Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

Láss is, ne csak Élő szemléltető eszközök Balassagyarmaton Korunk emberei, különö­sen a városlakók, egyre mesz- szebb kerülnek a természet­től, Igaz, a fővárosban mű­ködik egy hatalmas állat- és növénykert, ahol sok mindent megnézhet az odalátogató, de nem mindenkinek adatik meg, hogy bármikor benézzen az egzotikus, vagy akár az egy­szerűbb állatok lakhelyére. A kisvárosok iskolásai szinte már csak képről ismerik a természetet. Ez ellen próbált meg vala­mit tenni a balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Is­kola biológiatanára: Deme­ter Gábor. Felállított, két hatalmai üvegtárlót, az egyik­ben növényeket helyezett el, a másikat pedig a horgász- szakkörösok rendezték be. Azt, hogy melyik az érdeke­sebb, nehéz volna eldönteni, mert a „kiapecósok” tárlójá­ban még akvárium is van, amelyben maguk fogta ipolyi halak úsznak, Demeter Gá­bor polcain viszont mindig azok a növények pompáznak, amelyek a tananyaghoz kap­csolódnak. — Még főiskolás koromba láttam egy iskolában, hogy élő szemléltető eszközöket használtak, amelyeket a gye­rekek nagyon megszerettek. Akkor határoztam el, hogy ha majd tanítok, nekem is lesznek olyan vitrinjeim, amelyekben növényeket, esetleg állatokat is tarthatok. E* ebben az iskolában, sike­rült mindezt megvalósítanom. A fenti folyosón van a nö­vényház, ahol nemcsak néze­getni lehet, hanem kísérle­tezni is. Érdekesek a hajta­téli gyakorlatok, a esírázta- tás, valamint a környezet­védelmi mérések, amiket rendkívül élveznek tanulóink. Am, akármilyen szépre is alakítanak ki egy üvegtórlót, a bármilyen jó feltételek meUett is nyílnak a virágok, az igazi mégiscsak az, ha kimegyünk a „négy fal” kö­rül és közvetlenül figyeljük meg a természetet. — Sokszor elviszi tanítvá­nyait kirándulni? — Rendszeresen Járjuk ez erdőt, de ezek nem a szok- ványoe erdei séták, hiszen mi dolgozni megyünk a fák kö- *é. Természetesen mellőzzük a fűrészeiéit és a favágást, mert a ml munkánk a tanu­lás, Szerintem vizuálisan, te­hát, ha a gyerekek látják azt, amivel foglalkoznak, sokkal könnyebb elsajátítani a tan­anyagot, és mélyebben is rög­ződik. Előfordul, hogy növé­nyi gyűjteményünket ilyen kiruccanásokból ts gazdagít­juk. — Nógréd megyében sok a védett virág, amelyet nem szabad leszakítani, ismérik ezeket a tanulók ? — Igen, és nem tépik le oktalanul még a füvet sem. Tudják, hogy az az erdőben szép, az odavaló, nem okoz­nak kárt a természetben. Az emeleten él néhány em­lős állat is; van három ten­geri malac, egy-egy arany­hörcsög és fürgegyík. A ten­geri malacokat tenyésztik, s ha elszaporodnak, felboncol­nak egyet-egyet a biológia­órán. — Nem sajnálják az álla­tokat a gondozó gyerekek? Koplányi Karolina és Fé­nyes Balázs nyolcadikosok. Mind a ketten gazdái a ten­geri malacoknak. — Sajnálom-e, amikor fel­boncoljuk? — kérdez vissza a leány. — Nem is tudom. Egy kicsit. De ahhoz, hogy jobban megismerjük élet­működésüket, meg kell néz­nünk a „belsejüket”. — Szerintem is nagyon fon­tos a megfigyelés — vette át a izót a fiú. — Sokkal könnyebb úgy tanulnunk, és így azok is figyelnek, akik egyébként nem nagyon vesz­nek könyvet a kezükbe. Ná­lunk sok olyan gyerek van, akik panelházban laknak, és még csak képről láttak pél­dául fürgegyíkot... Bár, amelyik a mi terrénumunk­ban van, az egyáltalán nem fürge. — Miért? — Mert a fogságban tartott állatok életreakciói lelassul­nak. Megszokják, hogy etetik őket, szinte semmiért nem kell küzdeniük, nincsenek ellenségeik, nem kell félniük semmitől, mert nincs is mi­től. Az én édesapám erdész, gyakran kijárok. vele az er­dőre, az egyik kedvenc álla­tom g vaddisznó. Rendkívül figyelmes, óvatos jószág. Amikor Budapesten jártunk, megnéztem állatkerti ket­recében egyet, de el sem akartam hinni, hogy az is vaddisznó. Békésen aludt, és egyáltalán nem érdekelte, hogy mellette állunk. Vadon élő rokona viszont a közelé­be sem enged, olyan ravasz, hogy nyugodtan a róka he­lyébe léphetne! —- Szeretjük az állatainkat — mondja a kislány. — Szinte minden szünetben megnézem, mit csinálnak. Az aranyhörcsög még csak né­hány hete van nálunk, de azt hiszem, ez lesz a legara­nyosabb. Sajnos, a kisemlő- sökkel nem lehet olyan szo­ros kapcsolatot teremteni, mint egy kutyával, vagy macskával, de ezek is nagyon hálásak, ha rendszeresen etet­jük őket. Ahogyan mondani szokták, gyomron keresztül vezet az üt hozzájuk. Fényes Balázs ennek a né­hány terrárlumnak és akvári­umnak a hatására választott pályát. Jövőre a soproni er­dészeti szakközépiskolában tanul tovább, ahová még februárban felvették. — Ha hazajövök, biztos nem mulasztom el felkeresni kis barátaimat. Bár lehet, hogy lesz, amelyiket csak formaiinban láthatom újra. De végül is az állat van az emberért és nem fordítva! Vankó Magdolna' Számvetés a zeneiskolában A balassagyarmati Rózsavöl­gyi Márk Zeneiskola hétfői tanévzáró ünnepségén számos eredményről adhatott számot az intézmény vezetése. Több tanulójuk jutott el a területi, •őt országos döntőkig a kü­lönböző zenei versenyeken, így például fuvola, zongora és szolfézs tantárgyból. A közel­múltban megtartott Művészet és ifjúság elnevezésű megyei szemlén is ennek az iskolának jutott a legtöbb első helye­zés. A legjobbnak ítélte a zsűri Lévárdi Beáta zongora­szólistát, a Maróti Mónika— Erdélyi Zsuzsanna énekduót, valamint hangszeres kamara­zene kategóriában a gitár- kvartettet. A rétsági, magyarnándori, érsekvadkerti és szécsénvi ta­gozatokkal együtt több mint hatszázan fejezték be zenei tanulmányaikat. A balassa­gyarmati ünnepségen az isko. la újonnan alakult rézfúvós kvintettje adott nagy sikerű hangversenyt. Kedden már a beiratkozá­sok is megtörténtek. Beirat­koztak azok a növendékek, akik magasabb osztályokban folytathatják ősztől tanulmá­nyaikat, a Kiss Árpád Álta­lános Iskola ének-zene tago­zatos tanulói, valamint a ze­nei tudnivalókkal ezután is­merkedő előképzősök. A zeneiskolába újonnan kö­rülbelül 40—50 gyermeket vesznek fel. ök szeptember­ben tehetnek felvételi vizs­gát. Értékközvetítés és értékteremtés TIT-munka ma Pásztón A tudományos ismertter­jesztés a közművelődéi nagy lehetőségeket hurcoló ágaza­ta, hisz tevékenységével az országos, de az egyetemes is­mereteket is adagolhatja az érdeklődőknek. Korai lenne még a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat látványos eredményeiről beszélni Pásztó városában, mivel Itt az Ismeretterjesztő tevékenység csak a közelmúlt­ban lépett új szakaszába. Feb­ruárban függetlenített titkár került a szervezet élére, fenn­állása óta először. A munka­tervet igyekeztek úgy össze­állítani, hogy az Ismeretter­jesztés emberre Irányult le­gyen; hogy ne csak az sze­repeljen benne, amit az em­berek kérnek, de az is helyet kapjon, amit kérniük kellene. A TIT pásztói és terű. -t- gyakorlatára eddig az érték­közvetítés volt jellemző, amíg ez évtől már az értékterem­tésre is törekszenek. A ha- gvományos formákat oly mó­don alkalmazzák, hogy azok mégis újszerűik az aktualitás, a reagálás gyorsasága révén. De új formákkal, módszerek­kel is kísérleteznek, alkalmaz­kodva az újólag kialakult tár sadalmi és munkahelyi Igé­nyekhez. Ennek jegyében in­dítottak — gyerekeknek, fel­nőtteknek egyaránt — alap­fokú számítástechnikai tanfo­lyamot. Ezt a célt szolgálja a sokféle szakmai át- és tovább­képző tanfolyam is, amelyek által a résztvevők a megszer­zett Ismeretek hasznát azon­nal lemérhetik a gyakorlat­ain Idén legnagyobb sikere — az érdeklődés alapján — a szakmai konferenciáknak, a számítógépes és a nyelvtan­folyamoknak van. Nyári szün­időben a gyerekeknek számí­tógépes játszóház elnevezés­sel szaktábort is szerveznek. A nvelvtanfolvamok iránt — elsősorban szakmai okok mi­att — a felnőttlakosság köré­ben nőtt az érdeklődés oly mértékben, hogy azt jelenleg — nyelvoktatók hiányában — ki sem tudták elégíteni. Elő­ször próbálkoznak a szabad­egyetemi formával, talán egyedülállóan a megyében. A Szónoklás művészete címmel szeptembertől megkísérlik, hogy hagyományt teremtsenek ennek a máshol annyira nép­szerű formának. A városi TIT munkatársai tevékenységük fontos alapél* vének tartják, hogy munká­jukkal segítsék a városias szemlélet kialakulását, a kul­túra terjesztésé* Tevékenysé* gük alapkövének tekinti c, hogy minden réteg, korosztály olyan lehtőségeket kapjon a TIT keretein belül, amihez másutt, másképp nem juthat. Ha ma még nincsenek is látványos eredmények a pász­tói Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnál, azért a számok és tények azt mutat­ják, hogy — Balassagyarmat és Szécsény mellett — Pász­tó városában és térségében az év eddigi részében végzett ismeretterjesztő tevékenység meghaladja a tavalyi ered­ményt. — Tuza — Pedagógussors a múltban 1885 február 4-én másod­szor fordult segítségért szomo­rú szívvel és kimondhatatlan nagy fájdalommal a „Felséges Ausztriai Császár, Apostoli magyar koronás Király. Isten után a földön első segítő"* jéhez a 81 éves Kelemen Já­nos pedagógus. ötvenhat évi szolgálatából az utolsó tízet Szirákon töl­tötte. Az 58 éves beteg leá­nyán és a két mankón járó, 22 éves, tehetetlen unokáján kívül senkije sem volt. Há­rom fia meghalt, egyik a szolnoki csatában esett el, és vejei sem éltek. Hódoló, mélységes, nagy alázatosság­gal könyörögve járult a ki­rály trónja elé — az írás szerint —. „hogy engemet szá­mos éveim után, mint már végképpen tehetetlent, a kö­zelgő vég órámig napontai élelmeimre, könyöradománnya! segélyeztettni kegyelmessen méltóztasson.” Aj agg pedagógus, aki ma­gét a király legalázatosabb hódoló, szegény jobbágyának nevezte, remélt, hitt, s előre köszönte a segítséget. „Mely kegyelmes adományért, na­pontai buzgó imájim által, kérem az egek Urát, a Felsé­ges apostoli magyar koronás Királyunk, hosszas drága éle­tének friss jó egészségéért, és szerencsés boldog kormányzá­sáért. Kegyes drága kezeit csókolván, hódoló mélységes nagy tisztelettel maradván.” De a remény szertefoszlott. Az ..Isten után a földön első segítője” nem is segíthetett annak a pedagógusnak, aki 56 év alatt kántori és tanítói hivatalait naponta .szorgal- matossan” teljesítette, mért Nógrád megye Szí rák mez.ő- vároiából a segélykiáltás csak a belügyminisztériumig ju­tott, s onnan nemleges válasz- szal visszaérkezett. Azóta az 1885. évi aüspáni iratok közt emlékeztet a beadvány a múltra a Nógrád Megyei Le­véltárban. Száz év távlatából — pe- dagóeusnap után — se fe­ledjük az. ügybuzgó Kelemen Jánosokat. Dr. Gajzágó Aladár Délutáni sétán a varsányi óvodások KOSSUTH RADIO: S.#S: Műsorismertetés Kb. 1.15: Mai Iculturális programok 1.30: Ecomix S.sO: Ki* magyar népraj* «.55: Népdaicsokor 9.37: Beszélni nehé* 9.49: Daiposta 10.05: Irodalmi vllágjárás. Bajor­ország tft.35: \agv sík » voltt IS.45: Törvénykuny' 13.00: Nagy mesterek — világhí­rű eidadOművés/ek. Mahler: IV. szimfónia 14.00: A magyar széppróza azá­zadal 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Verseik gyerekeknek 15.50: Filmzene 16.05: MR 10—14 17.00: In memóriám. Karsai Elek 17.30: Viski János születésének 80. évfordulójára 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Mundial 80 19.25: A Radiószmház bemuta­tója 20.03: Kedves zeneműveim 21.13: Svéd Sándor nótafelvéte- letből 21.30: Fehér hold — kék kereszt. 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial ’86 22.40: ,,Bérvád''. Riport 22.55: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara éneke! 23.10: Zenekari muzsika 0.15: Elfő1 után PETŐFI RADIO: 8,03: Idősebbek nullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: FúvÓ8indulók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Nóták 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Szórakoztató antikvárium 15.05: Halló Berlin - Halló Bu­dapesti 16.05: Miljutyim és Dunajevszklj operettjeiből 16.48: Diákfoci 17.08: Francia sanzonok 17.30: Ötödik sebeeség 18.30; Ritmus! 19.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 19.45: Közvetítés az Arany Mok­ka kerékpárversenyről 20.00: Miről ír a Pártélet Júniusi száma? 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Tükörképek 21.05: Zsák és foltja 21.45: A? Omega együttes új lemezéről 22.08: Népdalkőrők pódiuma 22.33: Barangolás régi hangleme­zek között 23.15: Sporthírek 23.20: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 0.1.5: Éjfél után MISKOLCI SXÜDlO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.10: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Atti­la (A tartalomból: A főmunka­idő becsületéért a TVK-ban — A Zöldért arairól — Műszaki fejlesz­tés a SKU-ben — Hevesi határ­szemle) — Sport. 18.00: Esz.ak- magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.25: Tévétorna 9.30: Delta 9.55: Srúdió '86 10.40: Marion 11.33: Képújság 16.05: Hírek 16.10: panoráma 16.45: Reklám 16.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 16.55: Delhi 17.15: Reklám 17.20: Telesport ís.ío: Képújság 18.25: Finom angol módra 18.,5 Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Airport 79. Concorde. Amerikai film 21.50: Betureklám 21.55: Zene, zene, zene 22.45: Híradó 22.55: Hogy kik vannak... 23.25: Grúzia ritmusai 23.45: Reklám 23.50: Labdarúgó-világbajnokság. Anglia—Lengyelország 1.50: Himnusz l. MŰSOR: 19.05: Fetrovácz István: Gyalogbéka 19.05: Képújság 19.10: Ecranul nostru 19.30: séta a Moszkva folyón túl 19.50: Régi holland mesterségek 20.00: Gondolkodó 20.40: Adalékok a dolgozó nő arcképéhez 21.00: Híradó 2. 21.20: Arany Mokka 22.10: Képútság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradó 20.00: Jaromir Pliva, a szocialista munka hőse. Portréfilm 20.30: Játék a tűzzél. Tv-játék. 2. rész 21.40: Arany Prága '86. A nemzetközi fesztivál krónikája 21.55: Párizsi slágerek. Zenés film 22.45: Hírok 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Laodaiúgc-vb. beigi um—Faraguay mérkő.és. \ stivosi: időszerű események, t. 21.50: Időszerű események. 2. 22.01: Időjárás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Arany Prága '86. A nemzetközi fesztivál műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Nincs kettő négy nélkül. Színes, szink­ronizált olasz filmvigjaték. — Balassagyarmati Madách: Fél ^ háromnegyed 6 és 8-tól: Hóbort^ népség. Színes filmvigjáték. I» KOLAMOZI: A szőke indián. — Pásztói Mátra: Máté evangéllap ma. Olasz—francia koprodukció — Nagybátonyi Petőfi: Falfúl# (16). Színes magyar filmvfgjátélh — Nagybátonyi Bányász: Vaj banda (18). színes, szinkronizál» amerikai western. 4 NOGRAD - 1986. június 11., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents