Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
Kádár lános látogatása Hógrád megyében Áratok között a Karancs-völgyben A Karancs Tsz központ jánál népviseletbe öltözött asszonyok köszöntötték a párt főtitkárát Kádár János és kísérete a délutáni órákban Karancsla- pujtőre látogatott. A Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezet központjának bejáratánál népviseletbe öltözött lányok és asszonyok virágcsokorral köszöntötték a vendéget. Elsőként Gergely Sándor, a termelőszövetkezet elnöke üdvözölte a párt főtitkárát. Fogadásánál ott volt Osgyáni Pál, a községi párt- bizottság titkára, Tórák Sándor tanácselnök, Fodor Iván, a termelőszövetkezet párttitkára. A köszöntés után Gergely Sándor indítványozta: „Eső készül, kezdjük a programot az aratóknál”. Karancslapujtő és Karancsberény között, a szövetkezet százhektáros búzatáblájánál állt meg Kádár János gépkocsija, ahol Dudok György termelési elnökhelyettes adott tájékoztatást az időszerű munkáról. A többi között szó esett arról, hogy a szövetkezet 756 hektáron termel őszi búzát, ebből csütörtökig 213 hektár aratásával végeztek. — Mikorra várható a teljes befejezés? A párt főtitkárának kérdésére a termelési elnökhelyettes azt válaszolta, hogy csütörtöktől számolva az ötödikhatodik napon. A búzatáblán Kádár János b pár percnyi pihenőt tartó Baksa Sándor kombájnvezetőhöz lépett. A beszélgetésen szó esett arról, hogy a 26 éves fiatalember nyolc esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Egy kérdésre válaszolva, ezt mondta a fiatal kombájnos: — Hat-hétezer forint a keresetem, ez azonban változó. A szabad ég alatt dolgozó termelőszövetkezeti munkások gyakran kémlelik ilyenkor az eget, ^természetes hát, _ Az együttműködésnek nálunk. Így bizony gyakran bogy az időjárásról w igen köszönhetőén, tíz nappal előbb meg kell kérdezni a helybeli 8015 ,! ÜST S’ végezhetünk az aratással, rá- kombájnotokat, ők hogyan erre tehetőség nyílott » be- adátul kevesebb gépre van s^lgetések számos más terű- szüktég _ mondta Gergely letet is érintettek. Így például Sándor Klement Gyula traktorossal, Kádár Jánost kérdései alapTaláikozás az aratókkal a karancsberény! határban baj a termelőszövetkezet vezetőségi tagjával egy finnországi út tapasztalatairól is szót váltott a párt főtitkára. A Karancslapujtő és Karancsberény közötti búzatáblán zajló munka jól példázza a mezőgazdasági üzemek együttműködésének előnyeit is. A Karancs Termelőszövetkezet hat saját kombájnja együtt dolgozik ugyanis négy tisza- földvári dominátorral. Dudok György elmondta a párt főtitkárának, hogy még további négy kombájnt várnak, Besenyszögről. ján tájékoztatták arról is, hogy a szövetkezetben termesztett növényeket hogyan érinti az időjárás, elegendő-e a csapadék. így megjegyezték azt is, hogy a termesztett búzafajta jól bírja a szárazságot. A beszélgetés a Tisza- földvárról érkezett vendég- kombájnosokkal folytatódott. — Szépen megértjük egymást a kollégákkal — mondta Nagy Vince, a Tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezet kombájnosa. — Itt egészen más, nehezebb a terep, mint Aki megszívleli... Néhány perces szünet a programban. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központja előtt beszélget Kádár elvtárs a vendéglátókkal. — Tíz évvel fiatalabb a művelődési ház a gyárnál — jegyzi meg Géczl János a régi épületről. — Vannak újabbak is, szebbek is, de ebben a házban nagyon tartalmas, pezsgő élet zajlik — mondja a vezérigazgató. — Ebben az épületben nyilvánították várossá Salgótarjánt 1922-ben — kapcsolódik a társalgásba Szalai László. — önöknél talán én jobban érzékelem, hogy milyen nagy változás következett be ebben a városban — mondja Kádár János. Szabó István hozzáfűzi, hogy az itt élők is érzik, hiszen jelentősen fejlődtek életük feltételei. Aztán bemutatja a párt főtitkárának Ürmössy Lászlót, az SKÜ nyugalmazott vezérigazgatóját. Kádár elvtárs tréfásan kérdezi: — Ilyen fiatalon nyugdíjban? Hány éves? — Hatvankettedikben vagyok — mondja Ürmössy László. — S, hébe-hóba bejár-e a gyárba? — Rendszeresen — veszi át a szót Szabó István. — Nagy szükségünk van a tapasztalataira, hiszen minden részét ismeri a gyárnak, tizenöt éven keresztül volt vezérigazgatója. Szívesen hallgatjuk meg a tanácsait. — Tudják, hogy vagyok én a tanácsokkal? — tekint derűsen körbe a párt főtitkára. — Szívesen meghallgatom, de tudom, hogy nem azé a felelősség, aki adja, hanem azé, aki megszívleli... NÓGRÁD — 1986. július 25., péntek dolgoznak biztonságosan, nélkül. Az együttműködés előnye Is szóba került, s erről fgy vélekedett az ugyancsak Ti- szaföldvárról érkezett Jakab József: — A legjobb a közös munkában az, hogy nem állnak a gépek, az eltérő érési idő révén jobban kihasználhatók a kombájnok. „Mennyi időt töltenek itt, mikor találkoznak a családdal?” — ezekre a kérdésekre válaszolva elmondták a párt főtitkárának, hogy körülbelül másfél hétig dolgoznak Nógrádban, haza pedig időközben akkor mehettek, ha „a munkából kiverte őket az eső”. Amikor pedig a szállásról és az étkezésről tudakozódott a párt főtitkára, Gergely Sándor válaszolt: „Mi adjuk a munkát, mi gondoskodunk az ellátásról is.” Búcsúzóul a tiszaföldvári kombájnotok fölemlegették kollégájuk esetét, aki a helyi nehéz terepet látva, hazament. A példa jól érzékelteti, milyen próbatételt jelentenek a nógrádi dombok az aratásban résztvevőknek, A határszemle után a termelőszövetkezet központja volt a baráti beszélgetés helyszíne. A szövetkezet életéről az elnök szólt. Utalt a helyi adottságokra, majd elmondta, hogy Karancslapujtőn az első termelőszövetkezeti csoportot 1948. augusztus 20-án alapította 20 család. A ma öt község területén — 6500 hektáron — gazdálkodó, közepes nagyságú üzemben a föld aranykorona értéke csupán 11,7. Ez fele az országosnak. — A természeti adottságoknál jobbak az emberi adottságaink — mondta a szövetkezet elnöke, majd hosszasan sorolta a szakképzettséget, az iskolázottságot jelző adatokat. Szó esett arról, hogy a szövetkezet fő tevékenysége a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdészettel összefüggő fafeldolgozás és a háztáji ágazat. A növénytermesztési ágazatban búzán kívül, mind több ipari növényt — napraforgót, cukorrépát — termelnek. Az állattenyésztésben — az adottságoknak megfelelően — a húsmarhatartás a meghatározó. A Karancs Tsz háztáji ágazata 30 km-es körzetben szervezi a bogyós- gyümölcs-termesztést, a nyúl, a sertés és a szarvasmarha tenyésztését és értékesítését. A gazdaságban jelentős a kisegítő tevékenység és a korábban értéktelennek tartott akácfa feldolgozása. A párt főtitkára nagy érdeklődéssel hallgatta a Karancs érdekeltségi rendszerről szóló tájékoztatót. Mint a szövetkezet elnöke mondotta, a főágazatokat és ágazatokat a lehető legjobban kell összefogni. eredmény helyett nem fogadható el a magyarázkodás. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az egyénekre szóló szövetkezeti feladat megjelölés jelentős sikerre vezet. Végül szó esett arról is. hogy a tsz termelési értéke három év alatt megkétszereződött, 1985-ben már közel félmilli- árd forint volt. A nyereség összege 1981-ben 12 millió. ’85- ben pedig már 30 millió forintot ért el. A termelőszövetkezeti párt- alapszervezet és a Karancs. völgy kommunistái nevében Fodor Iván termelőszövetkezeti párttitkár köszöntötte Kádár Jánost. Elöljáróban felidézte a vendég csaknem harminc évvel ezelőtti látogatását, majd tájékoztatást adott a 98 fos alapszervezet munkájáról. A többi között elmondta, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gazdasági élettel összefüggő kérdésekre és az időszerű feladatokhoz való rugalmas alkalmazkodás jellemezi a helyi pártéletet. Szólt a 45 taggal működő KlSZ-szervezet- ről, többek között kiemelve, hogy igen jó a fiatalok társa, dalmi munkája, de javítanivaló van a szervezettségen. Kitért a párttaggá nevelés teendőire is. s mint mondotta, elsősorban a fizikai dolgozókra és a fiatalokra szá. mítanak. — Hosszú idő után még jobban szembetűnik a változás — mondta a beszélgetésen Kádár János. — Tapasztalataim alapján meggyőződésem, hogy jól dolgozik a tagság. Ennek szemmel látható, érzékelhető, komoly eredményei vannak. A továbbiakban elismerő szavakkal szólt a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a hatékony termelésben még korántsem értük el a világszínvonalat. Kifejtette, több figyelmet kellene fordítani arra, hogy kisebb költségekkel érjük el a hozamokat. A hatékonyság érdekében költségcsökkentésre, az élőmunka megfelelő hasznosítására. a felhasznált anyagok, eszközök értékének csökken, tésére kellene törekedni. A nyereséges termelés kapcsán szó esett egy negatív magatartásról is. — Nem a?, a megoldás, hogy abbahagyjuk a ráfizetéses termékek előállítását, ezek között olyan is akad. amire szüksége van az országnak. Ehelyett mea kell tanulni nyereségessé tenni. A párt főtitkára érdeklődött a szövetkezet tagjainak és alkainlazottainak arányáról, szó esett a szövetkezeti demokratizmus érvényesülésének fontosságáról, végezetül pedig ezt mondta Kádár János: — Örülök mindannak, amit itt — Karancslapujtőn — láttam és hallottam. Áktívaülés a pártbizottságon Géczi János: Feladataink összhangban vannak a kongresszus célkitűzéseivel Délután a megyei pártbi- zottság székházában aktívaér* tekezletre került sor, amelyen párt*, állami és tömegszervezeti vezetők, munkások, termelőszövetkezeti dolgozók értelmiségiek képviselői vettek részt. A megjelenteket — közöttük Kádár Jánost, a kíséretében levő Brutyó Jánost, Petrovszki Istvánt — Géczi János üdvözölte, majd tájékoztatást adott Nógrád megye társadalmi, politikai, gazdasági és ideológiai életéről, a pártszervezetek tevékenységéről. — A megyében a politikai helyzet kiegyensúlyozott. Az emberek döntő többsége elfogadja a párt politikáját, magáénak vallja, a XIII. kongresszuson jóváhagyott irányvonalat. Megbecsülik a szocialista építés eredményeit, társadalmi viszonyaik fejlődését, a létbiztonságot, az életkörülmények javulását. A vállalatok, szövetkezetek eredményei, a települések, a közjavak gyarapítása érdekében végzett munka értékei mutatják, hogy nemcsak szavakban fogadják el a párt politikáját, hanem napról napra munkával bizonyítják az azzal való azonosulásukat, — mondotta elöljáróban a megyei pártbizottság első titkáraA továbbiakban arról szólt, hogy az emberek jelentős része érti, hogy feladataink megoldásához nem elég a tegnapi teljesítmény. Céljaink elérése és az egyéni boldogulás érdekében szervezettebb, fegyelmezettebb munkára van szükség. Elmondta, hogy a közvéleményt nyugtalanítják a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen jelenségek, amelyek veszélyeztetik a nemzeti jövedelem tervezett növelését, a műszaki-technikai megújulást, a versenyképességet, az életszínvonal és az életkörülmények alakulását. Ezt követően Géczi János arról beszélt, hogy Nógrád megyében a VI. ötéves tervben az ipari termelés 12,9 százalékkal emelkedett. A gép-, az üveg- és kerámia-, a könnyűipari üzemek jó színvonalon, a bányászat és kohászat szerényebben teljesítette feladatait. Gond, hogy még mindig lassan növekszik a korszerű, a minden piacon versenyképes termékek aránya, s ezáltal az export növekedési üteme, gazdaságossága és szerkezete elmarad a tervektől, a nyereség pedig csak kisebb mérvű fejlesztést tett lehetővé. A megye mezőgazdasági üzemeinek 90 százaléka tevékenykedik kedvezőtlen körülmények között. A termelés és gazdálkodás eredményei ehhez viszonyítva jók. Egyrészt azért, mert a szövetkezetek adottságaiknak megfelelően alakították ki termelésszerkezetüket, másrészt: az állattenyésztés gyengeségeit a kiegészítő tevékenység dinamikus fejlesztésével ellensúlyozzák- Miként azt a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: az emberi tényezőknek és a hatékonyabb érdekeltségnek is jelentős a szerepe abban, hogy évek óta csak egy-két közös gazdaság zárt veszteséggel. Az is igaz, viszont, hogy a szövetkezetek többsége a kisebb nyereség miatt kevés fejlesztési lehetőséggel rendelkezik. — Az ipari, a mezőgazda- sági üzemek kollektívái, a VII. ötéves tervükben olyan feladatokat fogalmaztak meg, amelyek összhangban vannak a kongresszus célkitűzéseivel és figyelembe Veszik adottságainkat. A termelés növekedési ütemének meggyorsítása mellett nagyobb figyelmet kapott a termék- szerkezet javítása, növekszik a feldolgozott és korszerűbb termékek aránya — folytatta Géczi János, majd szólt a megye sajátos problémádról. A többi között megemlítette, hogy az ipar szerkezetéből hiányoznak a központi programokban szereplő legkorszerűbb, a dinamikusan fejlődő szakágazatok, szerények a kohászati üzemek és néhány gépipari üzem műszaki-technikai megújulásának lehetőségei. A lakosság életkörülményed alakulásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a megyében az erőket a társadalompolitikai szempontból legfontosabb területekre összpontosították. Lakások, általános iskolai tantermek épültek, javult az ivóvízellátás, jelentős kórház- rekonstrukció van folyamatban. A most kezdődő terv- ciklusban is ezeken a területeken adódnak a legfonto- sab feladatok. Az év első felének termelési eredményeiről szólva kifejtette, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest a termelés ugyan 1,7 százalékkal növekedett, a tervtől azonban elmaradt. Az export 16,3 százalékkal több. A mezőgazdaságban az aratás rendben zajlik. Kiemelte: legfontosabb feladat politikai eszközökkel segíteni az üzemeket az első félévi lemaradások pótlására. Enrek érdekében tovább kell javítani a szervezettséget, a munkafegyelmet, a munkaidő- alap kihasználását. Meg kell becsülni a jobb teliesítménveket. s Határozottabban kell fellépni a közömbösség, a felelőtlenség ellen. A továbbiakban kifejtette, hogy megyénkben az ideológiai élet aktívabb, tartalmasabb. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a pártoktatás jól segítette a kongresszusi határozatok feldolgozását. A párttagság jobban érti és következetesebben képviseli a párt politikáját. Továbbra is fontos, hogy az alapszervezetek meggyőző választ adjanak az embereket foglalkoztató kérdésekre. Bátrabban szükséges fellépni a különböző negatív jelenségekkel, a téves nézetekkel, a rossz gyakorlattal szemben. Rámutatott, hogy a gazdasági feladatok megoldása, a társadalmi viszonyok továbbfejlesztése csak (Folytatás a 3. oldalon.)
