Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
I Figyeljetek erre a gyerekre! Zagyvapálfalván Őrjárat r Nem mennek el szótlanul amellett, ha hazafelé menet azt látják, hogy a gyerek a kocsmában ül, várja az anyját vagy az apját, s mellette van még az iskolatáskája is. Nem nézik jó szemmel azt sem, ha a kisgyerekek még este nyolc után is kint vannak az utcán, vagy később 10—11 óra körül is a házak körül randalíroznak. Nem mennek el közömbösen mz ilyenek mellett. Mert nem engedi meg a lelkiismeretük, mert emberi, erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy tegyenek valamit. Mert tudnak olyan esetről is, amikor az apró gyereket kinn felejtették a küszöbön az egyik téli éjszakán. A pedagógusokból és szülőkből álló ifjúságvédelmi munkabizottság a salgótarjáni Pe- tőfalvi Lajos Általános Iskolában múlt év november elsejétől ifjúságvédelmi őrjáratot szervezett. Hetente legalább egyszer nevelők, szülők kis csoportja járja végig délután öt óra után Zagyvapálfalván a kocsmák, üzletek környékét. Már a kint rendetlenkedő gyerekek is tudják: Jön az őrjárat — mondják egymásnak, s alábbhagy a féktelenségük. — Nagyon jó és hasznos ez az őrjárat — mondja a szülők egyike, aki dolgozik az ifjúságvédelmi munkabizottságban. — Az azonban még jobb lenne, ha a felnőtt-társadalom nem menne el közömbösen például a buszmegállóban lökdösődő gyerekek mellett, rájuk szólnának, s nem engednék meg ezt a durvaságot. — Az én gyerekem a múltkoriban véresen jött haza, s a buszon senki meg nem kér.dezte tőle, mi történt veled — mondja egy másik szülő. Most, hogy véget ért az iskolában a tanítás, nem fejeződik be a gyermekvédelmi munka Zagyvapálfalván. A munkabizottság azt tervezi a nyárra, hogy minden szülő ott, ahol lakik, környezetében figyeljen a veszélyeztetett gyerekekre. ők lesznek nyáron a területfelelősök, és ha valahol beavatkozásra van szükség, jeleznek a rendőrség körzeti megbízottjának. Aki egyébként szintén tagja a munkabizottságnak. — A Gorkij-telepen toronyház toronyházra épült, sok a jármű, a gyerekek részére nincs játszótér csak a hegyoldalban, nincs futballpálya, biciklizésre alkalmas tér, hiányzik a közlekedési park. Egyszóval elég veszélyes egyedül elengedni a gyerekeket — említi. a gyerekek céltalan kintlődörgésének néhány okát a körzeti megbízott A Petőfalvi Lajos Általános Iskola ifjúságvédelmi munka- bizottságának őrjárata eleinte nehezen indult be. A megszólított gyerekek otthon elmesélték, hol, hogyan beszéltek velük. — Az egyik gyerek anyja megharagudott, mert megszólítottam a gyerekét — meséli az egyik pedagógus. — Erre panaszt tett az igazgatónál. Az eset váratlan fordulattal fejeződött be. Az igazgató mondja: — A panaszkodó szülőnek elmagyaráztam mi a célja, hogy a pedagógusok, szülők együtt a' tanítási órák után járják a környéket, s rendreutasítják a gyerekeket. Megértette, s erre beszerveztem őt is az őrjáratba. Nincsenek egyedül tehát a pedagógusok ebben a munkában, segítenek a szülők, de azt mondják a „Petőfalvi”-ban, hogy jó az együttműködés a tanács gyámügyeseivel is. Azonban, hogy mennyire közügy a gyermekvédelem, s hogy mennyire szívügyüknek tekintik ezt a gyerekekkel foglalkozó nevelők, mutatják a hivatástudatot tükröző szavak. — Az óvodából is már figyelmeztető-óvó szóval adják át azokat a gyerekeket, akiknek a környezete rendezetlen, vagy a szülők életmódja erősen kifogásolható: Figyeljetek erre a gyerekre! — említik a pedagógusok. — örülünk annak is, hogy a fiatal nevelőket is hamar be tudjuk kapcsolni ebbe a munkába. A Petőfalvi Lajos Általános Iskolában Salgótarján e környékbeli településrészének mai jellemzői miatt sűrítve jelentkeznek a gyermekvédelmi problémák, tennivalók. A tanulók között 261 hátrányos helyzetű és 60 veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván. Évente 6—8 gyereket kell felmenteni — életkorukra tekintettel — az általános iskolai tankötelezettség alól. ^kik munka mellett a dolgozók általános iskolájában fejezhetik be a még hiányzó iskolai éveket. Olykor azzal is kell foglalkozniuk a .pedagógusoknak, hogy valahol munkahelyet találjanak ezeknek a „túlkoros” gyerekeknek. Külön gondot jelent még a tanszersegély is: egyes szülők a vállalattól kapott pénzösz- szeget nem tanszerre fordítják. Az ifjúságvédelmi munkabizottság most a szülők vállalatainak megkeresésével olyan megoldást keres, hogy a tanszersegélyt valóban tanszerre költsék. Az iskola nevelői indították el a családgondozásnak nevezett tevékenységet is, s közülük sokan részt vállaltak ebben a munkában. Tájékozódnak a családnál, mennyi a fizetés, mire fordítják, tanácsokat adnak, s néha még szórakozási formákat, lehetőségeket is javasolnak a szülőknek. Nem látványos ez a munka. Nem is ez a cél. Hanem, hogy nevelni kell. És ezeknek a pedagógusoknak, szülőknek ez azt is jelenti, hogy az iskolán kívül is törődni kell a gyerekekkel. Munkájuknak azért ma is van már eredménye. Dr. Kun András, az iskola igazgatója ezt abban látja, hogy kevesebb a nagyobb problémákat előidéző gyerekek száma az iskolában. A zagyvapálfalvai iskola ifjúságvédelmi bizottságának tagjai közül a legaktívabbak nevét érdemes megjegyezni! Batta Jánosné, Tajti Franciska, Szabóné Veres Gizella, dr. Horváth Emilné, Godó Jó- zsefné, Godó József, Körmöczi Lászlóné, Polonyi Jánosné és Székely István. Nem jogi előírások kötik őket a gyermekvédelemhez. De erkölcsi szabályok. Nem tesznek mást, csak ezeket az erkölcsi szabályokat kérik számon a gyermekeik iránt felelőtlen szülőktől. Szép szóval, jó példával. Zsély András Kedvezményes bérlet* Nagycsaládosok SZOT-üdü- lőjeként működik a nyári időszakban, a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Duna-parti kollégiuma. Az idényben összesen | négy turnust fogad, 500—500 I beutalttal. A turnusok 10 na- I posak. Minden család önálló két lakószobás, fürdőszobás lakrészt kap. Ellátásukról a SZOT üdültetési normájának megfelelő színvonalon a Nyugat-magyarországi Vendéglátó Vállalat gondoskodik. A beutaltak kedvezményes bérletet kapnak a győri uszodába, a .termálfürdőbe, de a kollégium közvetlen közelében levő Duna-parti szabad strandon is fürdőzhetnek. Kirándulásokat szerveznek számukra Pannonhalmára, a Hanságba és Szigetközbe. Az első csoport kedden érkezett meg az üdülőkollégi- umiba. Fáznak a balatoni nyaralók Kellemetlenül hideg széllel köszöntött a Balaton vidékére a főszezon második hete. A legutóbbi hét végéhez képest hétfőn, kedden 15—18 fokkal csőikként a levegő és 7—8 fokkal a víz hőmérséklete. Bár az utóbbi még így is meghaladja a 20 fokot, kedden már inkább csak a hidegebb vízhez szokott nyugat-európai turisták fürödtek. Hétfőn is, kedden is szinte egész nap több kilométeres autókaravánok ikígyóztak a tó körüli utakon. Az egész üdülővidék idegenforgalma a szórakozási lehetőségekben bővebb, látnivalókban gazdagabb helyekre, Siófokra, Bog- lárleiHére, Keszthelyre, Badacsonyba és Balatonfüredre összpontosult. Egész nap telt ház volt a múzeumokban, a tájháziaikban, a partvidék 50 időszakos kiállítóhelyén. A váratlan lehűlés a jelek szerint nem kedvetleníti el az üdülőket, sőt, ezekben a napokban is újabb csoportok érkeznek kül- és belföldről egyaránt a tó partjára. Az illeték új Jogszabályai Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény és végrehajtási rendelete július 1-én hatályba lépett. Az új jogszabályok szerint öröklés kivételével, minden más esetben július 1-től az ingatlan (föld, épület) tulajdonjogának, használati jogának megszerzéséről (megszüntetéséről) készült szerződést az ingatlan fekvése szerinti földhivatalhoz — és nem az illetékhivatalhoz — kell megküldeni 3 példányban, 30 napon belül. A szerződésekhez csatolni kell az ingatlannyil- vánitartási bejegyzésre irányuló kérelmet és a szerző fél tulajdonszerzési jogosultságát igazoló nyilatkozatot vagy felmentést. Illetékkiszabás céljára a továbbiakban adó- és értékbizonyítványt az iratokhoz mellékelni és a szerződésen 50 forintos illeték- bélyeget leróni nem kell. A földhivatal az ingatlan- nyilvántartási bejegyzés után megküldi az iratokat az illetékhivatalnak. Az illetékhivatal mint s-zakhatóság megállapítja az ingatlanok forgalmi értékét és kiszabja az illetéket. Erről „Fizetési meghagyással” értesíti a vagyonszerzőket. Az illetéket a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül kell megfizetni. Öröklési ügyekben a közjegyző küldi meg az iratokat az illetékhivatalnak és a földhivatalnak is. A gépjármű átíratását továbbra is 15 napon belül kell kérni az illetékes rendőrkapitányságnál. , Közvetlenül az illetékhivatalhoz kell viszont bejelenteni 30 napon belül az ingó ajándékozást —, ha arról okiratot készítenek vagy az ajándék értéke a 100 000 forintot meghaladja — és az olyan ingatlanszerzéseket, amelyek ingatlannyiilvánitartási eljárást nem igényelnek, (pl. állami területen épített garázsok, épületek továbbadása). Az előbbiekben felsorolt esetekre vonatkozó bejelentések elmulasztása vagy késedelmes teljesítése felemelt illetékkel büntetendő. Az illeték önkéntes és határidőben! megfizetésében minden kötelezett anyagilag is érdekelt, mert eltérő esetben adópótlékot, behajtási költséget is fizetni kell. A kiskorú örökösök az öröklési és a hagyatéki eljárási illetéket 20 éves korúikig fizethetik meg, de ha előbb rendezik tartozásukat, évi 10 százalék (maximum 70 százalék) engedményt kapnak. Az illetékek mértéke általában alacsonyabb a korábbihoz képest. Különösen kedvező az építési telkek és a lakások illetéke. Építési telek tulajdonának, használati jogának szerzése mentes a vagyonszerzési illeték alól, ha arra 4 éven belül lakóházat építenek. Lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke a forgalmi érték 2 százaléka (az eddigi 5 százalékkal szemben.) Az átvállalt OTP-tartozóst viszont már nem lehet az értékből levonni. Lakások cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt lakások forgalmi értékének a különböze te. Ugyanez vonatkozik az olyan esetekre is, amikor nem közvetlen cseréről van szó, hanem egy éven belül történik a vétel és az eladás. Lakástulajdonnak tanácsi bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén az illeték alapja a lakástulajdon értékének a fele. Ha az elcserélt ingatlanok közül egyik sem lakás, akkor a nagyobb értékű után kell illetéket fizetni. A r.em lakásingatlan (üdülő, garázs, zártkert, stb.) visszterhes megszerzésének illetéke 15 százalék. (Eddig az üdülő 20 százalék, az egyéb ingatlan 17 százalék volt.) Az öröklési és ajándékozási illetékek Is alacsonyabbak, széles körű mentességek és kedvezmények érvényesülnek. Az illeték alapja minden esetben a megszerzett vagyon tiszta értéke, az illeték mértéke pedig a rokoni kapcsolat jellegétől és az érték nagyságától függően 4—60 százalékig terjed. Lakástulajdon öröklése vagy ajándékozás esetén 50 százalék kedvezmény is van. Nagyon méltányos az új rendelkezésben: ha más szerzi meg a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, az állagszerző a használati joggal csökkentett érték után fizet illetéket, a használati jogot szer- ' ző pedig a használati iog számított értéke után. (Eddig a tulajdonszerző a teljes érték után fizetett illetéket, a hasz- nálatijog-szerzőnek pedig ezen felül kellett fizetnie.) A tulajdonszerzőnél akkor is a csökkentett érték esik illeték alá, ha az átruházó tartja fenn a használati, haszon- élvezeti jogát, vagy a használati jog szerzője egyéb jogszabályi rendelkezés folytán mentesül az illeték megfizetése alól (pl. 500 000 forint értékig a lakástulajdon, üdülő, hétvégi Tiáz, zártkerti ingatlan haszonélvezetének a túlélő házastárs általi öröklése esetén.) A gépjármű átruházási illetéke minden jogcímen (öröklés, ajándékozás, vétel stb.), köbcentiméterenként 3 forint (az eddigi 2.50 forinttal szemben). Az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek egységesebbek, de a jelenleginél magasabb mértékűek lesznek. Az első fokú államigazgatási eljárásért általában 100 forintot kell fizetni, számtalan esetben illetékmentességet élveznek az eljárást kérők, egyes bonyolultabb eljárásokért viszont többet kell fizetni. Magasabb a jogorvoslatok illetéke is, ha azonban a fellebbezés, vagy felülvizsgálati kérelem sikeres, az illeték visszajár. A bírósági eljárási illetékek a jogérvényesítés megkönnyítése végett elviselhető mértékűek. Az oikirati illetékek megszűntek. (A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 13. számában jelentek meg.) Birkásné dr. Csetneki Mária, a Nógrád Megyei Illetékhivatal vezetője Egyedülálló műiét Visszavárták egy hétéves kisfiú lábát A Szovjet Tudományos Aka démia országos sebészeti központja. A műtét Nyikoláj Milanov sebész vezeti. Súlyos baleset történt a közelmúltban ■ a Moszkva környéki Sztolbovaja vasútállomáson: a vonat levágta a hétéves Aljosa Jelnyi- kov mindkét lábát... Azonnal hívták a mentőket, de addig is valaki hirtelen levetette az ingét és belehajtogatta a kisfiú leszakadt, élettelen lábacskáit. Talán valami csodában bízott, hátha megmenthető... És nem tévedett. Aljosát a legközelebbi, Csehov város kórházába vitték. Azonnali vérátömlesztést kapott, megszüntették nála a súlyos, sokkos állapotot és csillapították fájdalmait. Speciális, steril jégzsákokban konzerválták a leszakadt végtagokat. Eközben a moszkvai országos sebészeti Központban azonnal hozzáláttak az egyedülálló műtét előkészítéséhez. Mindkét láb visszaoperálá- sa, ráadásul a legsúlyosabb, úgynevezett „kerék okozta sérülés” után, amikor a csontok szilánkosan és apró darabokra törhetnek, az izmok is erősen szétroncsolódnak, mind ez ideig nem sikerült, Még a kevésbé súlyos sérüléseknél is rendkívül aprólékos, bonyolult munka az erek és az idegek összekapcsolása. Az ilyen szétroncsolt végtagok esetében pedig nem is olyan régen, még végképp elképzelhetetlennek tűnt. Ilyen műtétet elsőként Borisz Petrovszkij, szovjet akadémikus végzett tíz évvel ezelőtt. Az ő vezetése alatt sajátította el ezt a fajta műtéti technikát egy fiatal mik- rqsebészekből álló orvoscsoport, élén Viktor Krilov professzorral. ök már több mint nyolcszáz ujjvisszavarrást és ötvennél is több végtag-vász- szaoperálást végeztek. A műtéttel ez esetben a 34 éves, állami díjas Nyikoláj Milanovot és orvoscsoportját bízták meg. 19.10. Mindenki elfoglalta a helyét. Az előkészített, kivilágított műtőbe betolták Aljosát. Alig néhány pillanat múlva elvégezték az érzéstelenítést, és a kisfiú mély álomba merült. Miután megvitatták a gyors érveket és ellenérveket, úgy határoztak, hogy a műtétet a bal láb visszaoperálásával kezdik meg. Azon ugyanis kisebb fokú a roncsolódás, tehát nagyobb az esély az elveszített funkciók helyreállítására. 20.15. Befejeződött a darabokra tört csontok összeillesztése. A sebészek — szinte odasimulva a két sztereoszkópikus mikroszkóp lencséjéhez — hozzáfogtak a legkénvesebb,' ékszerész-pon-? tosságú munkához. Itt a precíz, biztos kéz fél siker. Az idegek és erek varrásához használt műszer egészen parányi, a hossza mindössze három milliméter, az átmé*. rője pedig negyven mikron. Ugyanilyen kisméretű a többi műszer is. 23.45. Visszaállították a bal láb vérkeringését. Az idegek összevarrására még körülbelül harminc percre van szükség. t NylkoIaj Milanov sebész kis .páciensével, Aljosa Jelnyis kovval. s Rövid lélegzetvételnyi idő^ és megkezdik a második, még nehezebb műtétet. Sis kerül-e megmenteni ezt a lábat is 1 Itt még bonyolultabb a helyzet, a szövetek össze- roncsolódva, az erek és ider gek kusza összevisszaságban ,1, 4.40. A jobb láb vérkeriivi gését helyreállították. ; 6.00. összevarrták az idegeket. 7.20. Befejeződött a tizeni két órás, fárasztó műtét. ! Azóta eltelt egy év. Aljoi sa szépen gyógyul, nyárra még haza is engedték. Levették a gipszet, a kisfiú jól érzi magát, jár, szalad, sőfr néha még focizik is. Tehát a műtét sikerült. Igaz, később még egy műtétre lesz szükség, hiszen az első, rendkívül bonyolult körülmények között végzett operációnál elkerülhetetlen volt az alsó lábszár némi rövidülése^ Amint teljes lesz a gyógyu-1 lós, feltétlenül elvégzik a láb fokozatos nyújtását. Ehhez egy olyan hatékony módszer áll az orvosok rendelkezésére, mint Gavriil Ilizarov, ismert szovjet sebész gyógyi módja. J Ezerszer egy tucat Balassagyarmaton jelenleg 11 800 munkaképes korú lakos él. A városi tanács fölmérése alapján öt év alatt ez a szám 12 és fél ezerre gyarapodik majd. Ebben része lesz a természetes gyarapodásnak, de elsősorban a beköltözésnek. Az ezredforduló táján kereé ken 13 ezer munkavállalóval számolnak. A városnak ipari és mezőgazdasági szerkezete kialakult, az elkövetkezendő években nem lesz sem munkahelyben, sem munkaerőben hiány. NÓGRjAD — 1986. július 9., szerda 5
