Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
Egy vizsgálat tapasztalatai (I.) Elmaradt milliárdok nyomában Ha valaki a fentiek alapján vizsgálati fogságra, vagy éppen előzetes letartóztatásra gondol — az bizony téved. Az alábbiakban ugyanis nem lopásról, rablásról, vagy más bűncselekményről, hanem egy NEB-vizsgálatról esik szó. Ezek között „csupán” a munkaidő „hűtlen kezeléséről” adhatunk számot, ami pedig a büntető perrendtartásban még ismeretlen fogalom. Pedig a bevezetőben feltételezett asszociáció — a felelősök „tettenérése” esetén —, akár jogos is lehetne. Ugyanis megállapítást nyert: a munkaidő-kiesések miatt elmaradt teljesítmény számított értéke a vizsgált egységeknél egy év alatt is milli- árdokra rúg. Komplex, jól időzített A vizsgált területek különböző ismérvek szerinti összetétele megközelítően reprezentálta a megye gazdasági struktúráját. A vizsgálatba bevont egységek között megtalálhatók voltak tanácsi, kis- és nagyvállalatok. termelő- és szolgáltatóüzemek éppúgy, mint a szövetkezeti szektor és szinte valamennyi ágazat képviselői. Termelési értékük a vizsgált időszakban (1983— 1985. között) dinamikusan növekedett és az egyes vállalatok, szövetkezetek között jelentős mértékben szóródott. Volt, ahol a termelés közel megduplázódott, másutt jelentős mértékben csökkent. Amint arról e lap hasábjain már korábban szó volt; a népi ellenőrök a közelmúltban fejezték be azt a hetekig tartó, nagyszabású akciót, amelynek során számos me- syei vállalatnál, ■ szövetkezetnél előre elkészített program alapján meghatározott szempontok szerint ellenőrizték a munkarend és a munkafegyelem szabályozottságát, vizsgálták a munkaidőalap tervezését és kihasználását, elemezték a munkaidő-kiesések okait. A nyereség és a jövedelmezőség még differenciáltabban alakult Általában nagymértékű, több egységnél 30—40 százalékot is meghaladó, esetenként teljesítményfedezet nélküli volt a keresetszínvo- nal-növekedés. A foglalkoztatottak száma minimális mértékben csökkent, ezen belül nőtt a szellemi foglalkozásúak létszáma. Kismértékben csökkent a fluktuáció, dinamikusan nőtt a termelékenység, ugyanakkor a teljesítménybérben foglalkoztatottak száma mérséklődött. A módszerekről A gazdálkodást jellemző és a vállalati magatartásra utaló összesített statisztikai adatok alapján természetesen messzemenő következtetéseket levonni nem indokolt. Az azonban figyelmeztető, hogy a vizsgált körben a gazdálkodás ellentétesen ható tendenciái erősödtek fel, és ilyen körülmények között még az átlagosnál is jelentősebb szerepe van a hatékony munkaidő-gazdálkodásnak. A vizsgálat módszerében is törekedett a komplexitásra; az önbeszámoltatáson túl a népi ellenőrök helyszíni vizsgálatot is végeztek és közvetlenül a dolgozókkal történt interjúk alapján igyekeztek hasznosítható információkat kapni. A munkaidő kihasználtsága és a villamosenergiafelhasználás alakulása közötti kapcsolat megállapítására — szakemberek bevonásával — villamosenergia-mé- réseket is végeztettek. Tekintettel arra. hogy ilyen mélységű és összetettségű vizsgálatra eddig még e témakörben megyénkben nem került sor, az összefoglaló jelentést tárgyaló megyei NEB joggal állapította meg: a vizsgálat következtetései általános éivényűnek tekinthetők, javaslatai jól hasznosíthatók a helyi intézkedések kidolgozásában. A vizsgálat aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy a Minisztertanács 1986 július 31-i ülésén — egy nappal a megyei NEB- értekezletet követően — jelentést hallgatott meg a munkaidőalap védelméről, a munkafegyelem helyzetéről és utasítást adott további központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére. Ezért a következőkben —, ha csak kiemelésekre szorítkozva is — ismertetjük a megyei NEB-vizsgálat főbb megállapításait, következtetéseit és javaslatait. Az alapok is hiányoznak Figyelmeztetőek a munkaidő-tervezéssel kapcsolatos megállapítások. A hasznos munkaidőalapot, a kieső és a veszteségidőket a vállalatok és szövetkezetek 1/3-a nem tervezi meg. Utóbbiak, egy része is csak azokat a tényszámo- kat rögzíti, amelyek a KSH információihoz szükségesek. Különösen kedvezőtlen a helyzet a gyáregységeknél; egy részük nem kapja meg a központtól a munkaidőalapra és a veszteségidőkre vonatkozó információkat, maguk pedig nem készítenek saját munkaidőalap-tervet. Az elemzésről is csak időnként érkezik visszajelzés, ez az információ azonban nem elégséges ahhoz, hogy azokból érdemi következtetést lehessen levonni, megfelelő intézkedéseket lehessen tenni. A vizsgált egységek többsége a KSH által előírt kötelező adatszolgáltatásra alapoz és jobb esetben ezt bővíti ki. így elsősorban az egész napos távollétek rögzítése, továbbá ezek különböző címen történő — előírásnak megfelelő — számbavétele történik meg. Az előbbiek alapján a vállalatok egy része elkészíti az egész napos munkaidőmérleget. Pontosabb. órában történő megfigyelés és elemzés nem jellemző. Nem egységes a munkaidőmérleg időbeni elkészítésének a gyakorlata sem. Csak néhány vállalatnál fordult elő, hogy a rendszeres beszámoltatásban előírt alapadatokon kívül, a munkaidőalap tényleges kihasználtságát mérő munkaidő, vagy gépkihasználásra vonatkozó mutatószámokhoz szükséges adatokat ^ figyeljenek meg. A titka kivétel közé tartozik a* SKÜ, ahol a gépforgásidó'-kihasználás vizsgálata rendszeresen, s több mint 400 gépre terjed ki, ezen belül 20 súlyponti berendezésre külön figyelmet fordítanak. (Folytatjuk) Dr. Baráthi Ottó Magyar találmány: a bontás nélküli csatornajavítás Hazánkban és több más európai országban már sikerrel a lkai mázzák a Magyar Tudományos Akadémia természettudományi kutatólaboratóriumai, valamint az Alagi Állami Tangazdaság Su- peraqua elnevezésű közös szolgálati találmányát. A módszert — amellyel a hibás föld alatti csatornákat az útburkolat bontása nélkül rendkívül rövid idő alatt ki lehet javítani — szinte valamennyi szocialista és 18 nyugati országban szabadalmaztatták. Az eljárás során a javítandó, repedezett, töredezett falú csatornaszakaszt lezárják, s a benne levő folyadékot kiszivattyúzzák. Ezt követően a csövet egy tartálykocsiból az akna nyílásán át speciális, a víznél sűrűbb vegyszerrel feltöltik- A vegyszer a cső repedésein kiáramlik és megtölti a csatorna üregeit, be- áramlife a talaj járatokba. Ekkor a csőben maradó vegyszert a tartálykocsiba visszaszívatják. A következő műveletben más összetételű oldatot juttatnak a csőbe, amely 30—60 perc alatt megszilárdítja a csatorna üregeiben és a cső repedéseiben, lyukaiban maradt további vegyületet. A két készítmény kémiai reakciójának létrejöttével a csövek repedéseit és hibás illesztékeit szilárd, vízzárt védőréteg veszi körül. A föld alatti csatornahálózatok hibáinak hagyományos javítása több hetet vagy hónapot vesz igénybe. A vegyszeres csatorna javítással egy nap alatt két tartálykocsi vegyszert felhasználva 50—200 méter hosszú csatornát is ki lehet javítani. Az Alagi Állami Tangazdaság Superaqua-főmérnök- ségének a szakemberei ezzel az eljárással hazánkban és külföldön eddig 200 kilométer hosszúságú hibás csatornát javítottak meg. Ausztriában két esztendeje Super aqua Austria néven közös vállalatot alapítottak. A magyar találmányt sikerrel alkalmazzák egyebek között Bécsben, Linzben, Korneuburgbap és Varsóban. Hazánkban elsősorban a nagyobb gyárak és üzemek elöregedett csatornahálózatát javították az útfelbontást nem igénylő módszerrel- A Kőbányai Gyógyszerárugyárban például 6 ezer méter hosszú csatornaszakaszt újítottak fel, úgy, hogy a három műszakban dolgozó gyárban nem okoznak fennakadást a munkálatok. Az M—1 és M—7-es utak alatti csatornák csővezetékeit ugyancsak Superayua- eljárással javították meg. Áz oroszlán szemműtéte Mesterséges szemiencse beültetését végezték el a szibériai Krasznojarszkban a hat hónapos — Lord névre hallgató — cirkuszi oroszlán- kölyöknél. Számítógép segítségével határozták meg a lencse méreteit. és készítették el a gyártásához szükséges nyomóformát is. pjjmiilB A FORCON Szerszámipari Vállalat érsekvadkerti gyára az év első felének nyereségtervét százhuszonöt százalékra teljesítette. Közel tizenhatmillió forintos nyereséget könyvelhettek el a különböző forgácsoló- és lefejtőszerszámokból, amelyet képünkön Marton Imre készít az élezőgép segítségével. —RT— Vörös salak Ausztriába Melléküzemek Kazáron Jelentős .melléküzemi tevékenység zajlik a Kazán Zöldmező Termelőszövetkezetben. A szállítási ágazat mellett műanyagüzemük is van- Szabó István, a szállítás ágazatvezetője elmondotta, hogy az idei tervük közel 16 millió forint árbevétel elérése, amelyből fél" év alatt 7,4 millió forintot teljesítettek. Tehergépkocsikat, rakodógépeket és autóbuszokat üzemeltetnek. A tehergépkocsi-részleg 15 gépjárművel rendelkezik. amelyek a szövetkezetnek és bérfuvarban dolgoznak- A Csigakút-dűlőben hetedik esztendeje foglalkoznak vörös salak kitermelésével, osztályozásával és szállításával. Hét év alatt mintegy 150 ezer tonna salakot termeltek ki, amelynek értéke 30 millió forint. A fuvarozás révén 60— 65 millió forint árbevételre tettek szert. Á csúcsot tavaly érték el, amikor 27 500 tonna vörös salakot értékesítettek- A szakember véleménye szerint kétezerig mindenképpen elegendő salakkal rendelkeznek. Hasznosítására gazdasági társaságot alakítottak a Nógrádi Szénbányákkal és a MINER ALIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal. A nyereség 20 százalékát a külkereskedők, 35 százalékát a Nógrádi Szénbányák, 45 százalékát a kazári tsz kapja. Kapós a vörös salak, szállítják az ország minden részébe, Szombathelytől Nyíregyházáig, Szegedtől Miskolcig. Elsősorban tenisz-, labdarúgó-, futópálya és sportudvar kialakításához használják fel. Évente 1500—2000 tonnát exportálnak Ausztriába. A rakodógépüzem közel félmillió forint bérmunkát végez évente- Nyereséges az autóbuszüzem is, annak ellenére, hogy ingyen szállítják a sportolókat, az iskolásokat, az öregeket es a tánccsoport tagjait., A Hungária Műanyag- feldolgozó Vállalatnak Kazárról Budapestre bérszállítást végeznek. A bérszállítás és bérmunka közel két és félmillió forintot hoz évente a szövetkezet konyhájára. • Tavaly óta működik Kazáron a «nűanyagüzem, amely Kovács Ferenc irányításával műanyag térítőikét gyárt hétféle mintában. Az elmúlt esztendőben 6,5 millió forint árbevételt produkáltak és a 176 ezer darab terítő eladása mintegy 400 ezer forint nyereséget eredményezett. Szállítanak Debrecentől Kaposvárig sokfelé, valamint a különböző vegyiáru-n agykereskedelmi vállalatoknak és egykét termelőszövetkezetnek is. Am idei esztendő eddig eltelt időszakában 60 ezer darab műanyag térítőt gyártottak, de az éves terv 150 ezer terítő előállítása- Gondot okoz. hogy az önköltség növekedése miatt növekedett a termelői ár is, emiatt a korábbi megrendelő BÉTEX az idén még egyetlen darabot sem vásárolt a műanyag-feldolgozó üzemtől. Tavaly a kereskedők még 45 ezer darabot vettek. A nagyüzem melléküzem- ágában is szeretnének a jövőben több lábon állni. A környéken például zeolitkő- zet található, amely talajjavítástól kezdve sokcélú fel- használásra alkalmas. Vásárló is akadna, de egyelőre a 2000 forint tonnánkénti ára! soknak tartják. A kistermelést, a feldolgozást és a piaci értékesítést szeretnék mielőbb megoldani. Ausztriából és Svájcból is van érdeklődés a zeolit iránt,' (rozgonyi) I Fólia hentesáruk csomagolására A Papíripari Vállalat cső- magolóanyag-gyárában új fóliát fejlesztettek ki. amelyet elsősorban a húsiparnak ajánlanak. Az átlátszó, he- geszthető, jól záródó, gőznek és gázoknak ellenálló csomagolóanyag egészségügyi engedélyezése most folyik. Ha ez befejeződik, megkezdődhet a nagyüzemi gyártás. Az új termékeket elsősorban a tőkésexportra induló sonkaszállítmányok csomagolására ajánlják a gyártók. A különleges csomagolóanyag előállítására egy NSZK-beli gépet béreltek. A nagy teljesítményű, modem berendezésen gyártják a már ismert, a vákuumcsomagoláshoz szükséges fóliát is, amelyet az úgynevezett félszáraz húsáru — kolbász, szalámi — csomagolásához használnak. A mostani, továbbfejlesztett változat azonban jobb minőségű a korábbiaknál, az így csomagolt áru hosszabb ideig tárolható, ás kevésbé szárad ki. Ugyancsak a különleges íó- lia,gyártó berendezésen állítják elő az egyszer használatos orvosi fecskendők csomagoláséra alkalmas terméküket. A fecskendőket a gyártás után becsomagolják, és csak ezt követően sterilizálják: tehát a csomagolóanyagnak ■ olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amely ezt lehetővé teszi. A különleges fóliák kifej- I lesztése és a sikeres próba- gyártás után még az idén megkezdik az üzemszerű termelést. Fellendült üzletek A Nőgrád Megyei Szolga 1- tatóipari Vállalat legdinamikusabban fejlődő-ágazata idén a kereskedelem. Arany János úti banká csiholtjában és a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel közösen üzemeltetett mintaboltban a forgalom oly mértékben felfutott fél év végéig. mintha a két üzlet , hat hónap helyett hetet dolgozott volna végig A barkácsboll a tervezett 13 és negyed millió forint helyett több mint 16 millió 130 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Sikerült az üzletnek olyan választékot találni, mely eltér mind az e zermesterbol tétól. mind a Nógrádker hasonló profilú üzleteinek kínálatától. A kohászati mintaboltban hat hónap alatt 11 millió 700 ezer forint értékű áru költ el, noha az előirányzatokban csak 7.8 millió forintos forgalom szerepelt. Naponta ezerötszáz zsák duzzasztott perlitct csomagol Dudás Lászlóné ée Zagyi Piroska a KOSZIG Vállalat pásztói perlitfeldolgozó gyárában. Sertéshús-termelési verseny kistermelőknek A MEM, a TOT, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése, az A11 átforgatom és Húsipari Tröszt, valamint az ÁGKER KFT sertéstenyésztői és hús- termelési versenyt hirdet, a sertéshústermeléssel foglalkozó megyéníkbeli kistermelők részére A verseny 1987. június 30-ig tart. A kistermelők, az általuk tartott kocaállomány, értékesített összes hízott sertés, valamint az eladott hízósertések minősége alapján vehetnek részt a vetélkedésben. Három kategóriába jelentkezhetnek. Az elsőbe tartoznak azok a kistermelők, akiknek a legtöbb igazolt származású kocájuk van. Kettesbe sorolják azokat, akik a legtöbb hízósertést értékesítették. A harmadikba kerülnek azok, akik a legjobb minőségű vágóser tést produkálták — ha leg alább 20 vágás utáni minősí léssel átadott sertésük van. Az egye®/kategóriákban csal saját tulajdonú tenyész. é hízóáillománnyal lehet verse nyezn-i. A kettes és a hárma kategóriában az értékeié alapja az egy évre szóló ér tőkésítési szerződés. Azok. akik az első kategó riéba tartoznak s az első há rom helyért küzdenek, 15, n és 15 ezer forintban részesül neik. A második kategóriába t a sorrend: 10, 8 és 10 ezer fo rint. A harmadik kategóriába: három első, második és harmadik díj kiosztására kerü sor. Az átvehető díj 5, 4, .illetve 5 ezer forint. A nevezéseket augusztus 31 ig kell a megyei tanács mező gazdasági osztályához bekül deni.
