Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

Egyszerű, mint a pofon?!

Hulladékhasznosítás a kábelgyárban

A vázlal fülé hajolunk mindketten. Sümegi Tibor vékony ujjait futtatja végig a vonalakon, én pedig könnyedén követem szememmel mozdulatait. Én értem is azt, amit magyaráz. Talán túlságosan is köny- nyen értem. Éppen ezért teszem föl a nem túl nagy fantáziára valló kérdést:

— Ha ilyen egyszerű, akkor miért nem vezették be ezt az egészet mar régen?

Csakhogy nem ilyen egyszerű.

Veget ért a NÓGRÁDfCER-napok

Egymillió forint kedvezmény a lakosságnak

fitt a-z ideje, hogy bevezessük az olvasót a fenti rejtelmekbe. Sümegi Tibor, harminckét éves mérnök, a balassagyarmati kábelgyár erősáramú üzemének vezetője. Tagja annak a kis csapatnak, amelyik az elmúlt év végére kitalált egy rendszert. Nemcsak kitalálta, hanem azután meg is valósította. Egy rendszert. amely az üzemben keletkező hulladékok újrahasznosítását oldotta meg. Egy esztendő alatt ez tizenöt- millió forintot hozhat a gyárnak. Fél évkor több mint hétmilliót mértek az idén ...)

1 — Ez a séma itt a papíron

válóban nagyon egyszerű — válaszol a kérdésre a fiatal szakember —, csakhát ezt ki kellett találni. Így, ilyennek. Nem beszélve arról, hogy ez a hulladékhasznosítás nem jelentett új épületet, sem új embereket. A rendszer nem különült rt a technológiától, hanem abba szervesen beépült. Hát csupán ezt kellett kitalálni. _

— Nézzük*

— Itt kezdtük, az erősáramú üzemben. Szigetelet- len és szigeteit hulladékok keletkeznek itt. A szigetelet- len vezetéket eddig elvittük a 1dÉH-be és kész. Most vi- ezont egy alumíniumdarabok} géppel fölaprítjuk és ezt a tiszta alumíniumot értékesít jók. Az NSZK száz tonnát vett meg belőle, az első szállítás után újabb száz tonnát rendeltek. Már nehezebb dió volt a szigetelt, félkész és késztermékek hulladékainak újrahasznosítása, hiszen a ve- aeéékefcen levő különféle védőanyagokat. elsősorban

PVC-t kellett valahogyan „lehámozni” a vezetékekről. Kifejlesztettünk tehát egy olyan masinát, amelyik bármilyen méretű kábelt meghámoz folyamatos üzemben. Nem kell átállítani, automatikus. Utána van külön a tiszta alumínium, ezt daraboljuk. Van a PVC, amit fémtől megtisztítunk egy ügyes kis masinával, azután granuláljuk és fölhasználjuk. Végül a harmadik hulladéki'orrás a PVC, ami az exrúdereknél keletkezik. Miután meglehetősen nagy darabokban dermed meg a műanyag, a darálóba így nem kerülhet, hát kifejlesztettünk egy aprítógépet. Ennyi az egész.

(Az erősáramú üzem évente egymilliárd-százmillió forint termelési értéket állít elő. Ebből nagyjából hétszázmillió az alapanyag-szükséglet. Mintegy négyszáz tonna hulladék keletkezik ebben az üzemben évente, az említett anyagokból.)

öten agyaltak ki magát a rendszert. Háromnegyed évet vett igénybe, míg ez az egyszerű sémarajz, amit ketten nézegetünk, már nem csupán elképzelés volt, de működő, értékteremtő valóság. A csapatból négyen mérnökök — köztük a gyári főmérnök is — az ötödik társuk forgácsoló. Neki volt a legtöbb álmatlan éjszakája az aprítógép késeinek profilja és edzése miatt. De végül összeállt az egész és beilleszthető lett a technológiai sorrendbe. Egyetlen új ember nem kellett hozzá. Aki eddig egy ládába hajította a keletkező hulladékot, most bedugja a

szigetelést Tefejtő masinába, vagy a PVC-darálóba. Egyetlen új mozdulat nélkül tizenötmilliót nyerni, ez nem csekélység.

— Sok külföldi kábelgyárban jártam már — mondja nem kis büszkeséggel a hangjában Sümegi Tibor —, de Ilyen komplex hulladék- hasznosítást még nem láttam.

— Másutt is bevezethető?

— Természetesen. Vezér- igazgatói utasítás van rá, hogy a művek gyáraiban alkalmazzák a rendszert. Mi is kiterjesztjük a gyáron belül is. A huzaldaraboló már működik a szabadvezetéküzemben. méghozzá jól.

— Szép pénz üthette a markukat ezért az újításért.

— Nem panaszkodhatunk, megfizették becsülettel.

— Nincs minden évben ilyen ötlete az embernek.

— Sajnos. Egyébként mi összeszokott csapat vagyunk, nem ez az első újításunk. Reméljük, nem is az utolsó.

(A balassagyarmati kábelgyárban körülbelül négy tucat mérnök dolgozik. Alig kell több két kéznél ahhoz, hogy a mindig újra, többre, jobbra törekvőket megszámoljuk. Igaz, nincs mindenki megáldva az ötletemberek képességével.)

— Űjabb ötlet?

— Egyelőre nincs. De nem álltunk meg! Nézzük, mit csinálnak a világban, figyelünk és amit lehet, hasznosítunk belőle.

(Sümegi Tibor Brnóba utazott, ahol egy hulladékhasznosító kiállítás vendege. Ugyancsak egy ilyen kirándulás alkalmával látta meg azt az ügyes kis masinát, amelyik a PVC-buTladékból a milliméternél kisebb fémhulladékot is kiválogatta. Egy budapesti gazdasági munkaközösség gyártotta. Ok voltak az első nagyvállalati vevők. Hátba most is „lef” valamit...?)

Hortobágyi Zoltán

A várakozást jócskán felülmúlta a szeptember 4-től 13-ig megtartott NÓGRÁD- KER-napok forgalma. Mint azt Institórisz Andrástól, a Nógrád Kereskedelmi Vállalat igazgatójától megtudtuk, a múlt esztendő azonos időszakához képest 20 százalékkal nagyobb bevétett értek el. Különösen azokban az üzletekben nőtt számottevően a forgalom, ahol rendezvények, bemutatók, kóstolók vártak a vásárlókat.

A salgótarjáni Lakberendezési Áruház átlagos bevétele 56 százalékkal volt nagyobb, a múlt évinél. Ezen belül a bútorosztályon 35, a műszaki osztályon 7*6,7, az üveg- porcelán osztályon 23,5, a lakástextilosztályon pedig 104,6 százalékkal nőtt a forgalom. Megközelítőleg egyharmadá- val növelte bevételeit a balassagyarmati Ipoly Áruház. Ebben az egységben különösen az ajándékosztályt és a kötöttáruosztályt keresték fel többen; előbbinél 45,1, utóbbinál 27,9 százalékkal növekedett a pénztárak bevétele. A salgótarjáni Pécskő Üzletház sem maradt el a „pénztárcák apavsztásábanr”; forgatomuk K,9 százalékkal vo*l magasabb a máit éviméi.

Nagy sikert könyvelhettek ei az idén megnyílt Ta«r«s mintabolt dolgozói. A vásár alatt csaknem kétezer sze- mélvgepkocsi-gwmiköperwtt értékesítették.

A NÓGRÁOKER-napok

alatt ünnepelte megnyitásának 1 éves évfordulóját a bátonyterenyei Házépítők boltja. Szeptember 5-ig forgalmak elérte a Wi8 millió forintot, a tervezett 60 nwtiió forinttal szemben.

Szintén jefereESs bevétel származott a kitelepült boltok értékesítéseiből. A Pécskő Üzletház előtt 800 ezer', az Ipoly Áruház előtt csaknem 500 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Különösen népszerű volt a vásárlók körében az olcsó cipő, de sokan keresték fel a Hemovít kozmetikai bemutatót és szaktanácsadást. Figyelemre méltó volt az Ipoly Áruház forgalom- növekedése a méter- és lakástextilosztályán, valamint az elektromos háztartási felszerelések osztályán. A balassagyarmati vasú ruház bevételei az időszak alatt 3&á> sa*«a- lókkai nőttek.

intérkedeseít a MÁéY-nél

A munkaidő teljesetil] kihasználásáért

Sürgető feladatnak tekintik a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál a munkaidő teljesebb kihasználását. Okkal, hiszen az elmúlt évben a teljesíthető munkaidő Eo százaléka esett ki a termelésből az egész < napos hiányzások következtében. A törtnapi hiányzások csaknem 25 órát tettek k,i dóri gőzönként.

Az ittfcézked&sek közé tartózik a táppénzes napok száJ inának mérséklése, ezt:e< ösz- szeíiiggésben a mauktvéde- le*n javítása. Cékid t ■azték ki a törvényes táv oúé‘eK, az igazolt és igazolatlan hiácri zásók csökkentéséi. Megszigorítják asz ellenőrzést a munkák elveken. jobban cégügyeinek a mun ka, do betarJ tására. Végül, de ne» utolsósorban: javítani akarják á munkaszervezést, ugyanis tetemes a munka,d6-k;esé,s a gépek áHása, anyagikány és egyéb okok miatt. A

Kétezer újítás az Ózdi Kohászati Üzemekben

Csaknem két és fél eze* újítási javaslatot nyújtottak be 19Ö6 első nyolc hónap,; irhán az Özdi Kohászati Ügeri mek dolgozói. Ez meghaladja' az elmúlt év hasonló idős?a-, kában született újítások számát. Hasonlóképpen javult — meggyorsult — a javaslatok elbírálása és a hasznos újítások gw*k or Tavi megvár lósftása,

Az idén benyújtott újít áí sok közül szeptember elejéig mintegy kétezret fogadtak ei, s ezek nagy többségét —■ 1836-ot mér aikaimaztak isi A gyakorta toan megvalósult újítások eddig' körülbelül 123 millió forint megtakarítás* eredményeztek. Az újítóknak no millió forintot fizettek ki. A legtöbb újítás az anyag- és energiatakarékosságot, továbbá importanyag gok hazaival történő helyet-f tesítését szolgálja.

Az elmúlt szombaton rendezték meg a salgótarjáni síküveggyárban a Szakma ifjú mestere versenyt három szakmában. A lakatos, a kemencekezelő és villanyszerelő szakmunkások közül több mint harmincán vettek részt az egész napos rendezvényen. Az ifjúsági versenyen a résztvevők elméleti és gyakorlati tudásukat mérték össze, a legjobbak pedig az Üvegipari Művek országos versenyére jutottak. Képünkön Huszár László és Bálint István lakatos szakmunkások a verseny vizsgamunkáját készítik.

—RT—

NÉPESEDÉSI HELYZETÜNK igém élénken foglalkoztatja közvéleményünket Főleg mostanában. amikor fölröppent a hír, a föld lakossága elérte az ötmiinárdot. A világ népessége 1970-től napjainkig 1,3 milliárddal gyarapodott. Magyarországon ugyanebben az időszakban összességében 318 ezerrel növekedett ugyan a népességszám, de ez ellentétes folyamatok következménye. Hiszen 1981-től kezdődően évről évre fogy a népesség. Az ezredfordulóig készített előrejelzések különböző változatokban, de további népességfogyással számolnak. Paradox a helyzet: amíg a világ egészében — különösen a fejlődő országokban — túlnépesedés, hazánkban „népfogyatkozás” történik, hasonlóképpen néhány más gazdaságilag fejlett európai országban is.

Nógrád megyében az elmúlt öt, évben hétezerrel lettünk kevesebben. Azaz hazánk második legkisebb megyéjében ez év elején a lakónépesség 233184 fő volt. Az időtengelyen vizsgálva azt is jelenti, hogy az egész hetvenes évtized alatt a lélekszám évente átlagosan 2,5 ezrelékkel emelkedett, ám a nyolcvanas évtized első felében évente 5.0 ezrelékkel csökkent. Gyakorlatilag annyian vagyunk most megyénkben, mint a hatvanas évek kezdetén, negyedszázaddal ezelőtt.

Számos tényező alakítja, tor- málja népesedési folyamatainkat, essek kostól csak néhányat

Hlepesedesi tükör

A nógrádiak tovább élnek

egyéb tényezők is befolyásol- Mis asz egyén, totót ahogy a

villanthatunk fel. Számítások már az ötvenes évek vége, a hatvanas évek eleje óta jelzik a népesség várható csökkenését, amely a népességszám mellett kihat összetételére is. s egy öregedési folyamat gyorsul fel. A kiváltó okok között országos viszonylatban háromnak megkülönböztetett szerepe van. Ezek: a családok mérséklődő gyerekszáma; a házasságkötések csökkenése és a válások növekvő száma, valamint a halandóság alakulása. Ehhez járul még a megyében a növekvő elvándorlás.

Sok szó esik manapság a csaladokról. Statisztikai adatok szerint a családok átlagos létszáma a három főt sem éri el. Általánossá váltak az egy- és kétgyerekes családok, pedig közismert, hogy a népesség szintentartásához az kellene, hogy száz anya átlagosan 230 gyereknek adjon életet. Jó tíz év óta azonban fokozatosan csökken, s jelenleg 170—180

között alakul. Az okokat különböző időszakokra végzett termékenységi — családtervezési —, születésszabályozási vizsgálatok kutatják. Legutóbb az 1982—83-ban házasságot kötöttek reprezentatív megfigyelését végezték. A fiatal házaspárok tóksei faáromnagyede két

gyermeket szeretne, ez az elmúlt évek folyamán nem változott.

A megfigyelés szerint minden hetedik házaspár tervez három gyereket, két százalékuk pedig négyet, vagy ennél is többet. Tehát igen kevés a nagy családot akarók száma, a megvalósítás pedig a tervektől is mérsékeltebb. Nem valós az a gondolat, hogy a mai fiatalok kevésbé szeretnének gyereket. Csupán elenyésző azoknak a száma, akik önérzésből, kényelemszeretetből, vagy a nagyobb jólét reményében nem vállalnák a gyermeknevelés örömeit, gondjait.

Az élveszületések száma megyénkben — annak ellenére, hogy országosan egy kis növekedés következett be — tavaly mélypontot ért el: összesen

2767 csecsemő született.

A nyolcvanas évek elején kerültek szülőképes korba azok a fiatal nők, akik a hatvanas évek születési mélypontja idején születtek, s akik ma a szülő anyák nagy többségét jelentik. A 20—24 éves nők száma például 1984-ben mindössze 6268 volt, több mint ötödével kevesebb az 1970. évinél, 30 százalékkal az 1960. évinél.

Természetesen nemcsak a szülőképes korú nők száma lett kevesebb, a gyerekvállalást

jak. A társadalom a lakáshelyzet javításán keresztül mind többet áldoz a családokra, de az emelkedő lakásárak miatti magas hitelfelvételek évtizedekre leterhelik a családok pénztárcáját. Megnőttek a gyerekekkel kapcsolatos kiadások is. Az igények feltupírozódtak, s ennek kielégítése csak nagy erőfeszítések árán lehetséges.

A nők iskolázottsági szintje emelkedésének is szerepe van a gyerekvállalás alakulásában. Amennyiben a fiatal diplomás anyák pályájuk elején szülik meg gyermeküket, szakmailag hátrányos helyzetbe kerülnek, ha pedig később, akkor szakmai fejlődésük törik meg átmenetileg. Az anyaság nagyobb társadalmi elismertsége mellett a közvélemény fokozottabb támogatására is szükség' lenne.

Az értékátrendeződés nemcsak életünk e fontos részét hatja át. Valószínűleg ugyanis a halandóság romlásában az is latba esik, hogy az emberek számára olykor már nem érték a saját egészségük sem. Az örökös feszültségek, stresszhelyzetek, hajszoltság bizonyos anyagiak megteremtésére, igényeink kielégítésére, ezt sokszor magunk idézzük elő magunknak.. S ebben felekáros szenvedélyek (alkohol, dohány, túltápláltság) burjánzásában is.

Megyénkben 1985-ben 3277- en haltak meg, ezer lakosra számítva 14-en, ez pedig a korábbi helyzethez képest a legkedvezőtlenebb.

Ha a megyék között helyezzük el Nógrádot, a középmezőnyben foglalunk helyet. A halálokok között vezetnek a keringési rendszer megbetegedései, ezt a daganatos megbetegedések követik. Sérülések és mérgezések következtében 276-an haltak meg, így tavaly összességében 510 fős természetes fogyás következett be a megyében, amihez hozzájárul még az 1395 fős vándorlási veszteség is. Ugyanis ennyivel többen költöztek el a megyéből, mint amennyien ideköltöztek. Hozzátehetjük, ennél is fontosabb az, hogy meddig élünk. Egy nógrád megyei újszülött fiú a 66., a leány a 74. év elérését remélheti, amely mindkét nemnél egy évvel hosszabb az országos átlagnál.

Csökken a házasságkötések száma, s nő a házasságmegszűnéseké. 1985-ben 3282-en

„igen-T, ez 296-taä kevesebb az 1980. évinél. Napjainkban a népesség kormegoszlásának változásából adódóan kevesebben vannak a házaaodásra legkedvezőbb korúak, s a fiatalok házasságkötési „kedve’ is mérséklődött. Az elváltak kisebb számban választják ismét a házasság kötelékét, az élettársi együttélésekből pedig kevesebb gyerek születik.

Népességiünk a szükséges és kívánatos szaporodás helyett fogyatkozik. A népesedéspolitika fő feladata — melyet az 1984. évi hosszú távra szóló kormányhatározat is rögzített s egyes jelei máris megmutatkoznak — e kedvezőtlen folyamat mérséklése, megállítása, majd kedvező irányba terelése. Egyaránt szükséges az egyéni és társadalmi felelősség erősítése, a család intézményének fokozottabb fejlesztése, amelyre átfogó intézkedések vannak készülőben El kellene érni, hogy az egészségét mindenki az egyik legnagyobb kincsként értékelje, és ez a szemlélet váljon az életmódunk szerves részévé MIVEL A JELENLEGI helyzet is negyedszázados folyamat és hatásmechanizmusok következménye, asz is nyilvánvaló, hogy nem remélhetünk rövid távon átütő sikereket. A tennivalóknak távlatban célszerű irányt szabni az élet igényeihez rugalmasan igazodva.

Dr. Gyöngyösi István

mondták ki a boldogító

NÓGRÁD - 1986. szeptember 15„ hétfő 3