Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
ÓGRÁBI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT Hetven ország, kétezer küldött Világkongresszus az orosznyelv-oktatásról r Augusztus 11-től 16-ig öt tiapon ét, Budapesten rendezik meg a MAPRJAL, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezete VI. Világkongresszusát, amelyen Nógrádbói huszonhármán vesznek részt. A hatnapos tanácskozáson a nyelvoktatás korszerű, tudományos módszereit, az oktatással összefüggő elméleti és gyakorlati tapasztalatokat vitatják meg a résztvevők. A szervezet történetéről, a kongresszus céljáról, a hazai nyelvoktatás színvonaláról kérdeztük Fü- löp Károlyt, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetőjét. — Tizenhét ország, köztük hazánk küldötteinek a részvételével, 1967-ben, Moszkvában alakult meg a szervezet. Ma már 69 ország kapcsolódott be a munkájába. Kongresszusait mindig más országban tartja. Az előző’1982-ben Prágában volt, ahol magyar kezdeményezésre döntött úgy b szövetség, hogy a következő világkongresszust Budapesten rendezik. Az augusztusi találkozóra 70 ország csaknem kétezer résztvevőjét várják. A Maprjal végrehajtó tanácsának felkérésére a tanácskozás céljának és színvonalas technikai lebonyolításának érdekében mér hónapokkal ezelőtt megkezdtük az előkészületeket. Ezekben a munkákban részt vállalt a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Gorkij nyelviskolája, az Országos Pedagógiai Intézet, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem és még több más felsőoktatási intézmény. A plenáris ülésekkel egy időben — amelyekben az orosz nyelv és az orosz-szovjet irodalom népszerűsítése, illetve a nyelvoktatás fejlesztése lesz a fő téma — szekcióülésekre is sor kerül majd. Csaknem 800 előadás hangzik el, és a szakemberek részt vesznek több kulturális és szakmai programon. Tervezünk kerek- asztal-beszélgetéseket, valamint nemzetközi tankönyv- és tanszerkiállítást is. — Sok bírálat éri hazánkban az idegen nyelvek oktatását. Ismeretes például, hogy több helyen már az általános iskola alsó osztályaiban tanítják az orosz nyelvet is. ön szerint mi lehet az oka annak, hogy 8—10 évi tanulás után sem tudják a fiatalok megfelelően a nyelvet? — Véleményem szerint a főiskolákról, egyetemekről megfelelő számú orosznyelv-tanár kerül ki, de közülük sokan a diploma megszerzése után nem maradnak a tanult pályán, hanem jövedelmezőbb és talán könnyebb munkahelyet választanak maguknak. Azt hiszem, ez is az oka lehet annak, hogy főleg az általános és a középiskolákban kevés a jól képzett nyelvtanár. Ma az általános iskolákban ötezer, a középiskolákban pedig ezer szakképzett orosznyelv-tanár dolgozik. Ennél többre lenne szükség ahhoz, hogy a tanulók kisebb létszámú csoportokban tanulhassák az orosz nyelvet. Másik fontos feladat az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a korszerű technikai eszközök alkalmazása, amelyek már sok iskolában megtalálhatók. Nemcsak az egyén, de az egész társadalom érdeke is az, hogy minél többen beszéljék az idegen nyelveket, olvassanak, ismerjék meg más országok életét, kultúráját, tudományos eredményeit. — Várhatunk-e változást a kongresszust követően a hazai orosznyelv- és irodalom oktatásban? — Annak ellenére, hogy azonnali változást a kongresszust követően nem várhatunk, számunkra mégis jelentős ez a tanácskozás. Legfontosabb haszna a tapasztalat- csere, a hazai orosztanítás eredményeinek a bemutatása, a másutt alkalmazott, jobb módszerek átvétele. Emellett legalább olyan fontos az is, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a külföld orosztanárokkal és bekapcsolódjunk a nemzetközi nyelvkutatásokba. Mindezek hosszú távon nyelvtanáraink és az orosz nyelvet tanulók számára mindenképpen jó befektetést jelentenek. A. K. Kényszerpihenő idején Nem várt hőséggel köszöntött ránk augusztus hava. Sokunk számára már több a meleg az elégnél. A delet épp, hogy elharangozták, Salgótarján főutcáján, hömpölygő emberáradat, vásárlók tömege, a 30 éves Centrum Áruház árkádjai alatt meghúzódó — leszállított áron kínált holmiktól duzzadó — turkálók előtt. Átel- lenben a Tanácsköztársaságtéren a szabadtéri szoborkiállítás alkotásai vonzzák a kirándulók csoportjait. Nem kellemes a nyári melegben bepólyált karral lenni, főleg ha a pólya gipszből készült és egy törött alkart hivatott ismét dologra alkalmassá tenni. — Egyik hobbim áldozata lett a karom- Nagyon szeretek focizni, de legutóbb sajnos szerencsétlenül értem földre. — int szemével bekötött. karjára Sánta Gyula, akivel a városi Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, a lapozgatóban találkoztunk. Előtte az asztalon fél tucat, országos napilap hever. — Gyakran keresi fel a könyvtárat? — Volt egy üres órám az orvosi rendelés idejéig, itt töltöm el. Addig átböngészem a mai újságokat és ami még érdekel. — Mik azok? — Autó-Motor, Magyar Közlöny, vagy a Delta legfrissebb számai’ Mikor minek van itt a megjelenési ideje. — Hazára is visz olvasnivalót? — Most a „kényszerpihenő” idejére többet, főként a mai írók mai témával foglalkozó műveit, no meg ismeretterjesztő könyveket. Míg beszélgetünk, karját az asztallapon pihenteti, többször. is szomorú tekintetet vetve rá. — Az építőipari kollektíva tagját az ismeretterjesztés mely ága érdekli ? — Nemcsak ami az építéssel függ össze — tiltakozik, bár okot nem adtunk erre. — Kikapcsolódás nekem, ha az erdőben barangolok, ezért a természetről szívesen olvasok. Vidéki vagyok, szüleimnek van egy kis háztáji földje, pár állata. Sokat segítek a ház körül, és, hogy azt is tudjam, miként szolgálhatom jobban a termőföldet, az ólak, a ketrecek lakóit; mindig átnézem a Kertünk, házunk, udvarunk című sorozat köteteit— Más szórakozása? — Brigádbeli társaimmal, többször megyünk kirándulni, még külföldre is. Járunk moziba, színházba. Legutóbb Szegeden láttuk páran a Jézus Krisztus szupersztártMegtudtuk azt is, hogy az Ybl Miklósról elnevezett szocialista brigád, amelynek Sánta Gyula is a tagja, jó munkája eredményeként már az aranykoszorús fokozatot is elnyerte. Ami a termelő munkában elért sikeres teljesítmények mellett azt is jelzi, a művelődés területén is élenjár az aranykoszocús kollektíva. tuza A Házi Jogtanácsadó 6. száma II jogtanácsosi tevékenységről A jogásztársadalom legnépesebb rétegét a jogtanácsosi kar alkotja. A gazdasági életünkben bekövetkezett vál- tozások, a gazdaság és jog mind szorosabb kapcsolata komoly feladatat ró a jogtanácsosokra; biztosítaniuk kell a gazdasági élet törvényességét, az egységes jog- alkalmazást, a gazdálkodó szervek törvényes működését. Tevékenységük nélkül nincs jól szervezett, törvényesen működő, megfelelő jogi képviselet és védelmet élvező gazdálkodó szervezet. A TARTALOMBÓL Ki lehet jogtanácsos? Mire terjed ki a jogtanácsos aláírási joga? Mi a jogsegélyszolgálat és melyek a feladatai? Mire terjed ki a jogsegélyszolgálat beadványkészítési hatásköre? Milyen állam, igazgatási ügyekben járhat el a jogsegélyszolgálat? Ki látja el jogtanácsosok és a jogi ■előadók szakmai érdekképviseletét? A TANÁCSI ELLENŐRZÉS SZEREPÉRŐL Mindennapi életünkben, az állami szervek és szervezetek működésében, de más területeken is fontos szerepe van a tanácsi ellenőrzésnek. Ez a kellően nem ismert te. vékenység nagymértékben hozzájárul az emberek biztonságos életviteléhez, segít minket, mint fogyasztókat, ügyfeleket és állampolgárokat. Család és jog rovatunkban ezúttal a különvagyonról esik szó. Autó és jog rovatunk különleges esetet ismertet: kié a felelősség, ha a strandoló anyagbeszerző kocsijából kilopják a devizát? Természetesen elolvashatják lapunkban a tv Jogi eseteinek szövegét: az adás az illetékkel foglalkozik. Gmk-postánk most is a legaktuálisabb problémákat tárgyalja. A Házi Jogtanácsadó kap. ható az újságárusoknál, előfizethető a postahivatalokban. NOGRÁD AZ OlA/ASO KÉRDEZ utazik vasúton Számítógép a vérellátás szolgálatában A világviszonylatban is magas színvonalú technika alkalmazásával, teljes kapacitással üzemel az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet szám-tógépes rendszere. A Magyar Tudó. mányos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében kifejlesztett nagv teljesítményű, TPA—ll/440-es típusű számítógép — amelyhez eddig nyolc képernyős adatbeviteli állomást kapcsoltak — nyilvántartja az intézet véradóinak személyi adatait és vérjellemzőit, s hogy mikor és miiven célra adtak vért. A vérkészítménvek előállításának folyamatát is nyomon követi,*" és ellenőrzi, hogy a levett vér. s az abból előállított készítmény minősége megfelelő-e,' használható-e transzfúzióra, gyógykezelésre. A nógrádmarcali vegyesbolt havonta 500 ezer forint forgalmat bonyolít le. A kis község egyetlen üzlete, amelyet a ballassagyarmati áfész üzemeltet havonta 540 ezer forintos árukészlettel rendelkezik* —RT— A vasútról rendezett NÓG- RÁD-fórum iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg olvasóink részéről, ezzel is aláhúzva a téma fontosságát. Mostani összeállításunkban olyan kérdésekre válaszol Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatósága igazgatója, amelyek személyes tapasztalataival függnek össze, másrészt általános érvényűek— Osztja-e azt a nézetet, miszerint a vasutas, is utazzon a vasúton, azaz vannak- e személyes tapasztalatai? — A vasút alkalmas arra, hogy a közúti utazási lehetőségekkel majdnem azonos időtartamon belül az úticél elérhető legyen. Én és a családom nem tart személygépkocsit. Utazásainkat vonattal bonyolítjuk. Nemcsak költségkímélési okok miatt, hanem azért is, mert meggyőződésem, hogy kényelem és biztonság szempontjából a vasúti közlekedés jobb, mint az autózás. A vasúti vezetők részére pedig szolgálati előírás alapján külön rendszeres vonaton történő utazás alapján végzett személyes ellenőrzés és tapasztalatgyűjtés a kötelessége- Ezt vezetőinktől következetesen elvárjuk. — Kapott-e tavaly prémiumot, és milyenek az idén erre az esélyei? — Az elmúlt második fél év végén csak képtelen prémiumösszeget kaptam, és az első féléves prémium kifizetésére nem került sor. Mint ismeretes, a vasút az elmúlt évet ráfizetéssel zárta és ez évi gazdálkodási eredményeinkben sincs megtakarítás, bár ráfizetésről sem kell beszélni. Ennek ellenére bízom benne, hogy a második fél év végétől megnövekedő szállítási teljesítményei a kedvezőtlen helyzetből kivezetik a vasút gazdálkodási folyamatait. — A vasutaspálya régen elismert és Irigyelt szakma volt. Az utóbbi Időben — finoman szólva — vesztett hiteléből, ön szerint mi az oka ennek, miért nem növekszik a bizalom a vasút iránt? — A vasutasok a felszabadulás előtti időben különös feltételek teljesítése esetén juthattak be a vasút szolgálatába. Nemcsak a megfelelő felkészültség, és iskolázottság volt követelmény, de szükségesek voltak az orvosegészségügyi előírások és valakinek az ajánlása is. Ennek fejében viszont a vasút az átlagosnál kedvezőbb jövedelmi viszonyokat garantált, nyugdíjat és kiemelkedő presztízst nyújtott. Mindez a múlté. A vasút az elmúlt időszak során úgyszólván valamennyi kiváltságát elveszítette, és a vasúthoz való bejutás feltételei nem térnek el bármely más területen való elhelyezkedéstől. Társadalmi megbecsülésük kevés a vasúton foglalkoztatottaknak. — Mennyire aktuális ma a Moldova György által 1975-ben papírra vetett mottó, amelyet Akit a mozdony füstje megcsapott című népszerű vasutaskönyvének bevezetőjében írt: „Az 1970-es évekre a vasútnál csak a hülyék maradtak — és a megszállottak”? — A Moldova gondolatát illetően az a véleményem: akkor sem fedték a teljes valóságot, és ma sem fogadjuk el. Moldova mottója csak azt a tényt tükrözi, hogy a vasút, a vasutasok nagy összessége számára sem több ma már mint egyszerű kenyér-kereső, megélhetést biztosító munkahely, és így a társadalom nem reflektálhat minden téren a vasutasok tűrőképességére, és önzetlen szolgálatára. Hogy a vasúton csak a megszállottak és a szellemi fogyatékosok dolgoznak, képtelenség lenne ez, hiszen az egyre fejlődő, bonyolultabbá váló automatizált vezérlésű mozdonyok, integrált áramkörre épített vasúti biztosító berendezések, számítógéppel irányított forgalomszervezés ‘ mellett igen jól képzett szakemberekre van szükség. Különösen egyes munkakörökben szembetűnő a fejlődés, például a mozdonyvezetők döntő többsége ma már érettségizett dolgozó. Az irányító munkakörben pedig általános a felsőfokú képesítésűek szolgálatellátása. Abban bízom, hogy a vasúti szolgálat presztízse fejlődni fog, és ez esetben létrejön a természetes szelektálódás, ami biztosítja a megfelez lő felkészültséget, hozzáértést, és az átlagosnál jobb fegyelem megteremtődését. — A gyakorlatban menynyire igaz, a hiedelem, hogy a MÁV állam az államban? — Ez a tévhit, még mindig tartja magát, holott ez mar huzamosabb ideje megszűnt, és a vasút az összes ha*, tósági jogkörét elveszítette. A vállalatszerű gazdálkodásunkból következik, hogy utasainkkal, szállítópartnereinkkel üzleti kapcsolat köt össze és senkivel szemben hatósági szerepkörben nem tetszeleghetünk. Ilyen jogkör gyakorlására viszont olykor szükség lenne, hogy határozottan léphessünk fel a magukról megfeledkezett, randalírozó utasok és a vasúti kocsikat késedelmesen kirakó szállító- partnereinkkel szemben. — Hallania Erzsébet kitűnő és elgondolkodtató cikket írt az Élet és Irodalom 1986. július 25-» számában, Vonatok a végeken (Vicinális gondolatok) címmel: A téma közismert: sok helyen, így Észak-Magyarországon is megszüntették a gazdaságtalannak nyilvánított kisebb forgalmú vasútvonalakat. (Összesen 1700 km-t.) Valószínű, akkor nem számoltak ezek emberi vonzatával. A MÁVJ nak így könnyebb és kényelmesebb. Hogyan, miként mérlegelt ön, amikor ilyen döntés került, illetve kerül az asztalára? — Közlekedéspolitikai döntéseket a vasútigazgatóság nem hoz, csak végrehajt- A gazdaságtalan vasútvonalak közútra terelése nem igazgatósági szintű döntés eredménye. Személy szerint beosztásokból következően sohasem értettem egyet a vasútvonalait megszüntetésével, de a felsőbbszintű döntéseket tudomásul kellett venni. A megszüntetett hegyközi és bodrogközi vasutak felszámolását követő időszak bebizonyította, hogy a döntés nem kellő előrelátással történt. A jelenlegi viszonyok mellett már ilyen döntés nem születhetett volna. Mindez azonban a kialakult helyzetet nem változtat^ ja meg. | b-vi • | NÓGRÁD — 1986. auguszus 8., péntek