Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

mL

mm

MM AJANLATHIK

KOSSUTH RADIO;

4.36: Jó reggelt! Zenés műsor 1.95: Műsorismertetés Kb.

I. U: Mai kulturális

programok

>.»: Mit üzen a Rádió?

9.0«: A hét zeneműve ».SO: A hét költője: Federico Garcia Lorca ».40: Ki kopog?

10.0S: Nvitnikék 10.14: Cimadoro: Pygmalion U.»(: „A parasztember Magyarországon"

11.26: Melis György énekel U.«»: Kedves Michele 12.30: Ki nyer ma?

12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma

14.05: M űsorismertetés 14.10: Beethoven: Esz-dűr változatok. Op. 44.

14.25: A magyar népköltészet hete

14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Családi ..archívum”

15.3«: Kóruspódium 16.05: Sziriusz és az emberke 16.35: A csudálatos Mary 17.00: Ecomix

17.30: Epizódok a budapesti Liszt—Bartók zongora- versenyek történetéből. VI/«. rész

II. 25: Mai könyvajánlatunk.

(Tsm ) ,

1».II: Molnár Perenc színháza: Egy, kettő, bárom 20.36: Verdi: Tra-viata 20.55: Az újvidéki rádió és a Magvar Rádió közös népzenei hangversenye 22.20: Tíz perc külpo'itlka 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.

23.30: Szimfonikus táncok

0.10: Himnusz

0.15: Ej fél után

PETŐFI RADIÖ:

6.30: A Petófi rádió reggeli zenés műsora 6.03: Népdalcsokor 1.60: Délelőtti torna ».05: Napközben 12.lt: Bebár György fűvős- műveiből

12.2*: Kis magyar népralz , 12.30: Déld Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum

1«.»«: Kettőiéi ötig.

A Rádiő kívánságműsora. Műsorvezető Takács Mária és GáÜvolgyi János. Zenei munkatárs: Palásti Pál. Szerkesztő: Mike Klári. Rendező:

Jősfay György.

Közben:

Közvetítés a Magyar- ország—Egyesült Államok női vízilabda VB-mérkőzésről, Madridból. Riporter: Török László.

15.00: Hírek. Tdöiárás. Ütközben. 15.00—15.10: Apróhirdetések. 16.00: Reklám. 16.05: Hangos képrejtvény.

IT.»5: Üldonságainkbói 17.30: Ötödik sebesség 16.30: A Scorpions együttes műsorából 1».»6: Sport-világ lt.M: Zenekö7.elben 20.25: Rockújság m. évfolyam. 14. szám *1.»6: Es nálunk... 2

»1.31: Hol vagytok ti régi poénok?

Történelmünk 40 éve és a Lúdas Matyi 1973—7». Válogatta; Földi S. Péter.. Közreműködik: Bodrogi Gyula. Bőzsönv Ferenc, P. Debrentei Piroska, Esztergályos Cecília. Gálvőigyi János. Kern András, Pártos Erzsi. Reviezkv Gábor. Rinko- vits Tmre. Székhelyi ■Tózset Tordv Géza.

A felvéte't készítette? Cornldes Tamás és Ipolyvölgyi Tünde.

A rendező munkatársai öszer Imre. Zenei szerkesztő : Kelemen László.

Szerkesztő: László György. Rendező: Kern

András.

(X/9. rész: jövő szombat, P. 14.00)

22.35: Sullivan-operettnyitányok ,

23.20: A mai dzsessz 24.00: virágénekek *.15: Ej fél után

MISKOLCI STÚDIÓ:

17.00: Műsorismertetés. Hírek. időjárás..— 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Teiefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Köz- benT El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Eszak-ma- gyarországi krónika — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az

Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Mggyei Népújság, valamint a NÖGRAD keddi szamából.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

17.55: Üszó-világbajnokság

20.00: Esti mese 20.1«: Reklám 20.15: Híradó 20.30: Viziiabdavilágbajnokság

Kb.

21.40: Betűreklám 21.45: Himnusz

BESZTERCEBÁNYA:

19.30: Tv-blradó 20.00: Az ezeréves méh 20.55: Egy időszerű téma 21.20: Rátermett ember 22.35: Tenertíe 22.55: Hírek

2. MÚSOR:

19.30: Tv-híradó 20.00: összefoglaló * csehszlovákiai ukrán dolgozók kulturális szövetsége XXXII. svídnylki ünnepélyéről 20.30: Sporttükör 21.30: időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Zenés műsor

MOZIMŰSOR I

Salgótarjánt November 7.7

Indiana Jones és a végzet temploma. (14) Színes, fantasztikus amerikai kalgndfilm. — Kohász: Az elveszett frigyláda fosztogatói. (14) Színes amerikai kalandfilm. — TIT: Hátsó ablak. (14) Színe«, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Zag.vvapálfalva: Hóbortos népség L Bostwa- nai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-től: Támadás a Krull bolygó ellen. (14) Színes. szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. Napközis tábor: A kapitány kalandjai. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6 és este 8-tól: Szerelmi lázálom. (14) Színes, szinkronizált olasz film. — Bátonyterenyel Petőfi: ,Tör- gensen. a zsaru. (14) Színes, szinkronizált dán krimi. — Szécsényi Rákóczi: A betörés nagymestere. Színes, szinkronizált francia bflnitgvl film. — Rétság: Földrengés. (14) Színes, amerikai kataszt- rófafllm. — Karaneslapujtő: A tanú. (14) Bacsó Péter színes filmszatírája. — Klstere- nyel Petőfi: Klute. (16) Színes. szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Ersekvad- kert: BMX-banditák. Színes, szinkronizált látványos ausztrál kalandfiim. — Nagylóe: Mesemozi: Slapőr*. — Jobbágyi: Edith és Marcel. T—II. Színes, zenés franeia film.

MIT? HOL? MIKOR?

— A salgótarjáni Kohász és 16 óra között, augusztus

Művelődési Központban, dél- 22-ig fogadja az érdeklődőket.

után. 14 óra 15 perctől látható a Sajtófotó. >85 című ki- — A Salgótarjáni Ruhagyár

állítás, amelynek képeit a központjában reggel kilenc

Magvar Újságírók Országos órától nézhető meg a VirágSzövetségének pályázati anya- kiállítás. Többéves hagyogából válogaiták. A tár’at mány már. hogy alkotmáS7.eptember 26-ie tart nvltva. nyunk ünnepére bemutatót

naponta 10—18 óráig nézhető szerveznek a gyári dolgozók

meg a kamarateremben és az tulajdonát képező szebbnél

előcsarnokban. szebb virágokból. A kiállítás

kedden még látható, mindkét napop este nyolc óráig. A

— A Magyar Nemzeti Bank ruhagyár balassagyarmati teNógrád Megyei lgaz.gatóságá- lepén ugyancsak ma és hóinak tanácstermében (Salgó- nap tekinthető meg a helytarján) 14 órakor nvttía meg beliek virágkiállítása.

dr. Szabó Nándor, a 40 éves f

a forint című kiállítást. Az — A Petőfi rádióban 20 óra

igazgatóság szakszervezeti bi- 25 perckor kezdődik a Roekzottsáea és a Magyar Erem- újság című műsor, amelyben

gyűjtők Egyesülete Nógrád néhány . felvétel haliható az

Megrei Szervezete által ren- augusztus eleji salgóbányai

dezett bemutató naponta 10 rocktábor résztvevőitől is.

4 NÚGRÁŰ - 1986. augusztus 18., jiétfő * v

HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O

Pékmúzeum Sopronban

A soproni „pomzüchtor'* !)*• gyed mesébe illően bája* polgárházai között a maga ne- mében egyedülálló, földszintes kis múzeum hívja fel a figyelmünket a kapuja feletti oroszlános cégtáblával- A céhes pékipar múzeuma ez, bár a házban még a céhkorszak után is szorgos élet folyt: 1950-ig sütötték itt a kenveret, az omlós zsemlét, a böjti perecet és az ünnepi foszlós kalácsot, no meg a finom cukrászsüteményt.

Sopron város lakói kiváltképp kényesek lehettek (ma is ízletesebb itt a pékáru, mint bárhol a hazában!); szigorúságukat jelzi á kép, amelyen az úgynevezett „pék- fürösztő” gépezet látható. A pékfürésztés szokása a német városokból jutott el a Dunántúlra: ha romlott a kenyér, meg a sütemény1 minősége, vagy ha a súlya csökkent, akkor megfürösztötték a péket, vagyis egy gémeskútszerű szerkezetből tóba, vízmedencébe (Győrben a Dunába) eresztették, ami télen kiváltképp kellemetlen lehetett, a szégyenről nem is szólva. Meg kell hagyni azonban, hogy Sopronban emberségesebbnek bizonyult a magisztrátus, mint Bécstől Székesfehérvárig a többi városban, mert itt pénzen meg lehetett váltani a büntetést; meg is váltották, mert a rémiHetes szerkezet csak ijesztésül szolgált, használatára sosem került sor.

A pékproduktumok kiváló minőségére a címer is utal (ezt viseli a kapu fölött lógó cégtábla is). Két oroszlán tart egy hatalmas perecet, »mindkettő hosszú nyelvvel nyalogatja a szája szélét, sej tét ve, hogy már elepednek az után a perec után.

A ház műhelyrésze a XVI. században épült, a mesterék lakrésze fiatalabb, az a XVIII. században kapta mai formáját. Az első ismert tulajdonost Joachim Hübnernek hívták, az utolsó mesterek az olasz eredetű Sever család tagjai voltak. Sever Mihály trieszti péklegény vándorévei során vetődött Sopronba, ott beleszeretett a pékség tulajdonosának unokahúgába, és bizonv itt ragadt, mint a lépvesszővel fogott madár, de

A péküzem épülete

nem bánta meg, ellenkezőleg új termelési ágat vezetett be, oly mértekben szárnyakat kapott munkakedve a boldogságtól. Ö rendezte be a cukrászdát, hozatta és gyártatta és édességek előállításához szükséges eszközöket, formákat, üstöket, edényeket.

Legmegragadóbb azonban a lakása. A szellemes ötlet, amely — övé volt vagy az ősöké?! — behozta a konyhába a vizet, noha még vízvezetékről akkoriban senki sem álmodott a városban. Közvetlenül a konyhaablak előtt állott a kút, az ablakból kinyúló kéz felhúzta a kerék segítségével' a teli vödröt, egyenest be a konyhába, ahol tartalmát a tűzhely vízmelegítőjébe öntötték, utóbbi csappal volt ellátva, tehát folyt a meleg víz Jevórba. vájdlingba, amibe kellett. Szükség is volt erre az eredeti melegvíz-szolgáltatásra, hiszen a pékek szőlősgazdák is voltak (ugyan ki nem művelt szőlőt a régi

Sopronban?); tehát a konyhán bort is mértek (ma is ott sorakoznak a különféle űrméretű edénykék), sűrűn kellett őket öblögetni, mosogatni' A boltíves lakószobák finomvonalú, intarziás bútorai szolid, jólétről, kifinomult ízlésről tanúskodnak; mértéktartóan, józan, fényűzésmentes életvitelről egyszersmind.

Ezeknek az embereknek a munka képezte életük tengelyét, de szerették szép, vonzó, rendezett« és tiszta környezetben álomra hajtani a fejüket; noha a legfontosabb akkor is az volt, hogy holnapra erőt gyűjtsenek.

A műhely maga rusztiku- sabb; régibb korszakot mutat be, mint a mesterlakás. A nem nagy területre épült pékséget a józan, célirányos gondolkodás, rendszeretet. ötletesség jellemzi. Minden parányi helyet kihasználtak. Volt itt dagasztószoba, sütőszoba, cukrászműhely, kenyérbolt, cukrászda, az alagsorban présház és pince, a tenyérnyi udvaron ló- és te- hénistáíló, kocsiszín, félemeletnyi magasan a „magazin”, ahol gabonát, lisztet, kukoricát, — még magasabban a padlás, ahol babot, diót, mandulát, tároltak. (Mindent, amit csak adott a szőlő; a éab kivált nélkülözhetetlen soproni csemege, állítólag itt még torta is készült belőle, de nem a gesztenye pótlására, mint nehezebb időkben máshol dehogyis. hiszen itt bőven terem a szelídgesztenye, hanem önmagáért, cseppet sem rejtve babmivoltát.) A „szőlősgazda műhélye” is helyet kapott a házban, mintegy a pékség kiegészítőjeként. (Jó hasznát látta ennek az utolsó pék: ipara megszűntével a szőlőjéből élt.)

Ma a régi raktárakban pékipar-történeti múzeum van. itt sorakoznak a céhládák. -pecsétek, -levelek, s a különféle munkaeszközök, receptkö r-vek.

Megtudjuk, Itt, hogy mes- terremekpek zsemlét kellett készíteni; sokféle változatával jeleskedhetett az ifjú jelölt: volt köznapi Semmel, volt finomabb lisztből való. fényűzőbb asztalokra szánt, ezt Mundsemmelnek hívták, de sütöttek vajas, sőt Ikerzsemlét is. utóbbiról régi tányérokon fönnmaradt ábrázolások tanúskodnak.

A sütőszoba mellett dagasztóteknők és a hatalmas kemence közelében húzódott meg a legények kamrája. egyszerű, de kényelmes és meleg (gondolom, albérlet helvett ma is sokan elJ fogadnák); a pékmunka ugvanis szakaszos volt; míg kelt a tészta, pihenhetett a pék.

Örvendetes, hogy az utolsó pék megőrizte őseitől örökölt felszerelési tárgyait, hogy 1970-ben bekövetkezett halála után a város a házat rendbe Hozatta: és így 1975-ben megnyílhatott ez a múzeum, régi iparosok okos munkaszervezésének, szorgalmának és minőségérzékének az ékes bizonyítéka. ' B. É.

A humor stációi

Beszélgetés Sándor Györggyel

Magyar diákok külföldi egyetemeken

Az új tanévben 245 magyar fiatal kezdi meg tanulmányait ösztöndíjasként a szocialista országok egyetemein, főiskoláin. Mint azt Szil assy Attila, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője elmondta, az elmúlt évekhez képest nőtt a külföldi ösztöndíjasok száma. A mintegy 600 pályázó közül a felvételi vizsgákon és beszélgetéseken 245 diák felelt meg a követelményeknek. s nyert felvételt az 1986—87-eg tanévre nyolc ország mintegy félszáz egyetemére.

Az idén — immár hagyományosan — a legtöbben a szovjetunióbeli felsőoktatási intézményekben tanulnak majd: elsősorban orosznvelv- és irodalom, valamint 'íilűsza- kj és közgazdasági szakokon. Ök a júliusban megkezdett kijevi nyelvi és szakmai előkészítő kurzust követően augusztus végén utaznak a vá- ’as7tott egyetemre, főiskolára. Hasonlóan sokan jelentkeztek az NDK-ba isi “itt a 3 hetes hndanesti előkészítő után ősztől 60 megvár diák kezdi me® tanulmányait 10 felsőoktatás’ intézménvben. A többiek — a nemzetiségi ösztöndíjasok kivételével — votamermv) j(p_ ^-»mérvben evyéves piőkész*- ‘ > tan föl vámon vesznek részt —sk során a’anoson e’ssis. ‘'♦iák az fVe’ő OBSZáz nvplv^t illetve bizonyos szaktárgyak alapjait.

Jótékony félhomály, az előadás előtti percek lázas koncentrálását elősegítendő. A széles bőrfotelok mélyén elnyújtózva Sándor György, az ember készül 'szembetalálkozni Sándor Györggyel, a humoralistával. Az empátiakészséggel megáldott riporter véteknek érzi megtörni a csönd varázsát, de aztán felülkerekedik a kíváncsiság.

— Beszélgessünk? Miért ne, engem idáig elkényeztettek az újságírók... Jó lesz műsor után. mikrofonnal a nyilvánosság előtt? •

— Félő; hogy kellő rutin híján egyoldalúvá válna a párbeszéd...

— Tudja, ez is a magamfajta önmenedzselő egyik lehetősége lett volna, de nem baj. Körülbelül 50 percet szántam erre az estére, utána nyilatkozhatok. Mire kiváncsi?

: — A magyar humorra...

A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ kertjére ráborul a várakozó némaság. A színpadon reflektorfényben egyedül ágál, gesztikulál, sajátos hanglejtésével beszél, magyaráz, szüneteltet egy középtermetű, szakállas férfi. A humor értő mívese. A közönség fokozatosan oldódik, irtott összecsattan két tenyér, itt-ott felhangzik az első diszkrét nevetés Múlnak a percek, s már gátlástalanul hahótázunk. Magunknak, neki, rólunk.

— Hol is hagytuk abba? Igen, igen a magyar humornál. Én végigjártam a stációkat, de másként mint Hofi, Nagy Bandó, Markos és a többiek. Bár több mint húsz éve űzöm az ipart, s igyekszem az adott kor, adott hangulatát elkapni még mindig nem vagyok a helyemre téve.

— A szakma, a közönség vagy a kritika reakciója mondatja ezt?

— Nézze, színházközeibe először kisegítő öltöztetőként kerültem, aztán jöttek az apróbb szerepek, majd 1961 ele-, jén az első önálló fellépés. Voltam a Petőfi musical társulatánál — a mostani Thá- lia helyén volt —, az Egyetemi Színpadon, csináltam nyolc önálló műsort, megfordultam az ország minden ze- gében-zugában, figyeltem az emberek arcát, a szó mögöttit, kerestem a témát, a nagyot, az egyedit. Aztán rájöttem: ez az én igazi elemem A szabadúszás, a sehová és mégis mindenhová tartozás.

— Aránylag keveset szerepel a tv-ben, a rádióban. ..

— Ha most ártól beszélnék, hogy minőségi kisiparosnak ‘érzem magam a konfekcionált dömpinggel szemben, hogy nálam a humor és a,morál együvé tartozó dolog, akkor közelebb kerülnénk ehhez a problémához. Azzal együtt, hogy engem, nem a mások futtatása zavar, hanem a magam, szájpropagandára kényszerített volta.

— Nem szokványos ez a fajta gondolkodtató humor.

— Az, hogy a könyvemet pillanatok alatt elkapkodták, az, hogy a poénok ülnek és estéről estére engem igazolnak, számomra elegendő bizonyíték. A humor fegyver, csak jól kell" tudni vele bánni.

— Olyan produkciói, rrtint a „Lyukasóra”, az „Én egy analfabéta vagyok”, vágy a legújabb, a „Mágia-rakás” nekem azt sugallják, hogy ön egy szűkebb közegnek szóló üzenettel jár-kel a világban...

— Én nem időzök túl sokat úgymond gyarló aktualitásoknál. Legfeljebb felhasználom őket az általános, emberi és szociális problémák megvilágítására. Igyekszem mindig ahhoz a közeghez szólni és azt a közeget megszólaltatni. amely éppen körülvesz. Tanár, munkás, diák, mind-mind tele van közlési vággyal. S ezt nem szabad nem észrevennem. Hiszen ebből élek.

Lassan ürülnek ki a kerti székek, asztalok. A hazaindu’ó fiataloktól Sándor Gvörgy imigyen vesz búcsút:

— Köszönöm, hogy ellőttetek.

Vaszari Erik*