Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

flLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVF., 191. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Tudományos módszerek az orosznyelv-tanításban Szekcióülések — 900 előadás — Kiállítás Élénk eszmecserével kí­sért szekcióülésekkel foly­tatta munkáját szerdán az Orosz Nyelv- és Irodalomta­nárok Nemzetközi Szövetsé­gének VI. világkongresszusa. A Budapesti Műszaki Egye­temen csoportüléseken, ke­rekasztal-konferenciákon és tudományos szemináriumo­kon e napokban, mintegy 900 előadást tartanak a szakem­berek a nyelvoktatás tudomá­nyos módszereinek, valamint az orosz nyelv- és irodalom- kutatás új irányzatainak té­makörét felölelve. E fórumo­kon az orosznyelv-tanítás nemzetközileg elismert kép­viselői osztják meg oktató- és kutatómunkájuk eredményeit, tapasztalatait a világ minden tájáról Budapestre érkezett kollégáikkal. Nagy érdeklődés kíséri töb­bek között az országismereti szekcióban elhangzó előadá­sokat. Többen hangsúlyozták: az aktív kommunikációs kész­ség. a nyelvvel kapcsolatos országismeret közösen kidol­gozott módszertani elvei sok új vonással gazdagítják a nyelvi didaktika hagyomá­nyos követelményeit. Már az első napokban alkotó vita alakult ki a tudományos sze­mináriumokon a technikai eszközök, közöttük a video és a számítógép alkalmazásáról, a nyelvoktatás eredményes­ségében betöltött szerepéről. Népes hallgatósága volt a kisiskolások és az óvodások orosznyelv-tanításának ta­pasztalatairól beszámoló kur­zusnak. Ugyancsak sok ér­deklődőt vonzanak a tan­anyag- és tankönyv-illusztrá­cióval kísért kerekasztal-be- szélgetések is. A Műegyetem K épületének aulájában kiállított mintegy ezer módszertani, nyelvészeti és irodalmi tankönyv, prog­ramfüzet és videokazettán rögzített óravázlatok tanul­mányozása mellett az egyéni tananyaggyűjtemények gaz­dagítására is mód nyílik e napokban: számos országból érkeztek a nyelvtanításhoz se­gítséget nyújtó propaganda­anyagok, amelyeket a küldöt­tek rendelkezésére bocsáta­nak. A russzisták további munkájukban hasznosíthat­ják a magyar nyelvoktatás eredményeit összegző kiad­ványokat is, amelyek a tan- könyvkiadó, az Országos Ok­tatástechnikai Központ és a Magyar Rádió gondozásában láttak napvilágot. Délután kegyeletes meg­emlékezés színhelye volt a Gellérthegy: a szovjet dele­gáció koszorút helyezett el a felszabadulási emlékművön. Este a tanácskozás résztve­vői megtekintették a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát a Budapest Kong­resszusi Központban. Milliókat érő ötletek Rekord után sem tétlenkednek az SKÜ újítói Noha tavaly a bevezetett újításokat tekintve rekordot állított be a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek, idén sem tét­lenkednek a vállalat újítói. (Az elmúlt évben 420 ötletet hasznosítottak a termelésben, előzőleg 1952-ben dicsekedhe­tett a vállalat hasonló ered­ménnyel.) Az idei év első hét hónap­jában 304 javaslatot nyújtot­tak be az ötletemberek, a tip­pek közül 200-at elfogadtak, bevezettek. Az utókalkulált gazdasági eredmény meghaladja a 17 millió 760 ezer forintot, míg tavaly ilyenkor 12 mil­lió 368 ezer forintos ered­mény kisérte az újítói munkát. A kifizetett újítási díj is meg­haladja az előző évit: idén ed­dig összesen 1 millió 344 ezer forintot vehettek kézhez az újítók, szemben a tavalyi 1 millió 231 ezer forinttal. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek újítómozgalmában változatlanul gondot okoz, hogy kevés nő és kevés 30 éven aluli fiatal próbálkozik egy-egy jó ötlet kidolgozásá­val. Az SKÜ dolgozóinak 25 százaléka a nő, az újítók köj. zötti arányuk azonban alig 1—2 százalék. Évente mind­össze 20—22 asszony és lány ad be hasznosítható javaslatot. Nem sokkal nagyobb aktivi­tást mutatnak az újítómozga­lomban a fiatalok sem: a har­minc éven aluliak közül éven­te legfeljebb félszázan lepik meg ötleteikkel az elbíráló­kat. noha a 30 évet be nem töltöttek száma eléri a válla­latnál az ezret. A benyújtott újítások közt kisebb jelentőségűek és nagy horderejűek egyaránt akad­nak. Néhány egészen kiemel­kedő ötlettel is előhozakodtak a gondolkodni nem rest szak­emberek, számottevő gazdasá­gi eredményhez segítve hozzá ezáltal a vállalatot. Maiczen József, Földi Jenő és Rideg Lajos például a hen- gerlőgépeknél használatos, addig importból beszerzett tám- és munfcahengerek házi előállítására dolgozott ki igen jó javaslatot. Az ötlet nem a legújabbak közül való, de nemrégiben számították ki, mennyit hozott egy év alatt a vállalati konyhára. Az import­helyettesítést célzó újítás 2 millió 414 ezer forint évi meg­takarítással járt! Ugyancsak a legfontosabb újítások közt szerepel a hide­gen hengerelt készáru hasítá­si programjának számítógépes alkalmazása. Az újítók, dr. Kinczel Ferenc, dr. Trefimann Imre, Dániel Károly és Köny- nvű József a számítógépes eljárással gyorsabb és anyag- takarékosabb hasítási mód­szert kínált fel a vállalatnak. Az újítás alkalmazásával lé- nj'egesen kevesebb hulladék képződik, így az SKÜ az öt­let révén több mint 3 és há- 1 romnegyed millió forintos évi megtakarításhoz jutott. Megközelíti a 3 és fél mil­lió forintos évi eredményt An­tal András, Nagy László és Klecsány József ötlete is: a három szakember a házgyári huzalok olcsóbb anyagból, más technológiával, változatlan minőségben való előállítását dolgozta ki. Bizonyára élénkíti az újítá­si kedvet az is, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb gondot fordíta­nak az ötletek gyors el­bírálására. Az érdemi elbírálásra előírt hatvannapos határidőt betart­ják, ennyi idő múltával vagy bevezetik az újítást, vagy kí­sérletezésre adják, vagy — mint nem hasznosíthat&t — elutasítják. Nyilatkozat a szénbányászat helyzetéről (2. oldal) Folyamatosan és jó színvonalon (3. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Jövő heti radio­es tévéműsor (S. oldal) qqy Faluvégi Lajos adta át Tízezrek javát szolgálja az új hasznosi vízmű Tegnap, Hasznoson került sor aKözép-Nógrád—Mátravi- déki Regionális Vízmű átadásá­ra, amelyen részt vett Falu­végi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhiva­tal elnöke, Kovács Antal ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnö­ke, Ozsvárt József, a .megyei pártbizottság titkára, valamint a tervezésben és kivitelezés­ben részt vett vállalatok ve­zetői, képviselői, dolgozói. A megjelenteket Vékony Er­nő, az Észak-magyarországi Re­gionális Vízmű igazgatója kö­szöntötte. majd Puskás Csaba, az Országos Vízügyi Beruhá­zási Vállalat főmérnöke je­lentette, hogy a vízmű elké­szült. Az új létesítmény épí­tésének első üteme a Mátra hegység északnyugati részének felszíni vizeit levezető Kövi- cses- és Csörgő-patak vízkész­letét hasznosítja. A tározó, vízgyűjtő területe 36 négyzet- kilométer, a tározótó felszí­ne 22,6 hektár, a legnagyobb hossza 1900 méter, szélessége 435 méter. Az új létesítmény üzembe helyezésével elsősorban Salgó­tarján város, továbbá a regi­onális vízellátó fővezeték men­tén található települések (Hasznos, Pásztó, Kisierenye, Mátraszőlős, Tar, Mátravere. bély, Bátonyterenye) vízellátá­sa oldódik meg. A vízmű ka­pacitása a térségben élő csak­nem 30—40 ezer ember ivóvíz- igényeit képes kielégíteni. A beruházás az előírt költségen belül jelentős megtakarítással valósult meg. A jelentés után Faluvégi Lajos mondta el avatóbeszé­dét. Bevezetőjében utalt arra a szép hagyományra, hogy ne­vezetes ünnepünk, augusztus 20. táján, az államalapító Ist­ván királyra és szocialista al­kotmányunkra emlékezve a munkát és az életet ■ adó ke­nyeret köszöntve új létesít­ményeket avatunk. Ezek sorá­ba tartozik a hasznosi víztá­rozó és vízmű. Ezután arról beszélt, hogy a vízgazdálkodás fejlesztése és jobbítása né­pünk egészségének állapotát, gazdálkodásunk hatékonyságát és természeti értékeink meg­őrzését egyaránt szolgálja, majd rátérve a VII. ötéves tervre elmondta, bogy a víz­gazdálkodás fejlesztésével az a célunk, hogy az évtized for­dulójára a lakosságnak több mint 90 százaléka közműves vízellátásban részesüljön, a közcsatornázottság pedig a ko­rábbi éveknél számottevően gyorsabban emelkedjen. Az előbbi azt jelenti, hogy a vízellátási program megvaló­sítására fordított összeg meg­háromszorozódik. A fejlesztés­re fordítható 60 milliárdot csaknem 50 százalékát válla­lati és társulati körben való­sítják meg. A miniszterelnök­helyettes nyomatékosan fel­hívta a figyelmet, hogy a víz A miniszterelnök-helyettes a nemzetiszínű szalag átvágá­sával átadta az új létesítményt. A viztisztílómű és az üzemviteli épület. takarékos felhasználása gaz­dasági szükségszerűség, ugyan­akkor mindannyiunk közös kö­telessége is. E tekintetben fon­tos feladat hárul az ipari üze­mekre, mint a legnagyobb vízfelhasználókra, különösen az ország vízben szegény tér­ségeiben. Rámutatott arra, hogy megengedhetetlen az a pocsékolás, amely jellemzi a jelenlegi vízfelhasználást. Az évenként felhasznált 1 milli­árd köbméter Ivóvíznek a 20— 25 százaléka megy veszendő­be, a pazarló fogyasztói szo­kások, valamint a vezetékhá­lózat és a szerelvények meg­hibásodása miatt. Jelenleg egy köbméter jó ivóvíz előállítása egyes helyeken 25—30 forint­ba kerül. A nemzetközi ada­tok is azt mutatják, hogy a víztakarékosságban jelentősen elmaradtunk. Társadalmi, gazdasági elő­rehaladásunk, természeti java­inkkal. köztük a vízzel való gazdálkodás megkívánja, hogy az előbb említett közfelfogást jó irányba formáljuk át. Mert ez fejlődésünk egyik fontos zálogát jelenti. Ennek kap­csán utalt arra, hogy az előb­bi elvek és a hozzá kapcsoló­dó tervek érvényre juttatásá­nak jó példáját mutatja a Kövicses-patakna épült hasz­nosi víztározó és vízmű, amely fontos részét alkotja a Nógrád megye, egészséges ivóvízellá­tását szolgáló beruházásoknak. Az 1979-ben megkezdett köz­ponti beruházás több mint 700 millió forintos költséggel va­lósult meg. A tározó jelentős mértékben enyhíti a megye tíz településének vízellátási gondjait, ugyanakkor elősegíti a községi vízművek létrehozá­sát és hozzájárul Salgótarján vízellátásának javításához. Ér­tékelve az építkezést, azt a gyakorlatot emelte ki, hogy a tervezők és a kivitelezők mindvégig nagy gondot fordí­tottak a tározó tájba illeszté­sére. Végezetül a miniszterelnök­helyettes elismerését fejezte ki a tervezőknek, építőknek, a vízügyi szolgálat minden dolgozójának. Az avatóbeszéd után Kovács Antal kitüntetéseket adott át a tervezésben és kivitelezés­ben legjobb munkát végzők­nek, Győrfíy Dezső, a Salgó­tarjáni Városi Tanács elnök- helyettese pedig négy dolgo­zónak a Salgótarjáni Városi Tanács emlókplákettjét nyúj­totta át. Ezután Falu végi La­jos a nemzetiszínű szalag át­vágásával átadta rendeltetésé­nek az új vízmüvet. A megje­lentek ezután megtekintették az új létesítményt. Befejezé­sül Devcsics Miklós megkö­szönte a kivitelezők és terüle­ti szervek eredményes együtt- munkálkodását. Utalt arra, hogy a jövőben, is csak a kor­mány segítségével, a. vízügyi szervek jó együttműködésével tudjuk a további vízellátás javítását szolgáló feladatain­kat is megoldani. Ünnepi program alkotmányunk születésének évfordulóján Az alkotmány ünnepén Bu­dapesten a Kossuth Lajos té­ren immár 19. alkalommal avatják fel ünnepélyes külső­ségek között a Magyar Nép­hadsereg új tisztjeit, a Parla­ment előtti Duna-szakaszon ismét megrendezik az évről évre sok tízezer látogatót von­zó vízi- és légiparádét, este pedig a gellérthegyi szín­pompás tűzijátékot. Az au­gusztus 20-i ünnepi prog­ramról a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának, a Honvédelmi Minisztériumnak és a Magyar' Honvédelmi Szö­vetség budapesti vezetőségé­nek képviselői tájékoztatták a sajtó képviselőit szerdán a Hullám kirándulóhajón. A hagyományos tisztavató ünnepség 10 órakor kezdő­dik a Parlamentnél az álla­mi zászló előtt. Az eseményt megelőzően 9 órától motor­csónakversenyt rendez a Dunán a motorcsónak-szövet­ség. A tisztavatás után 10.50 órakor a Magyar Evezősök Szövetsége Alkotmány Ku­pájáért versengenek az eve­zősök. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség budapesti vezetősége, a Magyar Néphadsereg kije­lölt alakulatai, valamint a főváros állami és társadalmi szerveinek közreműködésé­vel az idén 25. alkalommal rendezik meg a budapesti honvédelmi napot, a népszerű dunai vízi- és légiparádét. A vízi- és légiparádé jó alka­lom arra is, hogy a szórako­zás mellett a nézőket megt ismertesse a Magyar Néphad­sereg technikai eszközeivel, az MHSZ egyes szakágait be­mutató sportokkal, és ízelítőt adjon az MHSZ sportolóinak és a katonafiataloknak a fel- készültségéből, ügyességéből és bátorságából. A bemutatón mintegy 100 úszóegység — közöttük a Magyar Néphad­sereg úszó-, harc- és szállító- járművei —, s több mint fél­száz légijármű vonul el az Országház előtt, illetve felett. A programban lesz egyéni műrepülő és helikopterbemu­tató, motoros műrepülő köte­lékek és vízisíelők parádéja. Üjdonság, hogy vitorlázó mű- repülő-bemutató szórakoz­tatja a közönséget. S kedve­ző időjárás esetén az égjük motoros sárkányrepülő a Du­na vizén „landol”, majd a folyóról ismét a magasba emelkedik. A honvédelmi nap egyik legérdekesebb szín­foltjának ígérkezik az ejtőer­nyősök ugrása. A helikopte­rekből ezúttal 138 ejtőernyős startol. Az alkotmánynapi ünnep­ségeknek két évtizede elvá­laszthatatlan színpompás zá­róakkordja a gellérthegyi tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik. A Citadellán, a Gellért-szobornál, és a Gel- lért-rakparton elhelyezett bombák és röppentyűk Isjlö­vésével tűzfigurák ezrei raj­zolódnak ki az égbolton. A parádét fényszórók játéka kíséri. Hazánk felszabadulá­sának évfordulójára a Cita­dellán vörös csillag alakban kigyulladó 41-es szám emlé­keztet majd. A bemutató ide­jén mintegy 4100 különböző' típusú és összesen több mint 10 tonna súlyú rendkívül változatos szín- és hangha­tású technikai eszközt bocsá­tanak fel, A műsor színe« bengálégők fényévei ér véget«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents