Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

Bennünket Mikszáth öröksége kötelet

Á falu „lámpásai"

Pedagógusok közéleti tevékenysége Horpácson

Horpács nevéről irodalmi emlékeink jutnak eszünkbe. Képzeletünk Mikszáth Kálmán, Me-uks Ilona, Szontágh Pál alakját hozza felszínre.

E „görbe ország”, Nógrád lakói, ha Horpácsot hallják emlegetni, a nevelőotthont is társítják nevével. S, a hor- pácsiak, ha a nevelőotthon szóba kerül, a pedagógusokat is mindjárt hozzágondolják. Amikor pedig a pedagógusokról esik' szó. akkor nem marad el közéleti tevékenységük , felemlítése sem.

— Miben rejlik ennek az ötszáz lakosú kistelepülésnek a megtartó ereje? Mitől válik közösséggé a falu népe? Kik, milyen szerepet vállc-'nak a közéletben Horpácson? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ.

Az úgynevezett antivilágban a falu elöljárója a helybeli pap. az orvos, a jegyző és a tanító, volt. ők voltak a falu „lámpásai”, akik példát, utat mutattak. A társadalomban elfoglalt helyük vagy személyes tekintélyük révén az emberek elfogadták értékítéletüket, hallgattak véleményükre.

Ha a horpácsiaktól megkérdezzük: a községben ki a párttitkár, ki a tanácstag, vagy a vöröskeresztes titkár, a - válaszokból kiderül: mind pedagógus. Ha azt kérdezzük: ki a Hazafias Népfront falusi képviselője, ki a területi pártvezetőség patronálója, ki a megyei KISZ-bizottság tagja, * válasz erre is: a pedagógusok. A közélet minden területén ott vannak a pedagógusok.

Ilyen rangja lenne ma a tanítóknak, tanároknak falcainkban? Valószínű, hogy nem mindenhol, nem minden községünkben világít a „lámpások” fénye olyan erősséggel, mint Horpácson.

— Mt annak az oka, hogy a tantestület tagjai ennyi mindent vállalnak a település életének mindennapjaiból? —

kérdeztük Czinege Lajosáétól, a községi pártái apszervezet titkárától, aki a nevelőotthon és általános iskola tanítója, maga is pedagógus.

— Ha azt akarjuk, hogy valami csakugyan történjék, akkor nem mondhatunk le a társadalmi ügyekben való részvételről. Arról, hogy a konfliktusokra a figyelmet fölhívjuk, és a megoldásokra közösen tegyünk kísérletet — feleli a párttitkár.

— Elfogadják vezetőnek a nevelőt?

— Nálunk tekintélye van a pedagógusoknak. Bizalmat, tiszteletet kapnak az itt élő emberektől. Ezért is választottak sok tisztségre tanárem- bert. Itt mindenki ismer mindenkit. Személyes jó kapcsolat alakult ki a lakosság és a tanári kar között. Nagy a kötődés, mindkét részről, a gyerekeken keresztül is. Mindenkinek érdeke, ,hogv részt vállaljon a közéletből, hiszen céljaink azonosak: az egész falu hétköznapjairól, jövőjéről van szó.

Közéleti emberek. "Annyiszor halljuk ezt a szókapcsolatot, hogy gyakran nem is gondolunk a tartalmára. Mit rejt magában? Általános érdekek, értékek védelmét és termelését. Általuk válik közösséggé az emberek kisebb vagy nagyobb csoportja. Szerepük nélkülözhetetlen abban, hogy egv település lakói nem csupán egymás mellett, hanem együtt is élnek. Tevékenységük a falvak erkölcsi gazdagodásában mérhető leginkább, úgy szoktuk mondani: a falu lakói „együtt” vannak.

— Mi foglalkoztatja most legjobban Horpács közéleti embereit?

— Sok itt az eljáró dolgozó. Velük nehezebb kontaktust teremteni. Fontosnak tartjuk, hogy őket is minél nagyobb számban bekapcsoljuk a község vérkeringésébe. Szeretnénk olyan körülményeket kialakítani az itt élőknek, hogy otthon érezzék magukat, ne vágyódjanak el máshová.

— Sikerülhet?

— Bízunk benne. Belátóak, megértőek itt az emberek. Csak egyetlen példa: annak idején ódzkodtak a nevelő- otthon idetelepítésétől. Merthogy elvette a kultúr házat a falutól, ezzel szemben: a falu nem kapott semmit. Soksok beszélgetéssel, meggyőzéssel mára sikerült elérnünk azt, hogy a község befogadja, magáénak érzi a nevelőotthon gyermekeit is. Sajnálatos szükségszerűségét megértik, ittlétét elfogadják. A neve'ők munkáját támogatják, a kis emberpalánták életét megpróbálják kicsit szebbé tenni.

— Gondjaik?

— Kis község, kis gond — mondhatná bárki. Nekünk fontos nagyon. Szívügyünk a könyvtár, a művelődési ház, amik most nincsenek. Bennünket Mikszáth öröksége kötelez. Nem szabad kihunyni engedni az itt élő emberekben a hagyományok iránti érdeklődést, szellemi nagyjaink iránt a tiszteletet. De, megtartó erő is lenne fiataljaink számára a művelődési Intézmény. Sokat jelentene az intézetben élő gyerekeknek is, hisz ha oda eljárhatnának, együt lehetnének a községben lakó emberekkel. Akkor igazából éreznék azt, hogy kis közösségük egy nagyobbhoz tartozik. Ügy a faluban élőktől rengeteget tanulhatnának, könnyebb lenne az életük „odakinn”.

Horpácson a pedagógusok a közélet emberei. Létük a lakosság befogadási szándékától, a közös akarattól függ. Tekintélyüket nem pozíciójuk adja, hanem személyiségükből sugárzik, amit ma semmiféle hivatallal nem lehet pótolni már. Vagy kialakul, vagy sem. A horpácsi tantestület tagjai kialakították maguknak.

Tuza Katalin

Augusztus 25-re végeznek

Felújítások

a balassagyarmati iskolákban

Az utolsó tanítási nappal sem csendesedtek el az iskolák. A gyermekzsivaj helyett a mesteremberek szerszámainak zaja tölti be a termeket, megkezdődtek a nyári karbantartási, felújítási munkák.

Balassagyarmaton tervet készítettek az elvégzendő munkák ütemezésére, amelyet a gazdasági-műszaki ellátó szervezet előzetes felmérései alapján állítottak össze. A terv lehetővé tette, hogy az óvodák karbantartásáról ideiében tájékoztassák a szülőket, értesítve őket arról is, hol melyik — másik — óvodában kap helyet a kicsi, míg megszokott ovijában festenek, mázolnak, vízvezetéket szerelnek a szakmunkások. Ezek

a leggyakrabban elvégzendő

munkák, emellett karbantartják a központi fűtés szerelvényeit, radiátor-védőrácsokat helyeznek el, kijavítják a meghibásodott, megrongálódott berendezéseket. A város óvodáinak karbantartása mintegy hétszázezer forintba kerül. A munkálatok túlnyomó többségét a gamesz végzi, de néhol bevontak kisiparosokat is.

A város öt általános iskolájában, valamint a patvarci és ipolyszögi intézményben, a Balassi .Gimnáziumban és a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolában mintegy másfél millió forintra rúg összesen a nyári karbantartási munkák összege. Az oktatási intézményekben is csupán az állagmegóvás a cél,

az elvégzendő feladatok listáján többnyire festés s különböző javítások szerepelnek. Néhány iskolában társadalmi munkában oldanak meg aktuális feladatokat. A Rákóczi iskolában például így készül a tornaállvány befedése, a napközis táborban a kőművesjavítás, míg a dr. Kiss Árpád Általános Iskolában csillag- vizsgáló épül az oktatómunka segítésére a közösség ösz- szefogásával.

Balassagyarmaton úgy tervezik, minden munkával végeznek augusztus 25“ig. Azt szeretnék, ha az új tané» elején nem kellene malteros-í vödröket kerülgetni a tanároknak, gyerekeknek, s együtt lenne minden feltétel a színvonalas nevelő-oktató munkához.

A Korunk jubileumára

Hatvan éve jelentek meg a Korunk, a legnagyobb múltú, sőt máig ívelő pályájú szocialista magyar folyóirat első számai. Reménytelen vállalkozás volt a húszas évek második felében, még reménytelenebb a harmincas években Közép-Kelet-Európában kommunista szemlét csinálni. Bár Magyarországon is volt Ilyen heroikus próbálkozás: Tamás Aladár 100 %-ja, de az egy nyíltan ellenforradalmi rendszerben nem sokáig maradhatott fenn. Kedvezőbbek voltak a körülmények a királyi Romániában, már csak azért is, mert a magyar nyelvű kiadványokra kevésbé figyelt oda az ottani cenzúra.

Magyarországra persze csak illegálisan jutottak el a lap számai, de a munkásosztály és értelmiség legjava nagyon is figyelt rá. Még a nem kommunisták is. Nekem Németh László mondta el, mily meg- hökkenve olvasta a Korunkban legtitkosabb gondolatainak kritikáját, olyan eszméket, amiket (álékor még) legföljebb. sejtetett írásaiban. No persze Kecskeméten a kultú- raszervező nyomdász és sakkmester: Tóth László körében sokat vitatkozott Molnár Erikkel, aki aztán — álnéven — írásban is válaszolt a zseniális. ám problematikus né- methi gondolatokra.

Az eszmékben tiszta, ás a Szovjetunióban megvalósuló

szocializmussal szemben megannyi (nem is okvetlenül indokolatlan) fenntartással élő, noha magas színvonalú utópisztikus, vagy idealista filozófiával; irodalommal, művészetszemlélettel vitatkozott a Korunk — hasonlóan magas színvonalon, a vitapartnereket is megbecsülő, igazi népfront- politika jegyében, amit a szerkesztő Gaál Gábor „népi are- vonal-politikának” nevezett...

A folyóirat alapítója Dienes László éppúgy, mint utóda, Gaál Gábor a Galilei-körből indult. A gyakorlati szociológia és népfelvilágosítás (elsősorban a könyvtárügy) harcosai voltak. 1918-ban az elsők között léptek az új kommunista pártba, hogy halálukig hűek maradjanak hozzá. Emigrálniok kellett, egy időben „balosak” voltak, dogmatikusak, de nem rekedtek meg, hanem tovább léptek. Gaál Gábor cikkei páratlan gazdagságukban Bálint Györgyre emlékeztetnek, — nyilván hatott is rá.

Mindenről szó van a Korunkban, s a fő hangadó, szervező maga a szerkesztő: Gaál. Ír filmről, modem művészetről, kortárs irodalomról, mindig osztályhareos szigorúsággal, de az esztétikai értéket is megbecsülve. Ebben az esztétikában pedig a politikai „balosságot” már a kezdetben sajátosan ellenpontozza az, hogy a legmodernebb formai törekvések a fiatal szovjet művészetben, irodalomban is jelentkeznek.

Ugyanakkor Gaál kegyetlenül leplezi le a magyar irodalom akkor legnépszerűbb alkotóinak eszmei álságát és válságát, Molnár Ferencét éppúgy, mint Mécs Lászlóét. Sokáig nem eléggé megértő Tamási Áron sajátos mesevilága iránt, viszont teret ad Illyésnek, Veres Péternek, és fölfedezi a harcos erdélyi magyar írók egész sorát Nagy Istvántól Asztalosig. A népfront szegemében máig érvényesen ítéli meg Németh László életművének vitathatatlan értékeit. Meg a többiekét, Ez a rövid cikkekben is megnvilatíkozó hallatlan kritikai biztonság máig megragad. Kevésbé az. ami a negyvenes évek végétől, az immár Utunk néven folytatott lapban a zsdánovi esztétika jegyében zajlik, s melynek Gaál is szinte áldozatául esik: a neofita úimarxisták igaztalan túllici- tá’ó támadásai jócskán megrövidítik életét. így aztán 1957- hen már nélküle indul újra a Korunk.

De a több tízezer oldal, amit régebben, s azóta is létrehozott — az két ország legjava msrv ista i rod a Imi-művészet i - kritikai terméséhez tartozik! és nemcsak történelem, hanem szemléletünkre ma is ható erő. j.

K. N. L

Régészeti

újdonságok

A turkui egyetem régészei ásatásokat végezve megállapították a 45 méter magas Vanhanlinna-dombon, az Aura folyó közelében, hogy ezen a helyen már a bronzkorban, az időszámításunk kezdete e'óit 1000 és 500 között erődített település volt. A Keletitengertől délre számos ilyen erődöt ismernek, Finnországban azonban ez az első. A finn régészek egyébként kimutatták, hogy Vanhanlinnát valószínűleg egészen a i. sz. XV. századig lakták, és csak ezután vette át szerepét a turkui vár.

Egy másik finn régészeti érdekesség: a sarkkörön fekvő Rovaniemiben végzett ásatások során bebizonybso- dott, hogy ezen a vidéken a lappokon kívül más őslakók is éltek.

Mestersége: a színház

Epidaurosz. A hatalmas, olajfáktól övezett amfiteátrum közepén egy férfi áll és Babitsot szaval, majdnem suttogva. Szavait a színház legfelső sorában is tisztán hallani. Both Béla így mutatja be turistatársainak, nekünk, milyen csodálatos akusztikája van az ókori színházinak.

Ez a jelenet villan emlékezetembe, amikor olvasom, hogy Mestersége: a színház címmel a televízió beszélgetést sugároz a művésszel. Kíváncsian várom, mit tudok meg a már tudottakon kívül róla, a színész-rendező-szín- igazgatóról, akire nagyon találóan illik, hogy mestersége a színház.

Beszélgetőpartnerével, Dalos László újságíróval váltott szavaiból kiderül, hogy számára igazán mindig csak a színészet volt a fontos, mégis már főiskolás korában „eltérítették”. Rendezett, ' színházat igazgatott és keveset játszott. A hasonló műsorokban szokásos bejátszások is ezt bizonyítják. Mindössze A tanú című Bacsó-filmből láthatunk egy részletet, és hallgatjuk, mint A tavasz 17 pillanata című, nagyon sikeres szovjet tévésorozat narrátorát.

Történeteket mesél a háború előtti, meg a vidéken töltött évekről, főleg Szegedről, aztán azokról a színházakról, amelyeket igazgatott. Az Ifjúsági Színházról, Madách- ról, amelynek egyik legsikeresebb időszaka fűződik ottani működéséhez. Akkor mutatták be A vágy villamosát, a Hamletet. Sarkadi Elveszett paradicsomát. Aztán a 80 as évek végén, a 70-es elején volt a Nemzeti Színház igazgat,ója-rendezője. A Marat halála, a Bűnbeesés után, a Szerelmem, Elektra, a Varsói melódia valóban nagy sikerű, kiemelkedő előadások voltak;

Besizél arról, milyen meghatározó jelentőségű volt munkásságában a Tragédia, amelyet többször is megrendezett. És beszél mintaképéről, főiskolai tanáráról, Ódry Árpádról, akinek egy hozzá írt, számára nagyon értékes levelét meg is mutatja. Es beszél arról, mit jelent: színházat vezetni.

1972-ben ment nyugdíjba. Addig szól a történet, addig tart a beszélgetés.

A műsor szerkesztője Virág Katalin, rendezője Török Ilona. A Mestersége: a színházat ma este, 20 órai kezdettel láthatjuk a televízió 2- es programjában.

<e)

II. Rákóczi Ferenc útikárpitja

Vakáció — vidámság

Nagymértékű műtárggyal, II. Rákóczi Ferenc 6x4 méteres nagyságú eredeti útikárpitjával gazdagodott a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteménye.

II. Rákóczi Ferenc útikárpitja kiváló érdekességű kul* túrtörténeti ereklye. A szakembereknek ezenkívül még hét festett útikárpitról van. tudomásuk. Az egyik írd ily ben van, hat pedig a köH mendi Batthyány-kastélybanJ

KOSSUTH RADIO 1

4.3»: Jé reggelt!

*.»5: Műsorismertetés 4.3#: r.comlx

8.30: Kis magyar népraji 1.3»: Magyar művészek operafel vételeiből ».»»: Nemzetközi mesefesztivál 1.43: Kis mese — Prokofiev kis zongoradarabjaiból U.05: íróvá avatnak U.0I: Karvezetők. XXV/20. rész 12.30: Ki nyer ma?

12.41; Törvénykönyv

13.00: A rádió lemezalbuma 14.10: A magyar széppróza századai

14.25: Operaslágerek

15.00: A Népzenei Hangos Újság

melléklete 18.05: MR 10—14 17.00: Es ma?

17.J5: Ziehrer műveiből 18.00: Kritikusok fóruma 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Rádiószlnház: Milyen szép napunk lesz 20.04: Epizódok a NépoperaVárosi Színház történetéből. VII/5. rész

21.00: Fél óra népzene 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc IcülpoHtlka 22.30: Orgonaszó csendül az álmokon túl...

0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után

PETŐFI RADIO 1

4.30: A Petőfi rádió zenés

reggeli műsora 8.05: Idősebbek

hullámhosszán

4 NÓGRÁD - 2986. július 2., szerda

8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Mészáros Ágnes táncdalaiból

12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Szórakoztató antikvárium 15.05: Operettparádé 16.10: Slágerfilmek, filmslágerek 16.48: Diákfoci 17.08: Az Omega együttes új nagylemezéről 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus.

A Twins együttes felvételeiből

19.05: Komolytalan könnyűzene 19.50: Gyulai Erzsébet nótákat énekel

20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Gróf Teleki Samu nyomában 21.05: Rádiószínház: Narancsfelfújt 21.35: Böngészde a zenei antikváriumban 22.40: Legkedvesebb verseiből válogat: Gáti Oszkár 23.20: Válogatott felvételek 0.15: Ej fél után

MISKOLCI STÜDIO:

17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits

Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. (A tartalomból: Húsipari beruházás Miskolcon. — Dél-borsodi határszemle. — Nyári építkezéseken. — Információk.) — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—-18.30: Lap- és műsorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

8.25: Tévétorna

8.30: SZÜNIDEI MATINÉ 10.05: Szia. Mami.

A belpolitikai főszerkesztőség műsora kismamáknak.

10.35: Delta

11.00: Starsky és Hutch

11.50: Képúlság

16.55: Hírek

17.00: Betűreklám

17.05: Nemzetközi zenés turmix

17.50: Képújság

17.55: A rövidfilmstúdiók

műhelyéből ___ 4 .

1

8.51: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.S5: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kék fény 21.15: A "hét műtárgya 21.20: Betűreklám 21.25: Színházról néhány

percben ,

21.40: Kényes témák Angol film.

23.20: Híradó 3.

23.30: Himnusz

2. MŰSOR:

17.58: Műsorismertetés

18.00: Kerek világ

18.15: Pamacs segít a gondon.

18.35: Képújság

19.00: így élnek az eszkimók

Kanadai dokumentumfilmt 20.00: Mestersége: a színház.

Both Béla.

20.55: Híradó 2.

31.15: Ezek ketten nem egyeznek. VI/5. rész.

31.40: Kompozíció Ladányi Mihály verseiből

22.U; Képújság .

BESZTERCEBÁNYA: 1

19.30: Tv-híradó

20 oo: Várakozás a halaira. 2. rés» 20.50: Szabadalom a gyilkosságra. 21.40: NDK zenés szórakoztató tv* műsor

22.30: Japán múltjából 23.00: Hírek i

2. MŰSOR:

20.00: Az Árva folyó forrásvidékén;

Filmösszeállítás

20.50: Szórakoztató vetélkedő 1 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A gombóc. Színházi előadái felvételről

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.: Egy

maréknyi dollárért (14). Színes; szinkronizált olasz western. Halász vendéglő: A veréb is madár. Magvar filmvígiáték. — Balassa- gvarmatl Madách: Földrengés

(141. Színes amerikai katasztrófa- film. Nagybátonyi Petőfi?

Visszaszámlálás (14). Magvar film. — Bányász: Kincs. ami nincs. Színes, szinkronizált olasi filmvígjáték. — Pásztói Mátrai Fehér törzsfőnök. Színes, szinH* ronizáit amerikai kalandfilm. j