Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

4.36 8.1»; 8.20 9.44 9.50 10.05 10.35 10.50 11.03 11.36 12.30 12.40 12.45 12.55 14.05 14.10 14.25: 14.30 14.55 15.13 16.05 16.54 17.30 17.42: 17.45; 18.25 18.28: 18.30 19.15: 20.25 21.30: 22.20 22.30 22.40 KOSSUTH RADIO: Jó reggelt! Mai kulturális progra­mok Társalgó Műsorajánlat Lottósorsolás Két keréken Magyaroav szágon Éneklő ifjúság Népzene Mexikóból Bizet: C-dúr szimfónia A planétás ember Ki nyer ma? Reklám Könnyűzene — zongo­rára Mozart-művek Műsorismertetés Magyarán szólva Orvosi tanácsok Dzsesszmelódiák Arcképek a lengyel irodalomból Nóták A tündér hetvenhét kalapia Muzsikáló természet Kényes férfiak, agresz- szív nők Reklám A Szabó család Könyvűjdonsáeok Műsorismertetés Esti magazin ..Száll a rosta” Közvetítés — Simon István születésének 60. évfordulóián a sümegi •művelődési házból Még mindis az anyag­ié1 használásról Tíz perc külpolitika Az alkohol KeH-e nekünk a nép­URUNK 10.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Rabszolgasors 21.10: Betűreklám 21.15: Stúdió ’86 22.15: Magyar sajtó, rádió, tv a tengerentúlról 23.20: Híradó 3. 23.30: Himnüsz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások 19.35: Barangolás a természetben 20.00: Gondolkodó 20.40: Zongora vibrációk 21.10: Híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: Doktornők. NDK tévéfilm. írta: Hedda Zinner. Fényképezte: Hartmut Barkhoiz. Zene: Bernd Wefek- mayér. Rendező: Klaus Gra­bowsky. Szereplők: Gisela May, Heidrun Welskopf, Fred Diesko, Alfres Struwe. 24 évi boldog, harmo­nikus, egymás megérté­sén és segítségén ala­puló házasság után, az idősödő professzor be­leszeret a nála jóval fiatalabb munkatársá­ba. Miután valameny- nyien egy munkahelyen 22.45 20.05: RABSZOLGASORS. XV/3. rész 23.35: Régi híres énekesek műsorából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI RADIO: L30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Reklám 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 0.05 í Nap kézben 12.10: A Mecseki Ércbányá­szati Vállalat koncert- fúvószenekara játszik, vezényel: Apáthy Árpád 12.91: Népdalok 13.05: Popzene sztereóban 14.00: ,,Szeretnék mégegyszer húszéves tenni . . .” 14-55: Műsorajánlat 15.05: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tinttonik 18.30: Talpalávaló 18.05: Csak fiataloknak! 20.00: Klasszikus operettekből 20.30: Könnyűzene — hang­szerszólók 21.05:. A Vatikán titka 21.27: Tamássi Zdenkó szer­zeményeiből tZ.ÓIK Zeneközeiben a hall­gató 0.15: Él fél után . . . MISKOLCI STŰDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek, időjárás. 17.05: Művész­portrék. színháztörténeti ér­dekességek. Dr. Gyárfás Ág­nes előadása. — Fiatalok ze­nés találkozója. Szerkesztő: Beéty Katalin és Zakar Já­nos. 18.00: Észak-maevaror- szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.00: 15.05: 15.25: 15.55: 16.23: 16.50: 17.30: 18.20: 18.30: 19.10: 19.30: 20.00: 21.45: 22.25: 23.Cü: 19.30: 20.00: 21.30: 21.-56: 22.00: 22.10: dolgoznak, már minden­ki tud a viszonyról, csak a feleség nem. Amikor a régi barát felvilágosítja az asz- szonyt, ő a helyzet megoldásánál ismét csak férje érdekeit tartja szem előtt. Képújság besztercebAüstt as Hírek Iskola-tv Felfedezések nyomában Sportrevű Kelet-szlovákiai magazin Folklórműsor A kék Dunán Esti mese Távlatok Gazdasági jegyzetek Tv-híradó A Platfus-ügy Az ötletesebb nyer Magas cé Hírek 2. MŰSOR: Tv-hiradó ' Fiatalok tv-klubja Időszerű események Időjárás-jelentés Éz történt 24 óra alatt Forró szél 8.53: 9.00: 9.50: 10.00: 10.10: Í0.55: j 16.35: 16.40: ‘ 16.45: % 17.05: * 17.10: 18.00: 18.05: 18.25: l8-.?0' 18.50: Tv-toriia A világ tetején Lottósorsolás Mozgató Zimre Péter: A hallgatás ára Képújság Hírek Három nap tv-műsora Sorstársak Reklám Kalendárium Képújság Sportmúzeum Reklám Agrárvilág Mini Stúdió *86 MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Saolin templom szent kön­töse. Színes hongkongi—kínai kaland aim. — Kohász: Szer­zetesek géppisztollyal. Szí­nes olasz bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Hat gézen­gúz. Szinkronizált amerikai kalandfilm. — Múzeumi Moz­gó: Tükör által homályosan. — Balassagyarmati Madách: Egy bolond százat csinál. Ma­gyar fllmvígjáték. — Pásztói Mátra: Az örökség baiial jár. Színes. szinkronizált szovjet filmvígiáték. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Gvermek- rablás Caracasban fl4V Szí­nes venezuelai bűnügyi film. — Bányász: Támadás a Krull bolygó eüen (14). Színes, szinkronizált amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Rét­sági Asztalos János: Donald Kacsa nvári kaiandiai. Szí­nes amerikai rajzfilm. — Kis­toronyéi Petőfi: A sárkány közbelép (14). Színes, ameri­kai-hongkongi karateka­landfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — A József Attila Művelő­dési Központban a XVI. észak-magyarországi fotó­művészeti szemle díjnyertes alkotásaiból ■ rendezett ki­állítás látható, naponta 9—19 óráig. — Sajtófotó ’85 címmel ki­állítás tekinthető meg a Ko­hász Művelődési Központban, délelőtt tíztől este hatig. — Az Ifjúsági Művelődési Házban a fiatal inarm ű vé­szek stúdiója grafikai szak­osztályának — főként mozi­plakátokból álló — kiáltását láthatiák az érdeklődők. a ház nyitva tartásával egyide­jűleg. — A Nógrádi Sándor Mú­zeum filmsorozatának kereté­ben a svéd Ingmar Bergman Tükör által homályosan cí­mű filmjét vetítik este hat órakor. BAT. A SS AGY ARM AT — Banga Ferenc grafikus- művész tárlatát naponta dél­eiül t tíztől este hatig tekint­hetik meg a Horváth Endre Galériában. RÉTSAG — A 7 Állami Bábszínház pi na dhrnű Vészel A bűvös tűz- szor^zám című mesejátékot mutqt’áv he dóimon v-pf+rívnr ús ná-o'-kor az Asztalos János Művelődési Központ színház- termében. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT... Meménv Elrontjuk egymást Sráckor ómban még bőven termett* gyümölcsét a Her- caagék kertje, ahová szürkü­let után néhanapján „beszer­ző” portyára indultunk. Egy­mást biztathattuk: gyere, ne félj! — A katonaságnál, ugyancsiak egymást rángatva bele az eseményekbe, sum­ma ntóttunlk. .. — S, most, felnőttkoromban sincs más­képp, ha őszintén belegondo­lok: mindig akad társ, segítő és bátorító a zisiványságra. Budapesti krétakör András Ferenc, a Veri az ördög a feleségét, a Dögke­selyű jeles rendezője írta és rendezte ezt a jó félórás szemléltető filmet a Családi kör című neveléstudományi ismeretterjesztő sorozat szá­mára. Amint a cím is utal rá, a Brecht által népszerű­sített kaukázusi krétaikor mai története elevenedik meg előttünk, fővárosi környezet­ben. Persze ez utóbbi teljesen lényegtelen, játszódhatna a film bárhol, akár Salgótar­jánon, vagy Bátonyterenyén. Fontosabbak a szereplők: a nagymama, az anya és leánya, illetve hármójuk sajátos vi­szonya. Hiszen mindezekre a példa független a települések méretétől, földrajzi, közigaz­gatási helyzetétől. A mama és a fiatalok együttélése zsákutcába torkol­lik. A férj elmegy, az anea szintén elköltözik a kislányá­val, magára hagyva az idős asszonyt a 120 négyzetméteres lakásban. A nagymama bele­betegszik, szívinfarktust kap, és csak a gyors orvosi be­avatkozás — unokája hívó szavára — menti meg az életét. Ki a bibés a történtekért? F. Várkonyi Zsuzsa piszcholó- gus szakértő helyesen válaszol Kelemen Endre műsorvezető kérdésére: mindenki. Elemzé­sével is messzemenőkig egyet­érthetünk. Az alapvető ok —, vagyis a kiindulás — a ma­ma rossz anyaságában rejlik. Ifjú korában túlságosan le­kötötte karrierje, két diplo­mát szerzett, s nem maradt kellő ideje a lányára. Ezt kí­vánta később kárpótolni, amikor már nagy volt a „gye­rek”. Akaratát így csak a másik megtörésével érvénye­síthette. Meg is tette, s Lánya önállótlan, bizonytalan lett. Döntéseit rejtegeti, mert fél ha kimondja, legyőzik, ezért kész tények elé állít. Ismerős emberek. Éppenúgv, mint a mindenki által „leírt”, menekülő apák, akik szintén karrierjük építgetése köze­pette maradnak egyedül, és ugyancsak gyengéik, „infanti­lisek”. S, talán már le sem kelle­ne írni a vesztes nevét: ő a kislány, a gyerek. Aki ebben az egymást rontó, rongáló ka­varodásban azt sem tudja, ki és mikor mond igazat. S ezzel sorsa néki is megpecsé­telődni látszik. Egy ideje már, és amikor neves rendezők működnek közre, érdemes jobban figyel­nünk a Családi kör adásaira. Még akkor is, ha már a film­ről szóló beszélgetéseket va­laki nem hallgatja végiig. Kiveszőben, de mi? A Családi kör adása —, vagy fordítva, ki tudja? — jókorra volt időzítve. Aznap tárgyalta a Minisztertanács az Országgyűlés elé kerülő családjogi törvény tervezetét. Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatást Hivatal elnöke tájékoztatta a tévében, rövi­den a közvéleményt. (Ez né­hány hónapos, értelmes gya­korlat.) A pár mondat alap­ján is ígéretes változások elébe nézünk. A családi kap­csolatok erősítése, a gyerekek fokozottabb védelme időszerű követelmény. Az imposztor Együtt a nyíltsággal, őszin­teséggel, amire Az imposztor című Spiró György komédia hívja fel a figyelmet. A bu- daoesti Katona József Színház előiadásánaik címszereplője, Boguslawski — Major Tamás jutalomjátékában — szól er­ről a bonyolult problémakör­ről. Az imposztor huncut, gé­zengúz kópé — az Értelmező Szótár szerint —. kiveszőben, elavulóban levő kifejezés. Csak az, amit az a hajdan­volt. ellentmondásos jellemű lengyel színész vallott, ne vesszen ki soha — erősödiön! Sulyok László Simon István emlékezete NÓGFvAD — 1986. szeptember 16., kedd Simon István költészetét mérlegre téve hatvanadik szü­letésnapja alkalmából legszí­vesebben köszöntőt írna az ember. Így volna természetes. Dehát a költő 49 éves korában meghalt, s mintha azóta nem is egy évtizednyi idő telt vol­na el, hanem legalábbis era- beröltőnyi. A gyilkos betegség, a természetellenesen korai ha­lál nemcsak az ő pályáját tet­te hirtelen befejezetté, hiszen nemzedéktársai közül hasonló­an. már csak emléküket idé­zően lehetett szólani hatvana­dik születésnapjukon Váci Mi- hályról, Kormos Istvánról, Nagy Lászlóról is. E nevek a felszabadulás utáni magyar irodalom legfényesebbjei közül valók, az ma már aligha le­het kétséges. Életművük — ha nem is egyforma súllyal — az irodalomtörténet része lett Milyen szerep jutott az 1945 utáni évtizedekben Simon Ist­vánnak? Milyen feladatokat vállalt magára, s mit teljesített belőle? A világháború és a hadifogság keserves esztendei után a fényes szellők forgata- gos éveiben toppant be az iro­dalomba a Veszprém megyei Bazsiban született fiatalember. Hamarosan egyike lett a leg­ismertebb költőknek. Gyors egymásutánban jelentek meg kötetei, s két József Attila- díj után 1955-ben már Kos- suth-díjat is kapott. Simon István verseinek vi­lága a legsematikusabb idők­ben is olyan volt, mint saját költői személyisége. Ez a sze­mélyiség alapvetően a világ harmonikus szemléletére, az llentétek kiegyensúlyozására, az élet hétköznapi, apró-csep­rő dolgaiban az értékek, a köl- tőiség felmutatására töreke­dett Hajlamos volt a világ idillikus szemléletére. Simon István jó esztétikai érzékét mutatja, hogy a szocializmus maradéktalan felvállalásával együtt is csak azt valósította meg ezekből a követelmények­ből, ami alkatának megfelelt. Simon István A derűs szemlélet nem fel­tétlenül leegyszerűsítő szem'é- let. Simon István már ebben a pályaszakaszában is tudato­san törekedett arra, hogy a va­lóság összetettségét költőiieg is visszaadja. Azok az ellent­mondások, amelyek 1953 tá­ján már erősen megbolygatták a magyar társadalmat, jelen voltak verseiben. Ebben az időben, az ötvenes évek derekán a magyar költé­szetben nagyszabású szemléle­ti-poétikai változások zajlot­tak le. A költői forradalom el­sősorban Juhász Ferenc és Nagy László nevéhez fűződik, aki'* látványosan szakítottak a tárgyias-Ieíró jellegű versfor­málási móddal, s helyette egy látomásos-szimbolikust alakí­tottak ki. Simon István nem tartott velük ezen az úton. Al­kata gátolta ebben: nem tud­ta, nem akarta magáévá ten­ni sem a tragikus szemléletet, amelyet ebben az időben a lá- tomásos költészet hozott, sem az újfajta versformálási mó­dot. Inkább őrizte tovább köl­tői személyiségének kialakult s lényegivé vált jegyeit. Szép példája ennek 1957-ben a Hús­véti körmenet, amely az or­szág valóban tragikus hónap­jai után a megújulás, az új­rakezdés mellett érvel azzal az ősi paraszti bölcsességgel, amely minden tavasszal újra­kezdi a munkát. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Simon István köl­tészete mozdulatlan volt. Vers­formálási módszere nemigen változott, szemlélete azonban módosult. Változott a kor is, változott életkora is. Az ötve­nes-hatvanas évek fordulójá­nak halványabb-válságosabb évei után ismét magasba emel­kedik költészete. Hangja egy­re inkább elégikusra vált át. Más lesz időszemlélete is: nemcsak a jelent és a közeli ígéretes jövőt figyeli már. ha­nem a távolabbi jövőt és múl­tat is érdeklődési körébe von­ja. Juhász Ferenc, Nagy László, Pilinszky János visszhango- sabb sikereinek árnyékában nem fordult már kellő figye­lem Simon István utolsó ver­sei felé. S halála óta mintha a nemzedéktársak emlékezetén és szép tanulmányain kívül kevesen tartanák számon az egész életművet. A tanköny­vekből kimaradt, névsorolva­sásokban egyre ritkábban sze­repel. Érthetőnek kell tarta­nunk ezt a tendenciát, de nem helyeselhetjük. S talán köze­ledik, talán már itt is van az a korszak, amelyik újra felfe­dezi Simon István költészetét, amelyik belátja azt az iroda­lomtörténeti igazságot, hogy egy korszakot nem lehet csak két-három legnagyobbjával megismerni, hogy például Ady és Babits mellett Juhász Gyu­la is nagy érték. A maga ide­jében bizony az volt Simon István is.- ▼. G. Munka- és művelődési hónap A Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemfenntartási gyárrészlege szeptemberben kapcsolódott a munka- és mű- velődési hónap megrendezésé* hez. A gyárrészlegen belül erőteljes az MHSZ tevékeny­sége, így lehetőségük nyílik a közelgő fegyveres erők nap* ja méltó megünneplésére is. Számos TIT-előadás hang­zik el, de rendeznek könyv­árusítással egybekötött könyv- kiállítást is. Sor kerül a szo­kásos sportnapra, melyen 330 —400 résztvevőre számíta­nak. Sportélményeiket meg­osztják a püspökhatvani tsz' dolgozóival, akikkel munka- kapcsolatban állnak. Ezenkí­vül lesz képzőművészeti kiál­lítás és totó, a képzőművésze­ti világhét alkalmából. Az évad első bemutatói Az ú.i színházi évad első hónapjában négy fővárosi színház tart bemutatót. A Nemzeti Színház Móricz Zsig* mond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi adaptációját, a Vígszínház Dosztojevszkij Ördögök cí­mű regényének dramatizált változatát, a Madách Kama­ra Színház Bemard Slade Romantikus komédiáját, a Radnóti Miklós Színpad Her- czeg Ferenc Kék róka című vígjátékát tűzi műsorára. Dosztojevszkij Ördögök cí­mű regénye a „felesleges em­ber” típusát örökítette meg.' A regényt 1959-ben Albert Camus, később Andrzej Waj­da dramatizálta. A magyaror­szági ősbemutatót a kapos­vári Csiky Gergely Színház­ban láthatta 1974-ben a kö­zönség. Az akkori előadást, s a szeptember 27-től megte­kinthető vígszínházi pro­dukciót is Ascher Tamás ren­dezte. A főhős, Sztavrogin szerepét Andorai Péterre, a további főszerepet Darvas Ivánra, Kern Andrásra. Bán­sági Ildikóra, Hegedűs D. Gézára, Reviczky Gáborra és Pápai Erikára bízta a ren­dező. Bemard Slade neve a Ma­dách Kamara Színházban mán garancia a sikerre, ő volt a szerzője • a Jövőre, veled, ugyanitt! című, több mint 500 előadást megért darabnak is. Annak is, s a szeptember 19- én bemutatandó Romantikus komédiának is Sztankay Ist­ván és Schütz Ila volt, illet­ve lesz a főszereplője. A da­rab egy New York-i ház dol­gozószobájában játszódik, egy író és egy magában írói am­bíciókat érző nő kapcsolatát dolgozza fel. Megmentett festmények Nagy érdeklődéssel várt különleges kiállítássorozat nyílt meg Hollandiában a XVI. századból fennmaradt festményekből és műalkotá­sokból. öt esztendei munká­val sikerült felkutatni és összeszedni a képrombolás év­századának — a XVI. század közepén a katolicizmus ellen­zői Hollandiában a templo­mokban és nem csak a templomokban található festményekből, szobrokból, más műtárgyakból sokat megsemmisítettek — megma­radt holland kincseit. Ezekből nyílt a napokban kiállítás Amszterdam, Hága, Rotter­dam, Utrecht és Haarlem mú­zeumaiban. A leggazdagabb gyűjtemény az amszterdami Rijks-múzeumban látható. A Hágában rendezett kiállítás érdekessége, hogy a városi le­véltár dokumentumainak se­gítségével Hága a XVI. száza­di politikai, vallási, társadal­mi életéről is képet kapnak a látogatók.

Next

/
Thumbnails
Contents