Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

f NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NŐQRÁD in AZ OLVASD KÉRDEZ Mikorra várható a Hatvan-— 5 Somoskőújfalu vonal villamosítása A vasútról rendezett NÖGRÁD-fórumunk befejező részé' ben ezúttal Baki László Salgótarján állomásfunöke válaszol a helyi jellegű kérdésekre. — Mennyi jut Nógrád megyei beruházásokra és mire fordítják a VII. ötí éves tervben? — A Hatvan—Somoskőújfa­lu közötti vönal villamosí­tásának beruházási prog­ramja már 1983-ban elkészült, vele együtt a távvezetéki ke­resztezések tervei és postai áthatások elemzése is.. Ennek megfelelően a MÁV előzetes stratégiai elgondolásaiban a Vtl. ötéves tervidőszakra az említett vonal villamosítása szerepel. A jelenlegi vonalvil­lamosításra előirányzott be­ruházási alap — nem egé­szen másfél milliárd forint — azonban csak a dunántúli vonal villamosítására ele­gendő, ezért ha a MÁV pénz­ügyi helyzete nem javul a VII. ötéves tervben, akkor ennek a szakasznak a villamosítása nem várható. Ha valamilyen pótlólagos forráshoz jutha­tunk vagy pénzügyi átcso­portosításra kerül sor, úgy a Hatvan—Somoskőújfalu vo­nal villamosítása még a VII- ötéves tervidőszakban megva­lósulhat. — A Nógrád megyei vasúci fajiesztések közölt kiemelkedő jelentőségű a salgótarjáni ke­reskedelmi telep korszerűsí­tése, aminek a beruházási előirányzata több mint '68 millió forint. Ennek befMe- Kését még erre az esztendőre terveztük, kö rülbelül ti zen- négymillió forintba fog ke­rülni. A 'salgótarjáni Városi Tanács által régóta szorgal­mazott új teknőhíd megépí­tése hozzájárul a vasútvonal két oldalán levő települések között a balesetmentes köz­úti közlekedéshez. A helyi ta­nács ezt az idén induló és a jövőre befejeződő beruhá­zásunkat egymillió forinttal támogatja. Ugyancsak még ebben az évben megkezdtük az összesen száznyolcvanmil­lió forintba kerülő vonalau­tomatizálási programunkat. — Az állomásénületek korszerűsítésére mik az elképzeléseik? :— Az üzemi épületeink kö­zött a legrangosabb szerepet Somoskőújfalu felvételi épü­letének és raktárának kor­szerűsítése, bővítése és fűtés­korszerűsítése kapja. Ez a fontos határállomás jelentő­ién, megváltozik. Az elhelve- z.és kulturáltságával, kör­nyezetvédelmi igények kielé­gítésével várhatóan 1989 vé­gére a nemzetközi utast ir­galom színvonalában nagy előrelépést jelent. A többi fel­vételi épület korszerűsítése, tatarozása főjavítás keretében igen pénz- és időigényes fel­adat, ezéríj Somoskőújfalun kívül terveinkben csak Pász­tó felvételi épületének kor­szerűsítése szerepel — ennek most folyik a tervezése. Ez az épület tetszetős megjelené­sű, de egyes épületszerkeze­teinek állapota erősen kifo­gásolható. Az ipari műemlé­kek közé soroltuk, így az épületkülsőt a főjavítás után is megőrizzük. — Mikorra várható a MÁV tulajdonában levő lakások rendbe hozása és mi lesz a sorsuk? — A MÁV-kezelésű laká­sok egy részét már felújítot­tuk, másik részét a közeljö­vőben vesszük munkába. Saj­nos, több lakóépület olyan, hogy anyagi lehetőségünk függvényében szanálni kell. öt éven belül Salgótarján­ban a Gárdonyi utca 7. és 9., az Állomás utca 3-, 6. és 8. szám alatt összesen 42, lakást, tíz éven belül pedig a nóg­rádi megyeszékhelyen az Úttörők útja 6*—8., a Vasút utca 2., a Pályaudvar 16—17. és a Szabó Ervin utca 18. szám alatti épületében ösz- szesen 18 lakást kell szanál­ni. — Az állomások és lakó­épületek felújítását a MÁV Miskolci Igazgatósága épí­tőgárdái végzik-e vagy más szövetkezetek, és ez pályázat útján történik-e? — Az állomásokban levő üzemi és lakóépületek fel­újítását saját szervezetünk­kel csináltatjuk meg, lét­számunk és anvagi lehetősé­geink függvényében. Egyes nagyobb munkákat külső vál- latkozókksl, ipari szövetkeze­tekkel végeztetünk. Előzetes kanacitáslekötéssel szerződés útján adjuk ki a vállalko­zóknak. — Pásztó, Selyp és Apc állomásépülete előtt ve­zették el a gázt. Nem fon­tolgatja-e a MÄV e lehe­tőség kihasználását? — A mostani széntüzelésű fűtés a legolcsóbb. A gáz sok-, kai költségesebb és körülte­kintőbb • előkészítést igényel, így most csak Pásztó állomás- épületének terveit igazítjuk a gázfűtéshez. Selyp és Apc csak a későbbiekben jöhet szóba, de hangsúlyozom: ezt is a pénzügyi helyzet határozza meg. — Indokolatlanul soká tartják lezárva a baglyas* al.jai vasúti átjáró sorom­póját. Várható-e a közel­jövőben esetleg generális megoldás? — Az úgynevezett bag- lyasäljai, azaz Salgótarján külső pályaudvar 2 jelű át­járó biztosítási módját ille­tékes hatósági előírás alap­ján készítettük el. A sorompó kézi kezeléssel nyílik és zá­rul. A gyakori tolatás! moz­gások miatt sokszor kell a sorompót működtetni, ráadá­sul akkor is, ha a tolatás köz­ben vasúti járművek nem ha­ladnak a kereszteződésben, de ennek a veszélye járműfuta- modásból vagy -megcsúszás­ból eredően fennáll. Ezek együttesen okozzák a sorompó hosszúnak tűnő zárva tartási idejét, aminek a megszünte­tése csak a szintbeli keresz­tezés felszámolása (alul- vagy felüljáró építésével) érhető el­— Kik döntenek abban, hogy — gyors eljutás! le­hetőséggel — összekap­csoljuk a megyeszékhelyt és a fővárost? — A MÁV-.vezérigazgató­ságr és a megyei - tanács egyeztetése esetén a gyors­vonatok közbenső állomáso­kon is megállíthatók. Jelen­leg az egyvágányú pálya adottságai miatt rostokol 15 percen át a személvvonat Kis- terönyén, ami a lakossági igé­nyekből származó csatlakozás megteremtése miatt jött lét­re. A következő menetrendi időszakra változtatunk és a tartózkodási időket lehetőség szerint csökkenteni fogjuk. — A betegeket nagyon zavarja a salgótarjáni me­gyei kórháznál a hangos dudálás. Mi az oka ennek? — A salgótarjáni megveri kórház a vasút mellett fek­szik és a közeiben vasúti át­járó van. Az átjáró a moz­dony vezetőállásáról belátha­tatlan. mivel a rálátás nem biztosított, ezért itt olyan útátjáró jelzőt helyeztek el, ahoi a biztonság érdekében figyelemfelhívó hangjelzést kell adni. Ez alól a szabály alól az élet- és vagyonbizton­ság érdekében nem adhatunk felmentést. Buzafalvi Győző Az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet helybeli kirendeltségének dolgozói a köz­liég lakóinak mintegy hetvenmiilió forintos takarékbetétjét kezelik Piósi Józsefné és munkatársai kölcsönök folyósításával is foglalkoznak. A település lakói eddig tizenkét­millió forintot kölcsönöztek a takarékszövetkezettől. Az IBUSZ gyakornoki rendszere gyakorlattá válik Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy az IBUSZ káderpo­litikájának fejlesztése érdeké­ben gyakornoki rendszert ve­zetett be. A tizenkilenc gya­kornok — a közgazdasági egyetem, a vendéglátó-ipari főiskola és a külkereskedelmi főiskola friss diplomásai — egy éven keresztül három hó­napos időközönként ismerke­dett meg az ország legnagyobb idegenforgalmi vállalata iro­dahálózatának, a be. és ki- utazási referatúrájának, szol­gáltatási főosztályának és mar­ketingigazgatóságának mun­kájával. A gyakorlati idő le­telt, a tizenkilenc gyakornok­ból tizenöt maradt az IBUSZ állományában (négyen családi okok miatt illetve más felső­oktatási intézethez történő felvételük miatt bontották fel a szerződést). Szeptember el­ső hetében a vállalat vezeté­se* a gyakornokokkal közösen — az egyéni érdekek figye­lembevételével — dönti el, hogy a fiatal szakember az idegenforgalom melyik terüle­tén helyeaikedjen el. R O S I T A Miután legyökereztek lába­ink Calellában az Európa romjain taposó Hitler portré­jával ékesített trikók, és a ho­rogkeresztes jelvények válasz­tékán, és szembetaláltuk magunkat a nyugatnémet punkok üvöltő hadával, arra gondoltunk, jó lesz utánanéz­ni, miből élünk a következő két hétben. Az első ötven dollárt a legközelebbi bank­ban pezetásítottuk. Ütlevél, kiviteli engedély nélkül azon­nal intézkedett Rosita. Be­szélgetésünkre is reagált: ó, magyarok? Budapest csodá­latos, az a sok híd... Nem csodálkoztunk, hiszen Barce­lona a tengerparton fekszik, s tenger felett hidat eddig még csak a Boszporuszon építet­tek. A házaspárok személyenként vihetnek külföldre ötven dol­lárnak megjelelő nyugati va­lutát, így a második ötvenes­re is hamarosan sor keriRt. Rosita mosolyogva játszott ujjaival a számológépen, di­csérte a dunai hidakat, s ami­kor egy utazási magazint adott ajándékba, láttuk, be­loptuk, magunkat a szivébe. A punkok több százas sere­ge este tízkor éledt álmából, s reggel ötig ordított, tört, zú­zott és szemetelt. A nyaralók, a. külföldiek, akik pihenni jöttek ide, a Földközi-tenger partjára: szemükben egy tel­jesen abnormális állatfaj. Fe­lőlük, főleg ha valami nem tetszik, aliár haza is utaz­hatnak. így aztán átrendeződ­tek fogalmaink is: azt szá­moltuk. hányat nem alszunk még a hazautazásig. Volt még hivatalosan 16Ö dollárunk. Ideje valamit vá­sárolni is. Rosita tüneménye­sen oszt-szoroz. kapunk egy köteg pezetát. A szobában át­számoljuk. nézzük az árfolya­mot. Ha ezt Reagan tudná a Fehér Házban, kihúzhatná magát! ilyen jól régen vál­tották, a dollárt Cataloniá- ban... Rosita a hidak miatt alaposan elszámolta magát: 200 dollárért fizetett. Meglepődve látta, újra ná­la vagyunk. Csak nem elszá­molta magát a mi kárunkra... Belesápadt, mikor rendeztük dolgainkat, és most mi fizet­tünk be nála hatezernyi pe­zetát. A történetnek ez lehetne a happy endje. Mi annak is kezeljük. Abban azonban meg­egyeztünk a feleségemmel: egy szót se róla az üzletelő útitársaknak. Még hülyének néznek bennünket... Benkő Károly RADAR A tanév elején A vakáció ideje alatt kü­lönleges baleseti veszélyfor­rások veszik át az év „álta­lános” veszélyeinek helyét. Ezek a fokozott nyári vesze­delmek azután az iskolakez­déssel egy csapásra eltűnnek, és felnőtteknek-gyerekeknek nagyon rövid idő alatt alkal­mazkodni kell a lakóhelyükön szokásos közlekedési körül­ményekhez. Természetesen, e nagyon rövid idő is jó néhány napig eltart, az iskolaév el­ső két hetét minden bizony­nyal igénybe veszi. Ekkor a tanmenet is lassúbb tempót diktál, időt adva a gyerekek­nek, hogy figyelmük a nyári vakációt feledve az iskoláé legyen. Ilyen lassúbb tempó­ra az utcán közlekedők nem számíthatnak, a forgalom aligha van tekintettel a nap­tárra. A forgalom nem veszi fi­gyelembe a gyerekeket, és a gyerekek is nagyon nehezen vesznek tudomást az őszi for­galomról. Pedig lenne mit ta­pasztalni, hiszen legtöbbjük a lakóhelyétől távol töltötte a nyár jelentős részét, ezalatt sok. számukra új változás kö­vetkezett be. Az a fiatal is más életmódot követett a nyári hónapokban, aki nem utazott el. Most megváltozik a „menetrend”, kötelezően, is­kolakezdésre kell úticéljukhoz eljutni. A tanév kezdetekor a szü­lők feladata, hogy megtalál­ják az iskolába vezető legbiz­tonságosabb utat. felhívják a gyerekek figyelmét a külön­féle veszélyhelyzetekre, eset­leg az előző tanév befejezése óta beállt változásokra, és ar­ra, hogy az iskolakezdés na­gyobb forgalmat is jelent, s azt, hogy a tanulóknak is ott és akkor kell közlekedniök, ahol és amikor a csúcsforga­lom nehezíti haladásukat. Sok szülő, mégha hajlandó is időt áldozni erre. igyekszik hamar letudni a kellemetlen kioktatást. Sokan hajlamosak túlbecsülni a kicsik felfogó­képességét, miközben maguk is nehezen veszik figyelem­be, hogy a gyerek már csak kisebb termete miatt és más­képpen lát az utcán, mint a felnőtt, még kevésbé képes a hangok lokalizálására, a se­besség, a távolság becslésére. Éppen ezért a szülő akkor jár el helyesen, ha fokozato­san vezeti be gyermekét a közlekedésbe. így szoktatja hozzá a megfelelő viselkedés­hez és folyamatosan figye­lemmel kíséri annak elsajá­títását. Nem szabad megfe­ledkezni arról sem, hogy a gyerekek figyelik és utánoz­zák a felnőtteket, ezért két­szeresen is fontos, hogy a szülők példamutatóan köz­lekedjenek még akkor is. afni- kor éppen nem ..házi feladat” a gyerek közlekedési oktatá­sa. Közlekedési nevelés Az iskolához vezető, legjobb útvonalat feltétlenül az je­lenti. amelyiket a felnőttek használják. Fontos a legki­sebb kockázatot ígérő átkelő­helyet (-helyeket) megtalálni. Ennek meglelésében segít­het. ha olyan kijelölt átkelő­helyet keresnek, ahol nem kényszerül a gyerek közvet­lenül kanyar után vagy emel­kedő kötelében az útra lépni, vagyis idejében észlelheti a közeledő járműveket. A gye­rekekkel közösen végrehaj­tott átkelések során leih ív­hatják a figyelmüket olyan technikai tudnivalókra is, mint például arra, hogy óva­kodni kell az áthaladás elhú­zódásától, vagy hogy kerülni kell az átkelést nagyméretű jármű előtt, még akkor is, ha az lassan közeledik, mert eltakarhat egy előzésébe kez­dő. gyorsabb járművet. Mutassák meg a gyerekek­nek, hogy az út melyik ol­dalán, melyik járdán halad­janak. ott is mire figyeljenek különösen* Ismertessék - meg velük a heivi jellemzőket, az útvonal jellegzetességeit, és mondják el, mi a teendő pél^ dául az egyirányú utcában, vagy a többsávos, széles út­vonalon. A szülő példamutatása, a pedagógusok segítsége akkor érhet el jó eredményt, ha ehhez a járművezetők körül­tekintő magatartása, az isko­lák környékének a gyerme­kek igényeit figyelembe vevő kialakítása társul. Az iskola­közeli átkelőhelyek gondos ki­alakítása, a megfelelő vilá­gítás, az iskolakezdés és -be­fejezés óráira elrendelt se­bességkorlátozás és még szá­mos hatósági intézkedés se­gítheti a gyerekek biztonság gosabb közlekedését. Nem pótolhatják még az esetleges költséges megoldá­sokat sem az iskolai zebrát őrző közlekedési úttörők, akik piros tárcsájukkal gyakran társaik megvédése helyett, magukat is veszélyes hely­zetbe sodorják. Veszedelme­sebb gyalogos-átkelőhelyek őr­zését rendőrre, vagy legalább szakavatott pedagógusra, szü­lőre kellene bízni. A szülők, pedagógusok pél­daadását feltétlenül ki kell egészítenie annak a tantervi koncepciónak, amely; az álta­lános képzés részének tekinti a közlekedési nevelést. A tan­tervnek nagy érdeme lenne, ha arra is ügyelne, hogy a legszükségesebb közlekedési ismeretek már a tanévkezdés napjaiban eljussanak a gye­rekekhez. Vejréreztetettek A szülők, tanárok figyelme érthetően főképpen az első osztályt kezdő gyerekek féld fordul. Az óvodát elhagyó, többnyire Aeglehetősen gyá­moltalan kisiskolások a eél-J zottjai sok közlekedésbizton­sági akciónak, nekik szól aí legtöbb felvilágosító kiad­vány Európa-szerte. Ennek ismeretében azt hie hetnénk, hogy ők vannak a legnagyobb veszélyben. Bizo­nyára így is lenne, ha a ve­szélyeztetettség nagy foka nem késztetné „ellenlépésre” a szülőket, és nem kísérnék el az iskolába a gyerekekét. így azután az iskolásokat érő bal­esetek száma a hétévesek csoportjában nő meg. hiszen ők már inkább önállóan te­szik meg az iskolához vezető utat. A következő veszélyeztetett korosztály a J2 éveseké. Azo- ké a serdülőkor határára ért gyermekeké, akik már kerék­párral közlekednek. Mivel a 12 esztendősek baleseti koc­kázata nagyobb, mint a fiata- labbaké, több ország közleke­désbiztonsági szakemberei intézkedéseket sürgetnek, (például a kerékpárutak lé­tesítésének gyorsítását, he­lyének a gyerekek biztonsá­gára ügyelő kiválasztását), és azt, hogy az ilyen korú ta­nulók szülei se hanyagolják el gyerekeik közlekedési ne­velését, kerékpározásuk él- lenőrzését. A távolabbi lakóhelyről já­rókat, esetleg éppen a leg­jobban féltett gyermekeket autóval viszik szüleik az is­kolába. Ez a legbiztonságosabb — vélhetnénk. Érdemes arra is gondolni, hogy az ilyen gyerekeket, esetleg-osztálytár­saikat is veszélybe sodorhat­ják —, éppen az autós szü­lők. Ilyen veszélyforrás az. ami­kor az „erre a kis időre meg­állhatok” jelszóval a második sorban állítja meg járművét az autó vezetője, vagy a jár­dán. a gyalogos-átkelőhelyen igyekszik megállóhelyet ta­lálni. Veszélyes, ha az úttest felől, körültekintés nélkül nyitják ki az autó ajtaját és az is, ha az első ülésen uta­zik a gyermek. A biztonságot kereső szü­lők jobban teszik, ha az is­kola bejáratától kicsit távo­labb, de ugyanannál a járdá­nál teszik ki utasukat, eset­leg egy garázsbejáró kínálta szabad helyet választanak er­re a célra. NÓGRÁD — 1986. augusztus 27., szerda J| /

Next

/
Thumbnails
Contents