Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

Egyoldalú szoyfet atomkísérleti szGnet A XXVII. kongresszus után Meghosszabbítják a moratóriumo Az egyoldalú szovjet atom­kísérleti szünet sorsáról a napokban döntenek — jelen­tette ki Mihail Kapica szov­jet külügyminiszter-helyettes szerdán. A döntésnél figyelem­be veszik a szünet meghosz- szabbítását indítványozó kül­földi javaslatokat, és azt, hogy az Egyesült Államok mennyire hajlandó komolyan tárgyalni a kísérleti robbantások beszün­tetéséről — tette hozzá. Gorbacsov pártfőtitkár vla- gyivosztoki békekezdeménve- zései kapcsán Kapica sajtóér­tekezletén utalt az ázsiai és csendes-óceáni térség növekvő fontosságára, s kifejtette a szovjet külpolitika három fő célkitűzését e térségben: a kétoldalú kapcsolatok javítá­sára, az ázsiai válsághelyzetek felszámolására és enyhülést elősegítő egyéb lépésekre tö­rekszik itt a Szovjetunió. — A Szovjetunió tárgyal a Mongóliában állomásozó csa­patok jelentős részének kivoná­sáról — erősítette meg Kapi­ca, aki szerint ez a haderő „nem nagy. szinte jelképes”. A szovjet—mongol megálla­podásnak megfelelően jelen­tős részét vissza fogják von­ni — mondta: Kínával az utóbbi években sokat javultak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a határon nyugodt a helyzet. Po­litikai téren azonban vannak még problémák — mondta Ka­pica, és utalt Mihail Gorbacsov javaslatára, hogy a Szovjetunió kész a jószomszédi viszony és az együttműködés erősítésére bármilyen szinten tárgyalni a kínai féllel. Japánnal kapcsolatban a külügyminiszter-helyettes el­mondta, hogy a kapcsolatok tavaly „kikerültek á jégszek­rényből”. ahová korábban nem a Szovjetunió hibájából jutot­tak. Mihail Gorbacsov tokiói, Na- kaszone japán miniszterelnök moszkvai meghívást kapott. Még nem döntötték el, hogy melyikük utazik előbb. Kapica ezután kifejtette, hogy a Szovjetunió kész együttműködni az Egyesült Ál­lamokkal is. mint a csendes­óceáni hatalommal. Leszö­gezte azonban, hogy a Csen­des-óceán „nem amerikai tó”. Idézett egy amerikai kijelen­tést, amely szerint az Egye­sült Államok nyugati határai 5000 kilométernyire húzódnak San Franciscótól. „Ez a kité­tel nyílt uralmi igény a Csendes-óceán térsége fölött, és ez az igény elfogadhatat­lan” — jelentette ki. Hozzá­tette azonban: a Szovjetunió szeretné komolyan megvitatni az Egyesült Államokkal a csendes-óceáni térség katonai enyhülésével, a fegyverzetek és a flottatevékenység korlá­tozásával összefüggő kérdé­seket. Kapica a továbbiakban el­mondta: miután a Szovjet­unió meggyőződött arról, hogy az ASEAN nem katonai, ha­nem gazdasági, politikai, kul* tűrális szervezet, kész vele együttműködni. A csendes-óceáni „szovjet fenyegetésre” vonatkozó ame­rikai vádakkal kapcsolatban hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok hat repülőgép­hordozóval és több támasz­ponttal rendelkezik a térség­ben, míg a Szovjetunió eggyel sem, mindössze a vietnami Cam Ranhban van kikötési lehetősége, és a Szovjetunió határain kívül nem tart atom­fegyvert. Kapica kijelentette, hogy a szovjet külpolitika egyik fő célkitűzése, hogy az ázsiai tér­ség államai is eljussanak saját ..helsinki megállapodásukhoz”. E célt szolgálja az is, hogy az afgán kormánnval egyetértés­ben hat ezredet kivonnak Af­ganisztánból. (MTI) Kína felfigyelt a vlagyivosztoki javaslatokra Kína felfigyelt Mihail Gor­bacsov július 28-án Vlagyi­vosztokban elmondott beszé­dére és úgy ítéli meg, hogy a szovjet pártvezető töbh olyan megállapítást tett beszédében, amelyek korábban nem hang­zottak el. Kína tanulmányozza a beszédet — jelentette ki szerdai sajtóértekezletén a kí­nai külügyminisztérium szó­vivője. A szóvivő, aki kérdésekre válaszolva első ízben kom­mentálta Gorbacsov vlagyi- ▼osztoki beszédének néhány, Kína és a világ száméra egy­aránt' fontos érdemi megál­lapítását, a továbbiakban rá­mutatott, hogy bizonyos szin­ten egy idő óta más folyik a párbeszéd Kína és a Szovjetunió képviselői között. A kérdés most úgy vetődik fel, hogy a pár­beszédet komollyá tegyék és lényegbevágó haladást érjenek el. Arra a szovjet javaslatra reagálva, hogy Kína és a Szov­jetunió működjenek együtt a határmenti körzetekben, pél­dául az Amúr-folyó medencé­jében, a kínai szóvivő kijelen­tette, hogy ilyen irányú tár­gyalások már folyamatban vannak a két fél között, s közel állnak a megállapodás­hoz a vízienergia közös ki­használásának kérdésében. Mint ismeretes, Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjet­unió űrkutatási együttműkö­dést javasolt Kínának, amely­be bele lehetne vonni a kínai űrhajósok felkészítését is. Kí­na szerint — jelentette ki a szóvivő — az űregyüttműkö­dési javaslat tanulmányozást igényel. Közölte azt is, hogy Kína megjegyezte Gorbacsov kijelentését, amely szerint a Mongóliában állomásozó szov­jet csapatok jelentős része ki­vonásának kérdését jelenleg a mongol vezetéssel közösen tanulmányozzák. Az ázsiai és a csendes-óce­áni térség biztonságának meg. teremtésére vonatkozó szovjet javaslatra utalva a kínai szó­vivő hangoztatta: a térség biztonságának megteremtése érdekében mindenekelőtt gya­korlati lépéseikre van szükség. Csökkenteni kell a térségben .telepített nukleáris rakéta­fegyverzetet, enyhíteni kell a feszültséget és fel kell szá­molni „az afganisztáni és a kambodzsai tűzfészket”. A szóvivő végül közölte, hogy továbbra is diplomáciai konzultáció tárgya a kínai— szovjet külügyminiszteri láto­gatáscsere, de semmi problé­ma nincs abban a tekintet­ben, hogy a két külügyminisz­ter folytassa immár mese 7/1- kott megbeszéléseit az ENSZ- közgyűlés ülésszaka alatt. (MTI) Akik egyedül maradtak... A Dél-afrikai Köztársaság­ban és az Apartheid-rezsim el­len világszerte folyó csatározá­sok harcterein egyaránt erősö­dik a tüzelés, napról napra mélyül a krízis. Mind a külső, mind a belső történések egyér­telműen ázt mutatják, hogy nem csak a rezsim urainak lesz egyre nehezebb fenntar- taniok a változatlanság immár egyetlen szigetét a változó vi­lágban, de legfőbb támogatóik is nehéz helyzetbe kerültek. A két legfőbb külföldi támo­gató neve és lakcíme: Ro­nald Reagan, Washington, Fe­hér Ház és Margaret Thatcher, London, Downing Street 10. Mindkettőjükről elmondható, hogy pretóriai politikájukkal a saját közegükben is elszige­telődtek. Ami Reagant illeti, a közelmúltban a képviselőház hozott komoly szankciókat kö­vetelő határozatot, most pe­dig a törvényhozás felsőháza, a szenátus nagyhatalmú kül­ügyi bizottsága tett hasonló, bár visszafogottabb lépést. Ezzel együtt azért e testület indítványa is kimeríti a Pre- tória-ellenes büntetőszank­ciók fogalmát. Ügy tűnik, né­mi hátrálásra kényszerült a Fehér Ház. Ennek tulajdonít­ják Crocker afrikai ügyekkel foglalkozó államtitkár brüsz- szeli útját, annak első lát­ványos jeleként, hogy Wa­shington hajlandó egyeztetni intézkedéseit a már korábban szankciókat akaró Közös Piac kora őszi terveivel. Szintén a szankciók mellett döntött a még mindig jelentős politi­kai erőt képviselő brit nem­zetközösség. Ennek londoni minicsúcsán az összesen hét résztvevő közül hat fordult szembe a hetedikkel, Thatcher asszonnyal, aki a kon­centrált nyomás hatására valamelyest elmozdulni lát­szik korábbi, teljes mozdulat­lanságot megtestesítő állás­pontjáról. Ha az angol kor­mányfő nem teszi meg ezt a minimális engedményt, az a nemzetközösség széthullásával fenyegetett volna. De a csúcs résztvevői még így is kifeje­zésre juttatták azt, amit a Guardian így fogalmazott meg: „Mrs. Thatcher egyedül ma­radt”. És nála is sokkal job­ban egyedül maradtak az Apartheid-ország urai, akik — micsoda képmutatás! — elő­ször ezt kérdezték: miért tet­ték ezt velünk? Aztán elkezd­tek fenyegetőzni... Harmat Endre Genscher Dubrovnikban Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, külügy­miniszter, kedden kétnapos látogatásra Jugoszláviába ér­kezett, és még ugyanaznap Dubrovnikban megkezdte tár­gyalásait Raif Dizdarevics ju­goszláv külügyminiszterrel. Genscher szóvivője az első találkozó után hangsúlyozta: a külügyminiszter ’ derűlátóan állapította meg, hogy nemré­giben lezajlott moszkvai meg­beszélései újabb távlatokat nyitottak meg a kelet—nyu­gati kapcsolatok előtt. Na­gyon jó — mondotta —, hogy ilyen pillanatban kerül sor a novemberben esedékes bécsi konferenciára, ahol — mint mondta — eldől a helsinki fo­lyamat sorsa. A politikus szorgalmazta, hogy a vegyi fegyvereket tilt­sák be még a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó előtt. A nyugatnémet külügymi­niszter méltatta az el nem kö­telezettek mozgalmának fon­tos szerepét a nemzetközi po­litikában. Dizdarevics szólt az el nem kötelezett országok mozgal­mának helyzetéről és rámuta­tott, hogy a leszerelés kérdé­sei a mozgalom őszi hararei csúcsértekezletén is központi helvet foglalnak el. Genscher és Dizdarevics harmadik al­kalommal találkozik egymás­sal az Idén. Genscher szer­dán utazott tovább Görögor­szágba magánlátogatásra. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1986. augusztus 7., csütörtök 2. A gazdaság átalakítása a Szovjetunióban: bővülnek a vállalatok jogai Amantaj Ibravimov, az üzem mérnök-teehnológusa és Nyi* kolaj Verescsagin műhelyfőnök. hozzáállásukon a tervezéssel, ján a munkások 30 százalék- a brigádok és a gyáregységek kai több pluszjövedelemhez munkájának értékelésével jutottak mint 1984-ben. Emel- kapcsolatosan és, hogy vizs- kedett a szociális, kulturális, gálják felül az anyagi ősz-' jóléti alap összege is. tönzés rendszerét. Mire fordították ezt a pénzt? Hogyan fogadták a munká- Többek között 40 ezer rube- sok tevékenységük értékeié- lért szolgáltatóházat építenek sének új ismérveit? a gyár területén. Ebben vegy­— Meglepően simán — tisztító, mosoda, cipőjavító, hangsúlyozza Mihail Bitnij- fodrász nyílik, és 50 ezer ru* — Természetesen nem keve- beit költenek annak a he­set tettünk annak érdekében, gyekben levő nyári tábor- hogy tájékoztatást adjunk a nak a korszerűsítésére, ahol a kísérlet feltételeiről és sajá* vállalat dolgozóinak a gyér* tos-ságairól. A legjobb agitá- mekei üdülnek, 35 ezer ru- tornak. azonban az anyagi esz- beiért turistabeutalókat vesz­tönző bizonyult. A gépek nek. gyártási határidejének be A gazdálkodás új feitéte- nem tartása teljes mértékben lei összességükben érezhető megfosztja a prémiumtól a eredménnyel jártak. Az igaz- mérnöki-műszaki gárdát. Ha gató azonban úgy véli, hogy csupán 1 százalékkal marad ez az eredmény nagyobb is el a szerződéses kötelezettsé- lehetett volna. Mint mondja: gek teljesítése, akkor ez 3 — Sajnos, egyelőre még százalékkal csökkenti a válla- nem szüntették meg azt a lati prémiumalapot. Viszont gyakorlatot, hogy a miniszté* a termékek idejekorán tör- riumok beavatkoznak a vál* ténő leszállítása azonnal 15 lalatok operatív ügyeibe, szá* százalékkal emeli meg ezt az mos indokolatlan korlátozás alapot. van érvényben. Ezenkívül a Figyelemre méltó mozza- kísérlet felszínre hozta az nat: a gyár éveken át teljesí- ágazatközi kapcsolatok, az tette a tervét. A kísérlet ed- ellátási és finanszírozási rend'4 digi két éve ala egyszer sem szerek gyenge pontjait. Mind­fordult elő, hogy egyetlen ezeket a kérdéseket őszintén; nappal is elmaradtak volna a tárgyszerűen vitatták meg a szállítási határidőtől- párt XXVII- kongresszusán, Miben tett szert a vállalat amelynek én is a küldötte önállóságra? voltam. A beszámoló megál* Mihail Bitnij véleménye lapította, hogy a gazdasági szerint nagyon fontos az, mechanizmus átalakításához hogy a gyár lehetőséget ka- a nagyméretű és bonyolult pott a dolgozók anyagi ősz- gazdasággal rendelkező or* tönzési rendszerének rugal- szagunk körülményei közé- masabb alkalmazáséra. A ki- pette időre és energikus erő- sérlet előnyeit tapasztalhat- feszítésekre van szükség. Ezért ták a mérnökök és a műsza- az irányítás hatékonyabb for- ki dolgozók is. Közülük so- máinak kísérleti ellenőr- kan a jó munkáért járó rend- zése napjainkban a Szovjet­szeres prémiumok mellett unió gazdasági életének jel­személyes fizetésemelést is lemző vonásává vált. kaptak. Ehhez a pénzt a szer- A kísérlet nemcsak azonna- ződéses kötelezettségek pom- li gyakorlati eredménnyel jár, tos teljesítéséért járó juta- hanem megnyitja a távlatot lékból teremtették elő. Mind- is, megmutatja a szocialista ezt Mihail Bitnij konkrét gazdaság tökéletesítésének az számadatokkal támasztja alá. új útjait. A tavalyi év eredményei alap- Valerij Novikov , Líbiai kőolaj Felemás bojkott — Az önállóság és a fele­lősség teszi lehetővé a szá­munkra azt, hogy sikeresen dolgozzunk az új feltételek közepette — ezekkel a sza­vakkal kezdte beszélgetésün­ket a gazdasági kísérletről Mi­hail Bitnij, Alma-Ata, Ka- zahasztán fővárosa nehézgép- i'pari gyárának igazgatója, akinek a vállalata már har­madik éve vesz részt ebben a kísérletben. Az alma-atai gyár nem mindennapi vállalat. Itt egye­dülálló alkatrészhengerlő és csőhúzó sorokat, folyamatos üzemű fémöntő berendezése­ket gyártanak. Az összterme­lés egyötöde exportra megy. Az üzemből kikerülő AZTM márkájú gépeket 36 ország vásárolja, köztük olyanok is, mint a korszerű technikával „elkényeztetett” Franciaor­szág és Japán. — A gyárnak komoly tekin­télye van mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacon — mondja Mihail Bitnij- — Bármilyen furcsa azonban, a munka hatékonyságának a növelését a tervmutatók ed­dig kialakult rendszere aka­dályozta. Gyárunk például a tervet teljesítők közé szá­mított, ha a felhasználókhoz elindítottunk bizonyos össz­értéket képviselő termékeket. Az igazgató véleménye sze­rint valamikor korábban en­nek a mutatónak megvolt az értelme. A gyár kis választék­ban termelt, s ha ezekből a termékekből minél több ké­szült, annál jobb volt a hely­zet. Napjainkban azonban az AZTM több mint százfajta gépet állít elő. Ezeknek a fe­le egyedülálló és egyedi, mi­vel egyetlen darab készül be­lőle a kohászati üzemek egye­di megrendelése alapján. — Három-öt gépből álló té­tel már nagy sorozatnak szá­mít nálunk — mondja Miha­il Bitnij. — Természetesen a gépek sorozatgyártása egy­szerűbb és kifizetődőbb- Na­gyobb a vállalat nyeresége és a munkások prémiumhoz jutnak. Ezért törekedtünk a múltban arra, hogy elsősor­ban sorozatban és nagy ér­tékű gépeket állítsunk elő és így gyorsabban teljesítsük a rubeltervet. A többi üzem pedig ugyanakkor hiába vár­ta tőlünk az egyedi és nem túlságosan drága berendezé­seket. A nagy volumenű gazdasági kísérlet, amely 1984 januárjá­ban kezdődött, gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Az új feltételek közepette a gyár eredményes tevékenységé­nek az alapvető mutatója a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése lett. Ez arra késztette a gyár vezetőit, hogy alapjában változtassanak a DÍVSZ­küldöttség Japánban A Japán Demokratikus If­júsági Liga meghívására Ja­pánban tartózkodott a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség küldöttsége, Cservény Vilmos, a DÍVSZ főtitkára vezetésével. A küldöttség részt vett az idei atom- és hidro­génfegyverek elleni világ­kongresszuson, majd tárgya­lásokat folytatott a világszö­vetség négy japán tagszerve­zetével a DÍVSZ közelgő bu­dapesti közgyűlésének előké­szítésével összefüggő kérdé­sekről, az atomleszerelésért küzdő ifjúsági és diákmozgal­mak erőfeszítéseinek egyesí­téséről. A küldöttséget fogadta Ka- neko Micuhiro, a Japán Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága titkárságának elnöke- (MTI) A francia kormány április­ban azt kérte a Franciaor­szágban működő kőolajtár­saságoktól, hogy ne vásárol­janak olajat Líbiától — írja a Le Monde szerdai számában. A lap genfi tudósítója francia és nemzetközi üzleti körökből szerzett értesülései alapján rámutat, hogy e lépéssel Fran­ciaország az európai államok közül elsőként alkalmazott gazdasági szankciót Líbia el­len. Az európai közösség or­szágai a Tripoli ellen intézett áprilisi amerikai légitámadás után csak diplomáciai szank­ciókat hoztak. A Le Monde szerint a Chirac-kormány szóbeli utasí­tás formájában szólította fel a franciaországi cégeket, s ezt az Elf-Aquitane és a Total cég négy hónap óta tiszteletben tartja Az Esso és a Mobil amerikai társaságok francia- országi leányvállalatai eleve engedelmeskedtek a Washing­tonból érkezett hasonló pa­rancsnak, de a British Petrol és a Shell franciaországi le­ányvállalatai nem vették fi­gyelembe a francia kérést. Három héttel ezelőtt a pá­rizsi kormány e két utóbbi vállalatot ismét felszólította, ezúttal írásos utasítást is ki­látásba helyezett, s azóta e cégek is leállították a líbiai kőolaj és kőolajtermékek vá­sárlását. Genfben a líbiai kőolajipari miniszter e lépéssel kapcsolat­ban azt mondta, őt nem tá­jékoztatták a francia döntés­ről, de megjegyezte, hogy Lí­bia azt „barátságtalan lépés­nek” tekintené. Franciaország 1984-ben 3,4 millió tonna kő­olajat vásárolt Líbiában, a múlt évben ennél 15 százalék­kal kevesebbet, az idén máju­sig pedig 928 ezer tonnát im­portált. A francia lap szerint a lépésnek nincs komoly ha­tása a líbiai kőolajkiviteire. az elsősorban a francia cégeket sújtotta, politikailag viszont igen jelentős. Egyrészt Fran­ciaország eddig jó üzletfele volt Líbiának, másrészt a boj­kott példaként szolgálhat más európai országok számára is.

Next

/
Thumbnails
Contents