Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
Nagy teljesítményű szovjet erőgép karbantartását végzik a nagyoroszi termelőszövetkezet szakemberei. A 300 lóerős traktort az őszi mélyszántásnál fogják munkára. A mögéje kapcsolt hét ekefogattal napi 10 órás munkaidőben 30 hektár földet forgatnak meg. Tárcsázásnál 60—70 hektárnyi talajt lazíthat nak. Képünkön: Dóczy István erőgépvezetö, Varga László és Mravik István szerelők a se bességváltót javítják.- kj flz Országos Anyag- és Arhfvatal közleménye egyes energiahordozók termelői árának változtatásáról Az Országos Anyag- és Árhivatal közleményt adott ki egyes energiahordozók termelői árának változtatásáról. Ebben rámutat, hogy hazánkban 1986. május 1-ji hatály- lyal csökkentek a kőolaj- és egyes kőolaj-feldolgozási termékek termelői árai 11-től 26 százalékig terjedő mértékben. A világpiacon bekövetkezett újabb árcsökkenésekhez igazodva szeptember 1- től ebben a termékkörben — árképzési elveinket változatlanul alkalmazva —, újabb termelői árleszállításra ke- jcül sor. Egyidejűleg szükségessé válik a szén, a tűzifa és a villamos energia termelői árának — a fogyasztói ár változatlan hagyása melletti — emelése. Egyes energiahordozók termelői árának ismételt leszállításával árképzési elveinket következetesen alkalmazzuk, de ugyanakkor igazodunk a magyar gazdaság sajátosságaihoz is. Fentieknek megfelelően az egyes kőolaj-feldolgozási tér- mékek termelői árai szeptember 1-i hatállyal a következőképpen alakulnak: Az ipari felhasználású fűtőolaj és a gudron termelői ára 25,9 százalékkal, az RT petróleumé (kerozin) 25 százalékkal, a vegyipari benziné 16,8 százalékkal, a vegyipari földgázé pedig 7,0 szávekedése és a termelés jövedelmezőségének fokozása indokolja. Az intézkedés hatékonyan befolyásolja a termelés szerkezetének szükséges változtatását, valamint a hazai széntermelés természeti adottságainak megfelelő, reális költségviszonyok elismerését. A szénárak emelésével egyidejűleg — a fűtőértékkel arányosan — 20,8 százalékkal emelkedik « tűzifa termelői ára is. A mező- és erdőgazdasági hulladék- és mellékter- jnék-tomörítvények (az úgynevezett biobrikettek) termelői ára — szintén a fogyasztói ár változatlan tartása mellett — 18 százalékkal emelkedik. A termelői ár emelése a különböző hulladékok tüzelési célra való feldolgozásának jövedelmezőségét és ezzel fokozott mértékű hasznosítását kívánja elősegíteni. Az állami költségvetés a termelői áremelést a fogyasztói árkiegészítés növelésével kiegyenlíti, ezért sem a szén, sem a tűzifa, sem a biobrikett fogyasztói ára nem változik. A villamos energia termelői ára kisebb mértékben változik, átlagosan. 3,5 százalékkal emelkedik. Befejezés elölt a kokszoló épitóso Befejező szakaszába érkezett a Dunai Vasmű kokszolóművének építése. A kilenc és negyed milliárd forintos nagy- beruházás kivitelezői megkezdték a kémény szárítását, s hozzákezdtek a 65 kamrából álló kokszolóblokk tűzálló falazatának kiszárításához is. A blokkot hetven nap alatt fűtik fel a koksz előállításához szükséges 1100—1200 fokra. Ügy tervezik, hogy novemberben — az eredeti határidő előtt több mint fél évvel — megkezdik a termelést, s még az idén 50—60 ezer tonna kokszot készítenek. A nagyvállalat új üzeme évente 1 millió kokszot gyárt majd. .Ab üzemindításig még sok, tennivaló vár a beruházáson dolgozó 17 vállalat munkásaira, valamint a Dunai Vasmű fejlesztési főmérnökségének a munkát koordináló szakembereire: hidegüzemben kipróbálják és beszabályozzák a száraz kokszoltót, a szállítórendszert és az osztályozok s végeznek az előkészítő- és a továbbfeldolgozó üzemek szerelésével. Az új kokszolóműben a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Ennek egyik fázisa az úgynevezett hideg kokszoltás, ami azt jelenti, hogy víz helyett nitrogén- gázzal hűtik le az izzó kokszot. Az eljárásnak több előnye van: jobb lesz az előállított termék minősége, a korábbinak csaknem felére csökken nedvességtartalma, s a felszabaduló hőenergiával évente 400 ezer tonna gőzt is elő tudnak majd állítani. Äz állattenyésztés múltja és jövője Öt esztendővel ezelőtt a megye mezőgazdasága nem csekély célokat tűzött maga elé. A célok közül több az áiliiattenyósztés fejlesztését fogalmazta meg, hiszen az országos gondok Nógrád megyét sem kerülték el. Nem csekély forint léte vagy nem léte vezérelte a szakemberekéit, mert ennek az agazatmalk az árbevétele tavaly 890 millió forint volt, ami az összes üzemi árbevétel 17 százalékát, az alaptevékenységnek pedig kevés híján a felét adta. A leglényegesebb szempont — határozták meg évekkel korábban a szakemberek —, hogy mérsékelt álkanányfej- leszfés és esaközráfordítás mellett javuljanak a hozamok, a termelés jövedelmezősége. A tennivalók középpontjában a hősprogram végrehajtása állt. A termelőszövetkezetek ezért a tehén 13, az anyajuh 14 százalékos létszámfejlesztését határozták el, míg a kocaüét- száimot változatlanul kívánták hagyni. Szándék szerint 1980- at alapul véve a tejtermelést 26, a vágómarha-értékesítést 27, a vágójukét 35 százalékkal akarták növelni — többek között. Volt-e ennek reális alapja? A szakmai hozzáértést, a közös gazdaságok adottságait és az akkori közgazdasági környezetet figyelembe véve azt mondhatjuk: igen, Ezt igazolták az első három esztendő eredményei, amikor is a meny- nyiségii mutatók emelkedtek velük a fajlagos mutatóké is, amit viszont nem követett a jövedelmezőség javulása. Ez döntő többségében a termelésre ráfordítandó költségek megnövekedéséből adódott, amire a termelőszövetkezetiek élénken „feléltek”: több helyütt csökkentették az áMat- iétszámo* (ezzel együtt a veszteségforrást) — tehenészeteket és juhászaitokat számoltak föl —, azaz a mezőgazdasági nagyüzemek védekeztek a köz- gazdasági környezet támadása jelien, , A búsprogiramíbőí adódó feladatok teljesültek, hiszen a tervidőszak alatt 7,2 százalékkal több vágóállat került hazai és külföldi piacra, mint öt esztendővel korábban. Ez azonban ellentmondást rejt magáiban, hiszen a javulás egy része éppen a tenyészállomány fölszámoláséiból származik. Több is, kevesebb is Az elmúlt év végére 3700 liter tejet vártak szövetkezeteink jószágaiktól, ami tavaly 4629 literre teljesült. (Akad üzem viszont, ahol csak 2852 istent fejtek átlagosan a tejelő tehenekből, míg olyan is, áhöl 6237 litert!) Az összes tehén létszám nőtt, míg a tejelőá'liamány 44 százalékkal csökkent, ugyanakkor két és félszeresére emelkedett a vágómarha-értékesítés. Tavaly viszont már megtorpant ez utóbbi részterület fejlődése is. Majd feleannyival kevesebb az anyajuhállomány, mint az ötödik ötéves tervidőszakban, a kocaállomány 11 százalékkal csökkent. A tenyésztési munka jó — állapították meg a mezőgazdálkodás helyi irányítói is —, de gondokat jelentett a hegyvidéki viszonyoknak megfelelő húsmarhatertás fajtajavi- sa, s nem kiforrott a juhtenyésztés jövője sem. Nem kevés gondot akozott az évek óta kifogásolt takarmánygazdálkodás sem, ahal a gyengébb minőség mellett időnként hiány is jelentkezett. (A rossz gyepgazdálkodás néhol már kritikus.) S amíg szövetkezeteink jó részében a mennyiségi és minőségi mutatok lebegtek szem előtt, addig a műszaki-tech- nológiiai háttér biztosítására már nem jutott figyelem, de főként pénz nem. Az összes üzemi beruhéizásdkiniak még a tíz százalékát sem érte el az állattenyésztésre fordított forintok száma. Ehhez — sajnos — szervesen csatlakozik a szakemberek hiánya az állat- tenyésztésiből, s i'trt elsősorban a szakmunkások kevés számára gondolunk. (A foglalkoztatottaknak csupán kilenc százaléka bír szakmunkás-bizonyítvánnyal.) Rendszergazdák és kisüzemek A megye állattenyésztésének jelenlegi gyengélkedése alól a hét termelési rendszer sem vonhatta ki magát: szervező- és szakmai munkájuk visszaesett. A kisüzemek bevonására a termelőszövetkezetek sokat áldoztak, kevés sikerrel. Az állattenyésztés árbevétele 1983-bam — az utolsó kedvező esztendőben — 916 millió forint volt, tizenhat százalékkal több az 1980. évinél, tavaly viszont már csak 890 millió forintot ért el. A fedezeti veszteség öt év alatt 18,9 millió . forintról 84,9 millióra növekedett! Mindössze nyolc termelőszövetkezetben volt nyereséges az ágazat, igaz, csökkent a végzett munka nyereségtartalma. A kedvezőtlen jövedelmezőségi viszonyok a tervidőszak végére már kritikussá váltak. Az akcfc? A gazdaságpolitikai eszközök és célok elsősorban a mennyiségi fejlesztést ösztönözték, s ehhez a beruházások (kivált az építések) visszaszorítása társult, A fel- vásárlási árak nem követték a termelési költségek nagymértékű növekedését, s ezt a szövetkezetek nem tudták takarékossággal és hozamnövekedéssel ellensúlyozni. Elbizonytalanította a termelőszövetkezeteket a szabályozók gyakori változása. A külső okok mellett szakmai igény, telenségrőil is szólnak a megye mezőgazdaságának irányítói. Sok helyütt nem kielégítő az üzem- és munkaszervezés, de az érdekeltségi rendszerek kialakítása sem a legszerencsésebb. Újabb öt év előtt A két esztendeje gondokkal küszködő állattenyésztés — ezt már a kormányzat korábbam érzékelte — önerőből jelentő.s javulásra nem képes. Ezért nyúltak többek között a fölvásárlási árak emeléséhez. A belső piac ellátása mellett természetesen továbbra is értékesíteni kívánják az ágazat termékeit tőkés- és szocialista piacon egyaránt. Ehhez viszont a minőség lényeges ja. vitása szükséges. Nógráidban az állattenyésztés létjogosultsága vitathatatlan, f ejlesztése nemcsak indokolt, de szükséges is. Az állami támogatások változása — bár az első két esztendőben még lényeges javulást nem hozhatnak — hatni fog a megye állattenyésztésére is. A szándék számokban: a tehén- létszámot 8,8, a fejt ' állományit ezen belül 13,6 százalékkal kell növelni; az anya- ,juhállományt közel 3 ezerrel szükséges gyarapítani. A vágóállat-értékesítés több mint tíz. a tejeladás 27,4 százalékkal növekedjék — határozták meg a hetedik ötéves terv számait. Ami mindenekelőtt fontos: a termelőszövetkezetek részletesen elemezzék az állattenyésztés üzemen belüli helyzetét, az ágazat szerkezetét, a tenyésztés és a termelés színvonalát, Nézzenek szembe a gondokkal és a lehetőségekkel. Lényegesnek látszik a genetikai, a műszaki és az ökonómiai összhang megteremtése. Elodázhatatlan a tejtermelő telepek megkezdett re- kanstrukciójámak gyorsítása. Az állatállomány takarmány- igényéit csökkenő szántóföldi területen ugyan, de nagyabb hozamok biztosításával elégi- Jieíifc csak ki, s ehhez csatlakozzék a gyepgazdálllkodás fontosságának fölismerése. Sóik részfeladat mellett tehát nemi más vár Nógrád megye mezőgazdaságának fontos ágazatára, mint hogy a jó- száwállomámy létszámának növelése mellett szigorú minőségi követelménynek iis feleljenek meg a ..végtermékek". Mindezt kevesebb élőmunka- ráfordítáísiáviall,, a költségek ésszerű és szigorú csökkentése mellett. Az álltattenyésztés leckéi e narv szőkébb pátriánkban de nem kisebbek a népgazdaság ez irányú tennivalói sem. Az ország tizenkilenc megyéié közül csupán egy Nógrád, de a tervidőszak feMatoinalk tel- ie«í*éce az elsők közé emelheti. Ez azonban nem verseny, hanem szükségszerűség. H X. zalékkal csökken. A szóban forgó termékek lakossági (kereskedelmi) forgalomba nem kerülnek. A felsorolt termékek hatósági termelői árának csökkentésével egyidejűleg a kőolajipar átlagosan 19 százalékkal csökkenti egyéb, szabad árformába tartozó termékeinek termelői árát is (pl. bitumen, ipari olajok, gép- zsirok stb.). Ezek közül a bitumen és más, kisebb jelentőségű termékek fogyasztói ára is csökken. A szélesebb körben felhasznált bitumen fogyasztói ára 32 százalékkal mérséklődik. A kőolajtermékek termelői árának csökkentésével egyidejűleg emelkedik a széntermékek termelői ára. Átlagosan 18 százalékkal emelkedik az energetikai szenek termelői ára, míg a kokszolható szeneké nem változik. A termelői áremelkedést a hazai energiabázis biztosításához »ítukségas ráfordítások Bö« A hőenergia termelői ára a szénbázisú erőművekből való szolgáltatás esetén emelkedik, a szénhidrogén-bázisú erőműveknél való szolgáltatásnál pedig csökken oly módon, hogy a hőenergia átlagára nem változik. Az energiahordozók árváltozásához kapcsolódva kerül sor a műanyagipar alapanyagának, a vegyipari benzinből előállított etilén termelői árának 11 százalékos leszállítására. A közeljövőben sor kerül a vízkészlet-használati díj, valamint az árufuvarozási díjak emelésére is. A nagyfogyasztók által fizetett, 1970 óta változatlan vízkészlet-használati díj emelését a vízkészletekkel való takarékosabb gazdálkodás szükségessége indokolja. Az árufuvarozási díjak emelése a szállítási költségérzékenység fokozását, a racionális közlekedési munkamegosztást, a fuvarkapacitások jobb kihasználását célozza és egyben ösztönzőleg hat a fuvarpiaci versenyfeltételek ja- vítáeáraA Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat központi ipartelepének lakatosüzemében Berki Elemér cs Tótok István az épülő áj megyei könyvtár lépcsőszerkezetéi készítik. —RT— 36 a nagyüzemek őszi vetőmagellátása A legtöbb őszi vetésű növény szaporítóanyagából jó ellátást ígér a nagyüzemeknek a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Az aszály az ellátásban nem okoz fennakadást. A legfontosabb őszi vetésű növények összesen, mintegy 75—80 fajtájának magját már ezekben a napokban szállítják a gazdaságokba. A megrendelőket ‘ kivétel nélkül kielégítik, arra törekednek, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a fajtaváltásban, szorgalmazzák az új nemesí- tésű fajták termesztésbe vonását. Az ősszel várhatóan, mintegy 1 millió 350 ezer hektáron kerül a földbe búza, ehhez az igényeket több mint 60 százalékkal meghaladó készlet all a vetőmagvállalat raktáraiban, összesen félszáz búzafajta vetőmagjából választhatnak a gazdaságok. A rozsból —, amelyet vary hatóan körülbelül 70 ezer hektáron vetnek el a gazdaságok —, mintegy 20 százalék tartalékuk is van. A négy régebbi takarmányrozsfajtán túl bővítik a választékot az NSZK-ban nemesített Merka- tor-fajtával, amelyből a szükségleteknek megfelelően importáltak. Kínálják a Tetrap- loidot, amit anyarozs termesztésére használhatnak a nagyüzemek. Őszi árpából négy minősített fajtából és négy fajtajelöltből elégítik ki az igényeket. A takarmánynövények magja közül megfelelő készletek állnak rendelkezésre szöszös- és pannonbükkönyből. NÓGRÁD — 1986. otíguMta* 20, péntek 3 t imps
