Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
Bdtonyterenye holnapja r Export a Ganz-MAVAG-ból Á városiasodás útján Bő másfél évtizede még ki- zetet, rugalmasan alkalmaz- ki a maga útját járta. Mást kodni a változó körülmé- tartottak fontosnak a kistere- nyékhez. Miért fontos ez? nyeiek, mást a nagybátonyiak. Elsősorban azért, mert a Aztgn a hetvenes évek dere- gazdálkodó szervek befizetései kától már rájöttek: együtt könnyebb. • Két esztenJövel ezelőtt új mvet, új lehetőségeket kapott a két település. A név: Bátonyterenye. A lehetőség: a városiasodás. A feladat: megteremteni a feltételeket, jobbítani az élet- és munkakörülményeket. adják a fejlesztések egyik lényeges forrását! Ha nincs nyereség, ha nincs pénz — akkor fejlesztésre sem jut. Ez ilyen egyszerű. Amikor a minap a tanácsülésen napirendre került a hosszú távú településfejlesztési koncepció, mind a dokumentumokból, mind a vitából kiderült, nem lesz sétagalopp ez az út az ezredfordulóig. Igaz, eddig sem volt az. Sok-sok lokálpatrióta, másokért tenni kész, áldozatos munkát végző bátonyterenyei törekvésének eredményeként juthatott odáig a település, hogy ma már a'városi rang fekéieleinsk a megteremtése a feladat. Ami a lélekszámú illeti: az ut -Ibi években nénány százzaj emelkedett, mostanra megközelít a 16 ezret. Minden ötödik bátonyte.vovei gyermekkorú, hatvanszázalékos Exportra kerüld berendezést készítik Mátraterenyén a Ganz-MÁVAG gyárában. A Kék fényben láttuk Amikor felszáll a „lila köd"... .. vagyis, amikor tisztulni Lehet, hogy őszintén gon- bicskázás, a féltékenységi drá- kezd a fej, és az ember rá- dolta. De, mégsem adhat ez ma, a bosszú végeredménye —, döbben, hogy nem is volt erkölcsi felmentést két ember ha ember élete ment rá —, igazán az eszénél, mert a „lila köd” elöntötte az agyát... haláláért. Végh olyan család- ugyanolyan értékű, mint a ban nőtt fel, ahol nyolcán rablógyilkosságé. Ám, társaidgye, hányszor vannak így voltak testvérek — négy mos- dalmi veszélyesség szempontemberek? A „lila köd” — szlengben: a pumpa — befolyásolja a tudatot vagyis az toha. A családi háttér zava- jából más megközelítést kell ros volt. Ebben próbálta ki- alkalmazni. Egy indulatos em- vívni Végh István a maga he- bérnél mégis csak jobban el indulát elhomályosítja a tu- lyét, szerepét. Ha másképp lehet érni, amikor tiszta a fe- datot, s ez gyakran bűncse- nem ment, elverte a testvé- je, hogy gondolkozzon, ural- lekmény forrása. Szinte meg reit, az idősebbeket is. Testi kodjon önmagán, próbálja látás jelölhetők azok a bűncse- erővel bírta, s ha az akarata ni a következményeket, mint lelemények, amelyeknél az másképp nem érvényesülhe- annál, aki minden fondorla- emberi indulatoskodás sze- tett — ütött. Később már az tot és eszközt igénybe vesz, repet játszhat. Ilyen a garáz- utcán is, a kocsmában is, ha célját el akarja érni, pénz- daság, a testi sértés, és per- munkahelyén is ököllel pró- hez akar jutni, sze a legveszedelmesebb: az bált érvényre jutni. Féltek tő- Nyugati nagyvárosok bűnö- emberölés. le, mert amikor elfehéredett, zésének tanulmányozása közMiért beszélek erről ilyen az ismerősei tudták: rövidé- ben módom volt többször is körülményesen, messziről kö- sen vér folyik. Végh István megfigyelni, hogy a rendőrsé- zelítve, a „balatoni” Kék fény- sok helyi verekedős „csata” gek és igazságszolgáltató szer ben látott” veszprémi kettős győztese volt, s bár soha sen- vek társadalmilag mennyivel gyilkosságot? Azért, mert bár- ,ki pénzéhez nem nyúlt, más jobban tartanak a rablógyil mennyire is elborította az tulajdona nem kellett neki, kosságtól, mint mondjuk egy agyát a vér ennek a gyilkos de ha a „lila köd” elöntötte garázdaverekedéstől, ahol ha- fiatalembernek, mégis csak az agyát, kíméletlensége nem lottak is lehetnek. Csupán úgy ölt hogy' kegyetlenségé- ismert határt. 0 is tudta ön- összehasonlításul jegyzem meg, nek egy’teljesen vétlen ember magáról, mihelyt kitisztult a hogy a ------s"!i- ”— k ilencmilliós New is áldozatul esett. feie* Talán emlékeznek az olva- A riporternek mesélte: sók a Kék fényből Végh Iván- hányszor és hányszor megfőző, akivel Borenich Péter be- gadta, hogy uralkodni fog szélgetett. Végh nemcsak a magán. Nem tudott, vetélytársát ölte meg, hanem Hogy mi lesz a kettős gyilYorkban tavaly 1924 olyan gyilkosság történt, ahol a rab- lási szándék egyértelműen ki mutatható volt. Társadalmi jelentősége van annak, hogy nálunk az emegy számára ismeretlen em- kosság fölötti ítélet, milyen beroles túlnyomó többségét ér bért is. Pusztán azért, mert mértékben veszik figyelembe ^d^lati elemek motr az útjába akadt, és első szíré- az indulati elemeket — azt yállák- . haezekben az, es,er szóra nem teljesítette a kérését. Ez a gyilkossá lett fiatalember udvarolt egy lánynak, valószínűleg szerette. Féltékeny volt rá, mint a legtöbb ember, ha szerelmes. De ettől még az emberek túlnyomó többsége nem lesz gyilkos. — Mikor határozta el, hogy bosszút áll? — kérdezte tőle Borenich. — Ezt nem határoztam el, 1984-ben 205; 1985-ben 191 csak jött. ember életét oltották ki bulija köd” amikor nős módon, szándékosan akit vagy erős felindulástól indíttatva. Ez a számsor arra utal, nem lehet előre tudni. Azt tekben fflszáll a -llla köd”< viszont igen, hogy az orszá- l°n a ^ely felismerés es gos bűnözési tabellán az élet- ,mogbanas’. ,oly fontos ellenes bűncselekmények so- **Uéto » büntető igazságszol- rában az ilyen féltékenységi Baltatas céljának, az elitéit ne- indulati mozzanatok nagy sze- velesenek. repet játszanak. Szabó László Az emberölések száma a következőképpen alakult az elmúlt hat esztendő során: 1980-ban 200; 1981-ben 214; 1982-ben 190; 1983-ban 210; Üt, közlekedés, hírközlés. — talán a legtöbbet kifogásolt témák. Nos, nézzük a tényeket! Bátonyterenyén a belterületi utak kiépítettsége hetvenszázalékos, az országos 47, a megyei 66. Kétezerre a tanácsi utak közel százszázalékos kiépítését tervezik. Persze, a bátonyterenyeieket legfőképpen az foglalkoztatja, lesz-e összekötő út a két település között? Lesz. Ha minden igaz 1990-ig megkezdik, aztán az azt követő években fejezik majd be. fordulóig pedig felszámolják a kolóniákat mindezzel párhuzamosan javítják a telekgazdálkodást, növelik a köZművesítettséget. Bár az elmúlt években új orvosi rendelő nem épült, de a hét általános és három gyermekorvosi körzettel megfelelőnek mondható az egészségügyi alapellátás, például az egy körzetre jutó lakossági szám kedvezőbb a megyei átlagnál. Ugyanakkor a rendelők egy része korszerűtlen, a műszerezettség alacsony színvonalú — következésképpen ezeken kell javíi tani, s még ebben a terv’dó* szakban felújítják az egészségügyi központot. Ha idegen látogat Bátony* terenyére, bizony hamar fölfigyel a vendéglátás fogyatékosságaira, s olykor ez alapján általánosít. A hosszú távú Ugyancsak gond a hírközlés tervkoncepció sem kertel, s helyzete — sok-sok tanácskozás, közéleti fórum kritizálta. A legutóbbi tanácsülésen Ha- nácsek József tanácstag panaszolta drámai hangon, hogy „az ember gyalogosan hamarább elér arra a helyre, ahová telefonálni szeretne...” így fogalmaz: „nincs korszerű melegkonyhás egység településünkön, az elhelyezés, a komfort elmarad a kívánalmaktól, hiányzik az egész napos ételkínálat, a családi rendezvények kulturált megtartásának lehetősége...” S, aranyt képviselne a munka- Nos, a terv is tartalmazza, Mór- hogy lesz-e kedvező változás? képesek, tizennyolcat a nyug- va; József, a városfejlesztési Szerepel az elképzelések kö- d!:a:ok. A oroenózis az ez- Wiriáci ncrtáiv m- zött esv városcentrumi étté* d!.;a: ok. A prognózis az ez- és -gazdálkodási osztály ve- redíordulóra 17 200 lakossal zetője is elmondotta, hogy beszámol, ám tegyük hozzá, látható idősbeiül, azaz 1989 hogy a vonzáskörzetben még végéig bekapcsolják a telepü- legalább ennyien élnek. Kö- lést a crossbarhálózatba. Na- zülük sokan járnak be nap gyón várják, mint nap Bátonyterenyére idevágó téma még az ivódolgozni, tanulni, ügyeiket intézni — mindez lényeges szempont a fejlesztési elképzelések kialakításakor. vízellátás. Ez a kisterenyei részen csaknem teljes körű, ám a Dózsa-telepen, Macon- kán még jócskán vannak fogzött egy városcentrumi étterem megépítése, valamint a gyermek- és munkahelyi étkeztetés szélesítése. Persze, ez így önmagában kevés, a meglevő vendéglátóegységek korszerűsítése, átalakítása és a kiszolgálás feltételeinek jobbítása is szükségeltetik — ami elsősorban nem tanácsi feladat, hanem az üzemeltető Milyenek a munkalehetősé- ság. Ezt kívánják kiküszöböl- gek? Ma a keresők hatvan ni a vízbázis növelésével, százaléka az iparban dolgo- kutak fúrásával, rekonstruk- zik, amelynek a szerkezete dóval. Nem kevésbé fontos alaposan megváltozott a bá- a szennyvíztisztítás, a csator- nyászati visszafejlesztés nahálózat bővítése — ez után. Fölösleges lenne e vál- utóbbiba a lakások hatvan tozásokat ismertetni, csupán1 százalékát szeretnék bekötni. egyetlen tény: a hetvenes _______________ é vekben a megyében létesített új munkahelyek harmadrészét erre a vidékre telepítették. híjak, s nagy az aránytalan- dolga. Persze, tegyük hozzá, az idegen — sőt talán a helybeli — sem a cégtáblát, hanem az asztalra kerülő térié téket nézi! Csupán kiragadtunk néé hány momentumot a terv- koncepcióból, amely átfogóan öleli fel a településfejlesztés feladatait. Hogy mindebből mi Valósul meg? Több tanács* Lakáshelyzet. Bátonytera nyén sem gond nélküli. Jólle . hét lakótelepek jöttek létre, “B ** fölvetette, „ne csak beesőkként a létszán» a me- a két- vagy többszobás laká- szóljunk, hanem tegyünic _ is zőgazdaságban, ám ugyan- sok aránya 58 százalékról 72* vajamit’ • Nyilván ^ a többes csak megnőtt a mellék- és re nőtt, duplájára emelkedett ^zarT| a felelősséget is jelzi. A kiegészítő tevékenységben, a közművesítettség, mégis a “ ' ”* " mennyiségi lakáshiány eléri a 300—400-at, sok a bányako* lónia-lakás. Mégis úgy döntött a tanács, hogy az évtized akárcsak a termelői kedv a háztájikban, a „magánparcellákon”. Azt írja a terv, hogy a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt korsze- végére megszüntetik a meny- rűsíteni kell a termékszerke- nyiségj lakáshiányt, az ezred* feladat nem kicsi: nem csak a városi címet akarják megszerezni, hanem a ranghoz illő élet- és munkakörülményeket is megteremteni. Ez utóbbi lesz a nehezebb. Tanka László Túzokvédők A szokásosnál több, 180 völgye, ahol az ősgyep, a szitúzoktojás került az idén a dévaványai rezervátum keltetőjébe. A kikelt túzokcsibéket négy hónapig etetik, itatják, majd ősszel a madarakat szabadon bocsátják. kés puszta kiváló feltételeket nyújt szaporodásukhoz. Itt hozták létre 1978-ban a dévaványai kutatóközpontot, amelynek munkatársai a rétek első kaszálásakor, és az aratás során megsérülő fészA világ túzokállományát kékből évről évre kimentik a mindössze 7000 darabra becsülik, s e szárnyasok csaknem fele hazánkban található. Egyik élőhelyük a Körösök tojásokat. Visznek a keltetőbe túzoktojást a mezőgazda- sági dolgozók, a vadásztársaságok tagjai és mások is. Jött a megtudta, hogy a lány, szeret, mással jár. Mással, a barátjával. És akkor mégiscsak felkészült, mert őrjöngésében egy disznóölő kést vett magához. — Meg voltam bolondulva... — És? hogy — szemben az összes bűncselekmények statisztikai görbéjével, amely az utóbbi öt-hat esztendő során felfelé ívelt — az emberölési „gör- csak enyhe kilengést muLáttam egy kocsit, ami tat fel és le, vagyis nagyjából bejött az utcába, odafutottam, egV szinten marad, egy férfi ült benne, mondtam A Kék fény egyik rendőri neki, hogy vigyen el valaho- szakértője, a Veszprém me- vá, azt felelte, nem ér rá, gyei rendőrfőkapitány he- és akkor leszúrtam ... lyettese említette a „balatoni” Amikor elszállt fejéből a adásban, hogy az elmúlt öt „lila köd”, a riporternek ezt év során az összes életellenes mondta: bűncselekmények 8—10 szá— Elegem volt az életből, zaléka volt csupán olyan, azt szeretném, ha felakaszta- amit az anyagi haszonszerzés nának.is motivált. Jól tudom, a Falusi nyaralás a Mecsekben Vidéki nyaralásra várják házigazdák a hozzájuk betérő ám eddig kevéssé látogatott vendégeiket a falusi turizmus nyaralókat, újonnan kiépült Mecsek kör nyéki hálózatához tartozó baturisztikai pontjai iránt egyre inkább érdeklődnek a külföldiek is. Tavaly minden harA falusi turizmus feltételeHtZank >«>dó megyei idegenforgalmi mád* vendegüket határain- legdelibb fekvesu középhegy- hivataJ^ “ Mecsektounst gon- túlról. fogadtak a kozséségenek festői tajam négy koz- rioakoriott arról hoev a hara- g«k U1 szállásai, s a vidéki ség hívogatja az üdülővendé- J községükben megpihenő vendéglátás népszerűségének geket A Mecsek nyugati á- üdülővendégek helyben étkez- “ banal a tóparti k^anduló- hessenek> ezért csak ^kkal helyéről ismert Bukkosdon, a a kötött szerződést, hegység északi oldalán, a akiklnek az előírt kényelmi fel- ??? az . gyógyvizes fürdőjéről neveze- tételeknek megfelelő otthona tek' Az 01060 es nyugodt nya_ tes Magyarhentelenden, a ke- házias kosztét kínáló kisvenleti Mecsekben pedig a közép- déglő közelében van, vagy növekedését jelzi, hogy az idén minden helyet előre lefoglaltak Bükkösdön. Többségét az NDK-ból érkező tunisralásit tervezők az egymással kapcsolatban álló megyei idegenforgalmi hivatalok bárme„-----„ ma óink vállalják hnov a lrvár- uivaimus uarunek orl Máré-vár közelében levő t.élv™ kívül főtt ételt i« »d- ly*ében rendelhetnek maguktélyon kívül főtt ételt is ad- Magyaregregyen, s az állam- nak vendégeiknek, alapítás korabeli bencés apát- A Mecsek vidékének Wrt^ ságárol és Anjou-kori váráról nelmi emlékekben és termé- híre| Pécsváradon várják a szeti szépségekben bővelkdöő, nak falusi szálláshelyet az ország különböző vidékein. Környezetstatisztika, 1980-1984 A Központi Statisztikai HiJ vatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg ez az aktuális mű. Napjainkban kevés téma van, ami jobban foglalkoztatná a közvéleményt, mint a környezetszennyezés, az emberi élettér állapota és védelme. Hogyan befolyásolja aa ember tevékenységével a környezet állapotát? Milyen ma Magyarországon a föld és talaj, a felszíni és felszín alatti vizek, az erdők és a természetes élővilág, a levegő minősége? Mennyi hulladékot termelünk és mit teszünk vele? Mekkora zajban élünk? Mit teszünk a környezet megóvása érdekében ? Ezekre a kérdésekre ad választ az új kiadvány, amely az 1975-ben, 1978-ban és 1981ben megjelent kömyezetstatisz-1 tikai adatgyűjtemények után kibővült tartalommal és új forW mában ad számot a napjaink-' ra kialakult helyzetről. A szöveges elemzéseket bősége« statisztikai tábla és grafikon-' anyag támasztja alá, a jelenségeket számos ábra és fotó szemlélteti. NÓGRÁD - 1986. július 15, kedd
