Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

Támogatás a megújulást célzó törekvéseknek I kormány képviselőinek megbeszélése a szövetkezeti mozya'om vezetőivel A kormány képviselői és a nőkéi hétfőn megbeszélést megbeszélésen Lázár György, Marőthy László és Marjai tesek, illetve Köveskuti Lajos, TOT és Szlameniczky István, részt A tanácskozáson — figye­lemmel a közelgő szövetkeze­ti kongresszusokra — véle­ménycserét folytattak a moz­galom helyzetéről, a szövet­kezetek érdekképviseleti szer­vei és a kormányszervek kö­zötti együttműködés tapasz­talatairól, valamint a közös feladatokról. A szövetkezeti szövetségek elnökei arról adtak tájékoz­tatást, hogy a szövetkezeti mozgalom az elmúlt öt év során új vonásokkal gazdago­dott, növekedett a taglét­szám, erősödött a tagok ér­dekeltsége a közös vagyon gyarapításában. Ismertették a VII. ötéves tervidőszakra szóló terveket, valamint az kiéi népgazdasági feladatok szövetkezeti szövetségek el­tartottak a Parlamentben. A a Minisztertanács elnöke, József miniszterelnők-helyet- az OKISZ, Szabó István, a a SZÖVOSZ elnöke vettek végrehajtásában mutatkozó elmaradások pótlására tett erőfeszítéseket. Ezt követően áttekintést adtak a szövetke­zeti mozgalom és az érdek- képviseleti munka tovább­fejlesztését szolgáló elgondo­lásokról. A kormány képviselőt el­ismeréssel nyugtázták, hogy a szövetkezetek- a korábbinál nehezebb körülmények között is figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el a termelés fejlesztésében, az exportké­pesség növelésében, a haté­konyság Javításában. Je­lentős szerepet töltenek be a lakosság áru- és szolgáltatá­si igényeinek kielégítésében, hozzájárulnak a kedvezőtlen adottságú térségek felemelke­désének ) elősegítéséhez, a kistelepüléseken élő lakosság életkörülményeinek javítá­sához. Egybehangzó volt az a vé­lemény, hogy még számotte­vőek a hatékonyabb, szerve­zettebb és fegyelmezettebb munkával feltárható tartalé­kok, s hogy jobban ki kell használni a szövetkezeti ön­kormányzat nyújtotta lehe­tőségeket. A kormány képvi­selői ezúttal is megerősítet­ték, hogy a Minisztertanács nagy fontosságot tulajdonít a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésének, támogatja az előremutató, a minőségi meg­újulást célzó törekvéseket. Mindezek végrehajtását a közgazdasági és jogi szabá­lyozás, valamint a törvényes­ségi felügvelet keretében is elősegíti. Számít arra. hogv a szövetkezetek érdekképvise­leti szervei a jövőben is ak­tív részt vállalnak a kor­mányzati döntések előkészíté­sében és azok végrehajtásá­nak megszervezésében. A KGST és a Közős Piac szakértőinek találkozója Hétfőn Genfben megkezdő- értőik a két szervezet közti hi- dött a KGST és az Európai vatalos kapcsolatlétesítéssel Közösségek Bizottsága saakér- összefüggő kérdéseiket vitatják tőinek tanácskozása. A szak- meg. (MTI) Ne csak szociális gondoskodás legyenl ’ (folytatás az 1. oldalról) Is be kell vonni őket a köz­életbe, a népfrontra munká­ba, hogy érezzék, a társada­lomnak szüksége van rájuk, a tevékenységükre. Az eddigi­eknél több klubot, fórumot kell teremteni a hétköznapi összejövetelekre, a társas ki- kapcsolódásra. A Vöröskereszt, a népfront sokat tehet a lakó­telepeken, élő idősek felkuta­tásában, akikre bizony ritkán nyitják az ajtót Pedig elvár­nák a gondoskodást szívesen lennének részesei a lakótelepi közéletnek. Vannak jó példák, mint az idősek fesztiválja, a rendszeressé vált öregek napi rendezvények, a népszerű nyugdíjasfclubok. Ám, a kört szélesíteni szükséges, mert az idősekkel való foglalkozás nem merülhet ki egy-egy lát­ványos megmozdulásban, azt folyamatosan, az év minden napján gyakorolni kell. A család és a társadalom együtt­működ óséveL Lázár György Belgiu mba látogat Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Wilfried Mar­tens belga miniszterelnök meg­hívására a közeli napokban hivatalra látogatásra Belgi­umba utazik. (MTI) Az IPU magyar csoportjának ülése Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja' Barcs Sán­dor elnökletével hétfőn az Or­szágháziban ülést tartott. Ab­raham Kálmán álflamtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke előadást tartott a csoport tag­jai részére a környezetvéde­lem globális és regionális problémáiról, hazai feladatai­ról, majd válaszolt a képvise­lők kérdéseire. (MTI) Megkezdődött az általános vita az ENSZ-köz Hétfőn délelőtt állam- és kormányfők részvéteiével kez­dődött meg az általános poli­tikai vita az ENSZ közgyűlé­sének 41. ülésszakán. A vitá­ban a tagállamok képviselői fejtik lei nézeteiket a nemzet­közi problémákról, a világszer­vezet feladatairól. Az ülésszakot a múlt hét keddjén nyitották meg. de a hét második felében a köz­gyűlés rendkívüli ülésszakot tartott a namibíai kérdés meg­vitatására. Hétfőn elsőnek János Ká­roly spanyol uralkodó szólt a közgyűléshez. Másodiknak szólalt fel hét­főn Ronald Reagan amerikai elnök. Reagan ezúttal csak rö­vid Látogatásra érkezett a vi­lágszervezet székhelyére és még hétfőn délután visszatért Washingtonba. Közép-európai idő szeri rti este szólalt fel Corazón Aqui­no. a Fülöp-szigetók elnöke. A hétfői ülésen a szónokok listáján szerepelt Gro Harlem BrundtLand norvég .miniszter- elnök, továbbá Brazília. Peru, Togo, Szingapúr, Izland és Argentína kü líigymi nisztee» Ma mond beszédet Edu­ard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter. Reagan beszéde Az Egyesült Államok le­szerelési politikáját, Mihail Gorbacsovhoz intézett levelé­ben foglalt javaslatait fej­tette ki Reagan amerikai el­nök az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán, hétfőn elmondott be­szédében. Az elnök igyekezett úgy feltüntetni javaslatait, mint amelyek lehetővé teszik a megállapodásokat á Szov­jetunióval. néhány fontos le­szerelési kérdésben. Ugyan­akkor megpróbálta a szovjet felet felelőssé tenni a megál­lapodások elmaradásáért és ezt a fórumot is felhasználta arra. hogy az úgynevezett Dahiloff-ügyet is felemleges­se, kijelentve, hogy „a Szov­jetuniót felelősség terheli az akci óért”. Mihail Gorbacsov legutóbbi leveléről csupán annyit mon­dott, hogy azt „gondosan és alaposan tanulmányozzák”. Bár az elnök beszédének hangvételét tanácsadói mér­sékeltnek minősítették. az magában foglalta a szokásos szovjetellenes vádakat is. Reagan méltatta a tavaly novemberben megtartott csúcstalálkozót, 8 azt mon­dotta, hogy a „világ most hozzájárulást vár el a béké­hez, olyan hozzájárulást, amelyet csak az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió ve­zetői tehetnek meg”. Az amerikai javaslatokról szólva, Reagan — a nyilvá­nosság előtt első ízben — megerősítette, hogy az Egye­sült Államok hajlandó „ideig­lenes megoldásként” elfo­gadni a hadászati támadó fegyverek számának eredeti­leg Genfben javasolt, ötven százaléknál kisebb arányú csökkentését, a közepes ható- távolságú eszközök számá­nak szakaszos csökkentését. Aláhúzta azonban, hogy a csökkentésnek „egyenlőnek és ellenőrizhetőnek” kell len­nie. „Mindez reményt keltő fej­lemény. A felek között a nyáron megtartott eszmecse­rék a leszerelésre vonatkozó, komoly és termékeny tárgya­lások kezdetét jelenthetik. Van lehetőség arra,-hogy meg­törjük a jeget, mégpedig ak­kor, ha mindkét fél megnö­veli erőfeszítéseit a genfi le­szerelési tárgyalások jelenle­gi fordulójában, s ha meg­tartjuk azokat az ígéreteket, amelyeket a múlt év novem­berében tettünk egymásnak” — mondotta. Reagan azonban ismételten kijelentette, hogy „a hadá­szati egyenletnek mind a két oldalát tekintetbe kell venni”, s ez azt jelenli, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja . az úgynevezett űr­védelmi fegyverek kifejleszté­sét. Szerinte az Egyesült Ál­lamok továbbra is megtartja a SALT—I. szerződés előírá­sait és nem akarja űrfegy- vereit első csapás mérésére alkalmas rendszerhez felhasz­nálni. Az amerikai elnök a nyilvánosság előtt első ízben fejtette ki azokat az elgondo­lásokat, amelyeket e téren Gorbacsovhoz intézett levele tartalmazott: ha sikerül meg­egyezésre jutni a Szovjet­unióval a hadászati támadó fegyvereik számának gyöke­res csökkentéséről, az Egye­sült Államok kész a megál­lapodásra az úgynevezett ha­dászati védelmi kezdeménye­zés kérdéseiről, az űrvédelmi fegyvereik terén történő ku­tató-fejlesztő munkáról, az ilyen fegyverek kipróbálásá­ról Az amerikai elképzelések szerint az úgynevezett (árvé­delmi fegyverekkel kapcsola­tos kutatómunkát öt évig folytatnák, hogy megbizonyo­sodjanak a program kivite­lezhetőségéről. Az ezt követő két évben az Egyesült Államok és a Szovjetunió tárgya,Ima egymással. Ezután azonban, ha nem jutnának megálla­podásra — hat hónapos beje­lentési kötelezettséggel —, az Egyesült Államok szabadom telepíthetné az úgynevezett űrvédelmi fegyvereket. A nukleáris fegyverkísér­letek teljes eltiltásáról szól­va Reagan jelezte, az Egye­sült Államok jelenleg csu­pán arra hajlandó, hogy ra­tifikálja a fegyverkísérletek felső határáról, illetve a bé­kés célú nukleáris robban­tásokról korábban megkötött szerződéseket, de csak akikor, ha megállapodás születik „az ellenőrzési eljárások megjaví­táséról”. (Az elnök említő* nélkül hagyta, hogy a Szov­jetunió készségét nyilvání­totta erre.) Ezt követően Wa­shington hajlandó lenne tár­gyalásokat kezdeni egy ..sza­kaszos és párhuzamos prog­ramról a nukleáris fegyver- kísérletek korlátozásáira és végső soron teljes megszün­tetésiére vonatkozóan”. Reagan ismét a Szovjet­uniót igyekezett felelőssé tenni az úgynevezett regio­nális válságokért, ezek közül azonban ezúttal is csak azo­kat említette meg, amelyek­ről már múlt évi beszédében is szólt: Afganisztánt, Kam­bodzsát, Etiópiát és Angolát, illetve Nicaraguáit, amelyrőil azt mondotta, hogy „el­árulja a népi forradalmat és fenyegeti szomszédait”; Reagan megismételte a regio­nális válságok rendezésével kapcsolatos tavalyi elképzelé­seit. Az elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok változatlanul „elkötelezi ma­gát” az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, de kö­vetelte, hogy az ENSZ pénz- gazdálkodásában hajtsák vég­re a Washington által java­solt változtatásokat. Azt ígérte, hogy ebben az esetben amerikai részről „bőséges tá­mogatásban” részesítik maid a világszervezetet. Mint is­meretes, Washington ielenleg az ENSZ-nek fizetendő ame­rikai hozzájárulás je'entős részét visszatartja. (MTI) Stockholmi okmány Bizalomerősítő intézkedések Az európai bizalom- és biztonságerősítő Intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi" konferencia okmánya bevezető­ből, a nemzetközi erőszak elvetését megerő­sítő nyilatkozati részből, az intézkedések fe­jezetenkénti ismertetéséből, ezekhez fűződő megjegyzésekből és szervezeti rendszabályok­ból, végül úgynevezett elnöki nyilatkozatok­ból áll. A bevezető, felsorolva, a 35 részes államot, emlékeztet arra, hogy a stockholmi konfe­rencia — a madridi utótalálkozó záróokmá­nyában foglaltakkal összhangban — 1984. ja­nuár 17. és 1986. szeptember 19. között ülé­sezett Utal arra. hogy felszólaltak olyan nem részes földközi-tengeri országok képviselői, mint Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Lí­bia, Marokkó. Szíria és Tunézia. A részes államok megerősítik azt a köte­lezettségüket, hogy egymáshoz való viszo­nyukban, valamint általában nemzetközi kap­csolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, vagy az erő alkalmazásától bár­mely állam területi integritása, vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármely más olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az Egye­sült Nemzetek céljaival. A részes államok tartózkodnak bármilyen erődemonstrációtól, nem ismerik el törvé­nyesnek idegen területek elfoglalását, vagy megszerzését erő alkalmazásával, vagy erő­szakkal való fenyegetéssel. Megerősítik a bé­ke és a biztonság melletti elkötelezettségü­ket, s azt, hogy az -erővel való fenyegetés elvetését és az erő alkalmazásának elvetését magában foglaló kötelezettség nem teljesítése • nemzetközi jog megsértése. Állást foglalnak a viták békés rendezése, ti államközi kapcsolatokat szabályozó elvek betartása mellett. Hangsúlyozzák elkötele­zettségüket olyan alapelvek mellett, mint az államok szuverén egyenlősége, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok betar­tása. Szerepel a stockholmi okmányban az eu­rópai biztonság és a földközi-tengeri térség biztonságának szoros összefüggése, a terroriz­mus megelőzésének és leküzdésének szükség gessége, beleértve a nemzetközi viszonyokban jelentkező terrorizmusét is, a nemzetközi jo­gi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Az elhatározott bizalom- és biztonságerő­sítő intézkedések ismertetése meghatározott katonai tevékenységek előrejelzésének témá­jával kezdődik az átalányban. Eszerint a ré­szes államok a bejeíentésköteles katonai te­vékenységről azok megkezdése előtt legalább 42 nappal, írásban, diplomáciai úton tájé­koztatják a többi részes államot. Az előre­jelzést az az állam adja, arrielynek területén a szóban forgó katonai tevékenységet ter­vezik, még akkor is, ha az illető ország nem vesz részt, vagy a meghatározottnál alacso­nyabb szinten vesz részt abban. Az ilyen katonai tevékenységet akkor kell előre jelezni, ha a benne részt vevő csapatok létszáma meghaladja a 13 ezer főt, a bevont harcko­csik száma a 300-at, ha azok hadosztály­struktúrában vannak szervezve. A részes ál­lamok légierejét akkor vonják be az előre­jelzésbe, ha legalább 200 bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopterek alkalmazását. Az okmány részletezi ezután a partraszál- lítási és légideszant-gvakorlatok előrejelzésé­nek feltételeit (itt a tétszámküszöb 3000 fő), a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetének határát átlépő, vagy az övezeten bel® lezajló jelentősebb csapat­mozgások, illetve csapatösszevonások előzetes bejelentésének feltételeit, a bejelentés tar­talmi elemeit. Az okmány ezután a megha­tározott katonai tevékenységek megfigyelé­sével foglalkozik. Eszerint a részes államok megfigyelőket hívnak meg az összes többi részes államból a következő bejelentésköteies katonai tevékenységekre: — a szárazföldi (beleértve a kétéltű, il­letve légiszállítású) alakulatok egységes ope­ratív parancsnokság alatt végrehajtott gya­korlataira, akár önállóak ezek. -akár légi- és haditengerészeti összetevővel kerülnek meg­rendezésre, ha a résztvevők létszáma megha­ladja a 17 ezer főt; — katonai erők partraszállási és légide- szant-gyakorlataira a bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések alkalmazási övezetében, ha ezeken a gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt; Minden állam két megfigyelőt küldhet a megfigyelendő katonai tevékenységekre. Ezek lehetnek polgári, vagy katonai személyek. A megfigyelőket küldetésük teljesítésének ideje alatt a szokásos diplomáciai mentessé­gek és előjogok illetik meg. A fogadó állam­tól nem követelik meg, hogy engedélyezze tiltott térségek, berendezések és védelmi ob­jektumok megfigyelését. A részes államok minden év november 15-ig tájékoztatják a többi részes államot a következő évben esedékes bejelentésköteles katonai tevékenységekről. Az időrendi fel­sorolásnak tartalmaznia kell a tevékenységek típusát, rendeltetését, jellemzőit, a részt vevő államok felsorolását, a földrajzi térséget, a katonai tevékenység tervezett időtartamát és — kéthetes pontossággal — megkezdésük időpontját, valamint a bevont csapatok lét­számát, típusát, a parancsnoki szintet, a hadosztályok számát és típusát. Ha valamely részes állam 40 ezer főnél nagyobb élő erővel kíván bejelentésköteles katonai tevékenységet végezni, ezt nem az előző, hanem az azt megelőző év november 15-ig kell közölni. A stockholmi okmány le­szögezi, hogy bármely részes állam jogo­sult ellenőrzést végezni az európai övezet­ben, bármely más részes állam területén, de egyetlen állam sem köteles egy éven belül háromnál több ellenőrzést elfogadni, ezen be­lül ugyanattól a részes államtól — egynél töb­bet Az ellenőrzést kérő államnak meg kell indokolnia kérését. Az indokolásban fel kell tüntetni ez ellenőrizendő térséget, az odaju- tás és a távozás módját, az ellenőrzés jelle­gét (szárazföldi, légi vagy mindkettő), elkez­désének körülményeit, az igénybe veendő jármű hovatartozását. A kérésre a legrövi­debb időn, de nem több mint 24 órán belül válaszolni kell. A megjelölt térségbeli a fo­gadó állam képviselői által kísért ellenőrök­nek biztosítani kell a bejutást mindenüvé, ki­véve a tiltott területeket, a katonai és egyéb véde’mi berendezéseket, hadihajókat és re­pülőgépeket. Az ellenőrzés történhet földi járműről és repülőgépről vagy mindkettőről. Időtartama nem haladhatja meg a 48 órát, az ellenőrző csoport létszáma a négy főt. Az ellenőrök diplomáciai mentességére és előjogaira ugyan­az vonatkozik, mint a megfigyelők esetében. Az ellenőrzésről készített jelentést az ellen­őrző állam az összes többi részes államnak megküldi. A stockholmi okmány befejező részében a ' 35 állam megállapít ja, hogy ezek az intéz­kedések a fegyveres konfliktus veszélyét, a katonai tevékenységek téves értelmezésének veszélyét hivatottak csökkenteni. Politikailag kötelezőek lesznek és 1987. január 1-én lép­nek hatályba. Egy nyilatkozat biztosítja azt az lehetősé­get, hogy a stockholmi konferencia bármely részes állama a konferencia megbízatásával összhangban álló bármilyen kérdést felvethes­sen a bécsi utótalálkozó tetszés szerinti szsy kaszában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents