Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

A palánták már a nőnapot várják

Mennyire zöld a város?

Készül

a mézeskalács

A város kinézete egyetlen lakójának sem lehet közömbös. A zöldterület nagysága egészségügyi megfontolásokon túl esztétikai minőségében is befolyásolja az összképet. Milyen varosnak tekinthető ebből a szempontból Salgótarján? — kérdeztük Hegedűs Györgyöt, a városgazdálkodási üzem kertészet-üzemegységének vezetőjét.

— Hatvan hektárnyi „élő” terület tartozik hozzánk — hangzik a válasz —, ami magába foglalja Salgóbánya, Zagyvaróna parkjait, Somoskőújfalu virágait is. Ezt a nagy területet három részre osztjuk, amiből 15 hektár első osztályú, 25 másodosztályú, e többi az úgynevezett perifériális gondozás alá eső terület. A főtér, vásártér, tehát B városközpont intenzív gondozás alá esik, vagyis trágyáz. ®uk, kapáljuk és locsoljuk zöldterületeit. Az elhalt virágokat eltávolítjuk és a füves részeket kaszáljuk. Mindenhová nem jut emberünk. Negyven alkalmazottunk mellett így is hűsz-egynéhánv nyugdíjas parkőr segítségét ke’l igénybe vennünk.

Körüljártuk az egységet. Be. pillantottunk az üvegházakba, ahol a kertészek végezték munkájukat.

— Mi lesz a sorsa ezeknek a palántáknak?

Duna Andrásáé, a Nyírfácska nevű szocialista brigád vesetője :

— Ezek itt már a következő évi nőnapot várják. A szegfűvel pedig Erzsébet-nap- ra készülünk. Az itteni virágok zömmel a vásárcsarnoki üzletünkbe kerülnek.

— A város terjeszkedése a zöldterület bővülésével szorosan összefüggő folyamat. Terveznek-e mostanában parkosítást valahol?

— Természetesen igen. A már említett hatvan hektár folyamatosan növekszik évi egy-két hektárral. A közeljövőben a SZÜV-központ környékét. a Hársfa, Csizmadia és Pécskő utakat szeretnénk szebbé varázsolni. A parkosítás nemegyszer társadalmi munka, amihez mi adjuk és szállítjuk az anyagot és a szerszámokat. A Beszteirce-la. kótelepi füvesítés fele így valósult meg. Sajnos,, ugyanez a környék negatív példa is egyben. A gyerekeknek szerettünk volna kedveskedni néhány faházikóval, melyeket a felnőttek teliesen tönkre tettek. A játszóterek, padok rongálása máshol is számottevő károkat okoz. Mégsem a vandalizmus a mi legsúlyosabb problémánk — veszi át a szót Hegedűs György.

— Mire célzott ezzel a kijelentéssel?

— Elsősorban a szemetelésre gondoltam. Már egy eldobott papírzsebkendő elcsúfítja az üde színfolt látványát. Sokan nem is gondolják, ha- nyagságükfcal mekkora kárt okoznak. Vannak persze kivételek, ahol az ott élők nagyon szépen rendben tartják környezetüket. Szép utcákat látni nem kell Székesfehérvárig vagy Győrig utazni. Elég, ha valaki végigsétál a Lovász József út 1—3. alatt, vagy a Malinovszíkij úton.

Beszélgetésünk során a gondok megszüntetésére irányuló

törekvések te felmerültek. Egyes úttörőrajok elvállalták környezetük védelmét és rend- bentartását. Itt-ott társadalmi munkában is tisztogatják a parkokat, ahová a kertészein üzemegység dolgozóinak csak ritkábban sikerül eljutniuk.

A tervezett változtatásokról Bodnár Benedek, a városgazdálkodási üzem vezetője szolgált felvilágosítással.

— A legmegfelelőbb megoldás a gépesítés lenne. Vannak fűnyíróink, de ezek teljesítménye elmarad az elvárt szinttől. Igazi segítséget csak a nagy teljesítményű kaszáló- gép jelentene. Egy ilyen gép árának felső határa azonban a csillagos ég... Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk róla. Vásárlását ebben az ötéves tervben tervezzük. Addig is, lehetőségeinkhez mérten orvosoljuk a bajokat. Lakóközösségekkel és szocialista brigádokkal szerződéseket kötünk. A területeket egyéves szocialista megőrzésre átadjuk. A továbbiakban már ők végzik el a fenntartáshoz szükséges munkálatokat. Gondját viselik a virágágyásoknak, par. koknak, útmenti fásított szakaszoknak. Például az acélgyár egyik szocialista brigádja felügyel a Salgó útra. Az egy év leteltével ismét megkeressük őket és meghosszabbítjuk velük a szerződést.

— Amíg a gépesítés megvalósul, a továbbiakban is a lakosság megértő segítségére számítunk.

A lakosok által nyújtható leghaf'batósabb segítség csak ennyiből állna: utánanézni, „hová kerül az elhasznált r»a- pfrzsebkandő. cigarettacsikk, szakadt buszjegy...”

(romhányi)

Magyar nyúltenyésztő telep, gabonasiló Afrikának

Az A grober — Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Tervező . Beruházási yáJlaiat — képviselői egyiptomi partnerekkel két nyúltenyésztő telep létesítéséről tárgyalnak. Ezek megvalósításával megkezdődhet a nagyüzemi nyúl- tenyésztés, 8 így várhatóan több nyulat tenyészthetnek ebben az afrikai országban, mint amennyit, a kisgazdaságokban tartottak.

Szó van arról is, hogy továbbfejlesztik azokat a baromfi- és haltenyésztő telepeket, amelyeket a hetvenes években létesítettek magyar vállalatok: öt nagy baromfi- és három haltenyészetet telepítettek ide, s magyar szakemberek kidolgozták a nüu- jsi . halak tenyésztésének a módszerét, Azóta közreműködnek annak a programnak a megvalósításában, amelynek egyik célja: az eddiginél több baromfi és hal tenyésztésével elősegíteni a lakosság fehérjeszükségletének ’kielégítését. Ezek a fehérjeforrások ugyanis gyorsabban és könnyebben reprodukálhatók. mint a fehérjetartalmú növények.

Algériában főleg a gabona- feldolgozás és a vízgazdálkodás fejlesztésében működnek közre magyar vállalatok. Ez

ideig több gabonasilót és négy takarmánykeverő rendszert szállítottak ebbe az országba. A Komplex Nagyberendezések Export-Import Vállalata több nagy kapacitású malmot és kenyérgyárat is épített Algériában. További gaben asi- lók és malmok megrendelése várható. '

Tunéziában érdeklődést keltettek mezőgazdasági öntöző- rendszereink. Ezek várható bevezetése után lehetséges, hogy igénylik a magyar közreműködést a kommunális és az ipari vízellátás, -tárolás, -átemelés, -gazdálkodás megszervezéséhez is.

Manapság nem sokan választják a mézeskalács-készítő mesterséget. A balassagyarmati Takács Béla és felesége hét éve dolgozik az egyre inkább kihaló szakmában. Kezük alatt készül a vásárokban, búcsúkban kelendő ajándék, a szív, a baba és a huszár, valamint a fehér és rózsaszín színekkel díszített mézeskalács, amelyet jó minőségű lisztből, cukorból és akácmézből készítenek. Képriportunk a ritkaság- számba menő mézeskalácskészítő házaspár munkáját mutatja be.

Rigó Tibor felvételei

5ékési péktanulók a Balatonnál

A Békés megyei Szabadkígyósról érkezett sütőipari szakmunkástanulók segítenek ki nyáron a Balatonfüredi Sütőipari

Vállalatnál'. Délelőttönként egyediül ők foglalatoskodnak a dagasztók és a kemencék körül, kézzel szaggatják, formázzák a jó minőségű házi- kenveret, de készítenek péksüteményt is. A segítségre .azért van szükség, mert a Balaton-paríi városban -és környékén a nyári szezonban a korábbi hónapokhoz viszonyítva, ötszörösére nő a kenyérfogyasztás. A sütőüzem állandó alkalmazottai valamennyien az éjszakai műszakban. dolgoznak, hogy a reggeli vásárlók elegendő friss kenyeret kapjanak. Délelőtt az alföldi, délután pedig a Veszprém megyei szakmunkástanulók segítik ki az üzemet, hogy ilyenkor se legyen gond a kenyérellátásban, ök gondoskodnak a délutáni friss pékáruról.

A halálokok statisztikájában vezető helyen a szív- és érrendszeri megbetegedések

állnak. Utána következnek a daganatos megbetegedések

okozta elhalálozások, melyek hazánkban évente 28 ezer ember életét követelik. Ez megdöbbentően sok, több mint Salgótarján lakosságának fele. Még szomorúbb ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi évtized alatt emelkedett ilyen magasra, pedig megfelelő életmóddal, rendszeres ellenőrző vizsgálatokkal, még a 10 ezres nagyságrendet sem érné el.

Ma már több olyan káros behatás ismeretes, melyről biztosan tudjuk, hogy rosszindulatú daganatos, tehát rákos megbetegedést idéz elő. Egyik ilyen —. talán a legfontosabb — előidéző ok a dohányzás, amely ma már bizonyítottan szájüregi, légzésszervi rákos megbetegedések okozója lehet. Az elégett dohány füstjében a nikotin és kátránytermékek okozzák a száj üreg, gége, légcső, és hörgők sejtjeinek elfajulását.

Ez állatkísérletekben ki is mutatható. Régóta ismert, tény, hogy az idős emberek ajakrákját pipázás okozza. Ötven év alatt a tüdötákos megbetegedések száma több mint tízszeresére emelkedett, s ez egybeesik a dohányzás elterjedésével.

Ahogy a nők körében is általánossá vált a dohányzás, úgy a tüdőrákos esetek száma is növekedett. A dohányosok között a daganatos megbetegedés valószínűsége 30- szor gyakoribb. Az sem közömbös. hogy valaki hány éves korban kezdi a dohányzást és hogy naponta menynyit szív. ötéves folvamatos dohányzás után már 93 százalékban található a tüdő szöveteiben olyan elváltozás, amiből rákos megbetegedés indulhat ki. Ugyanakkor biztató adat. hogy a dohányzás abbahagyása után 5 év elteltével ez már csak 6 százalékban található meg.

Harminc évvel ezelőtti irodalmi adatok szerint, a tüdőrákos megbetegedés az 50 éven

felüli korosztályt, (főleg férfiakat) érintett. Sajnos, ma már nem ritka a 40., sőt 30 éves korban jelentkező tüdőrákos beteg sem. Különösen káros hatással van a dohányzás a fiatal fejlődő szervezetre.

Á dohányzás ártalmai

Ha valaki már 10—12 éves korban elkezdi a dohányzást, 30—40 éves korára már 20— 25 éven keresztül állandó rákelőidéző ingerrel bombázza a tüdő sejtjeit, melynek egy bizonyos idő ytán a szervezet nem tud ellenállni. Szemléltető példaként egy 36 éves fiatalember esetét ismertetjük, aki elmondása szerint 10—12 éves korától rendszeresen dohányzott. Orvosi vizsgálaton, mellkasröntgenen 14 évvel ezelőtt, még katona korában volt, akkor egészségesnek találták. Foglalkozása révén munkahelye benzinfüstös, poros, ami még fokozza a dohányzás káros hatását. Panasza a következő volt: a dohányosokra jellemző hörghurutos köhögés, mely éjszaka többször görcsös köhögési rohammá fokozódott. Egyszerű megfázásnak gondolta, és köhögéscsillapítót, Maripent szedett. Állapota nem javult, körzeti orvosát felkereste, aki mellkasröntgenre küldte. A mellkasfelvételen a jobb tüdőben gyermektenyérnyi beszűrt terület látszott. A kórházi kivizsgálás során ez daganatnak bizonyult, Gondos előkészítés után műtét következett. Sajnos, csak a műtétnél derült ki, hogy a daganat teljesen már nem távolítható

el. A műtétet követő gyógyszeres és sugárkezelés ellenére a beteg 8 hónappal a műtét után meghalt.

A szomorú esetből a tanulság könnyen levonható, A betegség okozója egész biztosan a fiatal korban elkezdett és hosszú éveken át folytatott dohányzás volt, aminek káros hatását fokozta a szennyezet levegő is. A beteg 14 éven át nem volt orvosi vizsgálaton, a betegség késői felfedése lehetetlenné tette a gyógyító beavatkozást. Sajnos, az ilyen elhanyagolt eset különösen 50—60 éves korban nem ritka. Mivel a korai szakban a tüdőrák tünetei nem jellegzetesek, ezért a rendszeres szűrővizsgálatoknak a megelőzésben rendkívül nagy szerepe van. Sajnos, ezeken a lakosságunk csak kis százaléka vesz részt. Pedig az. évenként elvégzett mellkas- röntgen-szűrővizsgálatok lehetővé tennék a korai felismerést, a minél hamarabbi kezelést, mely növelné a gyógyulásra való esélyt. Ezenkívül nagyon fontos a kiváltó ok, elsősorban a dohányzás abbahagyása, vagy el sem kezdése, környezetünk levegőjének óvása a szennyező anyagoktól. Ha ezt tesszük, évek múlva minden bizonynyal a tüdőrákos esetek előfordulása ismét a ritka megbetegedések közé fog tartozni.

Dr. Nádas Ferenc

onkológus főorvos

Bujkáló apák - kifosztott apák

K

észül Sok

a családjogi törvény módosításának tervezetei érdekes javaslatot tartalmaznak a hivatalos

előterjesztések, s akiknek módjuk van megismerni, sokat vitatkoznak egy-egy részletén. Van azonban egy olyan részlet, amiben teljes az egyetértés (persze nem az érintetteké.) Ez a részlet az elvált szülők gyermekeit érintő tartásdíjjal kapcsolatos.

Pontosabban azokról a szülőkről, (a* esetek nagy többségében apákról) van szó, akiknek tartásdíjat kellene fizetniük, de éppen ezért olyan állást vállalnak, amelynél a hivatalos alapfizetés Igen alacsony, és ebből állapítják meg azt a bizonyos 20 vagy 40 százalékot. Amit e fölött keres, akár borravalóból, akár fusizásból, annak nincs nyoma, tehát nem is fizet belőle hányadot.

Az új terv szerint majd másképp fogalmaz a törvény: a gyermek szükségleteihez igazodva, szabja meg a bíróság a fizetési kötelezettséget.

Ez jó, de kevés. Mert ml van azokkal az apákkal, akik meg sem találhatók, akik kimutathatatlan napi alkalmimunkából élnek? Élnek? Inkább azt mondhatnánk: naponta isszák el azt a pénzt, amit esetleg megkeresnek. Miért nem lehet őket akár zárt intézetben munkára kötelezni annak érdekében, hogy gyermekeik létfenntartásáról goni doskodjanak?

Sérti az emberi jogokat?

Nem. Az emberi jogokat az sérti, ha a szülő — legalább anyagiakban — nem gondoskodik gyermekéről.

Persze, hogy ennek az éremnek is van másik oldala, igaz halványabb az elsőnél, de van. Ismerek olyan felbomlott családot, ahol a férjnek volt lakása, mert a szülei egy élet munkájával ezt megteremtették a részére. Két gyermek született már, amikor a férj megtudta, hogy a második gyermek talán nem is az övé. Válás. A bíróság úgy határoz, hogy a gyerekek az anyánál maradnak. A férfi ez ellen nem is tiltakozik, tudja, hogy felesége minden hibája ellenére rendesen neveli a gyerekeket, s azok is ragaszkodnak az édesanyjukhoz.

A bíróság úgy ítél, hogy a férfi a lakás egyik kis szobáját használhatja, amíg más megoldást nem talál, a nagyobb szoba az asszonyé és a gyerekeké. A férfi mérnökember, havi 6000 forint fizetéssel, ebből fizet 40 % gyér-; mektartásf, vagyis 2400 forintot. Meg sem próbál a kis- szobában maradni, hiszen a volt feleség közli vele, hogy az új partnere hozzájuk költözik.

Az apa elköltözik (apasági pert nem indít, nem teszi ki a gyereket az ezzel járó procedúrának, és titkon reméli, hátha mégiscsak az övé az a gyerek, hiszen gyakorlatilag ez sem kizárt), fizeti a gyerektartást, fizet 1500 forintot, egy albérletért, és esténként zsíroskenyeret vacsorázik, paprikát, paradicsomot is csak most vesz hozzá, hogy már olcsóbb.

Ilyen is van. Hogy az új törvény ezzel tud-e majd vala-i mit kezdeni, azt csak halkat merem megkérdezni.., J

(sm) ;

Gyümölcs és virág ugyanazon a fán

Érdekes természeti jelenséget idézett elő a szeszélyes nyári időjárás a Tenkes-he- gyen: tavaszi díszt öltött egy gyümölccsel teli almafa. A léli fekvésű vidéken nem tartozik a ritkaságok közé a gyümölcsfák másodvirágzása, de csak a termés érése után — szeptemberben vagy

októberben — szokott erre sor kerülni. A szakemberek véleménye szerint a hűvös és a meleg, az esős és a nedves időszakok gyors váltakozása zavarhatta meg a hegyvonu- lat déli lejtőjén álló almafát,' Minden bizonnyal a nyáreleji tartós forróság indította el a rügyfakadás folyamatát.

NÓGRÁD — ,1986. július 23., szerda . 5