Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

Kaszinózunk Csizma az asztalon? „írói túlzás nélkül, gazda­gabbnak érzem magam attól, amit láttam, tapaszaltam, át­éltem ... örülök, hogy láttam az új városi kaszinót és részt vehettem életének meg­indulásában. Maga a kaszinó berendezé­se. asztalkái, bárpultja, még a tapétája is jó ízlésre vall, remélem az emberek kelle­mesen fogják magukat érez­ni és gyakran látogatják.” Boldizsár Iván író vetette papírra ezeket a sorokat a pásztói városi kaszinó meg­nyitója után. Egy hónapja nyílt meg a kaszinó, amely­nek indulása nagy vihart ka­vart. Sokan úgy gondolták, hogy nem szabad a múlt rendszer úri szórakozását fel­eleveníteni. Mulató a műve­lődési házban? Hogy kerül a csizma az asztalra? — kérdez­ték a kétkedők. Válaszként Faludi Sándor, a Lovász Jó­zsef Művelődési Központ igaz­gatója három nap alatt meg­írta a kaszinó dokumentum­tervét. — Munkámban , igyekeztem kiemelni a társasági élet je­lentőségét — mondta. — A régi kaszinókban nagyszerű társasági élet, diskurzus folyt. Asztaltársaságok alakultak ki, ahol jókat beszélgettek egymással az emberek. Ma már legtöbbször csak fórumo­kon szólhatunk, de ez nem elég, emberül kell egymáshoz közelednünk. — A beszélgetéseken kívül milyen programokat szervez­tek az elmúlt egy hónapban? — A hét végeken rendsze­resek a revüműsorok. Videó- filmvetítést tartunk az óvo­dásoknak, a tizenéveseket ti­nikaszinóba hívjuk. Megkezd- tünk egy olyan sorozatot is, ahol népszerű emberekkel ta­lálkozik a közönség. Meghall­gatják a véleményét különböző dolgokról, aztán beszélgetnek, vitatkoznak. A kaszinó terme, berendezése, egész jellege a kiscsoportos foglalkozásoknak és a pódiumelőadásoknak fe­lel meg igazán. Ehhez alkal­mazkodunk. Nyáron a vidé­ki művelődési házakban „uborkaszezon” uralkodik, ilyenkor nem lehet nagy kö­zönségre számítani. Ebben az időben végezzük el a külön­böző karbantartási munká­kat. A mi kaszinónkat —, amit úgy érzem, az eltelt egy hónap alatt megszerettek az emberek — bezárjuk július elején egy kis időre. Apróbb korrekciókat végzünk, és el­lenőrzik tűzvédelmi szem­pontból is. — Nyitás után? — Programajánlatunk bősé­ges. Szeretnénk, ha fellépne nálunk Koncz Gábor, Gáti Oszkár, Forgács Gábor. Tár­gyalunk Kemény Henrik báb­művésszel. Elsősorban azt szeretném, hogy jó asztaltár­saságok alakuljanak ki, be­szélgessenek egymással az em­berek és olyan szívesen jöj­jenek a kaszinóba, mint haza. Pásztó Városi Tanácsán kérdeztük meg Gerhát Gyulá- nét, a művelődési osztály munkatársát, hogyan értéke­lik az eltelt egy hónap ka­szinói munkáját? — Magam is többször jár­tam a kaszinóban, szinte min­dig telt ház fogadott. Néhány hét alatt népszerűvé vált a lakosság körében. A városi tanács támogatja a kaszinó működtetését, mint a közmű­velődés új formáját, mert szé­les körben biztosít mindenki­nek szabadidős-elfoglaltságot. Célunk, hogy mindenki szá­mára nyitott legyen. — Hogyan fogadta a város ezt az új létesítményt? — A kezdeti fenntartások után szívesen járnak el, fi­gyelik a ház programját. Gondolom, a kaszinó sikeré­hez hozzájárul a nagyszerűen sikerült megnyitó is. Vendé­günk volt Boldizsár Iván iró, Czine Mihály irodalomtörté­nész, Ács Irén fotóművész, akinek képei azóta is láthatók a művelődési központ galériá­jában. A művész a kultúrház- nak ajándékozta fényképeit, amelyről könyv is készült. — Mi a véleményük a kö­tött programokról? >*- Ügy látjuk, hogy az igé­nyeknek megfelelő műsorokat kötnek le. Bár, a' „rosszmájú- ak” tesznek még olykor meg­jegyzéseket, hogy minek a mi városunknak budapesti re- vüműsor. meg éjszakai bár. A fővárosból érkezett profi elő­adók azonban színvonalas műsorokat adnak minden al­kalommal, nem hakniznak. Szerintem a városhoz hozzá­tartozik az is, hogy legyen egy éjszakai szórakozóhelye! Az igazi erőpróba azonban még hátravan, mert az őszi és téli hónapokban jobban ráérnek az emberek és foko­zottabban igénylik a jó prog­ramokat, előadásokat. A ked­vező vélemény állandósítása lesz a feladat. Vankó Magdolna műsor 19.15: A Jóakarat-játékokról jelentjük, Moszkvából 19.25: Tus a Halál ellen 20.27: Európa zenéje Liszt zongoráján. XII/8. rész 21.10: Bojtár László népdal- feldolgozásaiból 21.30: Pro és kontra. Tanügy, tanpályán 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Leporelló. 5 A proli világ 22.59: Évszázadok mesterművei 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után KOSSUTH RADIO: 4.30: Jo reggelt! *.15: Mai kulturális programok 8.20: Egészség a művészetben. 8.50: Mendelssohn-műveiből 9.08: Mi ez a gyönyörű? (Ism.) 9.24: Nemzetközi mesefesztivál 9.53: Lottósorsolás 10.05: Játék ragtimekkel 10.10: Lendvav Kamilló: A bűvös szék 11.00: Gondolat 11.45: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik 12.30: KI nyer ma? 12.45: Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt 14.10: Még egyszer a „Rögeszméink” 15.00: Erről beszéltünk . 15.30: Kórusainknak ajánljuk 16.05: A Gyermekrádió bemutatója 16.56: Hanglemez MK 17.00: Kossuth-díj korhű keretben 17.30: Az indiai klasszikus zene. XTII/12. rész. 17.55: Mátrav Ferenc operett- felvételeiből PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Legény búcsú. Részletek Oscar Strauss operettjéből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Balettzene fúvósokra 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől, péntekig 17.08: „Római vakáció” 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: 139-660 A Magyar Rádió automata közönség- szolgálata 23.20: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 0.15: Ej fél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17 05: Péntek este Észak- Magyarországon. Szerkesztő: Ta- kab Mária, (A tartalomból : M’in­£ NÓGRÁO - 1986. július 4., péntek kavédelem a gyárakban. Körkép a három megyéből. — Tanácsok kistermelőknek. — Nyári étrend. Beszélgetés dr. Pénzes Géza fő­orvossal. — Magnóátjátszás., — Programajánlat.) 18.00: Észak­magyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes.. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.35: Tévétorna. (Ism.) 8.40: SZÜNTDEI MATINÉ. 10.30: A nyugdíjasnak sosincs ideje. NDK tévéfilm-sorozat. A hazugság. 10.55: Tabi László: Ejnye, Cecília! 11.55: Képújság 16.30: Hírek 16.35: Három nap tévéműsora 16.40: „Egy szó mint száz”. 17.20: Képújság 17.25: Reklám 17.30: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: CLAUDE LELOUCH- sorozat: Az egér és a macska. — Francia film. 21.50: Népzene zenekarra. 21.55: Hogy kik vannak 22.25: Betűreklám 22.30: Híradó 3. 22.40: Himnúsz v MŰSOR: 14.55: Képújság 15.00: Nemzetközi tenisz­verseny. 20.30: ..Festa Musica Pro”. Dokumehiumfilm az assisi fesztiválról. Kötődés a szülőfaluhoz A nagybárkányi ámk újraéledése A hatékony művelődés el­sőrendű feltétele az elérhető­ség, a szervezhetőség. A Nagy­bárkányi Községi Közös Ta­nács irányítása alá tartozó településeken — ahol kettő- ezer-nyolcszáz ember él — ép­pen ez adja a népművelőnek a legnehezebb feladatokat. Ha éppen van ilyen. Mert az utolsó három esztendőben nép­művelője hol volt, hol nem volt a székhelyközségnek. Most éppen a negyedik művelődési szakember próbálkozik a közművelődés alapjainak le­rakásával, 'rendjének kialakí­tásával. Három évvel ezelőtt ala­kult meg Nagybárkányban az általános művelődési központ, azzal a céllal, hogy a lakos­ság művelődési alapellátását biztosítsa, hogy integrálja a terület oktatási és művelődési intézményeit. Nagvbárkányban és a hoz­zá tartozó tíz kisebb-nagvobb településen összesen tizenhét intézmény (2 általános iskola, 3 óvoda, 1 könyvtár, 1 műve­lődési ház, 5 fiókkönyvtár, 5 ifjúsági klub) működik. Két szlovák nemzetiségi település is van a községben, ami to­vább differenciálja és befolyá­solja e terület művelődéspo­litikáját. A népművelői állást ideig- óráig betöltő szakemberek többnyire nem helybeliek vol­tak. Ugyanakkor gyakorló népművelők a megmondhatói annak, milyen sok előnye van a gyökérzetükkcl a helyi ta­lajhoz kötődőeknek. Olyan sa­játos helyzetben levő terüle­ten pedig, mint Nagvbarkány és körzete, létszükséglete is a népművelőnek a kötődés. Mert mi adhatja a vonzerőt a máshonnan valónak? A pá­lya presztízse — számos ok miatt — aligha ad ösztönzést. A közművelődési intézmények többsége elavult, felszereltsé­gük sokszor a minimális igé­nyek alatt marad. Az anyagi­ak sem csábítóak. Hiszen az ámk keretén belül a közmű­velődést irányító dolgozót nem illetik meg azok a juttatások, amelyeket a közoktatás terü­letén dolgozók számára nyúj­tanak. A nagybárkányiak az okta­tási intézményekben az időn­ként jelentkező pedagógus­hiányon úgy enyhítettek, hogy saját tanítványaikból ne­veltek kollégákat. Ez lehetne a megoldás a közművelődés­ben is. Vagyis helybe.’; és olyan ember kerüljön a mű­velődésirányítás és -szervezés élére, aki együtt él a lakos­sággal, ismeri gondjaikat, igé­nyeiket. Olyan, akit ideköt a jöyő is. Idén áprilisban a községi kö­zös tanács és az ámk igazga­tója ilyen népművelőt talált. További jellemzői: sokéves gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik, aki ráadásul a nemzetiségi kultúra és hagyo­mányok ápolását is magáénak érzi, büszkén a szlovákot vall­ja anyanyelvének. Az eltelt három hónap köz- művelődési tevékenységére egyértelműen az iskolacentri- kusság volt a jellemző. A programok főleg a gyerekok érdeklődését igyekeztek fel­kelteni és kielégíteni. Nem ke­vés ez egyelőre, hiszen az is­kola tehet legtöbbet azzal, hogy igényt ébreszt, kultúra iránti vágyakozást a gyere­kek közvetítésével az embe­rekben. A vágyakozás ói pedig az igénylésig már nőm !s annyira hosszú az út, és ígv a takaró alatt, amit az iskolá­ban varrnak, a közművelődés is hosszabban kinyújtózkodhat T K. Új filmek Oktatási mérleg az SKÜ-ben Gondot fordítanak a mun­kások képzésére, továbbképzé­sére a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben. Az itteni ve­zetők úgy tarják, hogy a ma munkásai nem állhatnak meg a képzés útján, hiszen a gyár­tási folyamatok, a technika gyors fejlődése gyakran állít­ja új helyzet elé a kollektívát. Az elmúlt oktatási évben az SKÜ dolgozói a legkülönfé­lébb oktatási formában ké­pezhették magukat. A’talános és középiskola jan, főiskolán és egyetemen nyolcvanon ia- nultak. Nagy volt az érdeklő­dés a szakmai jellegű át- és továbbképző lanto’yamok iránt is. A körű’beiül 3500 dolgozó közül a kohászati üze­mek saját sze vezésű tanfo­lyamain hároms-ázan, a kül­ső szervek által bonyolított tanfolyamokon százötvenen képezték magukat. XVIII. századi bosnyák iskola Pécsett A török kiűzése után néhány évtizeddel már saját iskolá­jukban anyanyelvüikón tanul­tak a Pécsett élő délszláv csa­ládok gyermekei. A magyar­országi nemzetiségi oktatás­nak erre a korai emlékére le­véltári kutatások során buk­kant rá Filákovity István új­ságíró, a Narodne Novine fő- munkatársa. Magyar, horvát, német és latin nyelvű doku­mentumok révén sikerült fel­tárnia a délszláv iskola ala­pításának és működésének kö­rülményeit. sőt: a hajdani ta­noda helyét is megállapította. 21.15: Száz níres festmény. 21.25: Híradó 2 21.50: Térdepelt a lüdtolltól a számítógépig 22.15: A tengerek marslakói. 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-Híradó 20.0«: A vad dél. 9. rész 20.25: Várakozás a Halálra. 3. rész 21.25: L. Nekuda és vendégei. — Zenés szórakoztató műsor 22.25: Júliusi találkozó. Cseh film 23.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A milliomos. Ifjúsági film 21.00: Péntek esti vers 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Vincent van Gogh életéből. Francia film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Föld­rengés (14). Színes amerikai ka- tasztrrtfafllm. — Balassagyarmati Madách: A Házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: BMX-banditák. Színes, szinkronizált látványos ausztrál kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Aranveső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz wes­tern. — Rétság: Mátyás, az igaz­ságos. Színes magvar raizfilm. — Karancslapuitfi: Kicsi, de szem­telen (14). Színes, olasz flimvig- ját.ék. — Ersekvadkert: Falfúró (16) Színes magyar filmvígjáték. — NagylOc: Vad banda (18). Szí­nes. szinkronizált amerikai wes­tern. Az annak idején Horvát utca, illet németül Qroaten Gasse néven emlegetett ut­ca azonos a mai Anna utcá­val, ott állt a bosnyákok is­kolája. Az építéshez szükséges pénzt a bosnyák családok ad­ták össze és társadalmi mun­kával segítették az intézmény létrejöttét. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége vá­lasztmányi tagjainak baranyai csoportja elhatározta, hogy emléktáblával jelölik meg Pécs első délszláv elemi isko­lájának a helyét. A Budapest Stúdióban nem­régiben fejeződött be Dömölky János „Hajnali háztetők” cí­mű filmjének forgatása. Ugyancsak ebben a stúdió­ban dolgoznak a Mikszáth Kálmán regénye nyomán for­gatott „Akii Miklós” című kosztümös kalandfilmem. Július elsején fogtak hozzá Erdőss Pál „Lázálom” című alkotásának felvételeihez. Pap Ferenc kamerája egy fiatal, büntetett előéletű házaspár erőfeszítéseit mutatja be csa­ládi életük rendezésére. A Dialóg Stúdióban bemu­tatásra vár András Ferenc „A nagy generáció” című filmje. Ugyancsak befejeződtek Gyarmathy Lívia „Vakvilág­ban” című, a tv-ben készült filmjének munkálatai, ame­lyet a Dialóg Stúdió nagyított fel játékfilmnek. Makk Károly „Az utolsó kézirat” című produkcióját Tóth János operatőr fényké­pezi. A Déry Tibor „Vidám temetés” című írása alapján készülő alkotás egy napló sor­sáról szól. Vitézy László „Érzékeny bú­csú a fejedelemtől” című film­jének forgatása Jankura Pé­ter operatőr közreműködésével a napokban kezdődik meg. Folynak az előkészületei Tol- már Tamás első filmes rende­ző „Zuhanás közben” című produkciójának is. NEMZETISÉGI FILMNAPOK NÖCRÄD MEGYÉBEN VII—VIII. HÓNAPBAN A NEMZETISÉGI KÖZSÉGEK MOZIMŰSORÁN

Next

/
Thumbnails
Contents