Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-14 / 164. szám
A nemzetközi muvésztelep vendégei V, Fiók László 1954. december 22-én született Debrecenben. Eddig három önálló kiállítással lépett a közönség elé, 1977- ben a Hazafias Népfront zuglói pinceklubjában, 1982-ben az angyalföldi József Attila Művelődési Házban, jelenleg pedig Salgótarjánban, az SZMT oktatási központjában várja az érdeklődőket tárlata, A művészeti alapnak 1983- tól tagja. „Képeimen Embereket rajzolok. Emberekről beszélek” — írta önmagáról. Tiszteletre méltó vallomás és vállalás ez. amennyiben a művek olvasható tárgyát és tartalmát jelenti. Régen tudjuk azonban, hogy a tárgyi tartalom csak egyik része — s talán nem is a legfontosabb része — a műalkotásnak. S, bár tájainkon különböző okokból szinte hagyománnyá vált ennek elsődlegességét emlegetni, s ennek vizsgálata természetesen nem is mellőzhető, a művészeteket tekintve, a lényeg azonban e tartalom kifejezésének művészi erejében, az élménv intenzitásában van, amely képes más ember számára is érzékelhetővé tenni a műben megfogalmazott szellemiséget. Ennek hiányában, bármely • tartalom külsődleges idézetté s legfeljebb tiszteletre méltó emberi —, s nem művészi! — vallomássá válik. Márpedig a kétféle véleménynyilvánítás nem ugyanaz. Ha így lenne, nagyon is egyszerűvé válna a képlet: ahány rendes ember, annyi művész. Nem így van. így tehát Fiók László esetében is az a legfontosabb kérdés, hogyan beszél képein az emberről? Mindenekelőtt az hangsúlyozandó, hogy távolról sem külsődleges jegyek alapján. Ez önmagában is érték. — Intenzíven akarom látni — és láttatni —, amit megélek — mondja. — Eddig még nem voltak olyan gondolati periódusaim, amelyek tevékenykedésemet valamiféle festői korszakokra osztották volna. Nálam inkább arról van szó, hogy egy idő után mélyebben kezdem látni ugyanazokat a dolgokat. Vagyis, mindazt, ami az ember külső és belső világát alkotják, ami emberré teszi az embert. Ez a gondolati komolyság, párosulva az intellektus és az intuíció feszültségével lényeges dolgok kiemelésére képes az emberi viszonyok sokszínűségéből, a cselekvési terek meghatározottságaiból, korunk számos alapkérdéséből. Formai tekintetben a kép- szerkesztés dinamikáját, a megjelenítés bizonyos atrak- tivitását tarthatjuk jellemzőnek Fiók László munkásságában. Bizonyára erősíti ezt a képépítés választott formája is, így például a kollázs, vagy a montázs alkalmazása, a figurák változatos körítése, a választott motívumok gazdagsága. Mélység és hangulati erő jellemzi a Mátraalmá- son készülő műveket is: Virágok az ablakban, Kettős produkció. Az élet lüktetését — itt-ott fanyar iróniáját — érezni ezeken a képeken is, amelyek szintén a tudatos építkezés jegyében születnek. Formavilága a motívumok sokszínűsége ellenére is áttekinthető. A képszerkezet világossága és a motívumkor tisztasága nem zárja ki a dekorativitás- ban, elsősorban a színkezelésben rejlő vizuális hatás érvényesülését sem. Vizuális nyelvezete tág utat enged a képzettársításnak. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy Fiók László művészi hitele elsősorban a megélt szituációk alapján való munkálkodásban rejlik. S, ez egyáltalán nem véletlen. — Nem végeztem főiskolát — jegyzi meg. — Saját élményből próbálom megtudni az életről, életemről és környezetemről mindazt, amit önmagam számára fontosnak érzek. Művészi fejlődésemben sokat köszönök Bálványos Hubának. Elsősorban gondolkodásom alakulásában, s természetesen szakmai tekintetben is. Voltak különböző munkahelyeim, ez a létfenntartásomhoz szükséges. Eddig még nem sikerült olyan munkahelyen dolgozni, ahol rajztudásomat kibontakoztathattam volna. Ennek az életformának azonban vannak előnyei is ... — Igen. Rengeteg olyan dolgot tudtam meg, amit a zárt szakmai körben élők sohasem, vagy csak nagyon nehezen szerezhetnek meg maguknak. Ez szintén fontos tudás. Ezért nem tölt el szomorúsággal, hogy annak idején nem vettek fel a képzőművészeti főiskolára. Ma már szinte örülök neki. Bálványos Huba és az általa vezetett körben való részvétel azt is jelentette számomra, hogy Oroszlányban, Ózdon és Salgótarjániján szinte testközelben ismerkedhettem meg a bányászkodás hétköznapjaival. Az üzemi légkörben dolgozó emberek gondoktól és feszültségektől sem mentes mindennapi életével. Mindez tovább gazdagította azt a tapasztalatot, amit önmagam már megszereztem az életről munkahelyeim változatos környezeteiben. Tóth Elemér KAMERAKÖZELBEN Az édeni kertek Tizenhárom részes francia sorozat indul televíziónkban, címe: Édeni kertek. Nézem a elmet, és fellapozom az értelmező szótárt. Nem azért, mintha nem találkoztam volna már számtalanszor ezzel a fogalommal, és nem használtam volna magam is, csak kíváncsi voltam a szabatos jelentésére. Nos, több is van belőle. Először is a vaskos kötet átirányít a „paradicsom” szóhoz, ott aztán olvashatom, hogy 1. a Biblia azerint: az első emberpár boldog életének színhelye. Ugyancsak vallási jelentése még: mennyország. 2. Dús növényzetű, szép táj, kert. 3. Rendkívül kedvező hely valamire, majd: (szerelmi) boldogság. A sorozat minden bizony- tiyal a második értelmezésből indult ki, hisz az ember nagyon régóta nosztalgiával gondol az édenre, él benne a vágy a kertalkotásra, az ottani édes pihenésre. A tizenháromszor 23—24 perces filmek megismertetnek a világ legérdekesebb kertjeivel, köztük a mecsetek, kolostorok kertjeivel, a japán meditációs kertekkel, a reneszánsz híres, mechanikus szerkezetekkel ellátott kertjeivel, amelyek tulajdonosai* ik gazdagságát hirdették. Láthatjuk a Napkirály, XIV. Lajos ugyancsak pompát fitogtató kertremekeit, a romantikus angolkerteket, amelyek annak idején hadat üzentek a nyírott, szabályos növényzetnek. Megtudhatjuk, hogy a német választó- fejedelmek a királyokat majmolva versengtek kertjeik építtetésével. Láthatjuk a viktoriánus kerteket, üvegházakat, amelyekben a virágok, fák eredeti nagyságukban pompázhattak. Megismerhetjük a mexikói indián kertépítési kultúrát. Amerikai milliomosok giccses magánkertjeit. És végül láthatjuk, hogy a ma emberében világszerte él a kertalkotás vágya, erkélyeken, utcasarkokon készítenek parányi kertecskéket, zöldet futtatnak a betonházak falaira. A franca f msorozat első részét július 17-én, csütörtökön 20 óra 30 perces kezdettel láthatjuk a 2-es programban. A kísérőszöveget, amelyet Bodor Pál írt, Józsa Imre mondja el. Esztétaszakértő Balogh András volt, a magyar változat rendezője Aprics László. (e. m.) Do viden na rok v Novohrade! Élmények a szlovák nemzetiségi olvasótáborból „Do videnia, na rok v No- vohrade!” (Viszontlátásra, jövőre Nógrád megyeben!) Július harmadikán tizedik alkalommal búcsúztak egymástól szlovákul Komárom és Nógrád megye nemzetiségi úttörői, a nemzetiségi olvasótábor résztvevői. A közösen szervezett „slo- vensiky narodnosty citatels- ky tábor”, azaz a szlovák nemzetiségi olvasótábor idei színhelye a Komárom megyei Oroszlány volt. Megyénket két nemzetiségi nyelvet oktató pedagógus és huszonöt diák képviselte. Mi a célja az olvasótábornak? Mennyit ér tanárnak, diáknak az idei? Erről érdeklődtünk Gyöngyösi Sándornétól, aki évek óta tagja a tábor vezetőségének, valamint két diáklánytól, a galgagutai Orgoványi Mónikától és a lucfalvai Ocsovai Ildikótól. — Tíz nap nem nagy idő, csodákat túlzás lenne várni ennyi idő alatt. De feladatát az oroszlányi tábor is betöltötte. Pótolt egy keveset abból, ami a családi, az iskolai nevelésből, a baráti, a környezeti hatásokból év közben kimaradt — sorolja Gyöngyösi Sándorné lucfalvai tanárnő. A nemzetiségi lét elképzelhetetlen a nemzetiségi nyelv ismerete nélkül. Ezt pedig ápolni, gyakorolni kell. Nemzetiségi létünk, nemzeti öntudatunk ébren tartásában mérhetetlen szerepe van a hagvotnányok őrzésének, a nemzetiségi kultúra megismerésének. Ezt hivatott segíteni a tábor, ahol minden évben a kultúra egy-egv területével ismerkedhetnek a résztvevők. Idén a magyarországi és a szlovákiai szlovák gyermekiirodalomba való bepillantás volt a cél. — Komoly tanulás folyt ezen a nyáron is? — fordulunk a kérdéssel a két kislányhoz. — No, deti ne hanbte sa! (No, gyerekek ne szégyen- lősködjetek!) — biztatja őket a tanárnő. — Nem szégyenlősbö- dünk! — értik mindketten a bátorítás szavait. — Csak még annyira frissek az élményeink, még nem rendeztük magunkban sem a benyomásokat — magyarázza a hallgatás okát Orgoványi Mónika. — Sokat tanultatok? — Tanultunk is persze, de nem úgy, mint a? iskolában. Sok volt a játékos elem a foglalkozásokon. Az előadások sem voltak fá- rasztóak, mert dallal, tánccal, vagy filmvetítéssel kombinálták — sorolja a galgagutai kislány. — Jó volt az is. hogy a csoportvezető tanárok szlovákul mondtak mindent nekünk. Rákényszerítettek arra, hogy használjuk a nyelvet. Mindig volt valaki közülünk, aki tudott segíteni a többieknek, ha nem értettünk meg valamit — toldja meg Ocsovai Ildikó. Gyöngyösi Sándorné Orgoványi Mónika Ocsovai Ildikó — Mi tetszett legjobban a programok közül? — Nekem felejthetetlen élményem marad a Kormos Sándor költővel való találkozás. „Jarmila” című megzenésített gyermekverséi már most éneklik itthon maradt osztálytársaim — ömlik a szó Orgoványi Mónikából. — Én pedig ha lehunyom a szemem, még mindig látom Pozsony látképét, nevezetes épületeit, ódon utcáit. Emlékezetes maradt a Pozsony város története, mondák és egyéb irodalmi alkotások alapján című előadás — emlékezik most az élményekre a lucfalvai kislány. — Minden ottlévő társunknak tetszett a Ludové No- viny „Okiemko” rovatának a bemutatása, amit maga a gyermekrovat vezetője, Fuhl Imre ismertetett meg velünk — veszi át a szót ismét a galgagutai diáklány. — Tetszett a sok-sok ének, tánc is, amit itt tanultunk. Várjuk a szeptembert, hogy az osztálytársaknak beszámolhassunk az élményekről, a tánccsoport tagjait pedig megtaníthassuk a szép szlovák táncokra, dalokra — fűzi hozzá Ocsovai Ildikó. — Volt ám olyan is, amit hiányoltunk a programból sandít a tanárnőre Orgoványi Mónika, a bátrabbik kislány. — Mondhatom? — kérdezi Gyöngyösi Sándornétól. — Nem tudom, mire gon• dőlsz, Mónika? — Arra, hogy mindannyian vártuk a Magyar Rádió munkatársát, aki a rádió 6zlovak nemzetiségi adásáról tartott volna előadást. Hallgatni szoktuk a miskolci körzeti adást, ezért is érdekelt volna bennünket ez. Vagy érdekes lett volna és sokat tanulhattunk volna a Mit jelent ma Magyarországon szlovák nemzetiségűnek leírni című előadásból, amit a szlovák szövetség munkatársa tartott volna. De hát ezek elmaradtak — sóhajt bánatosan a galgagutai kislány. — És a tanárnő hogyan értékeli » tábor munkáját? — Jó lehetőség arra, hogy a nemzeti öntudat tovább erősödjék. Gyakorlási és ismeretszerzési lehetőség is. Kitekintés az ország más részein élő szlovák nemzetiségűek életére, — de szélesebbre tárva az ablakot — kóstolgathatnak az egyetemes kultúrából is a gyerekek — sommázza Gyöngyösi Sándorné. — Ha a bővebb Ismereteket adó előadás el is maradt, megkérdezzük: mit je^ lent nektek, 13—14 éveseknek szlovák nemzetiségűnek lenni ma Magyarországon? Egymásra, majd a tanárnőre nézve sóhajtanak fel a lányok. — Ezen még nem gon-’ dolkodtam — pirul el Orgoványi Mónika. — Talán jelenti az általam már nem ismert apai nagyanyám anyanyelvét. Vagy jelenti a két nyelv — a magyar és a szlovák — ismeretét, azt, hogy két nyelvvel talán többet érhetek én is, társaim is. Ocsovai Ildikó, a Lucfalvai Általános Iskola hetedikes, Orgoványi Mónika pedig a Nóyoádkövesdi Alta'á- nos Iskola nyolcadikos tanulója. A felnőtteknek is nehéz kérdésre nem várhattunk — nem is emit szándékunk — kimerítő, általános érvényű, meghatározásit. Ám a válasz megnyugtathat. bizakodással tölthet el mindannyiunkat; a nemzetiségi lét fennmarad, a nemzetiségi öntudat pech'g tovább szilárdul a nyelv fiatal hordozói által beláthatatlan időkig. Tuza Katalin Mm műsor KOSSUTH RADIOS I. M: Hogy tetszik lenni r tat: A hét zenemüve S.2S: A hét költője! Fodor András •AH: KI kopog? 1MJ: Nyitnikék It.li: Mozart: D-dúr szimfónia K. 209. IUU Az ezerarcú mappák mestere. tU*: Balázs Árpád dalaiból II. 9S: Bethlen Kata önéletírása. (. rész. 4 gÖGRAD = 198$, 12.45: Jogi arcképcsarnok 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Népdalfeldolgozások 14.35: séta az egypercesek kőrttl 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világa ólak 15.30: Kóruspódium 16.05: Szinusz és a holdon nyíló bársonyrózsa Fantasztikus rádiójáték 16.35: A csudálatos Mary 17.00: Eco-mix. 17.30: Zenekari muzsika 18.15: Hol volt, hol nem volt..} 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Rádiónapló 20.30: Zenés emlékek a francia hét végéről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Rádiószínház bemutatója 23.21: Népzene a francia középhegységből 23.3*1 Dvorzsák: Az aranyrokka, szimfonikus költemény 0.15: Ejfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalojokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Slavko Avsenlk fúvósműveiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Kóezé Gyula népi zenekara játszik 19.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. .. 17.08: Újdonságainkból 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Jóakarat-versenyek 19.15: Domahidy László nótákat énekel 19.30: Sportvilág 20.05: Kirándulás az amerikai popzenében 21.05: Hol vagytok, ti régi poénok? 22.01: Louis Armstrong zenei önéletrajza. V/3. 22.45: Furulya- és citeramuzslka 23.20: Operettrészletek 0.15: Ejfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsori-mertetés. Hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telelőn: 35-510: Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani... Paulovlts Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsal Nagy Éva összeállítása.) — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Ma- gyarországf a Déli Hírlap, a Heves Megyei. Népújság, valamint a NOGRAD keddi számából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 17 00: Hírek 17.05: Betüreklám 17.KU Jóakarat-versenyek 18.15: Képújság 18.20: Makay Ida versei 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 19.50: A Telepódium komédiabemutatója 20.55: Betűreklám 21 .00: Jóakarat-versenyek 22.30: Hírek 22.35: Himnusz 2. MŰSOR: 17.15: Képújság 17.20: A XXVI. miskolci tévéfesz- tlvál díjnyertes alkotásaiból 18.00: A velünk élő történelem 19.05: Körösi Csorna Sándor nyomában 20.00; A mester 20 25: Panoráma 21.30: Holtpont 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradó 20.05: A fellázadt város. Tv-játék 2. rész 21.00: Egy Időszerű témáról 21.25: Az agrai kincs. Feliratos szovjet bűnügyi film. 2. rész 22.40: Hírek 2. MŰSOR! 19.30: Tv-hiradó 20.05: Nagy szavak nélkül. Portréfilm. (Ism.) 10.15: Jóakarat-versenyek. Közvetítés Moszkvából 21.00: Egy kiállítás a bratislaval várban. Rövidfilm 21.50. Időszerű események 21.58 i Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Jóakarat-versenyek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.! Egészséges erotika (14). Oj magyar filmbörleszk. — Kohász: Vámpírok bálja (14). Angolamerikai film. — TIT-stúdiómozi: Börtönviselt úriember (14). Színes, szinkronizált spanyol filmvlgjáték. — Ifjúsági-művelődési ház, Zagy vapálf alva: Nincs kettő, négy nélkül. Szinkronizált olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Koma kalandjai. Színes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Mire megyek az apámmal (14). Színes, szinkronizált francia filmvlgjáték. Napközis tábor. Koma kalandjai. — Jobbágyi: A tiszteletbeli konzul (14). Színes angol kalandfilm. — Nagylőc: Vizipók-csodapók. — Ersekvadkert: Nincs kettő, négy nélkül. Színes, szinkronizált olasz filmvlgjáték. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6 és 8-tól: Földrengés. Színes amerikai katasztrófafilm. — Bálonyterenyel Petőfi: BMX-banditák. Színes, szinkronizált, látványos ausztrál kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Kicsi, de szemtelen (14). Színes olasz filmvlgjáték. — Rétság:Vad banda (18). Színes, szinkronizált amerikai western. — Karancsla- pujtő: A kétéltű ember. Fantasztikus szovjet film. — Kiste- renyei Petőfi: Vaskos tréfa (14). Színes, szinkronizált olasz fűm* vígjáték.
