Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

Előrelépés a stockholmi értekezleten Gorbacsov visszatért Moszkvába Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtö­kön befejezte a szovjet Tá­vol-Keleten tett látogatást és elindult vissza Moszkvába. Ezt megelőzően a habarovszki ha­tárterület pártszervezetének vezetői előtt nagyobb beszé­det mondott. A főtitkár múlt pénteken Indult útnak, s egyhetes kőr­útján megfordult Vlagyi­vosztokban. Nahodkában, az Amur menti Komszomolszk- ban, s végül Habarovszkban Vlagyivosztokban részt vett a szovjet hadiflotta napja al­kalmából rendezett ünnepsé­geken, majd mikor átadta a városnak a második Lenin- rendet, igen fentos bel- és külpolitikai mondandókban bővelkedő beszédet mondott. Látogatása folytatása volt azoknak a belföldi lá­togatásoknak, amelyeket ta­valy március, főtitkárrá vá­lasztása óta folytat. A meg­látogatott körzetek lakosaival folytatott kötetlen beszélge­tései egyikén elmondta, hogy legközelebb majd Jakutföld­re, Magadánba és Csukföld- re is ellátogat. Mihail Gorbacsov, csütörtö­kön visszaérkezett a szovjet fővárosba. A szocialista országok konzultációja az EHSZ-közgyölés előtt A szocialista országok fcül- ügyminisztériuirrLainiak vezető képviselői az ENSZnkőzgyűlés 41. ülésszakára való felkészü­lés jegyében július 29—31. között konzultációt tartottak Budapesten. A konstruktív légkörű meg­beszélésen részt vett a Belo­rusz Szovjet Szocialista Köz­társaság. a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság. a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége, az Uk­rán Szovjet Szocialista Köz­társaság, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyű. Ja külügyminisztériumi ál­lamtitkár vezette! A konzultáció résztvevői ki­fejezték reményüket, hogy az E>NSZ-közgyűlés 41. ülésszaka hozzájárul a világszervezet korunk fő problémái megoldá­sában betöltött szerepének és tekintélyének növeléséhez — ezzel is előmozdítva a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. A küldöttségek vezetőit fo­gadta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. (MTI) Árváltozások a Szovjetunióban A Szovjetunióban augusz­tus 1-i hatállyal 20—25 száza­lékkal felemelték a magas al­koholtartalmú italok állami kiskereskedelmi árát. Az eme­lés többek között kiterjed a vodkára, a likőrfélékre és a konyakra. Ezzel egyidőben csökkentik a gyermekruházat, az iskolai egyenruha, valamint más fo­gyasztási cikkek árát. A szocialista országok júli­us 18-án előterjesztett javasla­ta óta előrelépés tapasztalha­tó a stockholmi értekezleten, javult a légkör, lehetőség nyí­lott az értekezlet sikeres be­fejezésére — jelentette ki Moszkvában Oleg Grinyevsz- kij, a szovjet küldöttség veze­tője az európai biztonsággal és bizalomerősítő intézkedé­sekkel foglalkozó értekezleten. A szovjet diplomata a hel­sinki záróokmány aláírásának 11. évfordulója alkalmából tartott sajtókonferencián adott értékelést az európai folya­mat szerves részét képező konferenciáról. Grinyevszkij külön kiemel­te, hogy sikerült haladást el­érni a légierők hadgyakorla­tairól való értesítés kérdésé­ben, olv módon, hogy az érin­tett államok a szárazföldi hadmozdulatok kapcsán in­(Folytatás az 1. oldalról) Muszorgszkij vagy Borogyin, Smetana egyaránt sokat kö­szönhettek zeneszerzői példá­jának, nyíltszívű, nagyvonalú, adakozó kedvű támogatásának. Liszt Ferenc sikereinek tel­jében sem feledkezett meg hazájáról. Nemcsak a pusztí­tó pesti árvíz károsultjainak javára adott koncertet, nem­csak az 1848—1849-es magyar szabadságharc bukásának szo­morú híre ébresztgette lelké­ben a haza, a nemzethez tar­tozás érzetét. A magyar ze­nekultúra felemelése is az ő nevéhez fűződik.” Az 1875- ben alapított magyar Zene­művészeti Főiskola szellemi atyja, később elnöke, majd az oktatás színvonalának fok­mérője Liszit Ferenc volt. Termékeny életének alko­tásait a magyar kultúra leg­nagyobb teljesítményei kö­zött tartjuk számon. Emlékét nemcsak róla elnevezett Ze­neakadémiánk és kiváló zene­kar őrzi, hanem egész népünk büszkén gondol Liszt Ferenc- re, akit Európa magáénak tekint, mert oly’ nagy mér­tékben gazdagította a világ zened életét, és aki máig ha­tással van századunk alkotói­ra. Sok szó esik manapság az európaiságról. Liszt szemé­lyében a nagyívű európaiság egyik lenyűgöző példáját kell látnunk. Ügy volt iga­zán és mélyen európai, hogy minden nemzetnek a maga legsajátabb kulturális ar­culata kialakításához adott lelkesítő példát- Olyan misz- sziókat teljesített, mint a Schubert-dalok felfedezése, Beethoven, Schumann és Ber­lioz népszerűsítése. Pagani­ni félelmes technikájának át­ültetése zongorára és főleg lázas tenniakarása minden jó ügyért. Ez a tiszta és önzetlen vo­nás élete végéig legjellemzőbb sajátja maradt, általa lett kora legnagyobb nevelőmes­Aligha kétséges, hogy újabb vihar várható a baszkok lak­ta vidékeken — mind Spa­nyolországban, mind Francia- országban. Madridban ugyanis a spanyol és a francia külügy­miniszter megállapodott, hogy Párizs rövidesen újabb baszk terroristákat ad ki a szom­szédország hatóságainak. 1984 őszén történt meg elő­ször, hogy Franciaország meg­vonta a politikai menedékjo­got három ETA-terroristától, akiket aztán Madridba szállí­tottak és átadták őket a spa­nyol igazságszolgáltatásnak. Az eset nagy felzúdulást vál­tott ki a spanyol—francia ha­tár mindkét oldalán — tün­tetésekkel és bambákkal. Tud­ta mindenki, hogv milyen kockázattal jár, ha a francia hatóságok fellépnek a terüle­tükre menekült baszk terro­risták ellen. Hiszen történel­mi hagyomány Franciaor­szágban, hogy a politikai me­nekülteket általában befogad­ják, s a baszk szélsőséges szervezet, az ETA emberei a formációkat szolgáltatnak a légierők tevékenységéről is, valamint a partraszállási és légideszant-gyakorlatokról is. Ez a megállapodás jelenleg a légierők tevékenységének 90 százalékát érinti. A kompromisszum jelentő­ségét méltatva utalt arra, hogy ez a jövőben a flottagya­korlatokkal kapcsolatban is megvalósítható lenne. Kitért arra, hogy a szocialista or­szágok javaslata értelmében már a 18 ezer főnél nagvobb létszámú hadmozgásokról is értesítést kellene küldeni, a NATO azonban erre nem adott konkrét választ. Nem született még megálla­podás arról, hogy az érintett államok tájékoztatást adjanak a más kontinensekről Európá­ba történő csapatátszállítások- ról, valamint hadgyakorlatok terévé, általa teremtett eu­rópai központot minden tar­tózkodóhelyéből. Az a szelle­mi központ, amelyet Liszt ki­alakított, kiterjesztette szár­nyait egész Európára. Ezért is emlékezik az egész világ tisztelettel Liszt Ferene- re e kettős évfordulón — ha­lálának 100- és születésének közelgő 175. évfordulóján — mondotta Csehák Judit. Az ünnepségen beszédet mondott Hans Dietrich Genscher és Theodor Kery is. Genscher szintén szólott Liszt Ferenc európaiságáról, majd méltatta németországi tevékenységét. Heinrich Heine annak idején berlini Liszt­mánia kitörésről írt — mondotta Genscher utalva Liszt Ferenc németországi népszerűségére. Liszt meglátta az európai kultúra közös gyökereit és egységét, egyidejűleg a külö­nöst, a jellegzetest minden egyes nemzetben. Liszt Fe­renc a zene nagy európai alakja volt, kortársainak meg­adta a maga teljes sokrétűsé­gében megnyilvánuló közös európai kultúra tudatát — hangsúlyozta Genscher. Ma ismét tudatában va­gyunk annak, mi közös a sok­rétű európai kultúrában — hangoztatta az NSZK al- kancellárja és külügyminisz­tere. Az 1985-ben Budapes­ten, az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében megrendezett eu­rópai kulturális fórum — nem utolsósorban a vendéglátók­nak köszönhetően — a Nyu­gatról és Keletről érkezett emberek nyitott kulturális találkozójává vált, új lehető­ségeket teremtett a kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez, a határok és eltérő ideológiák ellenére. Genscher méltatta az Euró­pa Tanács 1983-ban Stutt­gartban elhatározott kezde­ményezését, amely szerint Á baszk kockázat fasiszta Franco-rendszer ural­kodása idején mindig is a határon túl leltek menedékre. Csakhogy azóta Spanyolor­szágban megteremtődött a demokrácia, az ETA azonban változatlan kegyetlenséggel folytatja hadjáratát a spanyol hatóságok és intézmények el­len. A francia vezetés hosszú dilemma után végül is elha­tározta magát 1984-ben. Tette ezt azért is, mert a francia- országi baszk vidékeken szin­tén elszaporodtak a terrorcse­lekmények. Párizs pontosan tudta, hogy a döntés nem lesz népszerű a baszkok körében, akiknek 300 ezres közössége sohasem okozott olyan gon­dokat a központi irányítás­nak, mint spanyolországi ro­konaik Madridnak, viszont mindig is nagy szimpátiával tekintettek azok harcára. Ezt további létszámbeli korláto­zásáról. A szovjet diplomata han­goztatta, hogy a bizalomerő­sítő intézkedések betartásá­nak szigorú és következetes ellenőrzése megoldható, s en­nek kapcsán utalt a budapes­ti felhívásra, amelyben egye­bek között javasolják a hely­színi ellenőrzés megszervezé­sét is. Grinvevszkij végezetül szólt arról, hogv az érintett államok felelősségteljes politi­kájára van szükség, kölcsönös engedményekre, hogy jelentős megállapodások megkötésével záruljon az értekezlet első sza­kasza. Viktor Tatamyikov vezér­őrnagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselő­je kijelentette: a stockholmi értekezleten további bizalom- erősítő intézkedések vannak előkészületben. (MTI) minden évben más-más vá­rost nyilvánítanak kulturális fővárossá. Tavaly ez Athén volt, az idén pedig Firenze- Ez a kezdeményezés Genscher szerint Európa kul­turális magára találását szol­gálja, s méltó házigazda lehet Budapest, Prága, Drezda, Varsó, Leningrád is. Európa — mondotta Genscher — csak akkor töltheti be történelmi szerepét, ha épp úgy tudatá­ban van közös történelmének, mint a jövőért való felelőssé­gének és kulturális azonossá­gának. Bayreuth, amely föld­részünk szívében fekszik, és oly’ közel van Weimarhoz, Európa kulturális egységét hirdeti — mondotta. Száz évvel Liszt Ferenc halála után — mondotta Theodor Kery — itt Ba vreuth- ban azoknak az országoknak a képviselői találkoznak, akik mind jogosan igénylik maguknak Liszt Ferencet. Azt a vitát, hogy melyik nemzet tarthat egyedül igényt Liszt Ferencre, már réges-régen el­feledtük. Most a közös hagyo­mány, a népek közötti jobb megértést szolgálja. Mi, né­metek, magyarok és osztrá­kok, hálával adózunk ma Liszt emlékének, az európai­nak és a világpolgárnak. Az ünnepségen Kari Schu­mann professzor „Virtuóz, lát­nok és európai” címmel elő­adást tartott Lisztről. Az emlékünnepség után Wild főpolgármester díszebé­det adott a résztvevők tiszte­letére, majd délután az új városházán bemutatták Liszt Ferenc Párizsban írott napló­jának első kiadását. Este a bayreuthi Fests- pielhausban Liszt-hangver­senyt tartottak, amelyen az A-dúr zongoraverseny és a Faust szimfónia hangzott el. A hangversenyt, amelyen je­len volt Csehák ,Jujdit és kísé­rete, az ARD nyugatnémet té­véállomás élő adásban közve­títette. a szimpátiát sajnos, még a terrorizmus megannyi szélső­séges megnyilvánulása sem tudta kiirtani. Spanyolországban az el­múlt években az ETA már olyan akciók sorát követte el, amelyeket semmilyen cél nem igazolhatott. Ezért szállt be Párizs a terrorizmus el­leni közös küzdelembe. Azóta határozottan erősödött a két kormányzat együttműködése. Franciaország intenzíven segí­tette déli szomszédját a Kö­zös Piachoz csatlakozásban, és módszeresen csapott le a te­rületére, menekült ETA-terro- ristákra. Ennek a folyamat­nak volt az állomása a mos­tani külügyminiszteri megbe­szélés, amelynek persze is­mét a terrorizmus elleni harc állt a középpontjában, hiszen erre maga az ETA adott okot júliusi, példátlanul brutális merénvleteivel. Madrid most a jelek szerint súlyos lépések­re készül az ETA terroristái ellen, s ehhez szüksége van a francia hatóságok fokozottabb segítségére is. Avar Károly 2 NÖGRAD - 1986. augusztus 1., péntek Liszt Ferenc-emlékünnepség Bayreuthban Kormányintézkedések a magasépítő-ipar helyzetének javítására A magasépítő-iparban — főként a lakásépítő vállalatoknál — számottevő veszteségforrások halmozódtak fel a változó építési igényekhez történő alkalmazkodás lassúsága, az ár­rendszer kötöttségei, valamint a munka szervezettségének és hatékonyságának gyengeségei miatt. Ezek a problémák már a vállalatok további működését, gazdálkodását • akadá­lyozzák, s ennél fogva veszélyeztetik a tervidőszakban kitű­zött építési feladatok teljesítését. Ezért az Állami Tervbi­zottság a közelmúltban áttekintette az építőipar helyzetét, s a középtávú építési feladatok műszaki-gazdasági feltéte­leinek komplex vizsgálata alapján intézkedéseket holott a magasépítő-ipar működő- és jövedelemtermelő képességé­nek javítására. Az ÁTB határozatát csütörtöki ülésén meg­erősítette a Minisztertanács­Az intézkedések alapvető célja, hogy az alacsonv haté­konyságú magasépítő-ipari vállalatok jövedelemtermelése már 1986 és 1988 között számottevően javuljon, váljék le­hetővé az építési igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó termelési struktúra és eszközállomány kialakítása, fejlesz­tése. A háromlépcsős intézkedéssorozatból az első szakasz­ban oldják meg a legsürgősebb gondokat: a tavaly veszte­ségessé és alaphiánvossá vált négy nagyvállalat, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Dél-magyarországi Magas- és Mélvéoítő Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat és a Du­na—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat pénzügyi helyze­tének rendezését. Az érintett vállalat és a minisztérium megállapodást köt, amelyben mindkét fél rögzíti, hogy mit tesz a rendezés érdekében. A bajokból történő kilábalás­ban a vállalatoknak elsősorban saját erejükre kell tá­maszkodniuk, s ehhez nyújtanak segítséget a központi in­tézkedések. Az eddig előkészített és rövidesen aláírásra kerülő meg- állapodástervezetek szerint a vállalatok értékesítik a vesz­teséget újratermelő, valamint kihasználatlan állóeszközeiket, leépítik felesleges készleteiket, korszerűsítik érdekeltségi rendszerüket, termelési szerkezetüket, és a hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésével egyidejűleg gondos­kodnak az improduktív létszám csökkentéséről. A 43-as ÁÉV például már értékesítette Dombóvári úti irodaházinak egyik éoületszámyát, és 4-es számú házgyárának jármű­javító műhelvét- Ugyancsak eladja a 2-es számú házgyár öt üzemcsarnokát és tárolóterét, valamint tárgyalásokat foly­tat a 4-es számú házgyárnak más vállalatokkal való közös hasznosítására. A Dél-magvarországi Építő Vállalat szegedi munkásszálló-komplexumát, s íparte’eoének egvi’- 5000 négvzetméteres csarnokát értékesíti, az Építőgépgyártó Vál­lalat pedig nagvkanizsai. barcsi, veszprémi gyáregységét ad­ja el. Az építők és építőgépgvártók így felesleges tehertől szabadulnak meg, viszont az átadott termelőegységek meg­vásárlói a népgazdaságnak fontos és nyereséges termelésre hasznosítják az állóeszközöket. Központi intézkedésre a Magyar Nemzeti Bank hitelnyújtással .segíti a feleslegessé vált állóeszközök megvásárlását. A rendezés egyik feltétele­ként azonban rögzíteni kell, hogy a hitellel fedezett álló­eszköz-értékesítésből származó bevételt az érintett vállalatok csak a költségvetési tartozásaik kiegyenlítésére, valamint a bankkal szembeni kötelezettségeik teljesítésére használjuk fel. Fontos központi intézkedés az is, hogy az érintett három nagy lakásépítő vállalat idén és jövőre a kész lakások át­adása után elszámolható nyereségadó-kedvezményt egyéb adókból is visszatarthatja. Ezek a vállalatok ugyanis a maxi­mált áras lakásépítés keretei között nem jutnak annyi nye­reséghez, hogy igénybe vehessék az idén életbe lépett nye­reségadó-kedvezményt. Az ösztönző kedvezmény összege Budapesten kész lakásonként 24 ezer, vidéken 20 ezer forint, így a mostani döntés tovább javítja a vállalatok érdekelt­ségét a lakásépítési feladatok elvállalásában és jó minőségű teljesítésében egyaránt. Az adókedvezmény átvállalásának lehetőségét kiterjesztették a Veszprém Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatra és a Budapesti Lakásépítő Vállalatra is. Az átfogó intézkedések lehetővé teszik, hogy viszonylag gyorsan talpra álljanak az érintett vállalatok és kialakítsák az építési igényeket rugalmasan teljesítő gazdálkodásukat, korszerű termelési szerkezetüket. A központi intézkedések sorának második szakaszában — ez év szeptemberéig — az alágazat termelésének csaknem a felét adó, mintegy harminc alacsony hatékonyságú ma- magasépítő-ipari vállalatnak kell legalább kétéves racionali­zálási programot kidolgoznia működése és jövedelmezősége javítására- A programok elkészítését irányelvek kiadásával segíti a minisztérium. A vállalatok a teljesítmények és a keresetek jobb összhangjának kialakítására növelik az épí­tési munkák szervezettségét és javítják a minőséget. Ugyan­csak fontos cél a kereslethez igazodó vállalkozókészség fo­kozása, hogy a magasépítő-ipar jobban bekapcsolódjon a magánépítkezésekbe, növelje a közvetlen piaci értékesítésű lakások mennyiségét. Intézkednek a kihasználatlan házgyá­rak hasznosításáról, a kereslettel nem indokolt gazdaság­talan tevékenységek visszaszorításáról, vagy a kapacitások más irányú konvertálásáról, például a lakossági építési szolgáltatások bővítéséről. A vállalatok szervezeteinek kor­szerűsítésekor számításba kell venni céltársulások, közös vállalkozások létrehozását is. A racionalizálási programok tapasztalatairól az ÉVM beszámol az Állami Tervbizottság­nak és javaslatokat tesz a vállalatok fejlesztési elképzeléseit támogató, — feltételekhez kötötten, külön elbírálás alapján adható — esetleges központi segítségnyújtásra is. Támo­gatásban azok a vállalatok részesülhetnek, amelyek reá!’* racionalizálási programjuk szerint számottevően javítják gazdálkodásuk hatékonyságát és tevékenységüket biztonsá­gos alapokra helyezik. Ezekkel a vállalatokkal a miniszté­rium ugyancsak írásos megállapodásokat köt. A központi intézkedések harmadik szakaszában, az 1988-tól érvénybe lépő szabályozás elkészítésének kereté­ben újólag áttekintik az egész építőipar cél- és eszköz- rendszerét. A háromlépcsős rendezés az építőipari vállalatokat haté­konyabb munkára szorítja, segíti a VII. ötéves tervben meg­jelölt fontos építőipari feladatok teljesítését, a szükséges fejlesztési források megteremtését, és egyúttal azt is, hogy a vállalatok jobban gyarapítsák a népgazdaság erőforrásait. (MTI) Kormányalakítás Thai földön Négy nappal a parlamenti választások után a thaiföldi kormánykoalíciót alkotó négy párt megegyezett abban, hogy újra Prem Tinszulanond tábornok legyen az ország miniszterelnöke. Premet a választásokon győzte* demokrata párt je­lölte. A jelölést még el kell fogadnia a Nemzetgyűlésnek, majd Bhumibol Aduljadedz* királynak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents