Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-25 / 199. szám
Czécsényi kovácsok szerelmesei Ä tűz Hajdan a legnépszerűbb faiusi találkozóhelyek egyike volt. a kovácsműhely. A gazdák, fuvarosok itt gyűltek össze reggelenként, s érthetően ez volt a központ. Tisztelet és megbecsülés övezte a kovácsokat. Nélkülük dolgozni, gazdálkodni lehetetlen volt. Ma már jobbára kuriózumnak számítanak. S ha találkozunk e mesterség művelőivel, csodálattal nézzük a tűz körül forgolódó, ügyes kezű embereket. A szécsényi buszmegálló melletti kovácsműhely előtt néha ma is állnak lovas kocsik. A még dolgozó kovácsolt — Sárközi István és öccse László — pillanatok alatt „cipőt” varázsolnak az igások patáira. — Mindketten apánknál tanultuk, illetve az öcsém máshol is — meséli a kezdetekről Sárközi István. A család Petőpusztáról 1947-ben települt Szécsénybe. Amikor idekerültek, az ő családjuk volt a kilencedik kovácscsalád a faluban, ám munka akadt bőven. Százhúsz pár igavonó „vendégük” jelentett állandó feladatot. — Nyolcán voltunk testvérek, öten kovácsok lettünk — folytatja. Termete igazi kovácstermet, iigáz ezt a munka is indokolja. Soha nem volt köny- nyű ez a mesterség. — A könnyebbség csupán annyi, hogy a f újtatát motor hajtja, s hogy villannyal hegesztőnk — csatlakozik a beszélgetéshez az öccs. A poros műhelyben sorakoznak a szépen vasalt kocsikerekek, félkész patkók, amelyek sokszor több munkát adnak, mintha saját készítésű „lábbelivel” kellene dolgozniuk. Jönnek most is a* Üllőn a patkó ismerősök; ki egy villát hoz javításra, ki csak beszélgetni akar. — Én 11 éves koromban kezdtem dolgozni a műhelyben, apám mellett, hiszen kellett a segítség — folytatja az idősebb testvér, s szavai nyomán lassan megelevenedik a hajdani kovácsélet. A műhely élete. Az ajtaja mindig nyitva állt, ahol mindig meg lehetett tudni, mi készül a faluban, milyen termés lesz, ahol el lehetett beszélgetni, amíg a kocsi készült. Egy-egy üveg bor mellett teltek az órák. Viccek, mendemondák őrzik a régi mesterek emlékét. Felelevenednek az inas évek is. Hogy már akkor sam csak a szakmát tanulták, művelték az ifjoncok, megint csak történetekkel mondják el. A napi nyolc-tíz órás munka után még aratni kellett, vigyázni a mester gyerekeire, elviselni a mesterné zsörtölődéseit. — Egy alkalommal aratni ment az inas a mesterrel. Üljünk le mi is, csináljunk úgy, mintha ebédelnénk. Hát jó. Aztán újra dolgozni kellett, ám csak úgy tett a gyerek, mintha kaszálná. A mester odaszólt: mit csinálsz fiam? Az előbb úgy tettünk, mintha ennénk, én meg most úgy, mintha kaszálnék — meséli nevetve István. — Mi volt a legszebb munka? — A kocsi, vagy hintó készítése. Teljes vasalással. Abban lehetett gyönyörködni, amikor elkészült — mondják egyetértve. Miközben mesélnek. fel- lobtbam a tűz. A kezük alatt régi, beidegződött mozdulattal alakul az anyag. Izzón formálódik a kalapács-ütések nyomán. Homlokukon gyöngyözik az izzadtság, szemükben megcsillan a tűz, arcuk megmegrándul egy ütéskor. A ráncokba por és korom rakódott az eltelt, több mint fél évszázad során, kezükön, s a szer-számok nyelén sebek őrzik az időt. Az időt. amely el-műit felettük, s amely lassan elieawetd a szakmát. hlwvay Mesterséges klorofill Kgjr amerikai taúŐRCSopo**- tette tulajdonságait. Most hddftgteáfeoK vezethet, pátit ak sikerült olyan klorofillt először sikerült alkalmas fe- dául a vfk hittfogébjépék le- szi-ntetezálnia, amelynek hórjére „rátelepíteni”, és eg válasfctésábö*. Remélik, egyes tulajdonságai meg- a klorofill elnyeli a hosszú- hogy a kiorofi 11 fehér je•gyeznek a- természetes levél- hullámú fényt. A laborató- komplexumot sikerül majd zöld tulajdonságaival. Az dományt a fotoszintézis be_ kristályosítani, s így M ada- «ddi-gi elkülönítési kísérte- hatóbb tanulmányozásához tokihoz Juthatnak a btarofiH lek során a klorofill elveszi- és új energiaforrások meg- szerkezetéről. Vladimir Pirosik hatvanéves A közép-szlovákiai Besztercebányára utazik ma délután Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Devcsics Miklós, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Nógrád Megyei Tanács elnöke. A nógrádi vezetők köszöntik dr. Vladimir Pirosikot, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárát, aki augusztus 25-én ünnepli 60. születésnapját. Testvérmegyénk pártbizottsága vezető titkárának átadják a „Népek közötti barátság fejlesztéséért” plakettet, valamint azt az oklevelet, amely dr. Vladimír Pirosiknak a szlovák és a magyar nép barátságának ápolása terén végzett eredményes tevékenységét méltatja, s amelyet Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írt alá. Dr. Vladimír Pirosikot a nógrádi dolgozók nevében levélben köszönti az MSZMP Nógrádi Megyei Bizottsága és a Nógrád Megyei Tanács. ☆ Cselszlovákia elnö'ke a Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki 60. születésnapja alkalmából dr. Vladimir Pirosikot, a Szlovák Kommunista Párt Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkárát. A magas elismerés a magyar és a nógrádi emberek életét is figyelemmel kísérő közeli ismerősnek szól, dr. Vladimir Pirosik nagy érdemeket szerzett a középszlovákiai kerület és Nógrád megye sokrétű kapcsolatainak elmélyítésében. Ha nálunk jár, a nógrádi táj emberének hétköznapjaival ismerkedik, akkor mindig megfigyelhetjük azt az őszinte érdeklődést, amellyel a további kölcsönösen előnyös együttes munka lehetőségeit keresi. Testvér megyénk pártbizottsága vezető titkárának hosszú és nehéz utat kellett megtennie mai munkájáig. Az, indíttatás és a gyökerek meghatározóak voltak: édesapja 1926-tól tevékenykedett a kommunista párt tagjaként. Gyermekkora falujában — Túri pri Zilinában — pedig figyelemmel kísérhette a munkások, a nincstelen béresek mindennapjait. Érdekeikkel azonosulva, tizenkilenc évesen csatlakozott a kommunista eszme hirdetőihez. Egy évvel később is habozás nélkül tudta a helyét, amikor még igen fiatalon résztvevője lett a szlovák nemzeti felkelésnek. A fiatal partizán a hegyekben, harcokban járta ki az első politikai iskolát, amelyet az SZKP moszkvai politikai főiskolájáig újabbak követtek, tette a dolgát, bárhová is szólította a párt, a politika képviselete. Volt fakitermelő üzem igazgatója az állami erdészet zilinai kerületi felügyelőségén, majd az ottani erdőgazdasági vállalatot vezette és a járási nemzeti bizottság elnöke lett. Két évig a járási párt- bizottság titkára, illetve vezető titkára, 1963-tól a közép-szlovákiai kerületi párt- bizottság gazdasági osztály- vezetője, 1968-tól pedig titkárként irányította az iparügyekkel foglalkozó párt- munkát. S, immár tizenhét esztendeje, hogy megválasztották a kerületi párt- bizottság vezető titkárává. A széles látókörű, nagy tapasztalaid pártmunkás 1945-töl cselekvőén részt vett az új társadalom építésében. Nemcsak a kommunista pártban viselt tisztségek révén —. az alapszer- vezettöl a CSKP Központi Bizottsága tagságáig —. hanem képviselőként, a járási és kerületi nemzeti bizottság tanácsának, illetve a szövetségi gyűlés népi kamarájának tagjaként tevékenykedve is. Az embert és erőt próbáló számos megbízatás látványos haszna ott van a gazdagodó Közép-Szlovákia mai képén, a szocialista fejlődés eredményeiben. Dr. Vladimir Pirosik ereje és képességei révén, különösen sokat tett a párt következetes politikájának megvalósításáért akkor, amikor a válság után a kerület politikai és gazdasági viszonyainak konszolidálása volt a tét. A közép-szlovákiai kerület fejlesztését, a párt bázisának erősítését, a pártmunka színvonalának emelését, valamint a népek közötti baráti kapcsolatok elmélyítését szolgáló munkát ismerték el, amikor dr. Vladimir Pirosik megkapta az „Építésben szerzett érdemeiért”, a „Munka Érdemrend”, a „Győzelmes Február Érdemrend” állami kitüntetéseket. Most, a 60. születésnapon —, amikor dr. Vladimir Pirosik munkájában meghatározó a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtása •—, mindehhez a Köztársasági Érdemrend párosul. Az elismerés örömében osztoznak a testvérmegyei kapcsolatok révén együttmunkálkodó nógrádiak is, erőt és egészséget kívánva a szocialista építés további sikereihez. Á Volántourist őszi-téli ajánlata Változatos programokat kínál az utazni vágyaknak a Volantounst megyei irodája. Az utószezon! üdülések, karácsonyi és szilveszteri programok, külföldi sítúrák gazdag választékából néhány kuriózumra hívjuk fel olvasóink figyelmét. ígéretes hangzású az a program, amely az őszi, plov- divi vásárra invitálja az utazóközönséget. A vásárt hangulat mellett lehetőséig kínálkozik a templomok városának megtekintéséire, valamint egy kis szófiai kitérőre is. Irodalmi barangolás, ismerkedés Észak-Romániával című ajánlat Nagyváradra, Zilahra, Szilágysomlyóna, Máramarosszigetre kalauzolja el a vándort. Aki szereti a karácsonyt külföldön tölteni, kedvére válogathat a Magas-Tátra, Pozsony és Prága ünnepei között. Az év utolsó napjait sítalpakon Ausztriában, Jugoszláviában, vagy a patinás Krakkó, Kolozsvár. Leningrad szilveszteri báljain, óévbúcsűztatóin szórakozhat ja végiig a magyar turista. A téli soortok kedvelőinek és a kerékpározás szerelmeseinek is akad látni-, tennivaló bőven. Az utóbbiak a Pilisben, a Pilisi Parkerdő csodás őszi környezetében hódolhatnak szenvedélvükrtefe. A síezés megszállott iáit a Magas- Tátra, a jugoszláviai Pohor- íra is az osztrák Alpok hófödte vidékei várják. L endület. Az elnök ugyan azt tartja magáról, hogy — így negyvenhat évesen — már nem a régi, de akik ismerik, jól tudják: sok fiatal megirigyelhetné munkabírását, tempera^ mentumát, erejét. — Köszönjük Holma Miklós elvtárs KISZ-es lendületű hozzászólását — mondta a tavasszal a nézsai területi KISZ-küldöttértekezlet levezető elnöke, miután a tsz- elnök befejezte hozzászólását. Mindenki érezte, hogy szó sincs itt semmiféle udvariaskodásról. Pedig az elnök arról beszélt, hogy neheztel rájuk. Túl kevésszer fordulnak meg nála, holott ó segítene minden jó ügyben, ha kérnék. Aztán azt is elmondta, mifélékre gondol. A fiatalok rácsodálkoztak: lehetséges ez? Holma Miklósnak szívügye az ifjúság. Életének ismerői egyáltalán nem csodálkoznak ezen. Hisz az évek ugyan múlhatnak az ember fölött, de az a szellem, amelyben telnek, maradandó nyomot hagy. Holma Miklós életét mindig is a közösséggel való törődés hatotta át. Már a család sem engedhette, hogy magának való legyen, hiszen heten voltak testvérek és . ő a legkisebb a hat fiú közül. Tizenkét évesen vesztette el édesaoját, s édesanyja sem érhette meg az öregkort. Bátyja! taníttatták őt, s beszélték rá a balassagyarmati mezőgazdasági technikumra is, pedig akkor szívesebben ment' volna a barátjával Szegedre a vasútforgalmiba. Nagy szónak számított akkoriban Nógrád községben, hogy néhány fiatal leérettségizett; s Fiatalokkal — fiatalokért Lendület kihasználatlanul nem maradhat visszajött a faluba. Arra nem is gondolhatott, hogy még tovább tanuljon. Ügy érezte, nem terhelheti tovább testvéreit, dolgoznia kell- Gazdasági felügyelőként kezdte a járásban. Sokfelé megfordult, de sehol sem volt túl sokáig. Mindig odament, ahová küldték. És általában olyan helyre került, ahol valami rend- betennivaló akadt. Megjárta Rétságot, Tolmácsot, Nagyoroszit, Nógrádot, Berkenyét, Diósjenőt, dolgozott a járási tanács mezőgazdasági osztályán. Végül aztán 1972-ben került a nézsai téesz élére. Persze addig sem csak a munka töltötte ki az életét. Szinte gyerekkorától fogva otthonos az ifjúsági mozgalomban. Erről beszélgetve legszívesebben a nógrádi emlékeit idézgette. Százhúsz tagú alapszervezetnek volt ott a titkára. Mikor este hétkor hazaért a munkából, mindig akadt valami tennivaló előtte a KISZ-ben. Sokszor nem volt könnyű. A szülők nem szívesen engedték el a fiatalokat a KlSZ-rendezvények- re. Bizalmatlanok voltak. így hát őket is meghívták a kéthetenkénti teadélutánokra. Amikor aztán látták, hogy nem kell félteniük a lányt, megjött a bizalom is. Persze, nemcsak szórakozásból állt a mozgalom. Sok-sok társadalmi munkát vállaltak- Akkoriban épült a Dunai Cement Művek — KlSZ-védnök- séggel —, odajártak dolgozni Aztán az sem lehet akármilyen érzés az akkori KISZ- eseknek, ha ma felkapaszkodnak a nógrádi vároldalra. Azt a fenyveserdőt az ő kezük munkája hívta életre. Holma Miklós nem sajnálta erejét, idejét a mozgalomtól. Járási, majd nyolc évig megyei bizottsági tag volt, KISZ után a pártban folytatta a munkát. Tíz éven át tagja volt a végrehajtó bizottságnak. Egy évvel azután került Nézsára, hogy szanálták a téeszt. Nem ijedt meg a feladattól, bár tudta, komoly munka áll előtte. Akkoriban az a hír járta, hogy a harminckét évével ő a legfiatalabb téeszelnök az országban. Fiatal szakembergárdát igyekezett maga köré toborozni, de ez nem ment könnyen. Ki is jött volna szívesen az isten háta mögötti kis faluba? Először a tagságot. a közgyűlést kellett meggyőzni, hogy jó szakembereket csak úgy lehet idecsalogatni, megtartani, ha jó feltételeket teremtenek nekik, kiemelt kedvezményeket adnak. Az emberek megértették. De nemcsak a vezető fiatalok élvezték és élvezik ma is a törődést. Az utóbbi öt évben a teesse ötmillió forintot fordított anyagi támogatásra, ennek 80 százalékát az ifjabbak kapták. A már tíz éve kapható lakásépítési hozzájárulás most 50 ezer forint, amelyből 20 ezret nem is kell visszafizetni. Mindenkinek jár fuvarkedvezmény is, ami a tapasztalatok szerint egy- egy családi ház felépüléséig további 30—40 ezret jelent- Holma Miklós vagy száz családi ház felépülését érte meg a faluban. Nincs olyan fiatal téesztag, akinek jelenleg lakásgondjai lennének. Persze ez, s a pénz nem minden. Nagyon fontos, hogy milyen a munka. — Nem helyeslem — mondja erről az elnök —, hogy sok helyen felveszik a fiatal szakembert gyakornoknak, ide-oda irányítják, de valójában nem foglalkoztatják megfelelően. Pedig ők ezt várják. Én mindjárt konkrét munkával bízom meg őket, amelyben bizonyíthatnak. Rengeteg energia, lendület van bennük, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni. Ma a téesz dolgozóinak 70 százaléka fiatal. A KISZ-esek évente 50 ezer forint támogatást kapnak, s azt sem volt lehetetlen elérniük, hogy kü- lönpénzalapot képezzenek a mindössze egykét éve belépett, de példamutatóan dől gozó fiatalok jutalmazására. Sokat áldoz a téesz a sportra is. Erre évi 300 ezer forintot szavazott meg a közgyűlés. A focista fiúk meg a dicsőséget hozzák a falunak, hisz’ nem kis dolog, hogy már hat éve állják a sarat a megyei bajnokságban. Holma Miklós sem mulasztja el — a falu sok más lakójához hasonlóan — vasárnap délutáni mérkőzéseiket, sőt, szívesen elkíséri őket a bajnoki meccsekre is. Sokáig maga is sportolt, s most is megnéz a tévében minden sportműsort. Ma már csak a vadászatot űzi. Persze, az ötszáz tagú termelőszövetkezet irányítása mellett kevés idő jut a családra. Aztán ad munkát bőven a TESZÖV égisze alatt működő megyei kölcsönös támogatási alap vezetése. A szervezet országos intézőbizottságának is tagja. S még szó sem esett azokról a meghívásokról, amelyeknek, úgy érzi, eleget kell tennieA z aktivitás, az áldozat- vállalás és a jó munka nem maradt elismerés nélkül. ' Büszkélkedhet Kiváló dolgozó kitüntetéssel, háromszor kapta meg a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, s mellettük sorakozik a Munka Érdemrend bronz fokozata. Azt mondja mégsem ezek állnak legközelebb a szívéhez. A legjóíesőbb érzés az volt, amikor tavasz- szal átvehetté az Ifjúságért Érdemrendet. Kovács Erika NÓGRÁD - 1936. auguutus 25,, hétfő 3