Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

Visszapillantás a jövőnek Párttaggyülés a pásztói Kun Béla Iskolában EILMJECVZET A Coca-Cola kölyök ' Az utolsó tanítási hét el­ső hétfője, délután négy óra. A folyosón néhány gyerek, kék köpenyes takarítónők szorgoskodnak. Helyszín: Kun Béla Általános Iskola, Pásztó. A patinás épületben működött hajdan a nagy hí­rű polgári iskola, amely a felszabadulás után középis­kolaként számos hivatalno­kot és értelmiséget bocsátott a szárnyaira. Évi értékelő taggyűlésre jöttek össze az iskolai párt­ái apsz«'vezet tagjai. Tizen­hármán vannak, önmagában ez nem nagy szám, mégis jelentős, hiszen a tantestü­let 36 százalékát jelenti, s ilyen arányban már igazán meghatározó lehet a peda­gógus párttagok szava, ma­gatartása, viselkedése. Szépítés nélkül Bózvári József párttitkár a vezetőség beszámolója előtt felidézi azokat az esemé­nyeket, amelyek a legutóbbi taggyűlés, április 21-e óta történtek, egyrészt az isko­la életében, másrészt moz­galmi téren. Van jócskán mi­ről számot adni. A párttit­kár legtovább az úttörők te­rületi versenyét és eredmé­nyeit taglalja, nem tagadva meg önmagát, személyes von­zódását a gyerekek moz­galmához. ö írta a hiányt kitöltő Jelképeink című könyvet, amely három éve jelent meg az Úttörők kis­könyvtára sorozatban. Egységes a vélemény, hogy igen nehéz évet hagyott ma­ga mögött az iskola kollek­tívája. Nem csupán az ok­tató-nevelő munkával szem­ben támasztott növekvő követelmények, az iskolai reform kiteljesedésével és megvalósításával járó termé­ssé tes problémák okán, ha­nem szubjektív okok miatt is. A tantestület egyes tagjai megpróbáltak rést ütni az egységen, s a próbálkozások, majd feltárásai elkerülhető feszültséget, konfliktusokat •koztak. De, mára rendeződ­tek a dolgok, a pártalapszer- vezet és a városi pártbizott­ság la megnyugtatóan tett pontot a „tengeri herkentyű” végére. Az aiapszervezet az egy éve elfogadott tématerv alap­ján dolgozott. Az intézmény sajátosságai szerinti legfon­tosabb témaköröket vitat­ták meg a taggyűléseken. Például a gyerekek és az if­júság társadalmi helyzetét, az erkölcsi, a hazafias és in­ternacionalista nevelés he­lyi tapasztalatait, természete­sen körvonalazva szüksé­ges további tennivalókat. Szépítés nélkül esett szó mindenről, mert mint többen elmondták, csak a nyíltság és őszinteség. teremthet olyan légkört, helyzetet amelyben lehet és érdemes dolgozni. Miért készülnek a visszá- pillantások, az elemzések? Miért tartja mindenki fon­tosnak a számvetést, a fel­mérést, honnan hová jutot­tunk? Ami megtörtént, azon mér nem tudunk változtatni. A tapasztalatok viszont meg­erősíthetnek a jelenben, se­gíthetnek a jövő tennivalói­nak helyes kijelölésében, a megvalósítás célravezető, ész­szerű, takarékos és hatékony eszközeinek, módszereinek a kiválasztásában. Jobb feltételek között E céllal zajlott a Kun Béla Általános Iskola pártalap- szervezetének taggyűlése. A tagságra a szakmai és a politikai aktivitás jellem­ző. Szívesen vállalnak elő­adásokat, bemutató tanítá­sokat. Van véleményük a körülöttük levő szűkebb és tágabb világról, ki is merik mondani azt. A kezdeménye­zőkészségre sem lehet pa­nasz. Bizonyára ez is szere­pet játszik abban, hogy mos­tantól a városi pártbizottság a korábbinál nagyobb sze­repet szán az alapszervezet­nek a tájékoztatásban, a kölcsönös informálódásban. A régi iskolaépület a kö­zelmúltban öltözött új ruhá­ba. Kívül-belül impozáns képet mutat. Falai között jól érzi magát a vendég is. De, legalább ennyire fontos, hogy a külső «»épüléssel lé­pést tartott a belső is, a végzett munka minősége. Nőtt a pedagógiai tevékenység ha­tékonysága, a tanulók egész­ségesebben fejlődtek életta­ni és szellemi szempontból egyaránt. S, ez nem választ­ható el a nevelők áldozatos- ságától, hozzáértésétől, az intézmény tárgyi feltételei­nek jelentős javulásától. Kötődés a szülőföldhöz A hatékonyságnak, adott keretek között, mindig van határa. Továbblépni csak akkor lehet, ha megváltoztat­juk a körülményeket. Pász- tón úgy gondolják, lényege­sebb javulás akkor következ­het be a nevelő-oktató mun­kában, ha alacsonyabb osz­tályokban dolgozhat pedagó­gus és gyerek, netán az ok­tatás rendszerét is módosít­ják, igazítva a kor változá­saihoz. A legtöbb vitát azonban — egész évben — más váltotta ki: a gyerekek hazafias, in­ternacionalista nevelése. So­kan tették fel a kérdést: jól cselekszünk-e. megteszünk-e minden szükségeset, hogy gyerekeink hazájukat sze­rető, hű állampolgárok le­gyenek, kellően tiszteljenek más nemzeteket, becsüljék a szocializmus vívmányait, eredményeit? Ügy találták, jó úton jár­tak és járnak. A tanulók döntő többsége helyesen gon­dolkodik. Ebben megfelelő segítséget kapnak a család­tól is. S, befejezésül még egy kér­dés megválaszolásával tar­tozunk: miért tulajdonítottak nagy figyelmet e témakörre a tantestületben? Az általánosságokon kí­vül, van egy sajátos magya­rázat is: Pásztó fiatal vá­ros, most néz igazán szem­be- -önmagával, lehetőségeivel Haladni akar, méltó otthoná­vá lenni szülötteinek, lakói­nak. Ehhez viszont kell a la­kosság támogatása is, most éppen úgy, mint a jövőben. (ok) Ezt az Ausztráliában ké­szült filmet nem az ameri­kai Coca-Cola cég rendelte« jugoszláv származású Dusán Makavejev rendezésében. A cég nem szórja ilyen köny- nyelműen —, bármennyire is megtehetné — dollárjait és centjeit. Annál is inkább, mert ez a film biztosan nem fogja elnyerni sem a közön­ség, sem a kritikusok tetszé­sét. Jómagam azonban még­is hajlok rá, hogy így az el­ső csalódottságon túl, még­is jóindulatú elnézéssel te­kintsek vissza erre a két­ségtelenül gyengén sikerült alkotásra. Indokom soványka, de kizárólag a magam nevé­ben vagyok elnéző Dusán Ma­kavejev ezúttal zsákutcába vezető kitérőjével szemben. Makavejev' neve valószí­nűleg kellemesebb moziél­ményt idéz, ha párosítjuk a Montenegro című nálunk ta­valy bemutatott filmjével. Az 1981-ben készült, eredeti címmel Montenegro, avagy disznók és gyöngyök alkotá­sát ugyan a filmforgalmazás szeszélye folytán csak a Kor­társ Filmklub sorozatban és néhány különvetitésen lehe­tett látni, de még így is szép sikert ért el a hazai mozis­berkekben. A baj csak az. hogy a rendező nevét már 1965-től jegyzik a filmvilágpiacon. Számos világsikerű alkotá­sának bemutatása viszont mind ez idáig késik a hazai mozikban, és ez a késedelem még azzal sem magyarázható, hoigy műveire a dac, a láza­dás és a polgárpukkasztás a jellemző. (Ezen belül pedig a szerelem és a szexualitás mint az emberi szabadság lényeges eleme kerül ábrá­zolásra.) Azt a valamikor tiltott ka­tegóriát ugyanis, amibe a fil­mek is besorolhatók, már ré­gen szétfeszítették a mai fiimbemutatási gyakorlat • sokszor „fajsúlyosabb” és „veretesebb” darabjai. Eh­hez képest, szinte érthetetlen, hogy egyszerre miért a ren­dező, ugyan legújabb, de va­lószínűleg leggyengébb film­jének a bemutatása a leg­sürgősebb. Ugyanis a Coca-Cola kölyök bármennyire is frissen készült — 1985-ben —, nem több egy ausztráliai anzixba ágyazott, harmatgyönge, groteszk filmvígjátéknál. A történet tele van Makavejevhez. mél­tatlan dramaturgiai bukfen­cekkel a megvalósítás pedig egy elsőfilmes bizonytalan­ságait idézi. Főként az adott millió ábrázolásában jut ez kifejezésére, illetve mintha egy kiégett, ötlettelen ál for­radalmár elszűrkülésenek lehetnénk szemtanúi. Képzeljünk el egv jó vá­gású, ifjú titánt, aki azt * feladatot kapja, hogy felszá­molja Ausztráliában is azokat a fehér folokat, amelyek a Coca-Cola cég eladási térké­pén szerepelnek. Hősünkre mi sem jellemzőbb. hogy előbb ott terem, mint az ér­kezését jelző távirat. Viharos gyorsasággal felderíti a hely­zetet, és sajátos amerikai módszerekkel próbál betörni a helyi piacra. Lázasan ke­resi az „Ausztrália Hangját”, hogy annak révén zengje a kola dicsőségét és harcba száll egy kis konkurens üditőgvár- ral. Amint,. hogy a politikai gazdaságlan idevágó fejeze­tében szerepel: a nagyhal megeszi a kishalat. Ez persze csak a sztori egyik szála. A másik természetesen a magánéleti szférában zaj­lik, és mi más lenne, mint a mindent megváltó szerelem küzdelme és diadalra jutása. A fő csapás két iránva az­után a film háromnegyedé­nél egymásba torkollik, és midőn a kis üdítőgyár ha­talmas robbanások közepet­te a levegőbe repül, hőseink élete is fordulóponthoz ér. Az addig elhivatott Coca-Col« kölyök megtér szerelméhez, és mindent hátrahagyva —, kivéve egv sejtelmes szoba­pincértől kapott kisbőrönd pénzt — új. immár embe­ribbnek tűnő életet kezd. Eközben érthetetlen dra­maturgiai okokból időnként kenguruk ugrándoznak át a vetítővásznon, látunk egy a klasszikus westernből. idé­zett je'enetet, csak itt a ma­gányos lovas: 16 helyett te­veháton közlekedik. Látunk egv párbajt is. ahol az egyik fél fényképezőgéppel „tüzel”, a másik pedig Winchesterrel. Na, és maga a kis üdítőgyár, ami inkább egy ipartörténeti múzeum lehetne, mintsem a Coca-Cola cég ellenfele. Egy­szóval, kissé zavaros a dolog és nem túl szórakoztató. Azt pedig csak találgathatjuk, hogy ugyan láthatjuk-e még Makavejev régebbi és érté­kesebb műveit, vagy csupán e kettőt, és amit majd ezután készít. Reméljük a régi jó­kat, és bízzunk az új jobbak­ban. Ezt a mostanit pedig felejtsük el. Bodnár Mihály ] Megjelent a Pártélet júniusi száma r X folyóirat közli Pál Lé­náidnak, « Központi Bizott­ság titkárénak beszédét, amely a Lenin születésének 116. év­fordulója alkalmából rende­zett propagandistaünnepsé- gen hangzott el. Iparunk arányosan járult hozzá a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sához, de fejlődése, megúju­lása nem vonatkoztatható el a népgazdaság helyzetétől, problémáitól. Kapolyi László ipari miniszter áttekintést ad a feszültségpontokról, a jöve­delemtermelő képesség foko- zásának tartalékairól. Szabó Miklós, a Békés me­gyei pártbizottság első titká­ra elemzi a megye gazdasági helyzetét. Rámutat; a továb­bi előrehaladás egyetlen jár­ható útja a kiemelt népgaz­dasági programokhoz vajó csatlakozás. Kedvező hatást gyakorolna a megye gazda­sági életére, ha a jelenlegi­nél korszerűbb gépi berende­zéseket telepítenének a me­gyébe a munkaerőgondokkal küzdő üzemek. Tóth István a kultúra párt­irányításával foglalkozik. Fel­hívja a figyelmet arra, hogy jelenleg a marxista elmélet bizonyos mértékű elbizonyta­lanodása érzékelhető. Az új helyzetben szükségessé vált vitára sem a marxista mű­vészeti, sem pedig a társada­lomtudományi kritika nem tu­dott még megfelelően ráhan­golódni, s ez csökkentette orientáló erejét. Az önálló társadalmi szer­vezetként működő MTESZ, és a fiatal értelmiség együttmű­ködésének lehetőségeiről ír Henczi Lajos. Imre Miklós feltárja a vállalati műszaki fejlesztés szubjektív tartalé­kait. Rámutat, hogy a politi­kai munka kiemelt tenniva­lója a szubjektív feltételek javítása. Társadalmi, gazdasági fel­adataink megoldása nagy­mértékben függ attól, hogy milyen a párt cselekvőképes­sége. Számos jel utal arra, hogy a pártmunka színvonala sok tekintetben nem kielégí­tő. Ezekről a kérdésekről ren­dezett kerekasztal-beszélge- tést a szerkesztőség. Don Quijote a gyulai várban A huszonharmadik gyulai várszínházi évad nyitánya­ként június 20-án, pénteken Veszi Endre „Don Quijote utolsó kalandja” című tragi­komédiáját mutatják be. A gyulai nyári színház, a veszp­rémi Petőfi Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház együttműködésével létrehozott előadás előbemu­tató lesz. A kőszínházi ősbe­mutatót ősszel tártja meg a veszprémi társulat. Gyulán másnap, június 21-én is szín­re kerül az új Don Quijote, földolgozás, amelyet a nvár folyamán szabadtéri előadá­sokon Veszprémben, Székes­fehérvárott es Tihanyban is láthat a közönség. Székesfe­hérvárott, a Pelikán fogadó­ban június 30. és július 11., a veszprémi várban július 15. és 22. között. Tihanyban júli us 24-én és 25-én játszák Vé szi Endre darabját, am-.-lyben a Cervantes által teremtett halhatatlan „búsképű lovag" már túljutott képzelgései és bolondos álmai virágkorán, s arra készül, hogy a valósáéra élet talajára kerüljön. A ira- gíkomédia rendezője Merényi Imre, a főbb szerepeket pe­dig Gelley Kornél, BprbiC/.ki Ferenc és Szemes Mari ala­kítja. Műszerek az egészségügynek A műszerezettség fejleszté­sére Salgótarján felnőttkör­zeti orvosi rendelőiben a VI. ötéves tervben közel 1 mil­lió 200 ezer forintot fordított a városi tanács. Ez éves át­lagban körzetenként 8000 fo­rintot jelentett. A 19 felnőtt- körzetből 15-ben EKG-készü- lék beszerzését biztosították. A mostani ötéves tervben — összhangban azzal, hogy a megelőzés fontossága kerül előtérbe — az egészségügyi előirányzatok egynegyedét fordítják majd a szűrések, «T diagnosztika és a terápia esz­közeinek fejlesztésére. Mm műsor I KOSSUTH RADIO: «.M: Műsorismertetés S.U: Mai kulturális programok ás a múzeumok állandó kiállításai 8.25: Tudomány és gyakorlat 8.55: Népdalok, néptáncok S.1S: Dallal üzen Ázsia (lám.) ».41: Emese oroszlánja 10.01: Géniusz száll 1010: Szimfonikus minlstűrök 10.43: Uj zenei felvételek, gyerekeknek 11.00: Iránytű 4 NÓGRAD - 1986. 12.45: Héra Zoltán: Válasz a szfinxeknek — Könyvszemle 12.55: Zenés séták a természetben 13.47: Filmzene 14.10: A Rádió Dalszínháza 14.46: Az állami orosz énekkar C saj kovszklj -kórusokat énekel 15.00: Erről beszélhetünk... 15.29: sárközy István műveiből 16.05: A Gyermekrádió bemutatója 16.47: Baranyai Zsolt furulya­felvételeiből 17.00: Vizsgálatok nyomában — Riport 17.30: Idősebbek hullámhosszán 18 15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Mundlal '86 19.25: Húszas stúdió 20.25: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.30: „Adjanak, hogy adhasd sunk I” 22.15: Tíz pero külpolitika 22.25: Mundlal ’8« 22.40: Igen is. nem (s — n. rész 23.10: Operaest 0.15: Ejfél után június 13., péntek u PETŐFI RADIO: 8.05: Klasszikus operettekből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Magyar táncok fúvósok tolmácsolásában 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.08: Gábor S. Pál táncdalaiból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. hírei nót« 2105: Rádiószlnház 21.50: Slágerről slágerre 22.30: Közvetítés a Mátyás pincéből 23.15: Sporthírek 23.20: Archie Shepp felvételei XV/15., befejező rész 24.00: Cserháti Zsuzsa énekel 1.15: Ejfél után MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. Szerkesztő: Sze­mes István (Közlekedési magazin — Programok a hét végére). 10.004 Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelóze- tea. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 9.10: Tévétorna 9.15: Panoráma 10.00: Nyugdíjasok délelőttja Kb.: 10.30: A nyugdíjasnak sosincs ideje 10.55: Képújság 16.00: Hírek 16.05: Három nap tévéműsora 16.10: Postafiók 250. 16.25: Betűreklám 16.30: Tv-tükör 16.45: Reklám 16.55: Telesport 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétoma 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 19.50: Labdarúgő-vtlágbalnokság. Dánia—NSZK 21.50: Betűreklám 21.55: Lebegés »3.20: Híradó 3. 23.383 Himnusz " ­2. MŰSOR: 18.05: Tau bácsi 18.30: Képújság 18.35: Marion 18.30: Diákritmusok 13.30: Társak 20.0«: Beszélgetés Milloss Auréllal. II/l. rész (FF) 20.45: Ezek ketten nem egyeznek 21.10: Híradó 2. 21.30: Péntek esti randevú 22.30: Képújság BESZTERCEBANTA: 18.30: Tv-híradó 23.00: A vad dél. Természetfilm-sorozat. 1. rész (ism.) 20.35: A flandriai oroszlán. Belga filmsorozat. 2. rész 21.15: Polkák ritmusában 21.40: Arany Prága -86. A nemzetközi fesztivál díjnyertes drámai műve 23.10: Hírek 23.20: Nemzetközt varietéműsor 2 MŰSOR: 19.30: Tv-hfradO 80.0«: Labdarúgó-vb. NSZK—Dáma mérkőzés. »1.50: időszerű események, 2. 22.01: Időjárás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Labdarúgő-vb. Uruguay—Skócia mérkőzés felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Itt élned, halnod kell! Szí­nes filmváltozat. Háromnegyed • és 8-tól: Kicsi de szemtelen (1*). Színes olasz fllmvígláték. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tól: BMX-ban- dlták. Színes, látványos, szink­ronizált ausztrál kalandfilm. — Pásztói Mátra: Klsmaszat és a gézengúzok. Színes magyar If­júsági film. — Szécsényl Rákóczi: Egv maréknyi dollárért. (14)J Színes, szinkronizált olasz wei­tem. — Rétság: Falfúró (18). Szí­nes magyar filmvfgjáték. ME­SE MOZI' Kinek lesz melege? — Karanrslanuttő: A kövek ura. Sri» n*s. szinkronizált szovjet mese- fnm. — PrsekvedVert* Nőce-kéR (14>. színes csehszlovák film. — NseyiOc: Szsmuráiok és bandi­ták T—TI. (16). Színe* Japán k«d landfilm. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents