszemélyek és vállalatok részére egyaránt pénz- és természetbeni segítséget nyújt a felújításokhoz. Azt hiszem, egy jo beruházás busásan megtérítené a költségeket. — Mikorra várható döntést — Még ez évben szeretnénk megegyezni. Ügy tervezzük, hogy erről egy versenytárgyaláson döntünk. Ez annál is inkább sürgős, mert az innen származó összeget a moher ai óvoda építésére szánjuk. S 3 legkisebbek is szeretnék mihamarabb jobb körülmények között tölteni napjaikat — mon-i dotta befejezésül Sándor István. a Magyamándori Község gi Közös Tanács elnöke. (tanka) Szirákon és Egyházasdenge'egen Egy htján százfős klub A Cserhát hegység által övezett Szirák község gyönyörű kastélyáról és az itt megrendezett nagyszabású nemzetközi sakkversenyéről vált ismertté az ország nyilvánossága előtt. Ebben a községben dolgozik egy 99 tagot számláló MHSZ honvédelmi klub, Thu- róczi Tibor klubtitkár vezetésével. A kollektívának két szakosztálya van, s ezek két községben dolgoznak: az egyik 59 fővel Szirákon, a másik 40- nel Egyházasdengelegen. A klub iellegzetesssége, hogy tagságát általános iskolások, és az iskolát néhány éve elvégzett fiatalok alkotják. Ennek az az oka, hogy 1980-ig ezen a területen alig->alig, vagy csak kampányszerűen folyt MHSZ -munka. Űj klubtttfcáa? után kellett nézni, és a közei hatéves tevékenység alatt 4 szervezte be a fiatalokat. Az egyházasdengelegi szaücJ osztály is mélyről indult. Itt is a személyi feltétel megoldása volt a fő feladat. Sikerült, és a fiatal, agilis Franka Pál már 40 klubtag kartonjait rendezgetheti. A klubvezetés személyi éa anyagi feltételei tehát biztosítottak. A fegyveres erők napjára átadják a sziráki MHSZ- lőteret, ezzel a lehetőségek tovább bővülnek. A folyamatos fejlődésnek nincsenek akadályai. Az iskola, a KlSZ-alap- szervezet mindenkor, partner a feladatok végrehajtásában. , Reklám a fővárosi buszokon Néhány hete a Budapesti Közlekedési Vállalat három járműve IBUSZ-reklámot visel az oldalán. Az újdonságról Kiss József, a BKV sajtó- és propagandaosztályának vezetője elmondta: a BKV-t évek óta sok vállalat, intézmény kereste meg azzal az óhajjal, hogy a járműveken elhelyezett hirdetésekkel népszerűsítse termékét, illetve szolgáltatásait. A BKV a kérésnek most elsősorban gazdasági megfontolásból tett eleget, ha az IBUSZ-tól a kezdeti három hónapra nem is kér semmiféle anyagi szolgáltatást. A BKV éves dotációjának ugyanis csak egy negyedét teszi ki a saját bevétele, ezért sem közömbös, hogy sikerül-e új forrásokra szert tennie. A váll alat véleménye szerint kedvező fogadtatás esetén, 1500—2000 jármű viselhetne valamilyen hirdetést. A mostani, kísérleti időszakban a 78-as autóbusz, a 70-es trolibusz egy kocsija, illetve a 2-es villamosjárat egy szerelvénye hordoz hirdetést. Az IBUSZ szakemberei készítették el a reklámot, s ők tették fel a kocsikra az öntapadós matricát is. A kezdeményezés nyomán több fővárosi és vidéki termelőegység, kereskedelmi, illetve szolgáltató vállalat kért felvilágosítást a hirdetés feltételeiről. Akadtak olyanok, amelyek arról érdeklődtek, hogy a jármű teteje^ „kiadó-e”, mert a közlekedő buszok — véleményük szerint — ily módon is kihasználhatok. Mások a járművek színét is megváltoztatnák, ehhez azonban a BKV semmiképpen sem járul hozzá, mert a közlekedési eszközök színe jellegzetessége a fővárosnak. A városképet színesítő reklámok készítésekpr figyelembe kellett venni a Fővárosi Tanács és a Budapesti Rendőr-főkapitányság több előírását. Eszerint a járművek hátára semmi sem festhető, mert az elvonja a mögötte haladó gépjárművezető figyelmét. A rendszámnak, illetve a jármű- számnak tisztán láthatónak kell maradnia. NOGRÁD - 1986, szeptember 24., szerda J
