Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Gondok Újtelepen Hurkot vethetne a járat Mir vi szafelé ballagok, amikor az egyik kiskertből utá­nam kiáltanak. — Lesz-e belőle valami? — Miből? — kérdezek vissza­— A buszjáratból — hangzik a kiegészített kérdés. Ha én azt tudnám! — gondolom magamban- Végiggyalo- po'tain Zagyvapálfalván a Kálmán Imre utat, elfogadtam a m gszólaltatottak véleményét, közlekedési szakember azon­ban nem vagyok. ☆ Maruzsné Kovács Éva szív­ügyének érzi a Kálmán Imre úti lakosok panaszát, egyik „szülőanyja” a szerkesztőség­hez írt levélnek is. — Mi éppen az út közepén lakunk, gyalogosan tizenöt perc az út. akár a vizslási buszhoz, akár a hármas vagy tízes helyijárati buszhoz in­dulunk el — mondja- — De mégsem egészen mindegy, hi­szen a vizslási busz gyakran érkezik túlzsúfoltan, és sok­szor nem is áll meg. Műszaki informátor vagyok, gyalog já­rok a síküveggyárba, legin­kább nem is a magam nevé­ben szólok azért, hogy le­gyen valamilyen buszjárat a Kálmán Imre úton. — Elég sok nyugdíjas, idős ember él az utcában, főképp nekik lenne jó, ha járna itt a busz. Én tíz-tizenkét perc alatt érek le az újtelepi elágazóhoz, ott szállók fel a hármasra — említi Dági Sándor, a sík­üveggyár gyáregységvezetője. — Évek óta probléma az itt lakóknak a busz hiánya. Ré­gebben a Volán azt válaszolta e kérésekre, hogy rossz az útburkolat. Most kész az út! A buszjárat ügyében bátorító szavak hangzottak el tavalv a választási gyűléseken, a nép­frontértekezleteken. Legutóbb pedig éppen a NÖGRÁD-fó- rumon adott válaszok ver­ték fel megint a port­— Amikor az a fórum volt, bementem a szerkesztőségbe, megvártam a volánosokat, de sajnos semmi biztató választ nem kaptam. Azt mondták, meg van oldva a Kálmán Im­re útiak közlekedése. Meg az­zal is érvelnek, keskeny itt az út. Nem tudom?! Ha el­jár itt a kamion, a darus ko­csi, elfér talán a busz is — mérlegeli a helyzetet Krajcsi Károly, aki rokkant nyugdíjas és egv éve lakik itt. Éppen végszóra érkezik ha­za a felesége. — Bizony, megátkozom sok­szor ezt a helyet, amikor fel­pakolva, csomagokkal jövök a Kálmán Imre út közepéig az újtelepi megállótól — mond­ja. — Nem irigylem én a Su­gár útiakat, amiért oda már bejár a busz. de azért Újte­lep mégis régebbi felépülés — veti fel Kovács Istvánná. — Mi 1928 óta lakunk itt, ide még buszjárat soha nem volt. Én mostanában néha a piac­ra megyek be, a kertben ter­mett babot, borsót, virágot viszek, kevés a férjem nyug­díja. Mit mondjak? Messze van a tízes megállója. ir Nem válogatott vélemé­nyek az elhangzottak. Már csak azért sem, mert a szer­kesztőséghez írt levelet is 37- en írták alá a közlekedés megoldatlansága miatt. Ügy vélik az itt lakók, kész az út, ismét meg kellene vizs­gálni, hogyan lehetne a busz­járatot megszervezni. Mert most nem tudják a Kálmán Imre útiak, mi a kérelmük elutasításának éppen aktuá­lis indoka. De nem is erre kíváncsiak L Azon törik a fe­jüket, hogyan járhatna még­is busz az utcában. — Tehetne egy hurkot a Su­gár úti, tízes járat. Belefér­ne az óránkénti menetsűrű­ségbe. S ha szűk az út, le­gyen csupán egyirányú a buszforgalom — erre gondol Maruzsné. — Én a 3A, 3Y járatokon gondolkodtam. Ha ezek be­jönnének, naponta tizennégy busz fordulna meg itt. Sze­rintem ez nem lenne nagy pluszköltség — fontolgatja Krajcsi Károly. — Ha a csúcsidőszakban, munkakezdéskor és -végzéskor lenné buszjárat, már az is segítséget jelentene — ez Dági Sándor felvetése. — Nemegyszer látom, hogy a Sugár útról induló tízesen csak ketten-hárman ülnek, igazán tehetne hát egy kört a busz a mi utcánkban is — így Kovácsné. ☆ Váltig állítják a Kálmán Imre útiak, hogy a város egyik részén sem kell annyit gyalogolni a buszhoz, mint itt. Közlekedési viszonyai­kat teljesen megoldatlannak minősítik. Idézet levelükből: „Nem tudjuk elhinni, hogy mindezeket felmérték vol­na, mielőtt minket követke­zetes rendszerességgel eluta­sítottak. Nem kérjük mi egy új járat beállítását, de vala­miképpen meg lehetne oldani a mi szállításunkat, ha kicsit is mélyebben foglalkoznának az üggyel az illetékesek.” Mi ennél mélyebben nem tudunk. Kié a következő lé­pés? ☆ Rövid válasz a Volántól: — Valóban, minden évben fel­vetődik ez a probléma a Kál­mán Imre útról- Tapasztalata­ink szerint a csúcsidőszakban lenne indokolt ezen az úton a buszjárat. Más időszakban nemigen lenne kihasználva... ☆ A szerkesztő ezek után már csak arra kíváncsi, ugyan akad-e az újtelepiek közül egyetlen ember is, akit ez a válasz kielégít? Zsély András V isszalépett — ha úgy tetszik, akko-r megfogadta a kri­tikát — a Skála. A NÖGRÁD-ban is utaltunk rá: a hónap elején vegyes érzelmeikkel fogadta a közvélemény és a sajtó a kezdeményezést, a zöldség- és gyümölcsértékesítés­sel foglalkozó új üzlethálózat létrehozását. Először tapsolt mindenki. Jó okkal, hiszen a kezdeményezés a vásárlókat, a jobb minőséget és az árak letörését szolgálja. A tapsot kö­vette a fanyalgás. Erre is megvolt minden ok, hiszen az üz­lethálózat boltjainak portáljai fölé ezt tervezték írni: Fruitta- porta. Már a hír első olvasásakor eszembe jutott Bánffy György színművész, budapesti országgyűlési képviselő. A tavaszi ülésszak tárgysorozatában láttam: a magyar nyelv ügyében máskor, máshol is szót emelő jeles egyéniség interpellál a belkereskedelmi miniszterhez, az üzletek egyre jobban el- burjánzó, idegen nyelvű elnevezése miatt. A Parlament folyosóján felidéztük a népfront kongresz- ezusán hasonló ügyben megtett felszólamlását, majd arról beszélgettünk, miért is ez a kitartás? „Egyszer már gólt is kellene rúgni!” — mondta Bánffy. Az ember abban bízik, hogy a makacsság sikerrel jár. Ha ismétlések árán is, de lesz változás. S hogy miért tartja fontosnak a nyelvművelő színművész és országgyűlési képviselő az üzletek elnevezé­sét? Egyszérű a magyarázat. „Már egy vidéki kisvárosban 6em lehet úgy végigmenni az utcán, hogy lépten-nyomom re nyelvtörő, idegen felirat szúrja az ember szemét.” Bánffy mindehhez még egyet hozzátett: „Köszönöm a saj­tónak. .. Köszönöm, hogy már eddig is oly’ sokat tett az etnyanyelv védelméért.” Mindezt a Frutta-porta kapcsán idézte emlékezetem. Meg­jelent a hír, az örvendezés, aztán a fanyalgás. Aztán vala­mi szokatlan történt. Hétfőn este a nagy nyilvánosság előtt ismét szót kért a Skála. Nem azért, hogy mosakodjon, ma­gyarázkodjon, hanem bejelentették az újabb Intézkedést, Volt Frutta-porta, nincs Frutta-porta — mert nem nyerte meg a nyilvánosság, meg a sajtó tetszését. Lesz Vitamin­porta — ez mégis jobban hangzik. A gyors reagálás méltatása mellett nem mellőzhető még egy tény. Az átkeresztelésre úgy hajlott a Skála, hogy már készen voltak a korábbi nevet reklámozó tesakok. pénzbe került a „bevezetés” is. Nem baj. Az árut beleteszik a Frut- ta-portás zacskókba — amíg el nem fogynak —, legföljebb elnézést kémek a vásárlótól. Az újabb keresztelő nem valami világot rengető esemény, mégis megérdemli a figyelmet. Ha másért nem, akkor csak azért is, mert jelzi: a Skála maga is figyel. A közvélemény­re és a sajtóra — s ha a szükség úgy hozza, nem rest vál­toztatni. A nagyvállalatot eddig az ötleteiről, meg a kezde­ményezőkészségéről ismertük. A mostani apró példa azt ér­zékelteti: az önkritika sem idegen tőle. Ezt is el lehetne ta­nulni a Skálától, akárcsak = vállalkozókedvet l ' K. G, j *■ '«ajwsp . _... . M alária elleni oltóanyag Az NSZK-beli Behring-Wer­ke és az USA-ban működő Biogen gyár kutatóinak sike­rült a maláriaplazmódium égjük közbülső fejlődési alak­jának, a merozöitának néhány felületi fehérjéjét (antigénjét) elkülöníteni, majd ezt a fehér­jét géntechnológiai úton ter­melni. Folyamatban vannak azok a vizsgálatok, amelyek a klinikai kipróbáláshoz, majd a forgalmazáshoz szükségesek. A megyeszékhelyen átmenő gépkocsik vezetői tői továbbra 1» fokozott türelmet igényel a közlekedés. Ha sorompó zárja el az utat, több száz jármű is összetorlódik a városköz­pontban, s ilyenkor csak az udvariasság, nyu galom segít a kulturált továbbjutásban Á régiek közül már csak r n en... Érsekvadkert. Forró nyár, délelő. Növények, állatok, em­berek egyaránt szenvednek a hőségtől. A Radnóti út 43-as számú ház kertjéből nap­szítta arcú bácsi fogadja az érkezőt. Szeméből az öregek mindent tudó mosolya árad, kézfogása rácáfol a 83 év ter­hére. A szoba jótékony hű­vösében felszakadó beszélge­tésfoszlányok lassan rajzol­ják ki Kakas József faragó életútját. —. Ezt a telket még 1915- ben vette az apám, 5000 ko­ronáért. Alaptól a tetőig itt minden az ő keze munkáját dicséri, ahogy a község sok­sok háza is. Tőle örököltem a faragómesterséget, a kőmű­ves- és ácsmunka szépségeit, a nehéz percek örömét, ahogy a puszta földből falú ház. — Józsi bácsit kamaszként érte az első világháború, meglett emberként a második. Hogyan emlékszik vissza azokra az időkre? itthon rokon­meg­pajtát, — 12—13 éves koromban afféle mindenes voltam oda­haza. Libát őriztem, fát vág­tam, hordtam. 13—14 évesen már aratni jártam boldogult apámmal, minden tizedik má­zsa búza a miénk volt. Az első világégésről nem sok emlékem maradt, a rhásodik háború rémségeit sem érez­tük annyira a saját bőrünkön. Katona sem voltam — tudja, minket, parasztembereket lö­vészárkot ásni vittek. Húsz kerek esztendeig ingáztam a szülőfalum és a főváros kö­zött, állnak még azok a budai bérházak, ahol kitanultam a szakma csínját-bínját. A fel­szabadulás már újra talált — kezdetben a Ságnak, később aztán rendelésre kezdtem ólat, kútkalitkát keríteni, há­zat építeni, kemencéket rak­ni. — Itt a szomszédban ép­pen lakodalomra készülődnek, a búbos kemencében már sül a jóféle házikalács. Tessék már megmondani, mi a jó kemence titka? — Először is, a sütőrésznek négyzet alakúnak kell lennie, 120x120-as méretűnek, úgy, hogy egyszerre kilenc ke­nyér beleférjen. A búbos ke­mence 64 cm magas, boltíves, vályogból rakott. Az süt csak igazán! — Itt a kert elején láttam néhány ólat. Foglalkoznak kinő” avert m®S állatokká^? — Hogyne! Gazdálkodtam én azelőtt is, a tsz-be is jár tam, feleségestül. Ami disz­nó, kacsa, nyúl, baromfi van a háznál, én látom el mind a mai napig. Kell a munka, ez éltet reggelről reggelre. A háztól nem messze, öles fák árnyékában kis kálvária húzódik. Józsi bácsi 17 évig harangozott a vasárnapi is ten tiszteletre. — Gyenge vagyok már a harangkötélhez, hiába, az idő engem is rozsdásra köp tatott. A barátok, ismerősök sorra mentek el, a régiek kö­zül csak én vagyok. Hatvan­egy év az asszonnyal, béké­ben, szeretetben, két gyerek. És hát, ez a nem múló von­zódás: a véső, a kalapács, a gyalupad. Látja, ennyi tellett a „faragótól”. Vaszari Erika A nyári kánikulában az üzletekben az egyik legkeresettebb áru a sör. A borsodi világos sört, amelynek zömét Salgótarjánban a Karancs palackozó gazdasági társulás palackoz­za, megyénk hétszáz egységébe szállítják, __ — Rigó — Ha jó a XVI. századból Az észtországi Saaremaa szi­getén a hajózási múzeum „Vijkai” búvárklubjának tag­jai egy hajó maradványaira bukkantak. Agyagos iszap bo­rította a hajót. Azért a részei jó állapotban maradtak meg. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a mestereik n hajó építéséhez kör is fát használtak, amelyet 1543-ban vágtak ki. Ez azt jelenti, hogy a lelet csaknem 100 évvel idősebb a Vjaza nevű hajónál, amelyet eddig a Balti-tengerből kie­melt legrégibb hajának tar­tottak. . Ferenc József másik titkos románca? Hajdanvolt I. Ferenc József és Schratt Katalin színmű­vésznő hocszú, bensőséges kapcsolatáról könyvtárrava- lót írtak mór össze. Ám az, hogy az apostoli császár-ki­rálynak Schratt művésznő előtt is volt már heves viszonya — mégpedig utódokkal —, ez (ha igaz) újdonság a javából. A bécsi Kronen-Zeitung nap­lókból és levelekből idéz, amelyeket az osztrák nemze­ti könyvtárban őriznek. író­juk bizonyos Anna Nahowski, aki 1931-ben, 71 éves korá­ban halt meg. A feljegyzések szerint a bécsi fiatalasszonyt a schönbrunni parkban, séta közben „szólította le” a nála 30 évvel idősebb uralkodó. Az ismeretségből utóbb vi­szony lett: Anna elvált első férjétől, majd egy vasúti tisztviselő neje lett —, akit kisvártatva Galíciába helyez­tek ... A szőke Anna,az udvartar* tás diszkréten átutalt pén* zéből pompás villát vett a schönbrunni palota szomszéd­ságában, s ott fogadta hódo­lóját. Általában reggel 5 óra tájban — Ferenc József köz­ismerten koránkelő volt... A románcnak évek után őfelsé­ge új szenvedélye. Schratt Katalin vetett véget, a bol­dogtalan Annának csak újabb kerek összeg jutott, végkielé­gítésként. Anna szerint lánya, Helene, s fia, (akit történetesen Fe­renc Józsefnek kereszteltek) e kapcsolatból származik. Ki tudja? Helene Nahowski egyébként ismert: Álban Berg, a nagy osztrák zene­szerző felesége lett. Tíz éve halt meg! s ő helyezte letét­be anyja naplóit, amelyeket most feldolgoztak. Elég ké­sőn ahhoz, hogy a főszerep­lők eltűnésével nyilván mind­örökre megoldatlan maradjon a pikáns kaland.

Next

/
Thumbnails
Contents