Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

Beszélgetés az esperes^lébánessal Földi dolgokról A község főutcáján idősebb asszony beszélget egy férfi­vel. Mondom a nevet, kit keresek. Készségesek. Két perc sem telik, már ott is vagyok a keresett helyen. Szembesülve az ifjú korral,, hallok miséről, bérmálásról* hitoktatásról, az örök búcsú­ról. Természetes is ez ebben a közegben, ahol tisztelendő lakik. Dióssi Géza esperes­plébános szívesen áldoz tár­saságából karancslapujtői otthonában a krónikás szá­mára néhány órát. Jól meg­termett ember, negyvennégy éves. Érett férfikor. Ha vilá­gi ember lenne, azt monda­nám. ilyenkor már az életta­pasztalat bölcsességgé válik. Dehát ez sem kötődik szigo­rúan időhöz, a tanultak sok mindent pótolnak. Elmélyült szavaiból így is ezt érzem. Komolyságát oldja sima ar­ca. választékkal, kicsit fiú­sán fésült haja. Talán erre nem is figyelnék, ha nem tartózkodna itt a vidám be­szédű édesanya, aki egyéb­ként pesti lakos, de ha tehe­ti — és ha 'kell —, megoszt­ja magát négy gyermeke és hét unokája között. Éppen heten vannak, mint a gono­szok — ahogy ő szól róluk. A szerető mama közelsége talán fiatalabbá is teszi. Az ifjú évek élményeit, a mama mellett újból és újból át kell élni. T alán ezért is került kö­zénk könnyen a téma: 97. ifjúság. Mivel negyven­négy éves, azt is mondhat­nánk, háborús gyerek. Az akkori élet sokak számára már iskolai tananyag. El­mondva a részleteket, sok minden hihetetlennek tűnik. A motorizációs, hifitornyos, számítógépes világban sok diák számára a régmúlt, oly­kor ezópusi mese. Akik ko­molyan készülnek a jövőre, hivatásra, mesterségre, éle­tük rendezettségébe beleszól a felelősség, azok messzire jutnak. Igényes nevelés, egy imponáló, - de szigorú tanár sokakat juttat messzire. Da a társadalomban van­nak zordabb jelenségek is. Amikor erről beszélünk, Di­óssi Gézában kissé az aggó­dó embert látom. Papi hiva­tását, mint káplán, az acél­gyári templomban kezdte. A Szilaspogony—Zabaron el­töltött nyolc év és itt is már több mint ennyi sok tapasz­talatot jelent a világról, az emberekről. Papi szolgálat köti Karanesberényhez, Ka- rancsaljához. A helyek sok­féleségét, az időt azért em­lítem, mert ez olyan háttér, ami alap a látásra, a meg­ismertetésre. Nagyon sok embert ismer közelről. — Képzelje, egyszer azt kérdezi tőlem egy falusi asz- ízony, szereti-e őt a fia. Meg­lepődtem. furcsa volt halla­ni. De hogy okát adja a kér­désnek, elmondta, hogy nyolcvanezer forintot adott • fiának, autóra, ajándékba. — Mit válaszolt? — Nem tudtam válaszolni, mert nem ismertem a fiút. — Érzi a kérdés drámaisá­gát, de mert nem nyilatko­zik könnyen, amíg pro és kontra nem tud valamit, in­kább hallgatott. Az anyának azóta az idő bizonyosan meg­adta a választ. Bár csak ne úgy, ahogy sejteni lehet. Jelenség. — Szomorú, ha a szeretet ajándékozásra épül, főleg, ha még el is túlozzák. A sze­rény, a kiesi, a jól választott néha hatásosabb. Dióssi Géza, aki tagja a megyei, a karancslapujtői nép­frontbizottságnak, él a társa­dalmi megnyilatkozás lehe­tőségeivel is. Azt mondja, hogy a kereszt vízszintes sík­ja egybeesik a hívő és a nem hívő törekvéseiben. Nem csak mondja, vallja is, eszerint él és cselekszik. Az emberi kér­dések . megközelítése össze­cseng. Párbeszédnek. gon­dolatcseréknek, de tetteknek is van helye, világnézetek el­lenére is. Az eszmecserénk közvet­lenségét is ez adja, s tartja távol a kimértséget, azt a: jó, jó, azért te mégis más fá­ból vagy faragva kétkedést. — Több tartást kell elvár­nunk a fiatalságtól. Ezt ér­zem a KISZ nemrég lezaj­lott kongresszusának követ­keztetéseiből. A hazafias ne­velés, letyíi, tudati palléro- zottság. békés törekvések, ezek mind találkoznak a tár­sadalom igényeivel, az enyém­mel is. Igen, a jelenségek. Nagy a szülők elfoglaltsága, egy ki­alakult éjetnívó • fenntartása ma több időt kíván a felnőt­tektől. dolgozó emberektől, A gyerek sokszor magára van hagyva. Nevel a világ, a ba­ráti kör, sokszor az olcsó, tartalmatlan szórakozások. — Igen, vannak úgyneve­zett kulcsos gyerekek, akik­ből eleget látok Budapesten, a házak mellett, a parkok­ban — veti közbe Ilonka né­ni, aki rövidebb ideig részt­vevője a diskurzusnak. Nincs éle a közbevetésnek- In­kább aggodalom az oszto- zásban, anyai, asszonyszoli- d árit ás. Ezt érzem: jó volna, ha több ideje Jutna a szü­lőknek a gyerekekre. M egint egy példa, i a* nem egyedi. Hallja a fiatalok oktondi beszédét, nem is akármiről, hanem az élet nagy kérdéséről. Csapo- dár, éretlen beszéd. Kicsit összeszorul a szíve. Vállalja a szülői ház, a pedagógus misszióját. Beszél a gyere­kekkel, természetesen nem technikai részletekről. Inkább a felelősségről. A gyerekek életét igen korén törheti de­rékba a vágyak korai kiélé­se, amikor még munkájuk a tanulás, amikor még távol az egzisztencia, a biztos kenyér- kereset. , (— Megértem a tévedést, a botlást, meg is lehet és meg is kell bocsátani, de a ko­rán kezdett rendszeresség beszűlkti léshez vezet, mert az ilyen élethez már hozzátar­tozik az ital, a tigaretta és sokszor a rossz társaság is.) Dióssi Géza több tartás­ról szól, keményen tanulni, dolgozni, becsületesen, iga­zat mondani egymásnak, se­gíteni a bajban, de inkább a megelőzésben. Erre nevel­ni keik De amelyik szülő a korábbi szegénységet, nehéz sorsot a fiatalokon akarja „rehabilitálni”, téved. Hova­tovább ne bajlódjon az a szegény gyerek a nehéz mun­kával, ásóval, kalapáccsal; Nekünk csak ebben volt ré­szünk. S a reakció? Tapasntalat­lanul korán kezdett élet, fia­talon kisiklott sorsok, ezer­nyi intézet, ahol már ideá­lis állapotokat regenerálni nem lehet. Nagyon nagy ár ez. Viszi a szél a ködöt. Sok helyén azonban még meg­szorul az idő, kell még a tel­jes kitisztulás. A szocializmus még fiatal. Benne eligazodni nem egy­formán tudunk. Tanulva, egymást segítve, a jó pél­dákat számon tartva, jobban tágul horizontunk. Amit megismerünk, az erőt ad, tisztább látóhatárt, szélesebb szabadságot. Mire gondo­lunk? Meleg emberi kapcsom latok, a kor, a munka tisz­teletére. törekedni az igé­nyességre. vállalni tetteink felelősségét. Ez viszont ezer­nyi szállal kötelez hívőt és nem hívőt egyaránt. De hát mindent sorrendben, s jó arányokban. Talán egyoldalas a mi be­szélgetésünk, az ifjúság kö­rül forgolódik, mégsem eről­tetett, mert sok benne a ta­lálkozó, a hasonlóan érintő. D ióssi Géza esperest jól­ismerik már falujában, sőt Karancsberényben és Ka* rancsalján is. Amikor plébá­nosnak jött ide, volt benne várakozás. Beállított a tsz- irodába- Meglepődtek, ami­kor azt mondta, ő a község papja. Mert hát mit mond egy név, X. Y. Tisztelgő láto­gatásra érkezett, és másfél óra lett belőle. Hogy miről tárgyalt a diplomás tsz-el- nökkel, nem tudom, de a gyarapodó község az igazán megszépülő Karancs-völgy szorgalomról tanúskodik, s talán arról is, hogy a veze­tők, a tanujt emberek célja­ikban sok tekintetben, azo­nosak. A szolgálat n«m könnyű. Könyvel mellől sokszor «T szólítják. Többször járt kül­földön, de lelkének egy da­rabja mindig itthon marad. Siet is haza hívei, barátai közé. A föl-föl dobott kő mindig visszahulltk... Az él­mények közé beletartozik a visszatérés is. Valamikor a helyi buz- góságok rossz jelképet láttak a papban. Voltak úgymond betartások. Régebben Dióssi Géza is találkozott ilyesmi­vel. Ez azonban már a múlté. Hívják a tanácsülésre, atsz- közgvülésre. Szavait itt is hallgatják, azokéval, akik bontják az akadályokat, er­kölcsi korlátokat, vállaikat a terhekhez, a súlyokhoz, iga­zítják. Mielőtt elbúcsúznánk, házasulandó fiatalok ér­keznek hozzá. Dicsértes- sékkel köszönnek, szavaikban egv kis megilletődöttség. Én jó napot kívánva bú­csúzom, ő is. Tisztelet ugyan­azon a nyelven, másként mondva. Nem vagyunk ide­genek. Gulyás Ernő Művelődési bizottság a pásztói téeszben A közművelődési törvény megjelenése után, a hetve­nes évek vége fel a Pásztói Béke Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben is meg alakult a művelődési bizott­ság. A, helyi kulturális élet és tevékenység koordinálása mellett a konkfét szervezés is e testületre hárul. Ugyan­akkor igaz az is, hogy ne­héz szétválasztani, hol kez­dődik nevezetesen a KISZ, vagy a szakszervezet szere pe egy-egy rendezvényben és hol végződik, mert a b* •Bttsági tagok mindegyike az említett szervezetekben „ — sőt másokban is — valami­lyen tisztséget visel, vagy ép­pen tag. Ezek után aligha meglepő, hogy dicsérik a társkapcsolatokat. Különö­sen a nőbizottsággal, a KISZ-esekkel, a vöröske­resztesekkel tudnak jól együttdolgozni. A művelődési oizottság lét­rehozása egyelőre nem vál­totta meg a világot, létezé­sének haszna azonban ta­gadhatatlan. Fontos teendő­ket végeztek tágjai a külön­böző szakmai tanfolyamok megszervezésében- így vé­gezhették el több tucatnyian a növényvédő- és szőlőter­mői ésiszakmunkás-itaníolya­mot, tízszázalékos bél-pótlék­hoz jutva. A kirándulások kedveltek a szövetkezetiek körében. Főleg a szőlészetben dolgozó asszonyok hozakodnak elő öt­letekkel. ök július közepén megnézték Budapesten, a margitszigeti szabadtéri szín­padon a Garas Dezső ren­dezte Csárdáskirátynő című operettel őadást. A növény- termesztési és szőlészeti szo­cialista brigádok tagjai ma, három napra a Békés me­gyei Gyulára és a romániai Nagyváradra utaztak. A für­dés mellett jut idő a neve­zetességek megtekintésére is. n MINDENNAPOK CSELEKVÉSE loÁmiAC középtávú terv, amely a igényes településhálózat arányo­sabb, távlati célokat is szolgáló fejlesztését, a falvak népességmegtartó képességének fo­kozását, a szociálpolitikai és környezetvédel­mi szempontok fokozottabb érvényesítését is fontos feladatként határozza meg. A kor­mány Nógrád megyével foglalkozó ülésére és állásfoglalására is utalva, többek között így minősítette a VII. ötéves tervümlket a közel­múltban nálunk járt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. A megállapításhoz természetesen hozzátartozik ez. is: a végre­hajtás csakis közös erőfeszítéssel lehetséges. Ily módon nyílik alkalom arra, hogy a terv minden településen minden réteg számára javuló életkörülményeket teremtsen. A szükséges forrásokat megalapozó ter­melőmunka javítása, az összefogás — ez a valóra váltás kulcsa. A pozitív program vég­rehajtásában mindenki megtalálhatja a sa­ját képességének • és adottságainak megfele­lő cselekvési teret és lehetőséget. A megye előtt álló feladatok határozták meg a ter­vezőmunkát is, amikor a Hazafias Népfront megvei bizottsága — a kongresszusi és a nép- frontértekezlet állásfoglalásai alapján — összeállította középtávú feladattervét. Mit tehet a népfront a VII. ötéves terv végrehajtásáért? A legszélesebb tömegmoz­galom — a társadalmi közmegegyezés széllé, mében — mindenekelőtt eredményesen bő­vítheti a valóra váltásba aktívan bekapcsoló- dók körét. S, erre azért is megvan minden lehetőség, mert a népfront már a tervek ki­munkálásakor is mélyrehatóan szondázta, majd tükrözte a társadalmi közvéleményt. A további lépés a már kész és elfogadott terv minél szélesebb körben való megismer­tetése, elfogadtatása. Ez lehet a garancia ar­ra, hogy minél több embert megnyérjenek a konkrét cselekvésre is. A képesség és kez­deményezőkészség kiaknázása —, ez a nép­front munkaprogramjának egyik fontos céL kitűzése gazdaságpolitikai teendőink segíté­sekor. Hogyan? Oly "módon, hogy adottsá­gainkból és szorító feladatainkból kiindulva, a maga módján dolgozik például a szenny­vízhálózat bővítéséért, az egészséges ivóvíz- ellátás javításáért. S, itt már túl léphet az önmagában is eredményes és hasznos gaz­daságpolitikai propagandán. A széles körű társadalmi összefogás szérvezése, az önerős közműtársulások támogatása kézzel fogha- tóan segíti a kommunális ellátottság válto­zását szolgáló terveéliteitűzéseket. A népfrontnak a településfejlesztésben be­töltött szerepére, az országos elismerést szer­zett társadalmi munkára aligha szükséges utalni. Mindezt kiegészítik az újabb mód­szerek, így a község- és városszépítő egye­sületek segítése, újabbak létrehozása az ed­digi jó —, főként balassagyarmati — tapasz­talatok alapján. S, ha a gazdagodó település a jobb közérzet forrása, ugyanezt szolgálhat­ja a népfront as ellátás javításával is. A lehetőséggel ezen a területen is élnek. Nem­csak oly módon, hogy a gazdaságpolitikai munkában továbbra is patrónusa a népfront a háztáji és kistermelésnek, hanem úgy I»; hogy a ma már meglévő hat városi, illetve városi Jogú nagyközségi fogyasztók tanácaa mellett továbbiak létrehozását kezdeménye­zik nagyközségekben és községekben. A megyei népfrontbizottság munkájában — és a középtávú feladattervben — egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek a társada­lompolitikai kérdések. A jól bevált gyakor­latnak megfelelően a rétegekre orientált, nőket, fiatalokat, időskorúakat, nemzetiségie­ket szolgáló munkát fogalmazza meg a prog­ram. Az eddigi munkamódszerek mellett, pe­dig újabbakat is kezdeményeznek. A család intézményének erősítése érdekében például szorgalmazzák "a megyei családvédelmi ta­nács létrehozását, ezzel is elősegítve az elő­forduló konfliktusok feloldását. A gyakorlati teendőket szolgálja az a szándék is, hogy a társadalompolitikai tanácson belül, külön al­bizottságok foglalkozzanak az ifjúság, az időskorúak, a nők megoldásra váró problé­máival. Az előrelépésnek feltétele a mai helyzet valós ismerete, a reális értékelés. Erre is egy példa: a népfront szerint javí­tani kell együttműködésüket a tanácsokkal más szervekkel, mert csakis így küzdhetnek a káros szenvedélyek okozta feszültségek mérsékléséért. Az újra való törekvés jellemzi a népfront hagyományos — közjogi funkció ellátásával összefüggő — teendőinek terveit is. Szük­ségszerűségből, hiszem a gazdasági céljaink ott szolgálhatok Igazán eredményesen, ahol a lakosság széles körének aktivitására épí­tenek a szocialista demokrácia gyakorlati ér­vényesítésében is. A feladat nem csekély, kiváltképpen az új választójogi törvény óta- A megyei népfrontbizottságnak atervciklus alatt nyolc országgyűlési képviselő) hetvenöt megyei tanácstag és 1491 helyi tanácstag munkáját kell segíteni.' Nemcsak a lakosság­gal való találkozás, a beszámolók megszer­vezésével, hanem a mindennapi, a választók érdekeit szolgáló tevékenységben. Újabb te­endő a hatvanöt Nógrád megyei községi elöljáró támogatása. A megyei bizottság el­nöksége már a közeli hónapokban áttekinti: hogyan segíthetik a helyi bizottságon a job- * bára még szokatlan munkában az elöljáró-! kát. Legszélesebb körben talán a lakossági fó­rumok szervezése kapcsán ismert a népfront kezdeményező- és- mozgósítótevékenysége. A kapcsolatok javítása, a tartalmi színvonal növelése mellett ezúttal újabb teendővel bő­vül ez a munka. A megyei népfrontbizottság a vonzáskörzetekben elvégzett összegezés után áttekinti: mi lett a mozgalom tavalyi választási fórumain felvetett lakossági ja­vaslatok sorsa, hol tart a megvalósításuk. A nárluimm aligha erőltetett:, ez is puiliuíum a megye előtt álló fel­adatokat, a VII. ötéves terv megvalósítását segíti. A nyílt, településpolitika, az elhang­zott szó felelőssége ugyanis erősíti a társa­dalmi közmegegyezést. Ez pedig lendítőere­je a mindennapok cselekvésének. K. G. öregek napközben A megye településein, közsé­geiben jelenleg harminc öregei napközi otthona működik. Na­ponta csaknem hétszáz idős ember talál szórakozást, kikap­csolódást, pihenést bennük napközben. A Nógrád Megye Tanács miután felmérte az igé­nyeket, a következő ötéves idő­szakban 410 férőhellyel szeret­né böviteni ezt a hálózatot amelyhez természetesen a helyi tanácsok is támogatást, anyagi segítséget nyújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents