Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

Kádár lános látogatása Hógrád megyében Áratok között a Karancs-völgyben A Karancs Tsz központ jánál népviseletbe öltözött asszonyok köszöntötték a párt főtitkárát Kádár János és kísérete a délutáni órákban Karancsla- pujtőre látogatott. A Karancs Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet központjának bejá­ratánál népviseletbe öltözött lányok és asszonyok virág­csokorral köszöntötték a vendéget. Elsőként Gergely Sándor, a termelőszövetkezet elnöke üdvözölte a párt fő­titkárát. Fogadásánál ott volt Osgyáni Pál, a községi párt- bizottság titkára, Tórák Sán­dor tanácselnök, Fodor Iván, a termelőszövetkezet párttit­kára. A köszöntés után Gergely Sándor indítványozta: „Eső készül, kezdjük a programot az aratóknál”. Karancslapujtő és Karancsberény között, a szövetkezet százhektáros bú­zatáblájánál állt meg Kádár János gépkocsija, ahol Dudok György termelési elnökhe­lyettes adott tájékoztatást az időszerű munkáról. A többi között szó esett arról, hogy a szövetkezet 756 hektáron ter­mel őszi búzát, ebből csü­törtökig 213 hektár aratásával végeztek. — Mikorra várható a teljes befejezés? A párt főtitkárának kérdé­sére a termelési elnökhelyet­tes azt válaszolta, hogy csü­törtöktől számolva az ötödik­hatodik napon. A búzatáblán Kádár János b pár percnyi pihenőt tartó Baksa Sándor kombájnveze­tőhöz lépett. A beszélgetésen szó esett arról, hogy a 26 éves fiatalember nyolc esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Egy kérdésre válaszolva, ezt mond­ta a fiatal kombájnos: — Hat-hétezer forint a ke­resetem, ez azonban változó. A szabad ég alatt dolgozó termelőszövetkezeti munká­sok gyakran kémlelik ilyen­kor az eget, ^természetes hát, _ Az együttműködésnek nálunk. Így bizony gyakran bogy az időjárásról w igen köszönhetőén, tíz nappal előbb meg kell kérdezni a helybeli 8015 ,! ÜST S’ végezhetünk az aratással, rá- kombájnotokat, ők hogyan erre tehetőség nyílott » be- adátul kevesebb gépre van s^lgetések számos más terű- szüktég _ mondta Gergely letet is érintettek. Így például Sándor Klement Gyula traktorossal, Kádár Jánost kérdései alap­Taláikozás az aratókkal a karancsberény! határban baj a termelőszövetkezet veze­tőségi tagjával egy finnorszá­gi út tapasztalatairól is szót váltott a párt főtitkára. A Karancslapujtő és Ka­rancsberény közötti búzatáb­lán zajló munka jól példázza a mezőgazdasági üzemek együttműködésének előnyeit is. A Karancs Termelőszövetke­zet hat saját kombájnja együtt dolgozik ugyanis négy tisza- földvári dominátorral. Du­dok György elmondta a párt főtitkárának, hogy még to­vábbi négy kombájnt várnak, Besenyszögről. ján tájékoztatták arról is, hogy a szövetkezetben ter­mesztett növényeket hogyan érinti az időjárás, elegendő-e a csapadék. így megjegyezték azt is, hogy a termesztett bú­zafajta jól bírja a szárazsá­got. A beszélgetés a Tisza- földvárról érkezett vendég- kombájnosokkal folytatódott. — Szépen megértjük egy­mást a kollégákkal — mond­ta Nagy Vince, a Tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezet kombájnosa. — Itt egészen más, nehezebb a terep, mint Aki megszívleli... Néhány perces szünet a programban. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központja előtt beszélget Kádár elvtárs a vendéglátókkal. — Tíz évvel fiatalabb a művelődési ház a gyárnál — jegyzi meg Géczl János a régi épületről. — Vannak újabbak is, szebbek is, de ebben a házban nagyon tartalmas, pezsgő élet zajlik — mondja a ve­zérigazgató. — Ebben az épületben nyilvánították várossá Salgó­tarjánt 1922-ben — kapcsolódik a társalgásba Szalai László. — önöknél talán én jobban érzékelem, hogy milyen nagy változás következett be ebben a városban — mond­ja Kádár János. Szabó István hozzáfűzi, hogy az itt élők is érzik, hiszen jelentősen fejlődtek életük feltételei. Aztán bemutatja a párt főtitkárának Ürmössy Lászlót, az SKÜ nyugalmazott vezérigazgatóját. Kádár elvtárs tré­fásan kérdezi: — Ilyen fiatalon nyugdíjban? Hány éves? — Hatvankettedikben vagyok — mondja Ürmössy László. — S, hébe-hóba bejár-e a gyárba? — Rendszeresen — veszi át a szót Szabó István. — Nagy szükségünk van a tapasztalataira, hiszen minden részét ismeri a gyárnak, tizenöt éven keresztül volt ve­zérigazgatója. Szívesen hallgatjuk meg a tanácsait. — Tudják, hogy vagyok én a tanácsokkal? — tekint de­rűsen körbe a párt főtitkára. — Szívesen meghallgatom, de tudom, hogy nem azé a felelősség, aki adja, hanem azé, aki megszívleli... NÓGRÁD — 1986. július 25., péntek dolgoznak biztonságosan, nélkül. Az együttműködés előnye Is szóba került, s erről fgy vélekedett az ugyancsak Ti- szaföldvárról érkezett Jakab József: — A legjobb a közös mun­kában az, hogy nem állnak a gépek, az eltérő érési idő ré­vén jobban kihasználhatók a kombájnok. „Mennyi időt töltenek itt, mikor találkoznak a család­dal?” — ezekre a kérdésekre válaszolva elmondták a párt főtitkárának, hogy körülbe­lül másfél hétig dolgoznak Nógrádban, haza pedig idő­közben akkor mehettek, ha „a munkából kiverte őket az eső”. Amikor pedig a szállás­ról és az étkezésről tudako­zódott a párt főtitkára, Gergely Sándor válaszolt: „Mi adjuk a munkát, mi gondoskodunk az ellátásról is.” Búcsúzóul a tiszaföldvári kombájnotok fölemlegették kollégájuk esetét, aki a helyi nehéz terepet látva, hazament. A példa jól érzékelteti, mi­lyen próbatételt jelentenek a nógrádi dombok az aratásban résztvevőknek, A határszemle után a ter­melőszövetkezet központja volt a baráti beszélgetés hely­színe. A szövetkezet életéről az elnök szólt. Utalt a helyi adottságokra, majd elmondta, hogy Karancslapujtőn az első termelőszövetkezeti csoportot 1948. augusztus 20-án alapította 20 család. A ma öt község terü­letén — 6500 hektáron — gaz­dálkodó, közepes nagyságú üzemben a föld aranykorona értéke csupán 11,7. Ez fele az országosnak. — A természeti adottságok­nál jobbak az emberi adott­ságaink — mondta a szövet­kezet elnöke, majd hosszasan sorolta a szakképzettséget, az iskolázottságot jelző adatokat. Szó esett arról, hogy a szö­vetkezet fő tevékenysége a növénytermesztés, az állatte­nyésztés, az erdészettel össze­függő fafeldolgozás és a ház­táji ágazat. A növénytermesz­tési ágazatban búzán kívül, mind több ipari növényt — napraforgót, cukorrépát — termelnek. Az állattenyésztés­ben — az adottságoknak meg­felelően — a húsmarhatartás a meghatározó. A Karancs Tsz háztáji ágazata 30 km-es körzetben szervezi a bogyós- gyümölcs-termesztést, a nyúl, a sertés és a szarvasmarha tenyésztését és értékesítését. A gazdaságban jelentős a kisegítő tevékenység és a korábban értéktelennek tar­tott akácfa feldolgozása. A párt főtitkára nagy ér­deklődéssel hallgatta a Ka­rancs érdekeltségi rendszer­ről szóló tájékoztatót. Mint a szövetkezet elnöke mondotta, a főágazatokat és ágazatokat a lehető legjobban kell össze­fogni. eredmény helyett nem fogadható el a magyarázko­dás. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az egyénekre szóló szövetkezeti feladat meg­jelölés jelentős sikerre vezet. Végül szó esett arról is. hogy a tsz termelési értéke három év alatt megkétszereződött, 1985-ben már közel félmilli- árd forint volt. A nyereség összege 1981-ben 12 millió. ’85- ben pedig már 30 millió fo­rintot ért el. A termelőszövetkezeti párt- alapszervezet és a Karancs. völgy kommunistái nevében Fodor Iván termelőszövetke­zeti párttitkár köszöntötte Kádár Jánost. Elöljáróban felidézte a vendég csaknem harminc évvel ezelőtti látoga­tását, majd tájékoztatást adott a 98 fos alapszervezet mun­kájáról. A többi között el­mondta, hogy megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a gazdasági élettel összefüggő kérdésekre és az időszerű feladatokhoz való rugalmas alkalmazkodás jellemezi a he­lyi pártéletet. Szólt a 45 tag­gal működő KlSZ-szervezet- ről, többek között kiemelve, hogy igen jó a fiatalok társa, dalmi munkája, de javítani­való van a szervezettségen. Kitért a párttaggá nevelés teendőire is. s mint mondot­ta, elsősorban a fizikai dol­gozókra és a fiatalokra szá. mítanak. — Hosszú idő után még jobban szembetűnik a vál­tozás — mondta a beszélge­tésen Kádár János. — Ta­pasztalataim alapján meg­győződésem, hogy jól dolgo­zik a tagság. Ennek szemmel látható, érzékelhető, komoly eredményei vannak. A továbbiakban elismerő szavakkal szólt a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a hatékony terme­lésben még korántsem értük el a világszínvonalat. Kifej­tette, több figyelmet kellene fordítani arra, hogy kisebb költségekkel érjük el a hoza­mokat. A hatékonyság érde­kében költségcsökkentésre, az élőmunka megfelelő hasznosí­tására. a felhasznált anyagok, eszközök értékének csökken, tésére kellene törekedni. A nyereséges termelés kapcsán szó esett egy negatív maga­tartásról is. — Nem a?, a megoldás, hogy abbahagyjuk a ráfizetéses ter­mékek előállítását, ezek között olyan is akad. amire szüksége van az országnak. Ehelyett mea kell tanulni nyereségessé tenni. A párt főtitkára érdeklő­dött a szövetkezet tagjainak és alkainlazottainak arányá­ról, szó esett a szövetkezeti demokratizmus érvényesülé­sének fontosságáról, végezetül pedig ezt mondta Kádár Já­nos: — Örülök mindannak, amit itt — Karancslapujtőn — lát­tam és hallottam. Áktívaülés a pártbizottságon Géczi János: Feladataink összhangban vannak a kongresszus célkitűzéseivel Délután a megyei pártbi- zottság székházában aktívaér* tekezletre került sor, amelyen párt*, állami és tömegszerve­zeti vezetők, munkások, ter­melőszövetkezeti dolgozók értelmiségiek képviselői vet­tek részt. A megjelenteket — közöttük Kádár Jánost, a kí­séretében levő Brutyó Jánost, Petrovszki Istvánt — Géczi János üdvözölte, majd tá­jékoztatást adott Nógrád me­gye társadalmi, politikai, gaz­dasági és ideológiai életéről, a pártszervezetek tevékeny­ségéről. — A megyében a politikai helyzet kiegyensúlyozott. Az emberek döntő többsége el­fogadja a párt politikáját, magáénak vallja, a XIII. kongresszuson jóváhagyott irányvonalat. Megbecsülik a szocialista építés eredménye­it, társadalmi viszonyaik fej­lődését, a létbiztonságot, az életkörülmények javulását. A vállalatok, szövetkezetek eredményei, a települések, a közjavak gyarapítása érdeké­ben végzett munka értékei mutatják, hogy nemcsak sza­vakban fogadják el a párt politikáját, hanem napról napra munkával bizonyítják az azzal való azonosulásukat, — mondotta elöljáróban a megyei pártbizottság első tit­kára­A továbbiakban arról szólt, hogy az emberek jelentős ré­sze érti, hogy feladataink megoldásához nem elég a teg­napi teljesítmény. Céljaink elérése és az egyéni boldogu­lás érdekében szervezettebb, fegyelmezettebb munkára van szükség. Elmondta, hogy a közvéleményt nyugtalanítják a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen jelenségek, ame­lyek veszélyeztetik a nemzeti jövedelem tervezett növelé­sét, a műszaki-technikai meg­újulást, a versenyképességet, az életszínvonal és az életkö­rülmények alakulását. Ezt követően Géczi János arról beszélt, hogy Nógrád megyében a VI. ötéves terv­ben az ipari termelés 12,9 százalékkal emelkedett. A gép-, az üveg- és kerámia-, a könnyűipari üzemek jó szín­vonalon, a bányászat és ko­hászat szerényebben teljesí­tette feladatait. Gond, hogy még mindig lassan növekszik a korszerű, a minden piacon versenyképes termékek ará­nya, s ezáltal az export növe­kedési üteme, gazdaságossá­ga és szerkezete elmarad a tervektől, a nyereség pedig csak kisebb mérvű fejlesz­tést tett lehetővé. A megye mezőgazdasági üzemeinek 90 százaléka tevé­kenykedik kedvezőtlen körül­mények között. A termelés és gazdálkodás eredményei ehhez viszonyítva jók. Egy­részt azért, mert a szövetke­zetek adottságaiknak meg­felelően alakították ki terme­lésszerkezetüket, másrészt: az állattenyésztés gyengesége­it a kiegészítő tevékenység dinamikus fejlesztésével el­lensúlyozzák- Miként azt a megyei pártbizottság első tit­kára hangsúlyozta: az embe­ri tényezőknek és a hatéko­nyabb érdekeltségnek is je­lentős a szerepe abban, hogy évek óta csak egy-két közös gazdaság zárt veszteséggel. Az is igaz, viszont, hogy a szö­vetkezetek többsége a kisebb nyereség miatt kevés fejlesz­tési lehetőséggel rendelkezik. — Az ipari, a mezőgazda- sági üzemek kollektívái, a VII. ötéves tervükben olyan feladatokat fogalmaztak meg, amelyek összhangban vannak a kongresszus célkitűzései­vel és figyelembe Veszik adottságainkat. A termelés növekedési ütemének meg­gyorsítása mellett nagyobb figyelmet kapott a termék- szerkezet javítása, növekszik a feldolgozott és korszerűbb termékek aránya — folytatta Géczi János, majd szólt a megye sajátos problémádról. A többi között megemlítette, hogy az ipar szerkezetéből hiányoznak a központi prog­ramokban szereplő legkorsze­rűbb, a dinamikusan fejlődő szakágazatok, szerények a kohászati üzemek és néhány gépipari üzem műszaki-tech­nikai megújulásának lehető­ségei. A lakosság életkörülményed alakulásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a megyében az erőket a társadalompoliti­kai szempontból legfontosabb területekre összpontosították. Lakások, általános iskolai tantermek épültek, javult az ivóvízellátás, jelentős kórház- rekonstrukció van folyamat­ban. A most kezdődő terv- ciklusban is ezeken a terü­leteken adódnak a legfonto- sab feladatok. Az év első felének termelé­si eredményeiről szólva ki­fejtette, hogy a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest a ter­melés ugyan 1,7 százalékkal növekedett, a tervtől azon­ban elmaradt. Az export 16,3 százalékkal több. A mezőgaz­daságban az aratás rendben zajlik. Kiemelte: legfontosabb feladat politikai eszközökkel segíteni az üzemeket az első félévi lemaradások pótlására. Enrek érdekében tovább kell javítani a szervezettséget, a munkafegyelmet, a munkaidő- alap kihasználását. Meg kell becsülni a jobb teliesítménve­ket. s Határozottabban kell fellépni a közömbösség, a fe­lelőtlenség ellen. A továbbiakban kifejtette, hogy megyénkben az ideoló­giai élet aktívabb, tartalma­sabb. Tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a pártoktatás jól segítette a kongresszusi hatá­rozatok feldolgozását. A párttagság jobban érti és kö­vetkezetesebben képviseli a párt politikáját. Továbbra is fontos, hogy az alapszerveze­tek meggyőző választ adjanak az embereket foglalkoztató kérdésekre. Bátrabban szük­séges fellépni a különböző negatív jelenségekkel, a téves nézetekkel, a rossz gyakor­lattal szemben. Rámutatott, hogy a gazdasági feladatok megoldása, a társadalmi vi­szonyok továbbfejlesztése csak (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents