Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

Körkép Pásztóié! Liftéig Befejezés előtt az aratás Nógrádban Pillanatnyilag egy kicsit jobban Nem a nagypénzűeknek — jórészt kisszériában Mustár- és lencsebetakarítás, uborkaszedés Teljes a nagyüzem jú­lius végén a nógrádi ter­melőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. A legtöbb munkát termé­szetesen a gabona betaka­rítása jelenti. Emellett más munkaműveleteket is vé­geznek. Zajlik a mustár és lencse betakarítása, az uborka szedése, a szalma- betakarítás, és több nyári talajmunka. Alábbiakban körképet adunk a külön­böző munkálatok állásá­ról Pásztótól a megye leg­északibb fekvésű közös gazdaságáig — a Litkei Ipoly Termelőszövetkeze­tig. A pásztói Mátraaljai Állami Gazdaságban július 26-án be­fejeződött a kalászosok ara­tása és több mint 2000 hek­tárról került magtárba a ter­més. A betakarítás a terve­zett ütemben haladt és az időjárás is kedvező volt. A 9 kombájnt műszakilag jól felkészítették, a hibák száma minimális volt. Alkatrészhiány sem akadályozta az ütemes munkavégzést. A szemveszte­ség az előző évekhez viszo­nyítva lényegesen kevesebb volt, igaz, hogy a termés mennyisége sem érte el a ter­vezettet. _ A minőség jónak mondható, ami valamelyest pótolja a kiesett tonnákat. A gabona nedvességtartalma ugyanis nem tette indokolttá A kombájnok munkáját jó ütemben követi a szalma be­takarítása, a műtrágyaszórás, a tarlóhántás és vetőszántás is megkezdődött. Ezek a munkálatok már a jövő évi termést hivatottak megala­pozni — kaptuk a tájékoz­tatást Juscsák György igaz­gatótól. A Pásztói Béke Termelő­szövetkezetben az idén búzát 1170, tavaszi árpát 260 hek­táron termesztettek. Több kedvezőtlen körülmény mi­att a betakarítás megkezdése előtt nem voltak vérmes re­mények az eredményeket il­letően. Tudták, hogy a kiesé­sek mérséklése a legtöbb, amit a betakarításnál a hozamok érdekében tehetnek. A búza aratása kilenc saját és két csehszlovák kombájn rész­vételével július 9-én kezdő­dött és július 26-án a tavaszi árpa vágásával folytatódott. A kombájnok nyomában ha­ladnak a szalmabálázók, a bálaszállítók, folyamatos a földek szántása és tárcsázása. Az aratási munkálatokkal egyidőben megkezdődött a szervestrágyázás is, amely­ben két nagyteljesítményű szórógéppel a szlovák, prie- vidzai közös gazdaság is részt vesz — mondotta dr. Bencze Barna tsz-elnök. A Litkei Ipoly Termelőszö­vetkezet kombájnosai Egy- házasgerge határában a ta­vaszi árpát vágták, melynek mennyisége a háztájival együtt 133 hektár. Fél napra ad munkát a 29 hektár zab is. A búzát nyolc kombájn arat­ja, eddig kétszáz hektáron végeztek a gabona vágásával. Búzát összesen 527 hektáron termesztenek. Örvendetes, hogy a termésátlag meghalad­ja a tervezettet. Várhatólag 120 vagonnal helyben tárol­nak, 50 vagonnal pedig Szé- csénybe szállítanak. A minő­ség jónak mondható — kap­tuk a hírt Gyalog János ter­melési főmérnöktől. Ütemesen zajlik és befeje­zéséhez közeledik Nógrádban a gabona aratása — summáz­ta véleményét Lotharidesz Imre, a Nógrád Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának fő­előadója. A hét végi esők né­mileg visszafogták a munká­latok ütemét, ám azóta újra teljes a nagyüzem. A csapa­dék főleg a kapásokra volt jó hatással. Összességében a bú­za több mint 85 százalékát, a tavaszi árpa 70 százalékát be­takarították a megyében. A járulékos munkálatok is kel­lő ütemben zajlanak. Az aratás mellett megkez­dődött a mustár betakarítása a Szurdokpüspöki Béke Tsz- ben és a pásztói állami gaz­daságban. Amennyire az idő­járás engedi, ma a tárolóba kerül a 374 hektáron termelt magmennyiség Pásztón. Lencsebetakarítás zajlik Szüigyben, Diósjenőn és Nagy­orosziban. A háztáji uborka ad munkát a szügyi termelő- szövetkezet dolgozóinak. (ro/.gonyij Egy mondat a tervtórvényből — Mikor érzi jól magát a kereskedelmi igazgatóh elyettes kérdeztem Domonkos Zoltán­tól, a salgótarjáni öblösüveg­gyár kereskedelmi igazgatóhe­lyettesétől. A szokatlan érdek­lődésre nyomban válaszol. — Mostanában elég ritkán, de a korábbiakhoz képest, pil­lanatnyilag egy kicsit jobban érzem magam. Akkor lenne az az érzés igazi, ha termékeink a tőkésipiacokon jó árat kap­nának és ezekbőil sokat tud­nánk gyártani. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a tőikéspáacokicm igen nehéz bentmaradni, s még nehezebb bejutni. Kíméletlenül nagy a verseny, a konkurenciaharc. •k — Ha jól tudom, ön má­jusban az Egyesült * Államok­ban járt. Mondjon néhány szót ottani tapasztalatairól. — Az áruházak polcait szemlélve jóleső érzéssel, de elbizakodottan állapítottam meg, hogy az általunk kiszál­lított és kínált kézzel gyár­tott üvegáruk elérik a nem­zetközi színvonalat. Az vi­szont elgondolkodtatott, hogy a miénknél valamivel olcsób­ban kínálták, — válaszol Do­monkos Zoltán, majd kisvár­tatva néhány következtetést fűz az előbbiekhez. — Talán más az árrendszerük. Más jel­legű kedvezményeket kapnak vagy netán más egyéb nyo­mós okai lehetnek. A mi ma. gas színvonalat képező üveg­áruink a svéd, a finn, a spa­nyol — s érdekességként em­lítem — a japán termékekkel versenyeznék. Megfigyeltem azt is, hogy a polcokon ki­tett áruk 50 százaléka a szo­cialista országokból szárma­zik. A fő cél: az abszolút energiamegtakarítás új feladatok elsősorban ^rábszolnt energiám eltaka­rítást, az energiatakarékoj technológiák elterjesztését se­gítsék elő.” Folytatni kell az energia- gazdálkodást ésszerűsítő prog­ramot — mondja ki a VII. ötéves tervtörvény. A lényegi eltérés az előző esztendők kormányprogramjától az, hogy míg korábban az olaj más energiahordozókkal való he­lyettesítésére is volt lehető­ség, mára az abszolút megta­karítás került előtérbe. Most is, mint az elmúlt években, pályázattal lehet elnyerni a különböző kedvezményeket — hitelt, állami támogatást, egyéb preferenciákat — ám ma már csak abszolút meg­takarításokat hozó megoldá­sokra. Az ország érdeke ugyanis mindenképpen az, hogy a — villamosenergia mellett — a klasszikus tüzelőanyagokból — szénből, olajból, földgáz­ból — takarítsunk meg mi­nél többet­ként mezőgazdasági mellék­termékek és hulladékok, bri­kett, apríték stb. formájában —, a föld mélyéből felszínre hozható termálvizek geoter­mikus energiája, a szél- és napenergia. A megújuló ener­giaforrásokban világszerte nagy fantáziát látnak, ará­nyuk azonban az ezredforduló tájékán sem lesz több a tel­jes felhasználás 3—5 százalé­kánál- Nálunk a tervidőszak végére, azaz 1990-re — zömé­ben az akkor már évi egy­millió tonnányi biomassza­felhasználásnak köszönhetően — a megújuló energiaforrá­sok mintegy 200 ezer tonna kőolajjal egyenértékű, hagyo­mányos energiahordozó meg­takarítását teszik lehetővé évente. KISEBB FOGYASZTÁS — NAGYOBB FÉNYERŰ A tüzelőanyag-megtakarí­tás állami programjának leg­fontosabb tétele, hogy az or­szág többletenergia-igényét a fokozatosan bővülő paksi atomerőmű fedezi. Ahhoz te­hát, hogy jelentős energiát ta- A program ezért helyez nagy hárítsunk meg, ezzel az át- súlyt az energiatakarékos alakított energiafajtával — technológiák elterjesztésére, a villamosenergiával — is fo­F0TÉS BIOMASSZÁVAL fényerő, s nem kevés energia válik megtakaríthatóvá. Hi­szen például a könnyűipari, gépipari üzemek teljes ener­gia-felhasználásának 15—20 százaléka világítási energia, abból is a legdrágább, mert zömét fogyasztási „csúcsidő­ben” igénylik. Ha egyelőre kevés is a kö­vethető példa, már vannak jó megoldások. A Csepel Autó­gyár 20 ezer négyzetméteres csarnokában például nátrium­gőzös világítást alakítottak ki, ezzel — egyetlen üzem egyetlen csarnokában! — 300 ezer wattal csökkentve a szükséges teljesítményt, úgy, hogy eközben a munkahelyek megvilágítása is javlult­SOK A LEHETŐSÉG Mindemellett a gyártási, előállítási technológiák kor­szerűsítése energetikai ha­szonnal is jár, hiszen a mo­dernebb gépek, berendezések, eljárások általában kevesebb energiával is beérik. S nem­csak az iparban vannak ilyen lehetőségek, hanem a szállítás, a közlekedés terén is. Sőt a mezőgazdaságban, T. P. Az igen erős világpiaci ver­senyben a kollektíva az el­ső fél évben dicséretreméltó eredményt ért el a tőkésex­portban. Az ez évre tervezett 4 millió 300 ezer dollár érté­kű exportból, az előzetes szá­mítások szerint 2 millió 400 ezer dollár értékűt teljesítet­tek. — A Múlt évi tragikus ál­lapotokhoz képest, — amikor csak három hétre előre vol­tak megrendeléseink, — jelen­leg minden tekintetben jobb a helyzet, aziaz kedvezőbb po­zícióból indultunk. Bár telje­sítésünk magán viselte a hűl­Szemüvegkeret Iából Különleges szemüvegkere­tet fejlesztett ki Tbilisziben Vehtang Dzsabadari iparmű­vész. A keret teljes egészé- oen diófából készült, nem tar­talmaz egyetlen fém vagy műanyag alkatrészt sem. Az alkotónak a szépség és a tar­tósság mellett sikerült elér­nie azt is hogy az új keret könnyebb a korábbiaknál, nem dörzsöli az orrnyerget, és ami különösen fontos, elektromosan sem töltődik fel. / Hiszen például a fűtés az összes felhasznált energiá­nak mintegy harmadát emészti fel, ugyanakkor a fű­tési technológiák rendkívül elmaradottak. Részben már létesítésük idején korszerűt­lenek voltak sok helyütt, rész­ben az évek, évtizedek so­rán elavultak. Ehhez járul még, hogy a jelen lehetőségeit is csak kevés helyen használ­ják ki, általában korszerűtlen a fűtés módja is. De nemcsak a fűtésé. .. A fajlagos felhasználás mérsék­elése — vagyis az egy-egy termékfajta előállításához szükséges energiamennyiség csökkentése — szintén a klasszikus energiahordozók megtakarításához vezethet. Ezeket — ahol gazdaságosan mód van rá — úgynevezett ■degújuló energiaforrásokkal Jrdemes helyettesíteni. Ilyen lcozottan kell takarékoskod­nunk. A villamosenergia zömét a tervidőszak végéig a hagyo­mányos erőművek adják, s az átlagosan 33 százalékos erőművi hatásfok és a háló­zati veszteségek miatt, az elé­getett tüzelőanyagnak csupán alig harmada hasznosul. Ami azt jelenti, hogy a villamos­energiával való pazarlás — hőértékben számolva — há­romszoros veszteséget jelent. A villamosenergiával tna már könnyebb takarékoskod­ni. Számos háztartási beren­dezés van, amely eleve ener­giatakarékos konstrukció, tö­meges elterjedésük éppen eb­ben a tervidőszakban várha­tó. Sokat tehetnének e téren a különböző üzemek, ha pél­dául a világítást technológiá­nak tekintenék. Ha ezt is í biomassza — különféle, fő- megfelelően tervezik, lesz elég Megnyílt a piac hegesztett szerkezetek nyugat-európai gyártására a Fűtőber bátony terenyei gyárában. hiszen megkapták az SZV Hannover hegesztőtechnikai intézet érvényes bizonyítvánv-'f't. Jelenleg nagyméretű hangcsilla’jí* lö tartályokat cs gondolát szállítanak a brémai HUSa- vállalatnak lámzás jegyeit — érzékelteti az előnyös indulás leglényege­sebb eredőjét a kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Jórészit kis szériáikat állítottunk elő. Olyanokat, amelyek magas színvonalat képviseltek, amit a vevőik árban is elismertek. Ráadásul kevesebb áru került raktárra, több pedig a pia­cokra. Viszont továbbra is gondot jelent a kézi csiszolt üvegáruk eladása. Megszűnt irántuk a kereslet. Valószínű azért, mert az ólomkristályok ára is alacsonyabb lett, vagy­is alig kerül valamivel drá­gábba, mint az általunk kí­nált kézi csiszolt termékek — tájékoztat Domonkos Zoltán. ☆ — Valóban sokat javult az összhang a kereskedelmi osz­tály és a mi termelő üzemünk között — állítja Géczi Attila vegyészmérnök, a kézi termé­keket előállító gyáregység he­lyettes vezetője. — A kölcsö­nös jóindulaton kívül, az össz­hang kialakítása .mellett nagy­fokú rugalmasságot kényszerí­tették ránk a piaci igények. Nemcsak felismertük, hanem ma már tudjuk is, hogy egy­más segítsége nélkül képte­lenek vagyunk megélni. Ese­tenként előfordul, hogy nem vagyunk képesek megbirkózni a tőkés vevő igényével, de azt is őszintén megmondjuk. Egyébként a követelmények előli mi sem térhetünk ki... ■ft­Vajon az első fél évet meg­testesítő és tiszteletreméltó eredmények gyarapodnak-e a második fél évben? — Partnereink nem a nagy­pénzű, az egész országot át­fogó üzlethálózatokból kerül­nék ki, hanem a kispénzűek- ből, akik az egyik szállítás­tól a másikig adják el ter­mékeiket. Számuk a kézi üvegtermékeknél 50—60, a'Vi­lágítási áruiknál 20—30 között változik. Ezekhez jönnek még az eseti vásárlóik. Mivel nyu­gaton, így például az NSZK- ban is megállt az inflációs folyamat, bizonyos területeken már érezhető fogyasztói ár­csökkenés következett be. Ed­digi piacaink megtartása meg. kívánja, hogy növeljük az ál­talunk kínált, az ő, tőlünk el­térő divatigényeiknek megfe­lelő termékek számát. — Pozícióink megtartása ér­dekében. a kért vagy átadott minták alapján legyártott üvegtermékek mellett erőtel­jesebben szorgalmazzuk a kedvezőbb árak elérését szol-' gáló, saját iparművészeink ál­tal létrehozott minták elfoga­dását. Alapelvünk, hogy a 10— 15 éves múltra visszatekintő termékeink kínálatából minél többet és minél előbb korsze­rűbbre cseréljük ki. A gépi termékeknél -az az üzietpoli. tikánk, hogy a nyomott árak miatt nagyon meggondoljuk meddig megyünk el az árak­kal, hogy a piacon bentma­radjunk, de ne veszítsünk az üzleten — érzékelteti a jelent, Domonkos Zoltán. — Egyéb­ként szeptember végéig el var gyünk látva rendelésekkel... — Tudjuk, hogy a legkisebb határidőcsúszás is bajba so­dorhatja a gyárat, vagyis könnyen elveszíthetjük a ne­hezen megszerzett, megtartott piacokat, — kér ismét szót Géczi Attila. — Júniusban és júliusban a nagy melegek mi­att többen betegállományba kerültek. A kiesőket sajnos nem tudjuk pótolni. Mivel a kézi gyártásnál dolgozók meg­értették. hogy a tőkés meg­rendelőt nem érdekli a mi létszámgondunk, ezért sokan túlmunkára vállalkoztak, hogy telje=íthessüik a megrendelése­ket. Pillanatnyilag néhány ter­méknél ugyan adósak va­gyunk. de augusztus közeoóee egyenesbe jövünk. Bizonyéra mást mondanék, hu nem dől-1 goznánk ilyen élavult, korszer rötlen berendezésekkel, ha az imoor+anvasok is a kívánt időre beérkeznének. * — Exporttermékeink gazda-’ ságosak. Tavaly 4 millió 209 ezer dollár bevételünk volt,' Leszámítva a gyártáshoz tel-j használt 400 ezer dollár im­portot, a népgazdaságnak i millió 800 ezer dollár tiszta bevételt biztosítottunk. Az el­ső fél év után. figyelembe vé­ve a pluszként vállalt száz­ezer dollár többletexportot. — teljesíteni kívánjuk az évi el­képzeléseinket. Elsősorban olyan saját tervezésű új ter­mékekkel, amelyeket kedvező áron adhatunk el. Ez egyút­tal a piacok ártiremdeződését is jelenti. A régiék megtartá­sa és az újak megszerzése meH lett a második fél évben elő-1 térbe állítjuk a jövedelme­zőbb termékek gyártását, —< érzékelteti a jelen valóságát, egyúttal utal a . közeljövőt szolgáló elképzelésekre is Pin­tér Mihály, a gyár gazdasági igazgatóhelyettese. Ven esz Károly Szükség és lehetőség Műszaki fejlesztés a kisiparban A korábbi fellendülés után az utóbbi időben megtorpant a kisipari műhelyek műszaki fejlesztése, mert viszonylag kevesebb kisiparos vállalja modern gépek, korszerű be­rendezések beszerzését, üze­meltetését. A KlOSZ-ban — a kisiparosok országos érdek- védelmi szervezetében — el­mondták: ennek egyik oka, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások egyre nagyobb hányadát végzik a munkavi­szony, illetve a nyugdíj mel­lett dolgozó mesterek, s ők ritkán vállalkoznak a tőke­igényes, kockázatos befekte­tésre. Pedig műszaki fejlesztésre a korábbialtnál több lehető­ség nyílik. Az utóbbi időben ugyanis tovább bővült a kis­bankok, menedzserirodák há­lózata, és mind több pénzin­tézet nyújt hitelt a kisvállal­kozóknak; szélesedett a pénz­intézetek termelőeszköz-for­galmazása. Az Építőipari Bank Rt. például új kezde- ménvezésként több kisiparos részére közös üzemcsarnokot alakított ki, amelyet bérbe adott a mestereknek. Átalakult a korábbi mű­szaki fejlesztési alap is. ame­lyet jogszabály alapján a KIOSZ korábban beruházási célokra hozott létre. A mos­tani. új pénzügyi alap neve: tartalékalap-számla. Ez ugyan­csak a kisiparosok önkéntes befizetéseiből képződik, azon­ban ebből a szorosan vett beruházásokon túl a kisipa­rosok az előre nem látható működési zavarok elhárításá­ra is tartalékolhatnak bizo­nyos összeget. Arra számíta­nak, hogy így jelentősen megnövekszik a befizetések összege és ezáltal a tavalyi­nál akár 50 százalékkal is több pénzt fordíthatnak mű­szaki fejlesztésre. Segíti a modern gépek, be­rendezések beszerzését a kis­iparosok importlehetősége is. 1982 óta ugyanis a kisiparo­sok a tevékenvségükhoz szo­rosan kapcsolódó berendezé­seket, eszközöket ötévenként 200 ezer forint értékhatáron belül kedvezményes vám fel­tételekkel hozhatják az or­szágba. E lehetőséggel élve tavaly 45 millió forint értékű kisgép érkezett Magyaror­szágra. Ily módon tavaly 3700 kis­iparos 302 millió forintot vett fel. w Bár még csak kezdeti ered­mények vannak, terjed egyes külföldi gépek bérlete is. A külkereskedelmi vállalatokon keresztül egyre több kisvál­lalkozó bérel kiváló minősé* gű külföldi forgácsol ógépet,’ NÓGRAD - 1986. július 31., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents