Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON.. Szimbiózis kile- jár a közeli településről, „Ba- István né. Férje szállítási fel­vagy kos-falváról”. Hiszen minden vigyázó, most éjszakás. Szü.- második emibert hívnak így, leik tőzsgyökeires dorogiháziiak. Görög—latin eredetű . jezés. Jelentése: két több különböző szervezet köl­csönösen hasznos együttélé­se. Hogy miért alkalmas ez a szó a ménkes’i bányaüzem és Dorogháza kapcsolatának jellemzésére —, melyből kü­lönösen a „hasznos” játszik rűsitésót. Lebetonoztuk példá- fontos szerepet —, arra ke- ul az iskolaudvart és, restük a választ e rövid kis tönkremegy valamelyik bérén beszélgetésekben. dezés, hát nem kell a szer­Töröcsik István főmérnök vizbe futni, küldünk egy szinte már falubelinek szá- szerelőt — meséli a mosoly­nehéz is a megkülönbözte­tés az idegen számára. — Nemcsak anyaggal, de jelentős élőmunkával is se­gítjük az intézmény korsze­m;t; jószerével végig sem me­het a főutcán, hogy magas­ba emelkedő kezek ne üdvö­zölnék a népszerű üzemi ve­zetőt. Kemény és határozott modora eleinte nem keltett nagy lelkesedést. Végül is a bánya távol áll a jótékony­sági egylettől. — Persze azért segítünk, ahol és akinek csak tudunk. Kinek a télire való ócskái a gyűjtésével, politikai rendez­vények anyagi finanszírozá­sával — mondja, miközben gos arcú „Tibi bácsi”. — S, bizony a még meglévő hagyo­mányos kályhákhoz is tőlünk érkezik a „kirabolt'” bányafa. — Mi pedig vállaltuk az ablakok pucolását — veti oda büszkén Szabó Melinda, akinek az édesapja negyven­kilenctől, a bánya nyitásá­tól itt dolgozott. Ma is édes­anyja keze munkáját dicséri a jól karban tartott mentő- készülék, a hibátlan fökuszú fejlámpa. Majd hozzáteszi: — Azért majd írd meg, hogy a — Szinte mindenkit isme­rek, ezért őszintén mondják el problémáikat. Sokszor in­kább nekem, mint az orvos­nak — magyarázza nevetve. Földi Tibort, az üzemi ha pártbizottság titkárát, az „újdonsült” gépészeti veze­tőnél találom. — Kapcsolatunk valóban sokrétű és nagyon is élő — így az ideológiai munka irá­nyítója. — Szerelőink most is dolgoznak az óvodának szánt gépek beszerelésén. Üzemi, segítséggel valósult meg a falusiak KlSZ-klub- ja és a helyi labda rúgócsa­pat is élvezi a gesz tor .Ságun­kat. Terveink közt szerepel, hogy ötévenként összehív­juk élő nyugdíj.asainkat. Mert a hányászhivatás erősen meg­gyűrt embereket ad vissza a békés öregkornak. S, még egy fontos dolog. A tanács Aztán ott van Varaa Tibor, lehetne tisztább (!) is. a személyzetisünk. Ő ápolja az A törékeny termetű var- iskolával fenálló. példa nél- rónő hét éve foltozgatja az akták sűrűjében böngész. — Patyolattól visszakapott ruha szűkös anyagi kerete kevés­nek bizonyul a nagy tervek megvalósításához, hát ebbe is ..csurgatunk” egy keveset. Már a kapuban járóik, mi­kor apróra vágott fát szál­lító teherautó áll meg a por­tánál. A tüzelő bizony ko­moly segítség az édesanyját és fiát egyedül eltartó asz- szonynaik. T. N. L. küli remek kapcsolatunkat. A szemé'vzeti üsvek imté- sőiével a „gatyarsktáirban” találkozom. így hívják a bá­nyászok tréfásan a ruharak­tárak Tőié tudom meg. hogv az üzem kétszáznál is több elnyűtt gúnyákat, s ha szük­séges. akikor méretre alakítja. Söreqi Sándor aligha kapna megfelelő méretet tekinté­lyes termetére, számára új polcot is nyitottak. Közben megérkezik az üzemorvosi dolgozójából csaknem a fele rendelő atsisziszten.se, Lengyel Á vérnyomás merese Van egy kis szeren­csém is. Betegségem, a hi­pertónia, nem tartozik sem a tűi problémátlan, sem a tűi sűrű fátyollal fedett betegségek közé, amelyeken •vagy kevés a kutatnivaló, jragy az orvostudomány új »szakasza pillanthat csak be lényegébe” — írta Németh SLászló Levelek a hiper­tóniáról című könyvében. !Az Egyesült Államokban az 60 évesnél idősebbeknek fe­le szenved hipertóniában, pnagas vérnyomásban. Mindenki fernen az óra formájú manométerrel faagy üvegcsőbe zárt hi­ganyoszloppal összekötött tfelfújható „mandzsettát”, «melyet a felkarra csavar etz orvos, és néhány pillá­mat múlva megmondja, mek­kora nyomás van a kar ifttöerében. Az ütőeres nyo­mást először Hales határoz­ta meg 1733-ban úgy, hogy Hód légcső egyik végét egy ®ó combartériájába kö­tötte, másik végét 3 méte­res függőlegesen álló üveg- fesőhöz illesztette. A mindennapi gyakor­latban az ember vérnyomá­sát nem lehet „véres úton” «némi; olyan eljárást kel­lett kidolgozni, hogy az ér. ben uralkodó nyomást az artéria megnyitása nélkül közvetett módon is meg le­hessen natározni. Az első az úgynevezett szfigmomanométerek vol­tak, többnyire a csuklóarté­ria pulzushullámát rajzol­ták és ennek a nagyságá­ból következtettek a vér­nyomásra. A ma is használt módszert 1905-ben az orosz Korotkov ismertette. Leírta, hogyha a felfújt „mandzsetta” a fel­kar ütőerét teljesen össze­nyomja, a könyökhajlatban nem hallható a vér áram­lását jelző surranás. Ami­kor a „mandzsetta” feszü­lését csökkentjük, egyszer, re csak halk koppanó han­ge*: jelzik, hogy az ütőeres nyomás már pillanatonként nagyobb, mint a külső szo­rítás; ez az érték felel meg az ún. szisztolés nyomás­nak. Amint tovább ereszt­jük ki a levegőt a gumiab­roncsból, a doboló, sistergő zörejek egyszerre csak el­halkulnak, eltűnnek. Ez annyit jelent, hogy az arté­riát már egyáltalán nem nyomja össze a „man­dzsetta”, az áramlás aka­dálytalan. Ez az alacsonyabb nyomás a diasztolés nyo­mással egyenlő. Az egyszerű és könnyű módszernek azonban több hibaforrása is van. Németh László is írja (Kórházban, 1957.), hogy a különböző ke­zelő orvosok és vérnyomás­mérők rossz vagy jó voltá­ból a legkülönfélébb nyo­másértékek kerültek a láz- táblájára, és egyszer öt ké­szülékkel, vagy hatféle nyo­mást állapítottak meg. Kétségtelen, hogy minden izgalom, így a beteg szá­mára oly’ nagy jelentőségű vérnyomásmérés szertartása is emeli a nyomást. Mun­ka közben vagy gyors moz­gás után magasabb a vér­nyomás, álló helyzetben — főleg a szisztolés érték — nagyobb, mint fekve. A hőség, meleg fürdő ér- tágulatot idéz elő, és ala­csonyabb nyomáshoz ve­zet, a hideg ellenkező ha­tású. A telt, feszülő húgy­hólyag reflexesen emeli a vérnyomást. A túl gyorsan felfújt „mandzsetta” szorí­tása fájdalmas, és hamis számokat eredményez. El­romolhat, bepiszkolódhat a készülék is, de a téves ada­tok oka gyakran nem tech­nikai zavar. Nem kell azonban a régi készülékeket eldobni. Nagy anyagon végzett szűrővizs­gálatok igazolták, hogy a le­hetőleg azonos vizsgáló ál­tal, azonos körülmények között végzett mérés ered­ményei megbízhatóak. És a modern csodák, a számje­gyes kijelzésű, csipogó elektronikus vérnyomás­mérők adatai sem megbír hatóbbak. Képünkön: a hagyomá­nyos vérnyomásmérő leg­fontosabb kelléke a „man­dzsetta”, a manométer és a hallgató. Avatóünnepség: szeptember 27-én így lett SOS gyermekfalu Battonyán A „fészekrakás” pillanatai A Hermann Gmeiner pro­fesszor által 1949-ben alapított nemzetközi szervezet ötmillió pártoló tagot, s a világ het­venegy országában kétszáz gyermekfalut mondhat a ma­gáénak. A hetvenkettedik or­szágban, Magyarországon a szervezés ugyanúgy kezdődött, mint másutt: Az SOS Kinder­dorf International vezetője, az alapítvány elnöke, maga az osztrák professzor sikeres tár­gyalásokat folytatott 1983 má­jusában hazánkban, hogy ná­lunk is felépüljön — körülbe­lül egymillió dollárból — egy olyan 15 családi házból álló falu. ahol árva és elhagyott 2 és 12 év közötti gyerekek csa­ládi körben, anyai gondosko­dás mellett nevelkednek. Némi csúszással 1983 végén megalakult a gyermekfalu ma­gyarországi egyesülete, és Bat­tonyán le is rakták a falucs­ka alapkövét. Eleinte ment is minden a maga útján, a saj­tó több kevesebb rendszeres­séggel tudósított az esemé­nyekről. Az 1984. szeptember 15-re meghirdetett első segély­koncertről, majd arról, hogy több száz jelentkezőből vá­lasztották ki azt a tizenhárom egyedül élő „anyát:”, akit a szegedi egészségügyi főiskolán 10 hónapos tanfolyamon készí­tenek fel arra, hogy 1985. szeptember 1-től hat—nyolc testvérközösségben élő gyer­mek édesanyját pótolja. Előjöttek persze a gondok is. „ ... Késéssel épül tovább a battonyai gyermekfalu, hogy a világ hetvenegy más orszá­gában létesült, több mint két­száz társától eltérően speciá­lisan magyar legyen: magyar tervekből, magyar kivitelezők­től, magyar gyerekeknek” — írta 1985. szeptember 17-én a Népszabadság, amikor az SOS falunak már régen mindenna­pi életét kellett volna élnie. A lapok megteltek a batto­nyai gyermekfalu ügyével, és vatkoztak, hogy a fokozott mi a műszaki átadás ez év ápri- “ * lisára módosított határideje Ketten a minifalu lakói közül előtt nagy riportban foglalko­zott vele a rádió 168 óra cí­mű műsora is, amelyből na­gyon sok minden mellett az is kiderült, hogy ötvenmillió forint helyett 68 millióból épül fel a falu. de végül ts olyan lesz, amilyennek megálmodták. A különböző pénzügyi ma­nipulációkról is suttogtak, de mekfalu első lakóépületében, a botránynak áprilisban ked- az ebédlőben öten ülik körül vező fordulatról szóló hír vet­te elejét. Erről a „befogadó” megye, Békés megye napilapja a következők szerint számol be április 19-én: „Mondtak erre a kis falura már mindent. írtak, nyilatkoz­tak róla így is, úgy is. A tár­sadalmi türelmetlenség, amely végigkísérte a csaknem egy­éves csúszással befejezett épít­kezést, végig érezhető volt. Az idegeskedés is. A 12 igazán tetszetős lakóépület... terve­zetten 100 lakójának már az 1985/86-os tanévet re együtt kellett volna kezdenie. S hogy Ez volt tehát áprilisban. És nem így történt — ez borzol- mi a helyzet ma? Két dolog ta a kedélyeket. Az SOS gyér- biztos: Szeptember 27-én fel mekfalu hazai szervezete az kell avatni a falut, a másik, építőkre, az építők az építést hogy a gyermekfalu erre kül- hátráltató objektív körűimé- sőleg már készen is áll — sze- nyekre, tényezőkre, s arra hi- met gyönyörködtető, lombos, pázsitos, tele élettel, látszólag nőségi követelmények ugyan- legalábbis! csak próbára tették őket”. _«át telt ház az més nincs A z idegeskedések és bizony- -mondja^^ász József! Gy“ talanságok után 1986. április lai Gyermek- és Ifjúságvédel- 18-án megérkeztek az első mj intézet igazgatója, aki a gyerekek is! gyerekek beköltöztetését irá­Erről így számolt be a Nép- nyitja és felügyeli a gyermek* szabadság helyi tudósítója: falu nevelőmunkáját. így foly­„A csinos, tetszetős tomá- tatja: Az áprilisban érkezett cos házból tányércsörgés hal- 15 gyereket követően eddig latszik. A battonyai SOS gyér- újabb 16 gyermeket helyeztünk el. Mivel mindössze kilenc ne­velőanya van jelenleg Batío* az asztalt: a négy Szalai-test- nyán, és a hiányzó helyekre a vér, a 14 éves Anikó, a 12 éves Katalin, a 11 éves Csilla és a 7 éves János, no meg Darók Veronika, aki hivatásul vá­lasztotta a gyermekek nevelé­sét, gondozását. A délelőtti fészekrakás után ez az első közös ebéd. Először ül így éle­tében együtt a négy testvér. Először ettek annak főztjéből, aki anyjuk helyett anyjuk kiválasztás még eltart egy da­rabig, a szeptember 27-re ter­vezett ünnepélyes faluavatá# . is csak „félházzal” fogadja majd a vendégeket A 209 egynéhány SOS gyermekfal a-, ból nem ez az egyetlen egyéb.) ként, amely a lehetségesnél kj* sebb létszámmal kezdte (kez-j di) a működését. Minden kez­det nehéz, mi meg még ilye! lett... Zsom Lajos, a falu ve- nem csináltunk. Végül is min- zetője azt mondja, a helybéli denképpen őrölünk neki, hogy, kisiskolások már nagyon vár- van egy ilyen falunk! d ják új társaikat”. P* . Gyümölcsöző kapcsolat Balassagyarmati fúvósok Pozsonyban A balassagyarmati városi Erről a kirándulásról a napok- fűvószenekarnak már több kan tértek haza. A gyarmati mint tíz éve baráti kapcsola- muzsikusok a baráti zenekar_ ta van a pozsonyi postások fúvószenekarával. Ez évben is- ra^ közösen adtak hangver­mét meglátogatta egymást a senyt a pozsonyi posta szoci- két zenekar, hogy jobban meg- alista brigádjainak, élenjáró ismerjék egymást a zenekar dolgozóinak. A koncert után a tagjai. Június végén a pozso- két zenekar baráti est kereté- nyiak jöttek el Balassagyar- ben elbeszélgetett zenei életük- matra. Felléptek városunk fő- ről, munkájukról, problémá- terén, bemutatkoztak Balassa- ikról. Másnap délután zene­gyarmat közönségének. Részt karunk Pozsony legszebb és vettek a bátonyterenvei fúvós­zenekari találkozón, majd tér­zenét adtak a banki strandon. Viszonzásul a pozsonyi pos­tások meghívták a zenekart. legnagyobb terén, a Gotwald téren, a csodálatos és monu­mentális szökőkút előtt adott nagy sikerű térzenét a város A harmadik napon pedig fel­léptek Rácsán — ma már Po­zsonyhoz tartozó községben — a kiskárpáti szüreti napok ke­retében megrendezett — fú­vószenekari találkozón. A se­regszemlén nyolc szlovákiai zenekar és a gyarmatiak vet­tek részt. A bírólóbizottság magas színvonalúnak értékel­te a gyarmatiak bemutatkozá­sát, kiemelve a zenekar prog­ramösszeállítását. Henterks Gynla Űj típusú ajtók Üj típusú, a hőteohniikal szabványnak megfelelő ajtó­kat, ablakokat fejlesztettek ki a Zala Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. A vál­lalat nagykapornak! üzemé­ben készülő ablakokhoz nincs szükség hőszigetelő üvegre,, a normál ablaküveggel is töké­letes szigetelést biztosít. Ezért az ára is kedvezőbb az épít­kezők számára, mert mintegy 40 százalékkal olcsóbb, mint a hasonló hőszigetelő tulaj­donságokkal rendelkező abla­koké. Másik új termékük — az acéltoikos ajtó — fő elő­nye, hogy nem deformálódik és az ajtólapokat csak akkor vell felszerelni, ha a házban minden készen van. NO GRAD r 1986. szeptember 18, csütörtök j)

Next

/
Thumbnails
Contents