Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve 9.30: A hét koitője: Paul Valery 9.40: KI kopog? L0.05: Nyitnikék 10.35: A corneville-i harangok 11.25: Dalok a munkáról 11.38: A planétás ember 3. rész. 12.45: Gyógyszer és exportcikk — a feketeribiszke 13.05: Magyar előadómű­vészek albuma 14.10: Neodalok a Dunántúlról 14.33: Motívumkibontás 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: irodalmi évforduló­naptár 15.30* Koruspódium 16.05: Szinusz és az emberke. . . 16.35: A csudálatos Mary 17.00: Ecomlx 17.30: Nóták 18.00: Van Ú1 a nap alatt 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Ma’ kőnvvaiánlatunk L9.15: Buda. 1686. Raocsányl László tudósítása 20.15: Harminc ppro a salzburgi ünnepi játékokról 20.45: Opera-művészlemezek 21.30: Tíz kérdés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nevek ürügyén 23.30: Zenekari muzsika 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ! 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora i.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Filmzene 12.25: Kis magyar népraj* 12.30: Népoalkörök és eitera zenekarok felvételeiből 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.08: ÜldOíiságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: TiOD-tonn parádé 19.05: Népdalok 19.35: Show. »ml show 23.20: A mai dzsessz 24.00: Pégi fúvószene 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. - 17.05: Hét­ről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeret­ném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszo­lunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállí­tása.) — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az Észak- Magvarorsz.ág, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, va­lamint a NÖGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30 Tv-híradó 20.00: Szekérnyi fáidalom. Szlovák tv-film. 21.30: Egy időszerű témáról 21.55: Romantikus történet. Feliratos bolgár film. 23.30: Hírek 2. MŰSOR! 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok. tv-klub1a 21.30: Időszerű események 21.'»fi: Tdőjárás-lelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Filmszemle MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Indiana Jones és a végzet temploma (14). Színes, fan­tasztikus amerikai kalandfiim. — Kohász: A tűz háborúja (16). Színes kanadai kaland­film. — TIT: Flór asszony és két férje (14). Szinkronizált brazil filmszatíra. — Zagyva- pálfalva: Vad banda (18). Szí­nes, szinkronizált amerikai western. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Aranyeső Yuccá'oan. Színes, szinkronizált olasz western. A napközis tábor: Kismaszat és a gézengúzok. — Pásztói Mátra: Nászút fél­áron. Magyar filmvígjáték. Este 8-tól: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. — Bátonyterenyei Petőfi: Po- peye. Színes, zenés, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Mire megyek az apámmal? (14). Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Rétság: Az elveszett frigyláda fosztoga­tói (14). Színes amerikai ka­landfilm. — Karancslapujtő: Sárkányölő (14). Színes, szink­ronizált amerikai mesehorror. — Kisterenyei Petőfi: A be­törés nagymestere. Színes, szinkronizált, látványos fran­cia bűnügyi film. — Érsek- vadkert: Földrengés (14). Szí­nes amerikai katasztrófaflim. — Nagylócr Mesemozi: . Hü­velyk Panna. — Jobbágyi: Nővérkék (14). Színes cseh­szlovák film. Egy ősi-új művészet: a batik Ha valaki ezt a szót hall­ja, hogy batikolni, tüstént egy iskolai szakkör foglalko­zása ködük fel előtte, amint a kislányok festékesedények- be mái-fogatnak holmi gyűrött textíliákat. Gyerekeknek való időtöltés, filléres szórakozás — szól általában a szenten­cia, pedig ősi, gazdag hagyo­mányú és valóságos remek­műveket termő művészet a batikolás. Jó kétezer éve gya­korolják már földünk keleti és déli tájain, ahol a kelle­mesebb időjárási körülmények miatt nagy keletje volt és van a tarka, szellős viseletek- nek. A viseletkutatók egy cso­portja úgy véli, hogy a ba­tikolás — csakúgy, mint any- nyi más művészet és tudo­mány — egyiptomi talál­mány, mások viszont perzsiai vagy indiai eredetre esküsz­nek. Egyesek szerint a javai népek embatik kifejezéséből rövidült le a világszerte is­mert elnevezés. A művelet kialakulása fe­lől már nincs vita. Egyértel­műen kiderült ugyanis, hogy a ruhaanyagokat tartósítás végett kezdték rizsből főzött keményítővel kenegetnd. Et­től egyúttal meg is szépül­ték, sőt a mintázásra is al­kalmassá váltak. Később az említett masszát viasszal vál­tották fel, és a batikolásnak — a festékekkel, együtt — ez a nélkülözhetetlen kelléke jelenleg is. Lássuk ezek után mi min­dent kell csinálnia annak, akii díszítőmintákat va,gy ábrá­kat, jeleneteket akar rászí- nézni a kelmére! Legelőbb ki keli mosni, majd száradás után ki kei! vasalni egy nagyobbacska fehér színű muszlint vagy ba tisztát. Ezután rá kell erő­síteni egy fakererere, hogy a mintát — vigyázat: mindig puha ceruzával, halványan — felrajzolhassuk. Közben már készülhet a viasz. Ez hat­résznyi méhviaszból. négy- résznyi panaffinvdaszfból és kétrészmyi „bolti” viaszból főzhető össze folyékony masz­Jámborné Balogh Tünde: Kő­műves Kelemen szává. Ezt a masszát kenjük rá mindazokra a helyekre, amelyeket el akarunk zárni a festéktől. Egyenletesen es a szövet mindkét oldalán via- szozzunk! Ezt követően fest­hetünk. Pontosabban mondva beáztathatjuk a ruhát a fes- tékesedénybe. Ha a szövet jói megszívta magát, kiemel­jük az edényből, és kimossuk. Azután megszorítjuk, hogy az előzetesen rávitt viaszré­teget —, amely a textília ere­deti színét megőrizte — forró vízzel és tompa élű kaparó- szerszámofckal eltávolíthas­suk. Ha többszínű mintát szeretnénk, akkor a később következő festés helyét ismét beviaszozzuk, hogy az a ki­szemelt felületet óvja, fedje. Ezeket a lépéseiket egészen addig ismételjük, amíg a megtervezett díszítés, ábra ki nem formálódik. A legvégső színezés után — az öblítés és a vasalás végeztével — végre keményíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a festékes folya­dék ne legyen olyan meleg, hogy a viaszt feloldja. Ahhoz persze, hogy olyan csodás mintázatú textíliáikat, tudjunk készíteni, mint pél­dául az indonéz asszonyok, rengeteget kell a fent ismer­tetett műveletsort gyakorolni. Ha valakik, ők aztán pom­pásan értik mind az előraj- zolás, mind a viaszolás és áztaitás művészetét! Nekik egyébként két sajátos fém­eszközük is van, amit a vi- asaolás során használnak. Az egyik a tcsanting. Ez egy kis réztál, amelyből vékony csövecske vezeti a szövetre a folyékony viaszt. A másik a tcsap; ez pedig egy rézla­pokból összeállított mintázat, amit — akár egv pecsétet — újból é.s újból megmá'i'tanak a viaszban, és úev sorjázzák tele vele a szövetet. Indonéziában nemcsak vi­seleti darabok kerülnek a pi­acra, a kirakatokba, hanem falra illő jelenetek, lakásdí- szek is. Ezek túlnyomó több­sége a szigetvilág mondáit, az ott élő népek legendádnak fantáziadús eseményeit örö­kítik meg. Mifelénk többnyire csak az iskolás kislányok kedvtelése­ként tartják ezt. a díszítő- és ábrázolóművészetet, ám azért már arra is akad pél­da, hogy valaki a legelőke­lőbb kiállítást termekig is el­jusson a maga hatikjaíval. Egy makói rajztanárnő, Játn- borné Balogh Tünde immár több évtizede mutatja be ba­tikolt képeit mind a fővá­rosban, mind az ország más tájain, e sajátos műfaj nagy- nagy dicsőségére. Élvonalbeli képzőművésszé nőtte ki ma­gát viaszolt és áztatott textí­liáival. Nyilván magából a technikából fakad, hogy 5 is a nénmesékből. a balladákból meríti témáit. Kádár Kata. Görög Ilona, Kőműves Kele­men és más közismert tár­saik históriáit batikolja rá vásznaira többnyire naiv. sej­telmes modorban, síkszerű je­lenetekben. Ha igazán értő kezek nvúlnának hozzá, erre­felé is viráigiző művészeti ág­gá terebélyesedhetne a bati­kolás. A. L. Izotópok a régészet szolgálatában MIT? HOL? — A szlovák nemzetiségi tájház — Bánk. Petőfi út 98. — állandó kiállítással várja a környékbelieket és a tájegy­séget felkereső turistákat. — Sajtófotó *85 címmel a salgótarjáni Kohász Művelő­dési Központban tekinthetők meg az elmúlt év legsikerül­tebb magyar újságfénvképel: portrék, események, ellesett utcai pillanatok. — A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum a következő időszaki gyűjteményeket ajánlja az odalátogatók fi­gyelmébe : „Egy kévést szólok Magyar- országról . . .** Nóerád és vi­déke a török időkben. A műszaki és technikai kul­túra terjesztésében, a termé­szettudományos ismeretek közvetítésében jelentős sze­rep hárul a művelődési ott­hon jellegű intézményekre — állapította meg a megyei ta­nács. Ezekben lehetőség van az általános és a középis­kolákban szerzett ismeretek gyakorlására, bővítésére, to­vábbfejlesztésére. A nagyobb településeken kiépülőben van m technikai bázis is- Számi- tógépes tanfolyamot, szak­kört, klubot például több művelődési otthon — Balas- »agyarmat, Bércéi, Diósjenő, MIKOR? Kis Hazai pantheon — arc­képgyűjtemény. Mihályíy Ernő hagyatéka — képzőművészeti válogatás. — Balassagyarmaton, a Hor­váth Endre Galériában Szé­chy Beáta festőművész alko­tásaiban gyönyörködhet a képzőművészetet szerető kö­zönség. A kiállítás reggel ki­lenc és délután öt óra között tart nyitva. — Négrád megye fotóművé­szeinek portrékiállltása hív­ja hosszabb-rövidebb szem­lélődésre a salgőtariániakat a József Attila Művelődési Köz­pontba. A szabadtéri szobor- kiállítás augusztus végéig lát­ható. Palotáshalom, Rétság, Salgó­tarján, Szécsény — működ­tet. Egytucatnyi nagyobb település művelődési köz­pontjában, könyvtárában megtalálható a videomagnó is- A felvevőberendezések hiányát kölcsönzésekkel, megbízásokkal igyekeznek pótolni. Az utóbbi jelentősé­gét fokozza, hogy a video szó­rakoztató és értékközvetítő funkciója mellett — a kame­rák kis száma ellenére is — gazdagodik a helyi dokumen­tációs, helytörténetet megörö­kítő szerepe. Néhány évtized óta a ré­gészek fontos eszköze a radiokarbonos kormeghatá­rozás. A radiokarbon (a szén 14-es izotópja) a levegő nitrogénjéből keletkezik a kozmikus sugárzás hatására, s a fotoszintézis vagy az anyagcsere során épül be az élő szervezetbe. Az élet meg­szűnte után új szén-14 már Hevesben ringatták a sze­retet, Debrecenben a tudás bölcsőjét. A szülőföld kötő­désével, s a cívisváros böl­cseletével ékesedvén talált ki­csiny otthonszigetre a nóg­rádi hegyek között. Kovács Éva 32 éves, és művészeti főelőadó a megyei tanács művelődési osztályán. Ered­ményes közművelődési mun­kájáért a Szocialista Kultú­ráért kitüntetéssel jutalmaz­ták a népművelők napján. — Az egyetemen kezdődött ez a szerelem — tanárok, akiktől jólesett az okos inte­lem, évfolyamtársak, akik­kel a kollégiumi szobák nyüzs­gésében váltottuk meg a ma­gunk darabka világját. Az a szabadságérzet, amit az egye­temi város polgáraként él­tem meg, utólag attól is szép, hogy visszahozhatatlan. A könyvtári órák elmélyült csöndje, a filmklubok lázas disputái vittek, toltak egyre közelebb, szinte a megszál­lottságig kedvenc területem­hez, a filmhez. Ötödéves egyetemistaként már egyre türelmetlenebbül várta, hogy a tanórák elmé­letét a gyakorlatban is iga­zolva lássa. Fél év népműve­lőként a művelődési központ­ban, fél év a katedrán az erőpróba, a tapasztalatszerzés időszakát jelentették. Köz­ben egyre erősödött a keszte­nem juthat a szervezetbe, a benne levő pedig 6000 éves felezési idővel elbomlik. így az élő anyag maradványai­nak régészeti kora meghatá­rozható Ez idáig a radiokarbon arányát annak bomlási ter­mékei alapján határozták meg. Oxfordi kutatók most tés, hogy pályakezdőként filmközelben maradjon. Sal­gótarjánban akkoriban meg­hirdettek egy állást, a mozi­üzemi vállalatnál közműve­lődési főelőadói munkakör betöltésére. — Nem várost, szakterületet választottam. Rengeteget mo­ziztam akkoriban, rajongtam a jó filmekért, s ez a státus garantálta, hogy továbbra is ennek a szenvedélynek áldoz­hassak. A filmközelben eltöltött hat esztendő kiváló iskolá­nak bizonyult. Filmklubok, filmmúzeumi sorozatok, filmankétok — a munka, a szórakozás, a napi szellemi tréning jegyében. Aztán jött a nagy lehetőség: a film után a többi művészeti ág vonzá­sába kerülni. — Adatott egy lehetőség, hogy kipróbáljam önmagam, s azt, amire hajdanán feles­küdtem, a népművelést. Hal­latlanul nehéz volt a váltás, nem emberileg jelentett te­hertételt, szakmailag okozott sokkal érzékenyebb eljárást dolgoztak ki. Az elpárologta­tott és ionizált anyagot ion­gyorsítóban felgyorsítják. Mi­vel a különféle ionok külön­bözőképpen gyorsulnak, meg­határozható az anyagban le­vő szén-14 atomok száma. Az új eljárás az eddiginél sokkal kisebb — mikrogrammnyi — anyagmintán is alkalmazható. kezdetben traumát. Aztán múltak a hetek, a hónapok, s kezdtem úgy érezni, magam­ra találtam. A tanácsi dolgozók hiva­talnokként élnek a köztudat­ban. Akták és elintézendő ügyek rengetegében is kell, hogy idő és energia maradjon az ajtót kopogtató emberre. — Harmadik éve múlt, hogy tanácsi dolgozó- vagyok. A napi kényszer — tájékozódni, információt gyűjteni, tartalé­kolni a híreket és kellő idő­ben, helyen kamatoztatni — nem mehet a humánum rová­sára. Hogy ne csak a hivatal­nokot lássák bennem, hogy partnerként is elfogadjanak, hiszen enélkül hitelét veszte­né a küldetés, az általam végzett munka lényege. Nem mindegy, hogy csapatban vagy csapaton kívül végez­zük ugyanazt. Felér egy ki­tüntetéssel, amikor X. művész, tanár, népművelő azzal jön hozzám: „Gyere, beszélges­sünk egyet!” Pedig nincs irigylésre mél­4 NÓCRÁD - 1986. augusztus 25., hétfő.---------------------------------------------------------------­„Hel ytörténetírás" videóval Egy nap of a boldogságra... Portrévázlat Kovács Éva művészeti főelőadóról Ditrói Tamás Sa'gótar/ánban Teljes nevén Ditrói \Tamás György 1950. július 28*ah szü­letett Kolozsváron. Mint szobrász és mint művész egy­aránt hosszú utat járt be, amíg az első — 10 éves ko­rában elkészített — famet­szettől eljutott az izraeli képzőművészek szövetsége tanácsának elnöki posztjáig. Alig 17 éves, amikor kifa­ragja élete első, életnagysá­got meghaladó kőszobrát. Érettségi után a kolozsvári képzőművészeti intézet a következő állomás, ahonnét négy esztendő múltán szob­rászművészi diplomával és rajztanári képesítéssel távo­zik. Diplomamunkájának té­mája — a női alak és meg­formálásának változatai — a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeumban nemrég megnyílt tárlatán is vissza­visszatér. A múzeum földszintjén augusztus 15-én minden kü­lönösebb hírverés nélkül bo­csátották a nézőközönség ren­delkezésére az 1974-től Izra­elben élő és alkotó szobrász kisplasztikáit, akvarelljeit. A többnyire fából — tölgy, ma­hagóni, vörösfenyő, eukalip­tusz — faragott szobrok mellett a bronzba és műkőbe ágyazott, megejtő hatású, fi­gurális kompozíciók állnak hozzá a legközelebb. A. kiál­lításon nézelődve az érzelmi kommunikáció különböző ha­tásfokaira ér el a látogató — a Próféta I—II., a Szorongó, a Női fe.i, az Ülő torzó, az Akt drapériával stb. láttán.. Izraelben az újonnan be­vándorolt művészek kiállítá­sán éppúgy érdeklődéssel fo­gadták munkáit, mint az er­délyi művészek nemzetkö­zi kiállításán Svájcban vagy a baseli nemzetközi kiállítá­son. A Salgótarjánban au­gusztus 30-ig megtekinthető tárlatot saját elképzelései sze­rint alakította ki, saját kezű­leg rendezte, s varázsolta ha­tásossá, a befogadói élmény szempontjából is áttételessé a kiállítás anyagát. A szobrok és dombormű­vek mellett a falakon szug­gesztív erejű rajzok vonzzák a szemlélődök A NÖ — szám­talan pózai valamelyikévé] —• ülve, fekve, térdepelve apellál szépérzékünkre. Mintegy a művészi talen­tumot igazolandó, a kiállí- tóterem bejáratánál, rögtön balra csodálatosan szép mén­skicc néz le a falról. ' ve. tó helyzetben egy művészeti főelőadó. A kulturális rendez­vények, művészeti esemé­nyek garmadája, tanácsko­zások, programtervezetek, megyejárások sora teszik pró­bára a közművelődés közka­tonáját. — Amit csinálok, azt csak ilyen — vagy ehhez hasonló — vitalitással tudom elkép­zelni. Számtalanszor intettem önnön magam lazább tem­póra, de nem megy. Ott kell lennem, elejétől a végéig mind­abban, amit fölvállaltam. Lett légyen az művészeti tá­bor, színházi premier, közműr velődési fórum, irodalmi kör. A szakma hivatalos elis­merése a fentiek alapján sem maradhatott el. A szocialista kultúráért járó kitüntetés aligha kerülhetett volna mél­tóbb helyre. A szakma kiváló munkása, a bonyolult emberi kapcsolatok értője a jussolt örömöket is csínján méri. Valahogy igy fogalmazott: — Az ünnepség után egy napot adtam magamnak a boldogságra. Volt, köszöobm, elmúlt. S, amikor a gratuláló kollégák szemébe néztem, sze­rettem volna külön-külön, de mindnyájuknak azt mondani: Ennek a kitüntetésnek egy- egy része a tiétek is. A csa­paté, s benne valahol ax enyém. Vas zári Erik» _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents