Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
T.S*.JfijO‘bO IVVHOtA VILÁG PROLETÁRJAI EGVESOLJETKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 135. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. JÚNIUS 10.. KEDD D Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről június 10-én Budapesten megkezdi munkáját a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése. Biztonságosabb világért F ővárosunk nevéhez kevés olyan esemény fűződik, ami valamilyen módon helyet kapott volna a leg. újabb kor jeles történései között. Ezek legjelentősebbike tizenhét évvel ezelőtt, 1969 márciusában zajlott le Budapesten: akkor adták ki azt a dokumentumot, amely a város nevét viselő felhívásként vált európai jelentőségű okmánnyá. Akkor is, mint ma, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé tartott ülést nálunk. A felhívás pedig nem másra vonatkozott, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megrendezésére. A dokumentumot a hét tagállam olyan időszakban adta ki, amit joggal nevezhettek bonyolultnak. Elég csak arra emlékeztetni, hogy akkor javában dúlt a vietnami háború, s megoldatlan volt Európa számos problémája. Mindenekelőtt az NSZK és a szocialista országok viszonya, a két német állam kapcsolatai voltak rendezetlenek. Ez összefüggött a háború utáni Európa alapvető realitásainak elismerésével. A szocialista országok Budapesten éppen erre szólítottak fel. Ma, több mint másfél évtized múltán már történelemnek számít azoknak a megállapodásoknak a megkötése, amivel az NSZK el ismerte a jaltai határokat, s alapszerződésben rendezte viszonyát az NDK-val, s amelyek során a négy nagyhatalom tisztázta Nyugat-Berlin jogállását. A budapesti felhívás nyomán elkezdődött folyamat végül Helsinki nevét kapta, hiszen a finn fővárosban rendezték meg az összeurópai csúcsértekezletet, ott írták alá az együttműködés nagy jelentőségű okmányát. Nehéz hiteles összehasonlítást tenni: mennyivel volt akkor könnyebb vagy nehezebb a nemzetközi helyzet? Mennyivel volt alkalmasabb a légkör a párbeszédre, mint most? Tény azonban, hogy ma megannyi feszültség terheli az államok viszonyát, s távolinak tűnik 1975., az enyhülés csúcspontja. Tudjuk, azóta több nyugati politikus az enyhülés szót is igyekezett kitörölni a nemzetközi politika szótárából. Számos kísérlet történt, történik arra, hogy a hetvenes évek elején elért alapvető vívmányokat semmissé tegyék. Mindenekelőtt azokat az eredményeket fenyegette veszély az elmúlt években, amelyek az emberiség nagyobb biztonságát voltak hivatottak garantálni. A Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó országok az elmúlt időszakban egy pillanatra sem adták fel külpolitikai célkitűzésüket: tárgyalásokkal, politikai megegyezésekkel kell eljutni a biztonságos Európához, a fegyverek nyomasztó súlyától megszabadított világhoz. Elegendő emlékeztetni arra, hogy csupán a tavalyi ősz óta, a PTT legutóbbi szófiai ülése óta milyen kezdeményezéseket tettek a közösség országai. Januárban Mihail Gorbacsov terjesztett elő nagyszabású programot. Ez lehetővé tenné a teljes atomleszerelést a századfordulóig. A Szovjetunió — élvezve a VSZ-országok teljes támogatását — az európai közép-hatótávolságú rakétafegyverek teljes leszerelését javasolja. A VSZ-országok olyan indítványt terjesztettek elő, ami szerint Európában — a népek óhajának megfelelően — atomfegyvermentes övezetet hoznának létre északon, a Balkán-félszigeten és atomfegyvermentes folyosót Közép-Európában. A szocialista országok következetesen kiállnak a rendkívül veszélyes vegyi fegyverek teljes betiltásáért. (A NATO épp a múlt hónapban döntött úgy, hogy új típusú, két összetevőjű vegyi fegyverek előállítását kezdi meg.) A szocialista országok tanácskozásaikon érthető módon kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a katonai kérdéseknek. Mégpedig azért, mert az emberiség most érkezett el egy olyan fordulóponthoz, ahonnan egyaránt vezethet az út új fegyverkezési versenyhez, a pusztító eszközök eddig elképzelhetetlen — mind kevésbé ellenőrizhető — felhalmozásához, s ugyanakkor a lehető legalacsonyabb szinten garantált erőegyensúlyhoz. Az új fegyverkezési forduló most elsősorban az úgynevezett csiílagháborús programot jelenti. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országai egybehangzóan amellett vannak, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a világűr militarizálását. A Varsói Szerződés célja eddig is ezután is az, hogy kölcsönös lépésekkel teremtsenek bizalmat. A szocialista országok a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltását javasolják. A NATO erre azzal válaszolt, hogy a Szovjetunió szárazföldi és légi erejének európai fölényét akarja az atomleszereléssel érvényesíteni. A választ Mihail Gorbacsov a berlini pártkongresszuson adta meg, javasolta; hajtsák végre a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők nagvmértékű csökkentését, az Atlanti- óceán és ez Ural "között. Azóta az is nyilvánosságra került, hogy a szocialista országok hamarosan konkrét javaslatot terjesztenek elő ebben a témakörben is. A mostani budapesti eszmecsere nyilván foglalkozik majd az európai együttműködés egészével. Hiszen a kontinens országainak és Észak-Amerika két államának széles körű párbeszéde 17 éve áll a Varsói Szerződés figyelmének középpontjában. Ma nagy feladat ennek a folyamatnak a fenntartása. Tavaly ősszel Budapest európai kulturális fórumot rendezett. Akkor bebizonyosodott, hogy a dialógusnak vannak termékeny és eddig ki nem használt lehetőségei. A z ezredfordulóig már csak 14 év van hátra. A tennivaló pedig rengeteg. A szocialista országok békeprogramja megvalósítható, javaslataik Európa és az egész világ nagyobb biztonságát szolgálják. A mostani tanácskozásnak is ez a célja. Mihail Gorbacsov Budapesten Baráti légkörben, tartalmas program Koszorúzás a Hősök terén — Nagygyűlés a Csepeli Szerszámqépgyárban Belvárosi séta — Látogatás Solymáron — Találkozó az MSZMP KB székházában — Díszvacsora Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Miután a magyar és a szovjet zászlókkal díszített téren az emlékmű két oldalán felsorakozott a díszőrség, Mihail Gorbacsov feleségével, Raisza Gorbacsovával, valamint a kíséret tagjaival együtt elhelyezte a kegyelet és a tisztelet virágait. Ezután a szovjet vendégek ugyancsak ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a Felvonulási téri Lenin-szobrot, a bolsevik párt és a szovjet állam alapítójának, első vezetőjének, a tudományos szocializmus nagy teoretikusának emléke előtt tisztelegve. A kegyel etes megemlékezés a lobogókkal díszített Szabadság téren folytatódott. Itt a hazánk felszabadításáért életüket áldozott szovjet hősök emlékművének talapzatán helyezett el koszorút az SZKP KB főtitkára és kísérete. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Radics Katalin, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete is. Gyárlátogatással folytatódott Mihail Gorbacsov magyarországi programja: a Csepeli Szerszámgépgyárat kereste fel, azt a nagy múltú üzemet, amelynek termékei évtizedek óta jelen vannak a Szovjetunió iparában is. Az SZKP KB főtitkárát az üzem magyar és szovjet zászlókkal díszített pártbizottsági tanácsterme előtt Kádár János, az MSZMP főtitkára. Grósz Károly. az MSZMP Budaipesti Bizottságának első titkára és Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, a KB titkára. Kapo- lyi László ipari miniszter, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, valamint a városrész és az üzem vezetői fogadták, a dolgozók képviselői pedig kedves szóval, virággal köszöntötték. A meleg hangulatú fogadtatást követően Erdei István vezérigazgató tájékoztatta a magas rangú vendégeket a több mint kétezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem munkájáról, röviden képet adva a magyar iparban dolgozó munkások, mérnökök élet- és munka- körülményeiről is. A csepeli gyár és a Szovjetunió ipara közötti kapcsolatok immár két és fél évtizedes múltra tekintenek visz- sza. 1977 óta pedig együttműködési szerződés köti össze a Csepeli Szerszámgépgyárat és a moszkvai köszörűgépgyárat. Néhány napja a moszkvai Ordzsonikidze szerszámgép, gyárral írtak alá műszaki-tudományos együttműködési megállapodást. A tájékoztató után vendéMihail Gorbacsov emlcksorokat ír a Béke Szocialista Brigád naplójába a Csepeli Szerszámgépgyárban gek és vendéglátók között kötetlen beszélgetés alakult ki, amelynek során Mihail Gorbacsov számos — nemcsak a gyár, hanem a magyar ipar egészét, s az együttműködés korábbi lehetőségeit érintő — kérdést tett föl. Elsőként az üzem, a termelőberendezések technikai állapotáról, életkoráról, kihasználtságáról érdeklődött. Nem véletlenül kérdeztem ezt — mondotta a szovjet pártvezető —; mindig foglalkoztat, hogy a szocializmusban rejlő valóságos előnyöket eddig miért nem ’ tudtuk megfelelően kiaknázni, például a műszaki fejlesztés dinamizmusát tekintve, vagy a munkaidő mind teljesebb hasznosításával. A beszélgetés során a főtitkár felidézte, hogy Kádár Jánossal folytatott előző napi tárgyalásain szóba került a vállalati tanácskozások intézménye is. Behatóan érdeklődött az új irányítási forma bevezetésének csepeli tapasztalatai iránt, nagy figyelemmel hallgatva az igazgató beszámolóját arról, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő érdemi, döntéshozói szerepet mind a testület tagjainak, mind a gazdasági vezetőknek még tanulniuk kell, hogy az irányítási forma adta lehetőségeket a vállalat hosszú távú fejlődése során kamatoztassa. A baráti beszélgetés emlékére Erdei István az üzem régi törzsgárdatagjainak munkáját elismerő aranygyűrűt nyújtott át Mihail Gorbacsov- nak. A tájékoztatót üzemi séta követte, amelynek során a vendégek ismerkedtek a marógépszereidében, az alakos- test-megmunkáló és a futógépműhelyben dolgozók munkájával. Blazsek János hori- zontálesztergályossal beszélgetve megtudta a szovjet párt főtitkára, hogy a szakmunkás a Szovjetunióban is népszerű „Yasda” megmunkáló központtal dolgozik. Ezután Horváth László CNC gépkezelővel váltott néhány szót Mihail Gorbacsov, majd a nyugdíjasként is aktív Palotai László tervező technikustól az iránt érdeklődött: a gyárban eltöltött több mint 45 esztendő után hogyan alakulnak életkörülményei, hogyan illeszkedik be a megfiatalodott kollektívába. A fúró-marógépszerelő üzemben Kun László brigádvezető kérésére Mihail Gorbacsov emléksorokat jegyzett be a Béke Szocialista Brigád naplójába. Az üzemlátogatás alkalmával Kapolyi László rögtönVSádár János: zött termékbemutatóra invitálta a vendégeket: a kiállítás a magyar ipar csúcs- technikát képviselő berendezéseiről nyújtott áttekintést. A program az üzem tanácstermében rendezett barátsági nagygyűléssel folytatódott. Erdei István megnyitó szavait követően elsőként Baráz Andrásné, az üzemgazdasági osztály vezetője kapott szót. Emlékeztetett arra: ez a gyár csaknem 100 éve ad munkát, és kenyeret az embereknek, sok szállal kapcsolódik a magyar ipar egészéhez, s azon igyekszik, hogy olyan termékeket gyártson, amelyek hasznára válnak a népgazdaságnak. Ma már a közeli jövő, a robotok alkalmazása számára készítik elő itt a gépműhelyeket. Simoncsik Attila, a fúró- marógépszerelde lakatosa, a gyár fiataljai nevében üdvözölte a vendégeket. — Őszintén kívánjuk önnek, Gorbacsov elvtárs, hogy a Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal közösen a jövőben is eredményesen munkálkodjék a háborútól, fegyverektől mentes világ komplex békeprogramjának megvalósításáért — mondotta. Ezután a résztvevők nagy tapsa közepette Kádár János emelkedett szólásra. Célunk szocialista vívmányaink megőrzése és gyarapítása Kedves Elvtársak! Elvtárs- nők! Köszönöm a szíves fogadtatást. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében s a magam részéről köszöntőm a becsülettel és eredményesen dolgozó Csepeli Szerszámgépgyár kollektíváját, a magyar—szovjet barátságot kifejező nagygyűlés minden résztvevőjét, s az önök személyében köszöntőm a magyar munkásosztályt, dolgozó népünket. Kiemelkedően fontos és örvendetes politikai esemény számunkra, hogy meghívásunkat elfogadva baráti látogatást tesz nálunk, s most itt van közöttünk Mihail Szerge- jevics Gorbacsov elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Engedelmükk©] én is szeretném szívből köszönteni magas vendégünket, hozzánk oly közelálló elvtársunkat, Gorbacsov elvtársat, kedves feleségét és a kíséretében lévő valamennyi szovjet barátunkat. Személyükben a hazánkat a hitleri fasiszta megszállás alól felszabadító Szovjetuniót. a testvéri szovjet népet, a velünk jóban-rossz- ban kitartó, segítő, igaz barátot, nagy szövetségesünket köszön tj ük. Kedves Elvtársak! Gorbacsov elvtárssa! a teg. napi naoot munkával töltöttük. Tájékoztattuk egymást a z országainkban folyó szocialista építőmunkáról, áttekintettük kétoldalú kapcsolatainkat, a magyar—szovjet egvüttmű- ködés továbbfejlesztésének lehetőségeit, beható eszmecserét folytattunk a nemzetközi helvzet főbb kérdéseiről. Tárgyalásainkon ismét bebizonyosodott. hogy egységünk szilárd és megbán fhatatlatw mert közös marxista—len inist» (Folytatás a 2. olclaUmJ
