Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

Francois Mitterrand Moszkvában Ostravai változások Ostrava lakosságának túln.vo mö többsége ma új, modern lakásokban lakik ' Francois Mitterrand, a Fran­cia Köztársaság elnöke — fe­lesége társaságában — hétfőn hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének meghívására. A francia államfőt és fele­ségét a moszkvai repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és felesége. Eduard Sevardnad- ze. az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és fe­lesége, valamint más hivata­los személyiségek fogadták. Mint a TASZSZ jelentette, a repülőtéri fogadtatást kö­vetően a baráti ország veze­tője a Kremlbe hajtatott. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn a Kreml­ben fogadta Francois Mitter- rand-t, Franciaország állam­főjét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége hétfőin, a moszkvai Kremlben díszva­csorát adott Franci os Mitter­rand, a Francia Köztársaság elnöke és felesége tiszteleté­re. A vacsorán, az elnök tár­saságában .megjelentek kísére­tének tagjai. A nap folyamán dr. Várko- nyi Péter megkezdte tárgya­lásait Hans-Dietrich Genscher- rel, nyugatnémet kollégájá­val. s mélyreható megbeszélé­seket folytatott vele a nem­zetközi helyzet problémáiról. Hasonló témakört öleltek fel tárgyalásai dr. Hans-Jochen Vogellel, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) helyettes elnökével, az SPD parlamenti csoportjának elnökével. A magyar külügyminiszter később a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés (Bundestag) épü­letében látogatást tett dr. Philipp Jenningemél a Bun­destag elnökénél. A felek meg­vitatták a két ország parla­mentjei és törvényhozói kö­zött örvendetesen fejlődő, szé­szabadítási mozgalmaik. így a PFSZ Jasszer Arafat, és a SWAPO Sam Nujoma szemé­lyében. A résztvevők között lesz Bruno Kreisky volt oszt­rák kancellár és Milka Pla- nine volt jugoszláv miniszter- elnök is. A zárszóit az ENSZ Namíbia-tanácsa felkérésére az új osztrák köztársasági el­nök és volt ENSZ-íőtitkár, Kurt Waldheim tartja. Húsz év telt el már azóta, hogy az ENSZ-kőzgyűlés a Dél-afrikai Köztársaságot megfosztotta Namíbia — az egykori német gyarmat, majd ENSZ-gyámsági terület — igazgatási jogától, és köve­telte függetlenségének vissza­adását. Az ENSZ most ismét kísérletet tesz e hosszú ideje Szovjet részről Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök gének elnöke és felesége, hfyi- kolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és felesége, to­vábbá más szovjet vezetők vettek részt. A baráti légkörű díszvacso­rán Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand mondott pohárköszöntőt. les körű együttműködés továb­bi lehetőségeit. Dr. Várkonyi Péter délután tárgyalt a zöldek pártjának több vezetőjével, így Brigitte Bentholddal és Ulrich Fischer- reJ, az elnökség tagjaival, va­lamint Otto Schily és dr. Sa­bine Bard parlamenti képvi­selőkkel. A tárgyalásokon je­len volt dr. Horváth István, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete. A délutáni órákban folyta­tódtak a nyugatnémet—ma­gyar külügyminiszteri tárgya­lások. Hans-Dietrich Genscher és felesége este a bonni Steigen- berger nagyszállóban díszva­csorát adott dr. Várkonvi Pé­ter és felesége tiszteletére. megoldatlan válsággóc fel­számolására. Az ENSZ védnökségével tartott tanácskozás előtt a rendezvény főtitkára, Najmud- dine Rifai felszólította az új­ságírókat, járuljanak hozzá a közvélemény és az érintett kormányok tájékoztatásához, mutassanak rá, hogy e nyers­anyagban gazdag térséget a Dél-afrikai Köztársaság való­jában kifosztja. Az ENSZ Na- míbia-tanácsának elnöke, Paul Lusaka azoknak az országok­nak a bírálatára helyezte a hangsúlyt, amelyek, bár sza­vakban elítélik Dél-Afrika megszálló politikáját, de a Pretoriával folytatott együtt­működés révén ténylegesen akadályozzák az ENSZ-hatá- rozatok teljesítését. „Lángokkal csíkozott kénsárga füst terjengett a csatornák es salak fölött. Kihunytak a ko- hók & sötétség kráterei mö­gött, a* aszfalt-zománccal be­vont égbolt alatt.’* ViLém Závada Szülőföldem című versének e sorai jól jel­lemezték a korábbi Ostrava- vidéket. A szén, a vas, a bá­nyák aknatornyai, a meddő­hányók, a kohók, az erőmű­vek világa ez. magas kémény­erdeivel, amelyek pernyefel­hőt és mérgező égési terméke­ket ontottak magukból a le­vegőbe. Ezen a vidéken az emberek nehezen dolgoztak, nehezen keresték meg a min­dennapi kenyeret. Ugyanak­kor erős forradalmi munkás- mozgalom készítette elő itt döntő harcát a jobb jövőért. Közvetlenül Csehszlovákia felszabadulása után megin­dult Ostrava iparának felújí­tása. Innen indultak ki a há­ború utáni első kétéves terv feladatainak teljesítésére buz­dító felhívások, itt volt a böl„ csője a szocialista munkaver­sen y-mozgal omn ak. A munkásosztály 1948. feb­ruári győzelme után még erő­sebb fejlődésnek indult a vá­ros. Egy terméketlen fennsí­kon az ifjúság építkezéseként nőtt ki a földből a Klement Gottwald új köb című, a ré­gieket rekonstruálva, új, kor­szerű, nagy kapacitású bányá­kat építettek ki. Az ország minden vidékéről érkeztek sokezres csoportokban a fia­talok, sokan közülük csak né­hány hétre, hónapra jöttek, de többnyire véglegesen ott­maradtak. A régi bányász- és munkáskolóniák új toronyhá- zekmak adták helyet s las­sanként leálltak a régi bá­nyák. a kiöregedett kokszol ó- üzwmek és levegőt szennyező több üzem is. így az a városkép, amit a füst és korom fátyla árnyé­kolt be. lassanként már csak a múlté. A mai ostravai ipa­ri agglomeráció, amely legna­gyobb egész Csehszlovákiá­ban, s amelyet ezért „az or­szág ércszívének” szoktak ne­vezni, leghívebben tükrözi az elmúlt 40 év változásait. Még mindig a hányatomyok, az acélgyárak és hengerművek magaskohói uralják ugyan, amelyek Csehszlovákia ipari termelésének 28 százalékát teremtik elő, de a korszerű ipari központokat új házak­ból épült falvak koszorúja veszi körül, amelyeknek lako­sai többnyire a mezőgazda­ságban dolgoznak. S a fal­vak mögött terülnek el az érintetlen természeti rezervá­tumok és védett területek, a Beszkidek idillikus környéke, jellegzetes faházaival, s a ci­vilizációtól ez idáig alig érin­tett Jeszeniki hegység, ahol az üzemek és vállalatok dolgozói pihenést, felüdülést találnak! Ostrava környékén a kultú­ra is majdnem olyan kirobba­nó fejlődésen ment át, mint az ipar. A színházak évente új meg úi betanulásban mu­tatják be a klasszikus és mai szerzők darabjait, zeneműve­it. Eszak-Morvaország képző­művészei sok alkotásban rög-1 zítik e vidék lakóinak színes, mozgalmas életét. A múzeu­mok összegyűjtik a környék történelmi dokumentumait. A bányák, kohók és az ország tudományos intézetei számá­ra évente többszáz fiatal szak­embert képez ki az Ostrava! bányászati főiskola, de van itt pedagógiai kar és konzer­vatórium is, amely fennállása során már igen jó hírnevet szerzett. Zdenek Rosenbaum Helmut Kohl fogadta Várkonyi Pétert r Dr. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja hétfőn délben fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik az NSZK* ban. A szívélyes légkörű megbe­szélésen áttekintették a nem­zetközi élet időszerű kérdése­it, így a leszerelés és az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamat feladatait, té­makörét, valamint a kétolda­lú kapcsolatokat. Megerősítet­ték. hogy mindkét kormány határozottan törekszik a kap­csolatok bővítésére és a poli­tikai párbeszéd elmélyítésé­re. Nemzetközi konferencia a namíbiai kérdésről Hétfőm délét«« Javier Pérez de Cuellar megnyitójával a bécsi Hofburgban nemzetközi értekezlet kezdődött Namíbia függetlenségéről. A konferen­cián Tanzania külügymiínász- **re, Ben jámin Mikapa elnö­köl, * a megnyitó ülésen töb­bek között olyan kiemelkedő személyiségek szólalnak: majd fal, mint Jaime de Pinie«, as ENSZ4cöegyűlés elnöke, Paul Lusaka, az ENSZ Namfbia- tanácsának elnöke, s Peter Jankowitsoh osztrák külügy­miniszter. A tanácskozáson képvisel­teti magát az ENSZ összes tagállama és szervezete, to­vábbá az Afrikai Egység­szervezet által elismert fel­Gyorsított ütemű lakásépítkezés Szibériában Puccs a Fülöp-szigeteken A lázadás vezetője tárgyalni akar Helyi idő szerint« hétfőn hajnalban Manilában megadta magát a kormányerőknek két­száz katona, aki Marcos volt elnök híveit támogatta a va­sárnapi puccskísérletben. A magát alelnöknek kikiáltó Ar­turo Tolentino, sok katona és polgári személy még mindig a vasárnap megszállt hotelben tartózkodik. A lázadást ve­zető Tolentino kijelentette: tárgyalni akar Corazon Aqui­no kormányával. Corazon Aquino, aki az „el­lenkormány” megalakításakor az ország egyik déli tartomá­nyában tartózkodott, hétfőn visszaérkezett Manilába. A fő­városban azonnal összehívta fő tanácsadóit, hogy megvitas­sa velük a vasárnapi puccs­kísérlet nyomán kialakult helyzetet. A jelenleg a Hawaii-szige­teken élő megbuktatott Ferdi­nand Marcos exelnök egy rögtönzött sajtóértekezleten cá­folta, hogy ő adott utasítást Tolentinónak, a „kormányala­kításra”. A 900 ezer lakosú Kraszno- jarszkban, Szibéria egyik leg­nagyobb városában évente mintegy tízezer család költö­zik új lakásba. — A város házgyárának fu­tószalagja már hosszú évek óta ilyen tempóban működik — mondta Jevgenyij Loba- csov, városi tanácselnök. —Az elmúlt 10 évben a város lakó­inak csaknem a fele tudott javítani lakáskörülményein. Ahhoz azonban, Hogy — amint ezt tervezzük — 2000-re min­den család önálló lakásba köl­tözhessen, a város építőipa­rának legalább kétszeresére kell növelnie a kapacitását. Vo ksszámlálás Tokióban r Az eredmények hivatalos ismertetése még hátravolt, de az ünnepség már elkezdődött Tokióban. Nakaszone Jaszu- hiro miniszterelnök, pártja győzelmét bejelentve azt han­goztatta elsősorban, hogy „földcsuszamlásszerű’’ sikere ré­vén az évtizedek óta megszakítás nélkül kormányzó libe­rális demokrata párt ismét abszolút többséggel rendelkezik a japán törvényhozásban. Ügy tűnik, valóban nem a vasárnapi kettős voksolás számszerű kimenetele az, ami a megfigyelőket leginkább foglalkoztatja, hanem a parlamentben, illetve a felsőházban elért előretörés hosszabb távú következményei, a kül- és belpolitikára gyakorolt esetleges kihatás. Elsőként a kabi­net összetételének kérdése merül fel. tekintve hogy a jö­vőben az LDP nem fog rászorulni eddigi koalíciós partnere, • szintén konzervatív beállítottságú új liberális klub tá­2 Í40GRAD - 1986. július 8., Kedd j _____ j mog atására, így valószínűnek tűnik, hogy Nakaszone előny­ben fogja részesíteni az egyedüli kormányzást. A találgatások másik része személyi vetületű, s magá­hoz a miniszterelnökhöz kötődik. Nakaszone ugyanis —, aki némi meglepetést keltve döntött az eredetileg csupán jövő év végén esedékes általános választások előrehozatala mel­lett^ — elvileg csupán novemberig tölthetné be az LDP ve­zetői posztját, mivel a párt szabályzata tiltja harmadszori újrajelölését. Márpedig a politikus jelenleg már második kétesztendös megbízatását tölti, így ősszel le kellene, hogy köszönjön. Csakhogy a jelek szerint a miniszterelnök cél­kitűzése épp e szabályok átlépése, vagy megváltoztatása. Kérdés, milyen belső csatározást indít el ez a törekvés az LDP hagyományosan megosztott, nem ritkán frakcióharcok­ba bonyolódó csoportjai között. Nyitott kérdés például, ho­gyan foglal állást a politikai színtérre hosszabb szünet után visszatérő Tanaka Kakuei, volt kormányfő, aki a Lock- heed-botrány és egy agyvérzés után évekig a. háttérből irá­nyította csak parlamenti párthíveit. A mostani győzelem természetesen Nakaszone pozícióit erősíti, s azt bizonyítja, hogy sikeresen a háttérbe tudta tolni a japán bel- és katonapolitika vitatott elemeit, s ki­hangsúlyozni a gazdasági eredményeket. Mégis, a helyi meg­figyelők zöme úgy véli. hogy az LDP belharcai valószínűleg csak átmenetileg csitulnak el, s előbb-utóbb ismét élesebbé válhatnak az ellentétek. ,Tálán már most októberben... Szegő Gábor á Kézenfekvőnek látszik a meg­oldás: építenünk kellene még egy házgyárat. Csakhogy ez több évbe telne, vagyis kitű­zött célunkat csak később tud­nánk elérni. Ezt pedig nem akarjuk. Ezért ügy döntöttünk, hogy a meglévő házgyáron hajtunk végre nagyszabású rekonstrukciót úgy, hogy köz­ben a futószalagokat egy perc­re sem állítjuk le. Ezzel a gyár kapacitását a jelenlegi évenkénti 250 ezer négyzet- méternyi lakóterületről 600 ezerre fogjuk növelni. A város lakásállományának gyorsított fejlesztését nem csu­pán a lakásigények diktálják, hanem az is, hogy szeretnénk vonzó életkörülményeket te­remteni Szibériában. Nem ti­tok. hogy a hatalmas kiterje­désű, dinamikusan fejlődő tér­ség munkaerő-problémáit csak az ideérkezők segítségével tud­juk megoldani. — Ha erre a zord vidékre akarjuk csalogatni az embe­reket — folytatta Jevgenyij Lobacsov, — gondoskodni is kell róluk, a kényelmükről, különben egyszerűen vissza­fordulnak. Figyelembe kell venni azt a tényt is. hogy az ideérkezők összetétele az utób­bi időkben minőségileg meg­változott. Míg Korábban több­nyire egyedülállók jöttek és csak egy időre, addig ma már családosán jönnek az emberek és véglegesen szándékoznak le­telepedni. A lakásprobléma megoldá­sán kivül természetesen még sok dologgal foglalkozunk. Ál­talános terv alapján folynak a városfejlesztési munkálatok, a lakásokon kívül építenünk kell iskolákat, óvodákat, böl­csődéket, kórházakat és ren­delőintézeteket. Ki kell fej­leszteni a kéreskedelmi és szolgáltató hálózatot, szükség van kulturális és sportlétesít­ményekre. Ezekhez az eleme­ket egy másik kombinát ál­lítja elő, amely a házgyárral párhuzamosan szintén meg akarja újítani és ki akarja bővíteni a termelését. A lehetőségeikhez mérten mindkét vállalat részt vesz az új városközpont kialakításá­ban. Ennek épületegyüttesébe tartoznak majd az egyedi ter­vezésű hivatali és középüle­tek, az új szálloda, színház, a tudomány háza stb. — Meglehetősen nagy gondol jelentenek a városközpont el­avult faépületei — mondta vé­gezetül Lobacsov. — Arról van szó, hogy nem tudjuk egyszerre kiköltöztetni a ben­nük lakókat új házakba. Más­részről viszont sok faépület a város értékes építészeti ‘ és történelmi emlékei közé tar­tozik. Nem szabad lebonta­nunk, hanem restaurálni kell őket. Szóval Krasznojarszk múltja is komoly feladatot ál­lít elénk. Természetesen meg fogjuk oldani, igaz, nem eb­ben az ötéves tervben. A városban megkezdődött a metróépítés. A földalatti na­gyon megkönnyíti majd a köz­lekedést Krasznojarszkban, amelynek lakossága — számí­tásaink szerint — 1990-re el­éri az egymilliót — és Szibé­ria harmadik milliós varost les*. . __ ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents