Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
Csa'< dicsérő bejegyzések Édes ■ a ueuöknek is...? Az árukiadó pult mögött *11, ügyes, gyors mozdulatokkal csomagolja a megvásárolt árut. miközben arca derűs és mosolygós. Édes Kornélné- ról van szó, aki a pásztói álész áruház kötött- és divat* osztályának a vezetője. Mint mondja, cukraszüzemben kezdte pályafutását, s mivel fizikailag nem bírta az ottan# tempót, átpártolt a kereskedelembe. Üj szerepvállalásában közrejátszott az is. hogy férjé sem örült a cukrászattal járó elfoglaltságnak. Aztán, ahogy lenni szokott, egymás után jöttek a gyerekek. Abban az időben még igen szűkén mérték a szülési szabadságot. Nem volt gyes, más jelentős kedvezményben sem részesült a kismama. <5 is három hónapot töltött otthon, az akkori kisbabákkal. Mint eladó igen fiatalon került kapcsolatba a kedves vevőkkel. S azóta is kedvesek mar adtaik számára. Szerinte csaik ez az érzés teszi az eladót igazi kereskedővé. — Én példáiul nagyon szeretem a vevőket. Vallom, hogy akikor is mosolyogni kell az igaza kereskedőnek, ha gondja vagy baja van. Erről a vevőnek semmit sem szabad tudni, érezni, látni. Lehet, hogy nekem e tekintetben jó az alaptermészetem. Egyet azonban határozottan állítok: — A kedves vevő nemcsak akkor jön be hozzánk, ha jó áruit kap tőlünk, hanem akkor is, ha kedvesen fogadjuk, udvariasan, figyelmesen kiszolgáljuk. Csupán érdekességként említem, hogy az utóbbira mennyire másként reagálnak az emiberek. Akik máshonnan jönnek hozzánk vásárolni — köztük a budapestiek — elégedettek vetünk. A helybeliek viszont nem. A pestiek igénylik, hogy foglalkozzunk velük. Ha nem tudnak öt pulóverből választani akkor tizet teszünk eléjük, ha ez sem elég, akkor .tizenötöt kínálunk. Ügy látszik. amit mi nyújtunk itt nekik, azt Budapesten nem kapják meg. — Nincs is panasz az osztály munkájára — kapcsolódik a beszélgetésbe a mellettünk álló Bárány i Imréné adminisztrátor. — Csak dicsérő bejegyzésiünk van a Vásárlók könyvében — egészíti ki az előbbieket a kedvesen mosolygó osztályvezetőnő, miközben gyakorlott mozdulattal csomagolja be a kiválasztott árut és szíves szóval a viszontlátás reményében nyújtja áí. Nem sokkal később a vevőkre terelődik a szó. — Könnyebb, lenne úgy élni. ha közelednénk egymáshoz, mint jó családban a gyerekek, a szülők és a nagyszülők — mondja Édes Komélné. — Sajnos, akárhogy akarjoik elérni ezt az igazán mindannyiunk számára kellemes állapotot, sokszor képteleneik vagyunk rá, mert egyesiek valósággal provokálnák bennünket;. Tegnap a központunkból jártak itt és hosszabb időt töltöttek el velünk. Távozáskor csak annyit mondtak: ezt nem tehet kibírni. .. Én viszont „de, igennel’* válaszoltam, mert. ha az ember igen szereti azt, amire vállalkozott, amit szívesen csinál, akkor... Én pedig nagyon szeretem a vevőket. A szakmában eltöltött harmincegy év öröme, sikere, kudarca, jó és rossz tapasztalata mondatja vele. az előbb említett és többször visszatérő gondolatot. Tudását, tapasztalatát mindig szívesen megosztotta az utánpótlással. A tehetségesek, támogatáséval, segítségével féltő gondoskodásával mind előbbre léptek: boltvezetők, osztályvezető-helyettesek lettek. míg mások maszek üzletet nyitottak, ö viszont megmaradt szívesen választott munkahelyén. Értékes fáradozását két vállalati kiváló dolgozó, és egy szövetkezeti kiváló dolgozó kitüntetéssel ismerték el. Szíves szóval emlékezik a kitüntetéssel velejáró kelilemies eseményekre, de teenagvóbb sikerének mégis az# tartja, hogy tavalyi eredményeik után elnyerték a Vállalat kiváló brigádja címet. Jelenleg helyettesként tevékenykedik a sokszorosan kitüntetett Tyereskava brigádban. — Az első perctől kezdve nagyon igyekeztünk, hogy eljussunk idáig — utal régebb; elhatározásukra. — Az évek soréin egyfolytában teljesítettük vállalásunkat. de valamilyen apróság mindig közbejött, s ezért csak az arany fokozattal kellett megelégednünk. Végre sikerült — mondja örömmel a hangjában. A beszélgetés közben észre sem veszem az idő múlását. Erre v iszont a hangos- bemondó figyelmeztet: — Tíz perc múlva zárunk, kérjük kedves vendégeinket, hogy feiezzék be vásárlásaikat. Én fs elegiet teszek a kérő szónak. V, K. Izotópos vizsgálatok a vaskohászatban A Magyar Tudományt* Akadémia Izotóp Intézetének munkatársai tudományos módszerekkel átfogó vizsgálatokat végeznek a vaskohászati üzemekben. Az izotópos nyomjelzés módszerével feltárják a kohászati berendezésekben lejátszódó technológiai folyamatok törvény- szerűségeit és ennek alapján javaslatokat tesznek a termelékenységet növelő, valamint a gyártmányok minőségét javító intézkedésekre. Az izotópos nyomjelzés módszerének alkalmazásakor a technológiai folyamatban résztvevő alapanyaggal együtt, annak radioaktív izotópját is bejuttatják a rendszerbe. A gyártási folyamatban az anyaggal áramló, sugárzó izotóp útját különböző mérőműszerekkel jól nyomon lehet követni, s így a szakemberek következtetni tudnak a berendezésekben végbemenő folyamatokra. A módszer előnyei közé tartozik az is, hogy a vizsgálat nem zavarja a termelést, hiszen a gépeket nem kell leállítani. Az Izotóp Intézet technológiai osztályának szakemberei most fejezték be egyik, több évig tartó vizsgálatsorozatukat a Dunai Vasműben. Itta vasmű mérnökeivel együttműködve azt vizsgálták, hogy lehetséges-e a jelenlegi két öntőgép teljesítményének a növelése, vagy pedig újabb berendezést kell a vállalatnak vásárolnia. Ennek megállapítására a szakértők öntés közben folyamatosan Foszfor—32 radioaktív izotópot ötvöztek a folyékony acélba és így meghatározták a fém dermedésének jellemzőit, a szennyező, nem fémes zárványok eloszlását, továbbá a felületi repedések keletkezésének okait. A tapasztalainkat értékelve megállapították, hogy a két szovjet gyártmányú, egyenként két-két öntőszálas, függőleges elrendezésű öntőgép teljesítménye csaknem 50 százalékkal növelhető. Ennek eléréséhez az Izotóp Intézet szakemberei számos javaslatot tettek. Szakvéleményük Étlapján cserélték ki a vasműben a dermedő aeéltuskó- kat megtámasztó gerendás rendszert, görgős kivitelűre, így egyenletesebb lett a fém szerkezete, s kevésbé reped meg az acél. A folyamatos acélöntés korszerűsítésére tett átfogó javaslatok között szerepel a számítógépes vezérlés bevezetése is. Az Izotóp Intézet munkatársai elkészítették az öntési folyamat automatikus szabályozását ellátó mikro- számítógépes vezérlés műszaki tervét. Ezzel megoldható lesz az acélöntés és -hűtés teljesen automatikus szabályzása, kiszűrik a jelenlegi kézi irányítás okozta hibákat. A javasolt intézkedéseit végrehajtása után nem csak az öntőgépek teljesítménye fokozódik, hanem az acél minősége is javul. Egyenletesebb lesz a fém szerkezete, kevésbé reped meg. s így a felhasználók lényegesen jobb minőségű alapanyaghoz jutnak. Az Izotóp Intézet szakemberei a dunaújvárosi munka befejeztével az idén megkezdték a Lenin Kohászati Művek japán gyártmányú, öt öntőszálas öntőgépének az izotópos vizsgálatát. Diós' gvőrben a dunaújvátosinál az acélfajták szélesebb választékát gyártják, ezért ott még ö&szehangoltabban kell irányítani a gyártási folyamatot. A vizsgálatok a tervek szerint 1990-ig fejeződnek be, s ezek alapján, egyebek között, a rendszert irányító számítógéphez is új program készül, Rába teherautók Dubaiba Első ízben kötött export* szerződést egy dubai céggel a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat Rába-teherjárművek szállítására. A megállapodás alapján az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubaj húsz különféle típusú járművet rendelt a győri Rába Mi gyár Vagon- és Gépgyártól, járműveket még az idén áj adják. A dubai vevő —amejy ezentúl a Rab a-járművek zárói agos képviselője lesz Emírségekben — bemutal termet, alkatrészraktárt és vevőszolgálati központot is felszerelt a magyar jámíű- vek fogadására, és a szerviz- munkákra kiképezte szakembereit. Amennyiben az első üzlet kedvező tapasztalatokkal zárul, lehetőség kínálkozik más típusú magyar járművek dubai exportjára is. 99 If ízes 99 Napjaink technikája Sorozatunk korábbi írásában szóba került, hogy a Nógrádi Szénbányák — kihasználva a Számítástechnikai- és Ügyvitelszervezési Vállalat közelségét —. miért épít ki saját számítógépközpontot, ahelyett, hogy kooperálna a számítástechnikai vállalattal. Akkor azt a választ kaptuk, hogy a bánya szerteágazó tevékenysége hatásosabban fogható össze egy önálló központtal. Hasonló kérdés merül fel a Nógrád Megyei Víz* és Csatornamű Vállalat esetében is, hiszen a SZÜV új épülete hamarosan elkészül, szinte karnyújtásnyira a „vizesek” telepétől. Ez a megoldás —, ahogy mondani szokták — „hamvába hótt”, mivel még ebben az évben új helyre költözik a vállalat. A számítástechnika üzemi alkalmazása mégsem ezen egyszerű oknál fogva kezdődött a salgótarjáni Faiskola úti telephelyen. A szűk irodában jószerével egy leesett radírgumi megtalálása is komoly gondot jelent. Négy íróasztal, három számítógép, két ember és egy egészen más világ. Első pillanatra ezeket észleli az idelátogató. — Három éve kezdődött a munka — kezdi a beszélgetést Gubán Miklós programozó matematikus, a műveletek irányítója. Itt ugyanis nincs osztály, csoport. Miklós mellett ketten segédkeznek a napi teendők ellátásában. Aranyos Ferencné és Kalocsai Attila. — Akkori elődeim vetették föl, hogy a fizetések előtti bankjegyigénylést egyszerűbb lenne számítógéppel készíteni. Vagyis, hogy melyik címletből mennyit kérjenek a banktól. Ez egy egészen „kicsi” gép volt, amit ma már csak otthoni játszadozásra használnak. Egy ZX—81-es. Az előzményekhez tartozik, hogy léteznek olyan területek, mint például a vízdíjszámlázás, amely létszámhővítést igényelt. Gubán Miklós akkortájt került a vállalathoz, s néhány ember segítségével olyan programot szerkesztettek, amivel ellátták a megnövekedett feladatokat. Még a Commodore 64-es személyi számítógép is nagy csodának számított 1984-ben. Ezen kezdődött az első komoly munka. Rá egy évre újabb gépet kaptak, így már elkezdődhetett a számlázás elektronikus feldolgozása. Negyedévenként csaknem 22 ezer számlát készítenek. — Közben újabb, nagy teljesítményű komputerekkel gazdagodtunk — folytatja Gubán Miklós —, melyek munkába állítása nagymértékben segítette az ügyvitel korszerűsítését. Mondanom sem kell, ha hiányzik a vezetők kedvező hozzáállása, még ma is csak a ZX—81 lenne az egyetlen gép. Jó néhány vállalatnál jártam, de keveset láttam olyat, ahol az elsőszámú vezetők ennyire szívügyüknek tekintették volna a számítástechnika mielőbbi alkalmazását. Tavalytól a számlázási rendszer két lépcsőjét indították, de gépen van már az anyagkönyvelés, az eszköznyilvántartás, és hamarosan rákerül a főkönyvelés, valamint az utókalkuláció. Tervük, hogy a jelenlegi hardwer- parkot (a számítástechnikai gépi eszközei) maximálisan kihasználják. — Érdekességképpen jegyzem meg — így a programozó —, hogy van olyan C—64- es berendezésünk, melynek kihasználtsága eléri a 70 százalékot. (!) Ehhez tudni kell, hogy nem professzionális gépekről van szó: ezekkel többnyire játszEini lehet. Nálunk az első pillanattól fogva komoly munkára használták. Persze nem akarom túlértékelni ezt a típust, hiszen a mi feladataink is bővültek, tehát, nekünk is szükségünk lesz ennél komolyabb gépparkra. A vállalat munkáját jelenleg hét számítógép segíti. Beszerzésükre 2,5 millió forintot költöttek — saját forrásból. Idén érkeznek a leendő fejlesztést szolgáló alapgépek két PC—AT típusú komputer, ami újabb 1 millió ráfordítás. Vajon, ez azt is feltételezi, hogy készül a számítógépközpont? Gübán Miklós válaszol a kérdéssé. — A vállalat méretei sem indokolják ilyen központ kialakítását. A most beszerzés alatt álló gépek segítségével, bekapcsolódhatunk a vízügyi ágazaton belül elkezdett ún, VITAF- (vízügyi távadatfeldolgozás) programba. Ehhez ugyanis legalább egy évig kell tárolnunk a különféle információkat, és erre a feladatra a kisgépek nem alkalmasak. Célunk az is, hogy összeköttetést építsünk ki a megye üzemmérnökségeivel. Sőt, a készülő diszpécserközpont is hasznos adatokat kaphat, a PC—AT-k belépésével. Szeretnénk azonban előbbrelépni a műszaki területek bekapcsolásában is. A számítógépnek itt is hasznát vennénk. Csak nehány példa: naprakész információink lennének a vízminőségről, segítene a csatornahálózat fel- térképezésében. Számítógéppel másodpercek alatt kimutathatnánk, csőtöréskor hol kell elzárni a főcsapokat. Persze akad olyan tevékenység is. melynek elektronizálása ma még utópiának tűnhet: a vízóra leolvasása ezek közé tartozik. Kalocsai Attila azonban talál még hasznos javaslatokat: — A műszakiak munkáját megkönnyíti majd a számítógép.' Naprakészen szervezhetik a víztermelést, ésszerűbben használhatják fel az energiát is. A gép megmutatja, mikor melyik kutat érdemes működtetni. Végső soron a szivattyúkezelést is automatizálni tudnánk. Az idén hatvaman szereztek képesítést a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál számítógép kezelésére. Közülük Andó Ferencné a szomszéd szobában készíti az „inkasszót”. Amíg nem volt számítógépünk, a pénztáros egyébként legépelte a számlákat és aztán küldte tovább ellenőrzésre — magyarázza. — Amit akkor 2—3 napig csináltunk; most lerövidül egy(!) órára. És ezt már ellenőrizni sem kell, mivel a gép már korábban elvégezte — mondja. mialatt új és újabb szánrri Iák kerülnek ki a nyomtató-* berendezésből. Boszorkányos gyorsasággal. T. Németh László Gyümölcsérés — megrendelésre Az etilén, ez a gáz alakú szénhidrogén meggyorsítja a paradicsomnak, az almának és a paprikának az érését, szerepe van a gyümölcs- és levélhulilásbain, de ugyancsak a számlájára írják, hogy gátolja a gyökér növekedését. A gáz alakú etilén a hűtőháziban érleli a zölden leszedett banánt, ám a szabadban nem alkalmazható, mert ott azonnal élliiilian. Ezért a vegyipar Olyan szilárd és folyékony hatóanyagokat fejlesztett ki, amelyek víz hatására a növényi sejteket etilén termelésére késztetik. Ezek a hatóanyagok módot adnak arra, hogy többé-ikevésibé pontosan előre tudjuk, mikorra válliik szüretelhetővé a paradicsom vagy az alma. És, mert a kezelt gyümölcsök csaknem egyidejűleg érnek, elszállításukat már előre megszervezhetik. E hatóanyagokból 0,5—1,5 kg-ma van szükség hektáronként. Igaz, hatásukra — a vízzel való érintkezés után — nemcsak etilén, hanem sósav és kénes sav is képződik, de a — hatóanyagot kifejlesztő Bayer- cég közlése szerint — ezeknek a mennyisége oly csekély, hogy a növényi sejteket wem károsítják. i 104 százalékra teljesítette első féléves tervét a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. Különféle radiátorokból, hidraulikus bányatámokból és élelmiszeripari öntvényekből 10 millió 900 ezer forint nyereséget könyvelhetnek el a fémipari vállalatnál. Képünkön Kiss János a Romantik alumínium lapradiátort készíti, —RT— Derítőiszapból trágya A derítőiszap értékes természetes trágya, de mert sok veszélyes kórokozó VEtn benne, nem alkalmazható minden további nélkül trágyázásra. A Münchenhez közeli Geiselbulachban sajátos eljárással pusztítják el ezeket a csírákat: a fekáliát egy 7 méter mély aknában radioaktív sugárzással bombázzák. Nemrég sugárforrásként a meglehetősen költséges — mert. csak különleges atomreaktorokban termelhető — kobalt—60-at használták. Újabban cézium szolgál e célra, ez az atomerőművek „kiégett” hasadóanyagainak újrafeldolgozása során képződik. Az ezt hasznosító besugárzás a derítőiszap csírátlanításának legolcsóbb módja. A céziumnak az is előnye, hogy felezési ideje 30 év: csaknem hatszor annyi, mint a kobalt—60-é, vagyis jóval ritkábban kell cseréini, mint a kobaltizotópot. Az aknába kilenc — nemesacélba burkolt, egyenként 20 cm hosszúságú — cézium- rudat süllyesztettek. A gammabesugárzás 0,66 megavoltos energiája elegendő arra, hogy 20 pere alatt a 3 köbméter iszapban az összes csíra elpusztuljon, de magát az iszapot nem teszi radioaktívvá. NÓGRÁD — 1986, szeptember 2., kedd
