Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
Mai magyar művészet Hézső Ferenc Kristó Nagy István monográfiája A Képzőművészeti Kiadó Mai magyar művészet című sorozata annak idején igen rövid időn beiül kedveltté vált a művészeteik iránt érdeklődő olvasók körében. Ez érthető is, hiszen ezek a sorozatban kiadott elegáns könyvecskék valóban létező igényt elégítenek ki, a kortárs magyar művészettel kívánják megismertetni az olvasót egy- egy jeles alkotó bemutatásával. A monográfiáikat művészettörténészek és műkri- tiikusok írjáik, s az alkotók mumkássáigáinip.ik elemzésén túl rendszer int ügyelnek arra, hogy a konkrét művek elemzésén keresztül művészeti tendenciáikat is bemutassanak az olvasónak. A sorozat már 85 kötetet számlál, valamennyit haszonnal forgathatják nemcsak a képtáraik és a múzeumok látogatói, hanem e művészetpedagógusok is.' E sorban most jelenít meg Kristó Nagy István Hézső Ferenc monográfiája. Hézső Ferenc Mumkácsy- és SZOT-díjas festő és grafikusművész munkássá g n a nógrádi érdeklődő közönség számára <-em isme'-ei'en. 196R u például részt vesz a nógrádiak által is látogatod efd ■■ 1 - rellbiennálén, az észak-ma- gyaroirszági tájaikon Tokajban volt önálló kiállítása. ahol nógrádi művészek által is látogatott nyári művész‘ "lep működik. (Tokaj a salgótarjáni Iványi Ödön festőművésznek is kedves helye volt.) Hézső Ferenc Hódmezővásárhelyen él, az ottani művészcsoport egyik vezető egyénisége. Neve és munkássága eíválaszthataitlan Vásárhely nevétől. Az 1938-ban Hódmezővásárhelyen született művész a Képzőművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el, Pap Gyula és Doimanovsaky Endre volt a mestere. Több egyéni kiállítást rendezett Vásárhelyen, Szegeden, Makón, Bajám, gyűjteményes anyaggal lépett közönség elé, a Műcsarnokiban és a Csók Galériában, művei az ország határain túl is sikert arattak. E néhány adalék tulajdonképpen szokványosnak számít egy ismert művész esetében. Holott Hézső Ferenc életútjának alakulása távolról sem volt szokványos. Kicsit rendhagyó az a monográfia is, amit Kristó Nagy István írt róla. Kristó Nagy szintén Vásárhely szülötte. aki a helyi viszonyokat, s Hézső indításának családi és helyi összetevőit a művész kisgyerekkora óta pontosan ismeri. így mindenképpen hitelesen szól a kortárs magyar festészetben már régóta rangos művész küzdelmeiről. Könyve ezért nem is elsősorban jól megrajzolt pályakép. bár annak is megnyerőén korrekt, hanem inkább személyes emlékezés, e műfaj minden rokonszenves vonásával egyetemben. Kristó Nagy István szinte regénybe illő momentumokat ír meg ezekről a helyi viszonyokról, amelyek meghatározták Hézső indíttatását. Ez már-már egy anekdotával fölérő jelenettel kezdődött, ha nem is azzal indult. A Hézső gyerek — írja Kristó Nagy — egy cukrászda grin- liandos tortáját megcsodálva cégtáblát készített Hézső Ferenc cukrászmester felirattal. Iskolai rajztanára megkérdezte : — Igazán cukrászmester akarsz lenni? — Igen. — Mér? — Tetszenek a széip tortái. — Idesecsém, nem cukrász leszel te, hanem piktor. A további életút nem volt ilyen anekdótikus. Főiskolai felvételije csak másodszorra sikerül, az eredmény is sok gonddal jár, Hézső nehezen viseli a nagyvárost. Festő- tanári diplomájával vissza is tér Vásárhelyre 1962-ben. Otthon állásitalanság, sok anyagi gond várja. Művészeti munikásságáibam körülbelül 1970-ig igyekszik megfelelni a helyben kiaiaikulit közízlésnek, ez azonban hamarosan megváltozik. Találóan jegyzi meg Kristó Nagy: „Vásárhelyre, szinte napjainkig, igencsak a látott dolgok elsődlegessége volt a jellemző, még az olyan elmélyült, humanista művésznél is. mint Endre Béla, de máshonnan jött poszitimpresszdo- nisba yagy expresszionista festőknél is, mint a harmincas években Vén Emil vagy Frank Frigyes. Nem úgy Tornyainál és Kohánnál. Hézső az ő lényeglátó művészetükhöz tért vissza, (s vele szinte egy időiben, másképpen, a paraszti lét és munka fenséges humánumát kiemelve a nála idősebb Németh József,) Hézső azonban mind inkább a dolgok mögé néz, a látványt mintegy fölboncolja és új — belső — igénye szerint újjá- a lkot ja (ezt persze az analitikus kubizmus már hat évtizeddel koraibban megtette, Vásárhelyen azonban újságszámba megy.)” A dekoratív igényű, monumentális, szemléletében realista festészet, amely a paraszti lét változásait rögzíti a szépséges alföldi tájiban, fokozatosan átalakul, új vizuális nyelvet hoz létre. Erre elsősorban a szimultán szerkesztés alkalmazása, a téridő vizuális megjelenítése, a szimbólumok alkalmazása a jellemző, amely tartalmilag nagy gondolati rétegzettséget eredményez, intellektuális izgalommal jár. _ A kötetet 25 fekete-fehér és 16 színes reprodukció avatja vizuális élménnyé is. Angol nyelvű összefoglaló, irodalom- és képjegyzék teszi még tartalmasabbá. (Kévzőművészeti Kiadó, Budapest, 1986.) —• te — Simándy József köszöntése Á HETVEN NAGYOK Neve, alakja, egyénisége szinte maradéktalanul összeforrott Bánk bánéval. Simándy József, a szeptember 18-án hetvenedik életévét betöltő énekművész, minden idők egyik legautentikusabb szerepformálóinak bizonyult az operaszínpadon. Kevés olyan magyar operaénekest ismer a viiág, aki Manrico, Lohengrin, Rada mes, Don Jósé, Stolzingi Walter, sőt a Bohémélet Ro- dolfjának jelmezében egyaránt hiteles, és mégis összetéveszthetetlenül simándys Simándy lett volna. Az egyéniség mindenen áttörő, a szerepet a maga alakjára formáló ereje ragyogott minden szerepében, s természetesen Bánk bán. a magyarországi nagyur alakjában is. „Anyám mindig dalolt. Amikor örült, amikor bánata volt. Dalolt sírva, dalolt nevetve. Tőle örököltem a szép hangot, muzikalitást, talán még a színpadi készséget is.” Simándy írta ezeket a sorokat Bánk bán elmondja című önéletrajzi könyvében, felidézve szű- kebb szülőhelye, a kistarcsal gyermekévek, s a szülői ház világát. Az ösztönös tehetség jellegzetes útja Simándy József művészpályája. Rövid ideig József könyvének címlapja tartó iskolás évek után a Szürketaxi vállalatnál tanult autószerelést, ott is dolgozott 23 éves koráig. Akkor már sokan felfigyeltek szép hangjára, muzikalitására. Nem sokkal később az egykori Városi Színház szerződtette „kardalos segédszínésznek”. A negyvenes évek elején már az Operaház kórusában énekelt, a Zeneakadémián pedig dr. Székelyhidy Ferencnél tanult. Mint említett könyvéből azonban kiderül, legszívesebben Possert Emíliára emlékszik tanárai közül. A legfontosabbat valóban tőle tanulta: „ha az ember ilyen hanggal született, ilyen adottságokkal rendelkezik, az kötelez!” Simándy Józsefet 1945-ben a Szegedi Nemzeti Színház, majd két esztendővel később a Magyar Állami Operaház szerződtette tagjai soréba. Ettől kezdve állandó megszemélyesítője a nagy tenorszerepeknek. Hallatlan kulturáltsággal, fölényes technikai tudással, minden zsonglőrkö- déstől mentes tudatossággal alakította az operairodalom egyéniségeit. Sokoldalúsága páratlan. Alig akadt olyan szerep, amelyet ne tudott volna elfogadtatni Amikor például Verdi Otellóját hirdették a budapesti plakátok Simándyval a főszerepben. a hatvanas években, akadtak kétkedők: vajon való-' ban neki való szerep-e a velencei móré9 De a bemutató estéjén már nem akadt senki, aki ne egyértelmű elismeréssel adózott volna Otelló-alakításáért. Ez a szerepe végül is pályája egyik legfontosabb állomásának bizonyult, ezzel búcsúzott 1980 májusában az operaszínpadtól, amelyen négy évtizedet töltött. A Kossuth-díjjal, az érdemes és kiváló művészi ?ím- mel kitüntetett, határainkon kívül is jól ismert művész azóta ideje nagy részét tanítással tölti. Az Operaház rekonstrukciós munkálatai után azonban, az épület századik születésnapján, a díszelőadáson ismét hallathattuk Simándy Józsefet felejthetetlen szerepében, Bánk bán jelmezében, az opera egy jelenetében: a „Hazám, hazám, te mindenem. ..” ária fénye, ragyogása talán megkopott valamelyest az évtizedek során, de a hazáját féltőn szerető nagyúr, Bánk-Simándy alakja egyénisége ma is lefegyverző méltósággal él a magyar operaszínpadon. Sz. Gy. Mit hallani a megyében? Holtpont után Orhatomban elkezdődött valami Nem mondható igazán sikeresnek a múlt évi közművelődés örhalomban s a hpzzá tartozó társközségekben: Hu* gyagon és Csi táron, lelepii e.- Jakóinál fontos szerepe; latszik a második gazdaság, aminek következtében lényegesen csökkent az emberek szabad ideje. Így népszerűbbé vált az otthoni művelődés: a tele-, vízió, a rádió és az írott szó; elsősorban a napilapok és a könyvek. Arról nem is beszelve, nehéz érdemi munKát végezni úgy, hogy a három község kulturális életét mindössze egy főállású népművelő: Hegedűs Zoltán irányítja. aki. azonban a felsoroltak ellenére sem látja borúsnak a helyzetet. — Friss diplomás vagyok, a főiskolás lendület él bennem — mondta a lelkes fiatalember. — Sajnálom-e, hogy pont egy nehezebb időszakot fogtam ki'? Nem is tudom.. Ugvanannvi előny, mint hátrány számomra. Jóleső érzés fog el. amikor látom, hogy a nagytermünkben telt ház van és az emberek jól árzik magukat. A színházterem egész pontosan 128 négyzetméter, amiből 36-ot a színpad foglal ei. Frissen csiszolt parketta, tiszta falak jelzik, hogy.a közelmúltban mesteremberek dolgoztak rajta. Az új székek egyik-másikán még látható az árcédula. Itt tartják a mozivetítéseket is, hetente háromszor. A filmeket széles vásznon élvezheti a közönség. — A felújítás sok új szolgáltatást is hozott magával — folytatta a népművelő —, amit már régen igényelt a közönség. Mire gondolok elsősorban? Bérbe adjuk a termünr» két lakodalmakra olyan családoknak, akik ragaszkodnak a nagy mulatsághoz, de nincs megfelelő nagyságú helyiségük, sátoruk ahová meghívhatnák a rokonságot. Székeket is kölcsönzünk mindenféle nagyobb családi rendezvényre. Szükség van pénzt hozó szolgáltatásokra, hiszen a ház fenntartásához évek óta ugyanannyi pénzt kapunk. — Melyek a legnépszerűbb műsorok a házban? — Sokan szeretik a TIT- előadásokat, nagy siker volt a sportcsillagokról és az aztékkultúráról szóló ismertető. A fiatalokat — gondolom máshol is — a diszkó és a táncos rendezvények érdeklik. Évente többször ' meghívjuk a fővárosból a gyermekszínházat', bábszínházát az iskolások nagy örömére. A felsoroltak ellenére azonban sokszor előfordul, hogy üres a ház, alig lézeng egykét ember. Ebben az évben szeretnénk ezen változtatni! Nyitottabbá akarjuk tenni házunkat elsősorban a hét végeken. Rendszeres szórakozási lehetőséget biztosítani mind az őrhalmiaknak, mind a hugya- giaknak és a csitáriaknak, ahol tiszteletdíjas népművelők látják el feladatukat. Köztudott, hogy csak jelképes az összeg, amiért dolgoznak, mégis becsülettel megállják a helyüket. Hugyagon például több szakkör és művészeti csoport működik rendszeresen. Csitáron pedig gyakorta találkoznak az ifjúsági klubotok. Örhalomban és társközségeiben ebben az évben megindult valami, kíváncsiján várjuk a folytatást. Vankó Magdolna 1 D _ Hfl(i 17 J MMtfU Koncertek, hangversenyek Karancskeszi aktívák Karancskesziben is megalakult a hét elején a körzeti művelődési ház tevékenységét segítő társadalmi vezetőség. A javaslattévő — emellett a szervezésiben, rendezésben is aktívan résztvevő — szervben a helyi gazdasági egységek, a tömegszervezetek, az oktatási intézmények éss a községi tanács képviselői kaptak helyet. A közel húsz főből álló aktíva elnökének Bocsó Gyula nyugdíjas tanácstitkárt választották meg. Korábbi lapszámunkban már beszámoltunk a salgótarjáni és a pásztói hangversenyszezon idei bemutatóiról. A fentieken kívül Balassagyarmaton, Szécsényben, Ma- gyarnáindorbam és Rétsagon indítanak bérletes sorozatokat. Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ két bérletes sorozatot hirdet. A Rózsavölgyi bérlet keretében októberben kerül sor a helyi kamaraegyüttes jubileumi koncertjére. Decemberben a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanárainak karácsonyi összeállítását hallgathatja a közönség. Januárra esik a kecskeméti zeneművészek hangversenye, márciusra Lados Miklós kla- rinétestje, Tóthné Lengyel Judit dalestjét áprilisra vették tervbe, májusra K-anyó András és Perneczky Zsolt közös fuvola-zongora estjét jegyezték elő. A Mester bérlet három előadással hívja fel magára a figyelmet. Szécsény is komolyzenei előadásokra invitálja a muzsika szerelmeseit. Októberbén a nagybátonyi kamarazenekar lép föl, novemberben a megyei művelődési központ Liszt Ferenc kamarakórusáé a pódium. Az általános iskolások részére szervez zenei előadásokat a Magyarnándori Művelődési Ház. Zenekari hangversenyt a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar szolgáltat, klasszikus műveket előadva. Szécsényhez hasonlóan R ét- ság is három, egymást követő időpontban rendez Komolyzenei hangversenyt. ) A hagyományőrzés, a régi korok használati eszközeinek emlékhelyé! alakították ki a karancslapujtői tájházban. Egy öreg palóc ház megvásárlásával teremtették meg a lehetőségét a múzeum kialakításának. Általános iskolai tantervi korrekció A tanév végéig folyamatosan megjelennek az általános iskolai tantárgyakhoz készült korrekciós tantervek, illetve útmutatók Az új dokumentumokat elsőként az 1987— 88-as tanévtől használják majd a pedagógusok, s így lehetőségük nyílik arra. hogy időben megismerkedhessenek a tananvag szerkezetét és — egyes esetekben — tartalmát javító, módosító változtatásokkal. Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet Általános Tananyag- és Tantervfejlesztési Igazgatóságának igazgatója az MTI munkatársának elmondta: az immár több esztendeje megkezdődött tananvag- és tantervfejlesztési munkálatok eéiía. hogv csökkentse a tanulók túlterhelését. egyenletesebbé tegye a gyerekek és a tanárok - ismeretfeldolgozó munkáját. s ezáltal mód nvfljon a diákok képességeinek és készségeinek a mainál haté- knnvahb és different áltabb kialakítására. A tantervi korrekcióhoz természetesen kapcsolódik a tananyag tartalmának korszerűsítése is, így például egyes esetekben a tudományágak új eredményeinek integrálása. az új pedagógiaimódszertani ismeretek beépítése. A tantervi, tantárgyi változásokhoz bizonyos esetekben szükség lesz maid a tankönyvek és egyéb segédletek nagyobb mértékű átalakítására: az útmutatók azt is jelzik, hogy mely tantárgyakban lesznek új, illetve módosított tankönvvek. A tervek szerint már az idén tanulmányozhatják a pedagógusok egyebek között az alsó tagozatos matematikaoktatás korrekciós tantervét, illetve útmutatóját. Ez elsősorban olyan változtatásokat rögzít majd. ameLek teljesíthetőbbé teszik a tantárgyi követelményrendszert, valamint jobban segítik a tanulók számolási készségének kialakítását. Ugyancsak még 1986-ban megjelenik az általános iskolai rajztan- anyag kon-eke’ns úrmm-'mja. 1987 első felében oedig valamennyi alsó- és felső tagozatos tantárgyé. fej —
