Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
Támogatás a megújulást célzó törekvéseknek I kormány képviselőinek megbeszélése a szövetkezeti mozya'om vezetőivel A kormány képviselői és a nőkéi hétfőn megbeszélést megbeszélésen Lázár György, Marőthy László és Marjai tesek, illetve Köveskuti Lajos, TOT és Szlameniczky István, részt A tanácskozáson — figyelemmel a közelgő szövetkezeti kongresszusokra — véleménycserét folytattak a mozgalom helyzetéről, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei és a kormányszervek közötti együttműködés tapasztalatairól, valamint a közös feladatokról. A szövetkezeti szövetségek elnökei arról adtak tájékoztatást, hogy a szövetkezeti mozgalom az elmúlt öt év során új vonásokkal gazdagodott, növekedett a taglétszám, erősödött a tagok érdekeltsége a közös vagyon gyarapításában. Ismertették a VII. ötéves tervidőszakra szóló terveket, valamint az kiéi népgazdasági feladatok szövetkezeti szövetségek eltartottak a Parlamentben. A a Minisztertanács elnöke, József miniszterelnők-helyet- az OKISZ, Szabó István, a a SZÖVOSZ elnöke vettek végrehajtásában mutatkozó elmaradások pótlására tett erőfeszítéseket. Ezt követően áttekintést adtak a szövetkezeti mozgalom és az érdek- képviseleti munka továbbfejlesztését szolgáló elgondolásokról. A kormány képviselőt elismeréssel nyugtázták, hogy a szövetkezetek- a korábbinál nehezebb körülmények között is figyelemre méltó eredményeket értek el a termelés fejlesztésében, az exportképesség növelésében, a hatékonyság Javításában. Jelentős szerepet töltenek be a lakosság áru- és szolgáltatási igényeinek kielégítésében, hozzájárulnak a kedvezőtlen adottságú térségek felemelkedésének ) elősegítéséhez, a kistelepüléseken élő lakosság életkörülményeinek javításához. Egybehangzó volt az a vélemény, hogy még számottevőek a hatékonyabb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkával feltárható tartalékok, s hogy jobban ki kell használni a szövetkezeti önkormányzat nyújtotta lehetőségeket. A kormány képviselői ezúttal is megerősítették, hogy a Minisztertanács nagy fontosságot tulajdonít a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének, támogatja az előremutató, a minőségi megújulást célzó törekvéseket. Mindezek végrehajtását a közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a törvényességi felügvelet keretében is elősegíti. Számít arra. hogv a szövetkezetek érdekképviseleti szervei a jövőben is aktív részt vállalnak a kormányzati döntések előkészítésében és azok végrehajtásának megszervezésében. A KGST és a Közős Piac szakértőinek találkozója Hétfőn Genfben megkezdő- értőik a két szervezet közti hi- dött a KGST és az Európai vatalos kapcsolatlétesítéssel Közösségek Bizottsága saakér- összefüggő kérdéseiket vitatják tőinek tanácskozása. A szak- meg. (MTI) Ne csak szociális gondoskodás legyenl ’ (folytatás az 1. oldalról) Is be kell vonni őket a közéletbe, a népfrontra munkába, hogy érezzék, a társadalomnak szüksége van rájuk, a tevékenységükre. Az eddigieknél több klubot, fórumot kell teremteni a hétköznapi összejövetelekre, a társas ki- kapcsolódásra. A Vöröskereszt, a népfront sokat tehet a lakótelepeken, élő idősek felkutatásában, akikre bizony ritkán nyitják az ajtót Pedig elvárnák a gondoskodást szívesen lennének részesei a lakótelepi közéletnek. Vannak jó példák, mint az idősek fesztiválja, a rendszeressé vált öregek napi rendezvények, a népszerű nyugdíjasfclubok. Ám, a kört szélesíteni szükséges, mert az idősekkel való foglalkozás nem merülhet ki egy-egy látványos megmozdulásban, azt folyamatosan, az év minden napján gyakorolni kell. A család és a társadalom együttműköd óséveL Lázár György Belgiu mba látogat Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Wilfried Martens belga miniszterelnök meghívására a közeli napokban hivatalra látogatásra Belgiumba utazik. (MTI) Az IPU magyar csoportjának ülése Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja' Barcs Sándor elnökletével hétfőn az Országháziban ülést tartott. Abraham Kálmán álflamtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke előadást tartott a csoport tagjai részére a környezetvédelem globális és regionális problémáiról, hazai feladatairól, majd válaszolt a képviselők kérdéseire. (MTI) Megkezdődött az általános vita az ENSZ-köz Hétfőn délelőtt állam- és kormányfők részvéteiével kezdődött meg az általános politikai vita az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán. A vitában a tagállamok képviselői fejtik lei nézeteiket a nemzetközi problémákról, a világszervezet feladatairól. Az ülésszakot a múlt hét keddjén nyitották meg. de a hét második felében a közgyűlés rendkívüli ülésszakot tartott a namibíai kérdés megvitatására. Hétfőn elsőnek János Károly spanyol uralkodó szólt a közgyűléshez. Másodiknak szólalt fel hétfőn Ronald Reagan amerikai elnök. Reagan ezúttal csak rövid Látogatásra érkezett a világszervezet székhelyére és még hétfőn délután visszatért Washingtonba. Közép-európai idő szeri rti este szólalt fel Corazón Aquino. a Fülöp-szigetók elnöke. A hétfői ülésen a szónokok listáján szerepelt Gro Harlem BrundtLand norvég .miniszter- elnök, továbbá Brazília. Peru, Togo, Szingapúr, Izland és Argentína kü líigymi nisztee» Ma mond beszédet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Reagan beszéde Az Egyesült Államok leszerelési politikáját, Mihail Gorbacsovhoz intézett levelében foglalt javaslatait fejtette ki Reagan amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, hétfőn elmondott beszédében. Az elnök igyekezett úgy feltüntetni javaslatait, mint amelyek lehetővé teszik a megállapodásokat á Szovjetunióval. néhány fontos leszerelési kérdésben. Ugyanakkor megpróbálta a szovjet felet felelőssé tenni a megállapodások elmaradásáért és ezt a fórumot is felhasználta arra. hogy az úgynevezett Dahiloff-ügyet is felemlegesse, kijelentve, hogy „a Szovjetuniót felelősség terheli az akci óért”. Mihail Gorbacsov legutóbbi leveléről csupán annyit mondott, hogy azt „gondosan és alaposan tanulmányozzák”. Bár az elnök beszédének hangvételét tanácsadói mérsékeltnek minősítették. az magában foglalta a szokásos szovjetellenes vádakat is. Reagan méltatta a tavaly novemberben megtartott csúcstalálkozót, 8 azt mondotta, hogy a „világ most hozzájárulást vár el a békéhez, olyan hozzájárulást, amelyet csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői tehetnek meg”. Az amerikai javaslatokról szólva, Reagan — a nyilvánosság előtt első ízben — megerősítette, hogy az Egyesült Államok hajlandó „ideiglenes megoldásként” elfogadni a hadászati támadó fegyverek számának eredetileg Genfben javasolt, ötven százaléknál kisebb arányú csökkentését, a közepes ható- távolságú eszközök számának szakaszos csökkentését. Aláhúzta azonban, hogy a csökkentésnek „egyenlőnek és ellenőrizhetőnek” kell lennie. „Mindez reményt keltő fejlemény. A felek között a nyáron megtartott eszmecserék a leszerelésre vonatkozó, komoly és termékeny tárgyalások kezdetét jelenthetik. Van lehetőség arra,-hogy megtörjük a jeget, mégpedig akkor, ha mindkét fél megnöveli erőfeszítéseit a genfi leszerelési tárgyalások jelenlegi fordulójában, s ha megtartjuk azokat az ígéreteket, amelyeket a múlt év novemberében tettünk egymásnak” — mondotta. Reagan azonban ismételten kijelentette, hogy „a hadászati egyenletnek mind a két oldalát tekintetbe kell venni”, s ez azt jelenli, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja . az úgynevezett űrvédelmi fegyverek kifejlesztését. Szerinte az Egyesült Államok továbbra is megtartja a SALT—I. szerződés előírásait és nem akarja űrfegy- vereit első csapás mérésére alkalmas rendszerhez felhasználni. Az amerikai elnök a nyilvánosság előtt első ízben fejtette ki azokat az elgondolásokat, amelyeket e téren Gorbacsovhoz intézett levele tartalmazott: ha sikerül megegyezésre jutni a Szovjetunióval a hadászati támadó fegyvereik számának gyökeres csökkentéséről, az Egyesült Államok kész a megállapodásra az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés kérdéseiről, az űrvédelmi fegyvereik terén történő kutató-fejlesztő munkáról, az ilyen fegyverek kipróbálásáról Az amerikai elképzelések szerint az úgynevezett (árvédelmi fegyverekkel kapcsolatos kutatómunkát öt évig folytatnák, hogy megbizonyosodjanak a program kivitelezhetőségéről. Az ezt követő két évben az Egyesült Államok és a Szovjetunió tárgya,Ima egymással. Ezután azonban, ha nem jutnának megállapodásra — hat hónapos bejelentési kötelezettséggel —, az Egyesült Államok szabadom telepíthetné az úgynevezett űrvédelmi fegyvereket. A nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltásáról szólva Reagan jelezte, az Egyesült Államok jelenleg csupán arra hajlandó, hogy ratifikálja a fegyverkísérletek felső határáról, illetve a békés célú nukleáris robbantásokról korábban megkötött szerződéseket, de csak akikor, ha megállapodás születik „az ellenőrzési eljárások megjavításéról”. (Az elnök említő* nélkül hagyta, hogy a Szovjetunió készségét nyilvánította erre.) Ezt követően Washington hajlandó lenne tárgyalásokat kezdeni egy ..szakaszos és párhuzamos programról a nukleáris fegyver- kísérletek korlátozásáira és végső soron teljes megszüntetésiére vonatkozóan”. Reagan ismét a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni az úgynevezett regionális válságokért, ezek közül azonban ezúttal is csak azokat említette meg, amelyekről már múlt évi beszédében is szólt: Afganisztánt, Kambodzsát, Etiópiát és Angolát, illetve Nicaraguáit, amelyrőil azt mondotta, hogy „elárulja a népi forradalmat és fenyegeti szomszédait”; Reagan megismételte a regionális válságok rendezésével kapcsolatos tavalyi elképzeléseit. Az elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok változatlanul „elkötelezi magát” az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, de követelte, hogy az ENSZ pénz- gazdálkodásában hajtsák végre a Washington által javasolt változtatásokat. Azt ígérte, hogy ebben az esetben amerikai részről „bőséges támogatásban” részesítik maid a világszervezetet. Mint ismeretes, Washington ielenleg az ENSZ-nek fizetendő amerikai hozzájárulás je'entős részét visszatartja. (MTI) Stockholmi okmány Bizalomerősítő intézkedések Az európai bizalom- és biztonságerősítő Intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi" konferencia okmánya bevezetőből, a nemzetközi erőszak elvetését megerősítő nyilatkozati részből, az intézkedések fejezetenkénti ismertetéséből, ezekhez fűződő megjegyzésekből és szervezeti rendszabályokból, végül úgynevezett elnöki nyilatkozatokból áll. A bevezető, felsorolva, a 35 részes államot, emlékeztet arra, hogy a stockholmi konferencia — a madridi utótalálkozó záróokmányában foglaltakkal összhangban — 1984. január 17. és 1986. szeptember 19. között ülésezett Utal arra. hogy felszólaltak olyan nem részes földközi-tengeri országok képviselői, mint Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Marokkó. Szíria és Tunézia. A részes államok megerősítik azt a kötelezettségüket, hogy egymáshoz való viszonyukban, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, vagy az erő alkalmazásától bármely állam területi integritása, vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármely más olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival. A részes államok tartózkodnak bármilyen erődemonstrációtól, nem ismerik el törvényesnek idegen területek elfoglalását, vagy megszerzését erő alkalmazásával, vagy erőszakkal való fenyegetéssel. Megerősítik a béke és a biztonság melletti elkötelezettségüket, s azt, hogy az -erővel való fenyegetés elvetését és az erő alkalmazásának elvetését magában foglaló kötelezettség nem teljesítése • nemzetközi jog megsértése. Állást foglalnak a viták békés rendezése, ti államközi kapcsolatokat szabályozó elvek betartása mellett. Hangsúlyozzák elkötelezettségüket olyan alapelvek mellett, mint az államok szuverén egyenlősége, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok betartása. Szerepel a stockholmi okmányban az európai biztonság és a földközi-tengeri térség biztonságának szoros összefüggése, a terrorizmus megelőzésének és leküzdésének szükség gessége, beleértve a nemzetközi viszonyokban jelentkező terrorizmusét is, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Az elhatározott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések ismertetése meghatározott katonai tevékenységek előrejelzésének témájával kezdődik az átalányban. Eszerint a részes államok a bejeíentésköteles katonai tevékenységről azok megkezdése előtt legalább 42 nappal, írásban, diplomáciai úton tájékoztatják a többi részes államot. Az előrejelzést az az állam adja, arrielynek területén a szóban forgó katonai tevékenységet tervezik, még akkor is, ha az illető ország nem vesz részt, vagy a meghatározottnál alacsonyabb szinten vesz részt abban. Az ilyen katonai tevékenységet akkor kell előre jelezni, ha a benne részt vevő csapatok létszáma meghaladja a 13 ezer főt, a bevont harckocsik száma a 300-at, ha azok hadosztálystruktúrában vannak szervezve. A részes államok légierejét akkor vonják be az előrejelzésbe, ha legalább 200 bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopterek alkalmazását. Az okmány részletezi ezután a partraszál- lítási és légideszant-gvakorlatok előrejelzésének feltételeit (itt a tétszámküszöb 3000 fő), a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetének határát átlépő, vagy az övezeten bel® lezajló jelentősebb csapatmozgások, illetve csapatösszevonások előzetes bejelentésének feltételeit, a bejelentés tartalmi elemeit. Az okmány ezután a meghatározott katonai tevékenységek megfigyelésével foglalkozik. Eszerint a részes államok megfigyelőket hívnak meg az összes többi részes államból a következő bejelentésköteies katonai tevékenységekre: — a szárazföldi (beleértve a kétéltű, illetve légiszállítású) alakulatok egységes operatív parancsnokság alatt végrehajtott gyakorlataira, akár önállóak ezek. -akár légi- és haditengerészeti összetevővel kerülnek megrendezésre, ha a résztvevők létszáma meghaladja a 17 ezer főt; — katonai erők partraszállási és légide- szant-gyakorlataira a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetében, ha ezeken a gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt; Minden állam két megfigyelőt küldhet a megfigyelendő katonai tevékenységekre. Ezek lehetnek polgári, vagy katonai személyek. A megfigyelőket küldetésük teljesítésének ideje alatt a szokásos diplomáciai mentességek és előjogok illetik meg. A fogadó államtól nem követelik meg, hogy engedélyezze tiltott térségek, berendezések és védelmi objektumok megfigyelését. A részes államok minden év november 15-ig tájékoztatják a többi részes államot a következő évben esedékes bejelentésköteles katonai tevékenységekről. Az időrendi felsorolásnak tartalmaznia kell a tevékenységek típusát, rendeltetését, jellemzőit, a részt vevő államok felsorolását, a földrajzi térséget, a katonai tevékenység tervezett időtartamát és — kéthetes pontossággal — megkezdésük időpontját, valamint a bevont csapatok létszámát, típusát, a parancsnoki szintet, a hadosztályok számát és típusát. Ha valamely részes állam 40 ezer főnél nagyobb élő erővel kíván bejelentésköteles katonai tevékenységet végezni, ezt nem az előző, hanem az azt megelőző év november 15-ig kell közölni. A stockholmi okmány leszögezi, hogy bármely részes állam jogosult ellenőrzést végezni az európai övezetben, bármely más részes állam területén, de egyetlen állam sem köteles egy éven belül háromnál több ellenőrzést elfogadni, ezen belül ugyanattól a részes államtól — egynél többet Az ellenőrzést kérő államnak meg kell indokolnia kérését. Az indokolásban fel kell tüntetni ez ellenőrizendő térséget, az odaju- tás és a távozás módját, az ellenőrzés jellegét (szárazföldi, légi vagy mindkettő), elkezdésének körülményeit, az igénybe veendő jármű hovatartozását. A kérésre a legrövidebb időn, de nem több mint 24 órán belül válaszolni kell. A megjelölt térségbeli a fogadó állam képviselői által kísért ellenőröknek biztosítani kell a bejutást mindenüvé, kivéve a tiltott területeket, a katonai és egyéb véde’mi berendezéseket, hadihajókat és repülőgépeket. Az ellenőrzés történhet földi járműről és repülőgépről vagy mindkettőről. Időtartama nem haladhatja meg a 48 órát, az ellenőrző csoport létszáma a négy főt. Az ellenőrök diplomáciai mentességére és előjogaira ugyanaz vonatkozik, mint a megfigyelők esetében. Az ellenőrzésről készített jelentést az ellenőrző állam az összes többi részes államnak megküldi. A stockholmi okmány befejező részében a ' 35 állam megállapít ja, hogy ezek az intézkedések a fegyveres konfliktus veszélyét, a katonai tevékenységek téves értelmezésének veszélyét hivatottak csökkenteni. Politikailag kötelezőek lesznek és 1987. január 1-én lépnek hatályba. Egy nyilatkozat biztosítja azt az lehetőséget, hogy a stockholmi konferencia bármely részes állama a konferencia megbízatásával összhangban álló bármilyen kérdést felvethessen a bécsi utótalálkozó tetszés szerinti szsy kaszában. (MTI)
